Magyar Ujság, 1873. április (7. évfolyam, 75-99. szám)
1873-04-01 / 75. szám
Kedd Szerkesztői iroda: Egyetem-utcza 4-ik szám, TI. emelet. Ide intézendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok , levelek viasza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtatnak el Kiadó-hivatal: Egyetema-utcza 4-ik s rác., földszint. Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden köziemény, n. m. az előfizetési pénz , a kiadás körüli panaszok és a hirdetmények. rá szám. mtam VII. évfolyam. 1873. április 1. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben lázhoz küldve. Egy évre . 16 frt. - kr. Fél évre. . . » » Negyed évre 4 » » Egy b--n»,ra 1 * 40 » E. re., szám 6 kr. (GYORS-POSTA) POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. Hirdetési dij: kilencz hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr. többszöri 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 80 kr. Nyílttér: négy hasábos petitsor 80 kr. Figyelmeztetés „MAGYAR ÚJSÁG“ czimű politikai és nemzetgazdászati napilap tárgyában. Azon t. ez. olvasóinkat, kiknek előlietésök márczius hó végével lejár, — tisztelettel felkérjük, (hogy a lapok küldetésében fenakadás ne történjék), szíveskedjenek az előfizetést mielőbb megújítani. Előfizetési feltételek április 1-től kezdve: Évnegyedre (apr.—jun) ... 4 írt — kr. Félévre (april—szept.) . . . . 8 írt — kr. Háromnegyedévi*? (apr.—decz.) . 12 írt — kr. Egy hóra ....................................1i-i 40 kr. A ,,Magyar Ujság“-ra az előfizető pénzek a hírlapkiadó-hivatalhoz Pest, egyetem utóza 4 dik szám itt térendők. Az előfizetés 1gczérszerűtlen posta utalványával eszközölhető. Pest, márczius 1873. A kiadó hivatal. Pest, márczius 31. Politikai szemle. A fracczin. nemzetgyűlés szombati ülésében Dufaure igazságügyminiszter egy törvényjavaslatot terjesztett elő, melyben elrendeltetnék, hogy jövőben a császári család egy tagjának sem szabd a kormány jóváhagyása nélkül Franciaországban tartózkodni. — Chasseloup Laubat marquis meghalt. Spanyolországból a táviró sűrű jelentéseket hozott legutóbbi napokról. A karlisták elfoglalták Bergát és 500 katonát ejtettek fogolylyá. Egy madridi hír szerint a karlisták 100 millió reálnyi kölcönt akanak fölvenni. Valószínüleg az akaratnál is marad a dolog. _Az ,,Imparc.“ szerint a franczia hatóságok immár nagyobb éberséggel vannak a határodon.— A „Ghetta“ az új nemzetgyűlési választásokra vonatkozó rendet teszi közzé. Mint olvasóink tudják, Cistellar a cortes márcz. 21-ki ülésében a portoricoi rabszolgaság eltörlése mellett ismét egyikét tartó ama nevezetes beszédjeinek, melyek őt a világ legelső szónokai közé soroztatják. E nagy hatású beszédéből is közöljük a következő részeket. Tanulmányoztam a keresztésség öt első századát. Itt három problema merült fel előttem : az ó-világ bukása, a kereszténység jövője és a barbárok betörés. És uraim, én mindent, de mindent megmagyaráztam magának a rabszolgaság kérdése által. Ezt mondom magamban : „Az ó világ megbukott, mert nem tisztelte a munkát, mert a rabszolgaság által volt megbélyegezve.“ „A keresztény vallás dogmai abstractio útján győzedelmeskedett, mert főleg a rabszolga vallása volt. A kereszténység dogmai tekintetben a spiritualismus, de társadalmi tekintetben a rbszolga vallása. _ Krisztus bukott rabszolga királyok utóda és Róma legyőzöttje S midőn láttam képzeletemben a barbár népek nagy betöréseit a nyugat Babylonjába, hogy elhintsék a szélrózsa miden irányában a pogány polgárzat magvait, azt mondám, hogy ezek azon rabszolgák, ama szerencsétlenek utódai, kit hajdan lánczra fűztek s a czirkusz játékaiba vezettek, a gladiátorok gyermekei, kik most eljöttek végrehajtani azon isteni igazságszolgáltatást, mely a történet minden lapján feltálható.