Magyar Történelmi Tár – 4. sorozat 4. kötet – 1903.
Br. Wesselényi Miklós kiadatlan levelei Kossuth Lajoshoz. I. közlemény. Közli: Dr. Ferenczi Zoltán
félreértés is okozta s Wesselényi jul. l-ig sem felelvén Kossuth máj. 14-iki levelére, Kossuth jul. 1-én megint írt, melyet Vörös Antal egyéb küldeménynyel együttilmiitzbe küldött el poste restante. E levél czélja, melyet a Történelmi Tárban kiadtunk, a félreértések eloszlatása volt, mintha Kossuth elhidegedett volna Wesselényitől s ez e levélnek teljesen sikerült; de Wesselényi válaszát nem ismerjük, sőt hosszasabban nem írt, mert 1810. augusztusában több hóra próbából eltávozott Freywaldauból, s csak 1841. elején tért vissza szeme rosszabbodása miatt. Ekkor látjuk a másolati könyvben először e bejegyzést 1841. ápr. 4-én: »T. Kossuth Lajos urnak Pesten« , de a levél bemásolva nincsen. Kossuth szintén hoszszasabban nem irt; előbb házassága, majd lapja foglalták le idejét s a két férfi közt jó ideig Vörös Antal maradt a közvetítő, neki írta meg véleményét is Wesselényi 1841. ápr. 13-án a P. Hírlapról egy ma ismeretlen levélben, melyet Kossuth szintén Vörös Antal utján tudakolt. Vörös Antalnak írta meg nézetét 1841-ben a Kossuthnak 1841. jun. 27-én adott fáklyás zenéről; Vörös utján tudakolta Kossuth Wesselényi véleményét a Széchenyi Edet népére írt Feleletről, de Wesselényi erre még nov. 1-én is csak azt felelte, hogy egészsége gyengélkedése miatt nem írhat a két könyvről, s valóban csak Deáknak írta meg véleményét júl. 17-én. Vörös útján biztatta továbbá Kossuth Wesselényit, hogy a küszöbön álló erdélyi országgyűlésre vállaljon követséget ; de Wesselényi nov. 18-án erre ugyancsak Vörösnek tagadó választ adott. Igy folyt a két férfiú érintkezése 1842. jun. 11-ig, midőn Wesselényi megkezdi újra a levelezést s ezóta megszakítás nélkül folyt 1848. okt. 24-ig. E leveleket itt mind adjuk, kivéve a már megjelenteket. Ezek közül az 1843. jan. 4-iki, 1843. jan. 12-iki, 1843. febr. 17-iki, 1843. márcz. 4-iki, 1843. márcz. 12-iki, 1843. márcz. 31-iki leveleket kiadtam Széchenyi és Kossuth írói harcza értekezésemben (Uj Magyar Szemle 1900. II. 388, 396, 399, 402, 404, 405. 1.), a Zsibón, 1846. aug. It-án kelt levelet kiadtam Kossuth és Wesselényi s az úrbér ugye értekezésemben; (Századok. 1902. 140. 1.) ezek kiadását tehát itt mellőzöm.