“ „Vájjon a rabszolgaság kérdése annyira tisztán nemzeti kérdés, hogy a nemzet teljesen ura az általa hozott suverani határozatoknak ? Csalatkoznak, akik azt hiszik, mert — miért nem mondanék ki az igazat — a rabszolgaság kérdése, nemzetközi kérdés, mert nem is lehet más. Ami a 19-ik századot az előbbi századoktól külön választja, az a szabadság és egyenlőség uralomra juttatása, és a franczia conventet illeti meg a dicsőség, hogy ez elveket kihirdeté. Egy szegény néger, ki fölemelkedők rabszolgasága mélységéből e gyűlés magaslatáig, így szólna hozzánk: „Ti proclamáltátok az emberi szellem egységét, a jogegyenlőséget és lelkiismereti szabadságot decretáltátok ; én nekem is van lelkem, vannak eszméim és bszélek, mint ti; érzem, hogy van valami itt benn szívemben, van lelkiismeretem és eszem, és mégsem vagyok szabad, tehát minden elvettek nem egyebek hazugságnál.“ Egy napon a convent, mely elkövethetett bűnöket is, de fel tudott emelkedni az eszmény régióiba, eltörte a rabszolgaságot, az ajtók, mintegy látatlan kéz érintésére megnyíltak: a négerek leléptek, megölelték a követeket s lábaikhoz vetve magokat sirtak. És e könnyek lemosták azon vérfoltokat, melyek a franczia conventio kezeire száradtak volt (Viharos tetszés.) Szavait aztán igy végzi az ünnepelt szónok: „Fogadják el a portoricai rabszolgaság megszüntetéséről szóó törvényt, és én biztosíthatom önöket, hogy minden érdek ki lesz egyenlítve s e lépéssel előkészítették az utat, hogy a jövő alkotmányozó gyűlés a cubai rabszolgaságot megszüntesse.“ Bernből tegnapi kelettel távírják . A jura katholikuslkészei Cowrendlinben tartott gyülekezetükben elhatározák, hogy a kormány elleni ellenszegülésükhöz továbbra is ragaszkodnak. Kisebbségben maradt azon indítvány, hogy az egyházmegyei határozatok elleni tiltakozás visszavonandó. A berni nagytanács, tekintve az uralkodó viszonyokat, elhatározá a Jurában a polgári házasság behozatalát. A romániai kamrában 30 képviselő indítványt adott be a romániai pályáknak a magyar pályákhoz Hét házi eredmény. A..-tarványi szüsz F évi működésének eredményét kielégítőnek nem mondhatjuk. Kevesli ezt az ellenzék, az ország lakossága átalában, méltán, mert nem érezheti terhei könnyebbülését, vagy könnyebben elviselhetését. Kevesli úgylátszik maga a kormány is. Kerkapolyi pénzügyminiszter úr ugyanis ez iránt következőleg nyilatkozott: „Igaz, tehát, hogy sok az, amit a kormánynak azokon kívül, amiket a ház elé terjesztett, még be kellett volna és be kell mutatnia; de az is igaz, hogy a beterjesztetteknek is nevezetes része, a haza érdekére kétségkívül nagy fontosságú javaslatok még eldöntésre várnak, még nem tárgyaltattak. Mihelyt a kormány azt mondhatja magáról, hogy kötelessége teljesítésében többet mutatott be a háznak, mint amennyinek elintézésére physical időt vehetett magának a képviselőház, mulasztással nem vádolhatja magát.“ Elismerte tehát a pénzügyminiszter úr, hogy még sok az, mit a kormánynak tenni kellett volna, de azzal védte az eredmények csekély voltát, hogy a 7 hó alatt benyújtott anyagok elég nagyon is sok munkát adtak. Kimondhatja ugyan magáról a kormány, hogy több törvényanyagot adott 7 hó alatt a képviselőháznak, mint mennyit az kellően feldolgozni képes lett volna. De nem tagadhatja viszont, hogy ezen anyagok nagy része rendezetlen, úgyszólván emészthetlen volt, mikép azt újra kellett berendezni, átalakítani, s a rendetlenség okozói nem mi vagyunk, nem más,mint a kormány rendszertelensége. Újra kellett berendezni az egész költségve-ttést, mert 5 éven át következetesen összezavartgtattak a rendes kiadások a rendkívüliekkel, s új jövedelmek a hitel-és pénztári műveletekkel; következetesen leplezve volt a deficit s csak most gyűtt, már annyira fel, hogy többé sem leplezni, sem fedezni nem lehet, még az újonnan elfogadott nagy kölcsönökkel, az adóemelési törvényekkel sem. A törvényhozás működésének jelentékeny részét tehát a pénzügyi, a deficit, a kölcsön, azadóemelés kérdései vették igénybe, melyek az eddig követett rendetlenségekből származtak. Ezek voltak a legfontosabb, egész országra kiható teendők. Ezek azonban, mint látjuk, természetük szerint olyanok, melyek a közterheket csak növelték anélkül, hogy azokat legalább könynyebben elviselhetőkké tették volna. x^Xzamondhatják erre a jobboldali urak, hogy itt lesz immár a „magy. kereskedelmi leszámítoló“bank. De ezen bank még nem létezik. Ennnek a közgazdasági életre kiható képességét a gyakorlati élet fogja bebizonyítani. A gyakorlati élet pedig jelenleg arra utal, hogy: „szabaduljunk meg minél előbb s minél nagyobb mérvben az osztrák n. bank uralma alól“ , vagyis azt mutatja, hogy eme új banknak csak annyiban leend gyakorlatilag országszerte üdvös eredménye, amennyiben meg fogja cáfolni a pénzügyminiszter azon állítását, hogy ennek a jegybankügygyel semmi köze, semmi összefüggése. Az ország közérdekei első rendben a jegybank-ügy kérdéseinek megoldását sürgették s erre nézve, ha ugyan az új magyar bank e téren csakugyan semmi foglalást nem teend, most is ott vagyunk s leszünk talán az év végével is, hol a múlt évben s megelőzött években voltunk. Tény, hogy az adó emeltetett, de nem a közjólét emelkedése következtében ; a deficitek pedig már legyőzhetőn mérvre növekedtek, mi a kormányzási s költségvetési összes rendszer hibás voltát tanúsítja. Azt mondja az adó és deficit növekedésére a pénzügyminiszter úr, hogy : „Igaz, és ez sajnos! De hiszen annyit beszéltünk már arról, hogy mi okozza ezen állapotot, hogy mi okozza ezen helyzetet, annyira kifejtetett itt már az, hogy nem a jelen állapotban való megmaradhatás, nem — hogy úgy mondjam — a fentartás tekintete, hanem az alkotásnak, az előrefejlesztésnek szempontja, az erre való törekvés okozza azt, hogy ily nehéz terheket kell még viselnünk, hogy azt gondolom, nincs miért erre bővebben kiereszkednem, csak azt akarom ismételni, amit már annyiszor ismételtem, hogy itt a jövőt kell szem előtt tartanunk, a jövőben kell a mértéket a kellő középre igazítanunk, hogy t. i. sem az ország fejlesztése meg ne akasztassák, sem az erők túlterheltetése be ne következzék. Ez becsületes igyekezete a kormánynak ; ebben számítat, ház gyámolítására, addig pedig az adott helyzetet pillanatra megváltoztatni senkinek — meg vagyok győződve, átalában embernek — nincs hatalmában.“ A pénzügyminiszter úr tehát elismeri e nagy hibát, de vigasztal, hogy a sok terhet a jövő kedvéért kell vinnünk s különben is nincs hatalmában embernek ezeket megváltoztatni. Pedg dehgy nincs. Pillanat alatt senki sem változtathatja meg az ország sorsát,, de nem kellett volna elfogadni az „adott helyzetet“ minden terheivel együtt s most bizonyára nem lennénk annyira nagy bajban. És tagadjuk, mintha itt nem a múltak bűnei, mintha költségvetésünkben nem azon tételek vinnék a főszerepet melyeken lehetett volna s lehetne változtatni. Nem áll tehát az, mintha itt csupán alkotásról, erőfejlesztésről, vagy csupán a jövő érdekében elvállalandó terhekről volna szó : a deficit tényleg megvolt már az első évben, megtalálható mindenik évben, mert az ország tiszta jövedelmei soha sem fedezték az összes kiadásokat s az 5 év alatt létesített adósságok aequivalenseit nem találhatjuk fel teljes mérvben az építkezésekben. Az egész rendszer, az alap hibás itt, melyen megtörik a „becsületes igyekezet“ s bármily tevékenységet fejtsen is ki a törvényhozás: előre is biztosítva lehet, hogy a jelen alapon kielégítő eredményeket sem 7 hó, sem 7 év alatt, de sőt sohasem lehet elérni. -- K.— leendő csatlakozása iránt, éspedig a következő pontokon: a Vulkán-szorosnál, a verestoronyi szorosnál, Tömösnél és Tiignocnánál. Ezen csatlakozási pontok tanulmányozása végett 150,000 franknyi hitel engedélyeztetnek a kormánynak. Ez indítvány az oszályokhoz utasittatott és mint távirják, valószinüleg még a kamara jelen ülésszakában elfogadtatik. A portugál kamarában az ellenzék éresen megtámadó a kabinet azon tagjait, kik egyszersmind az éjszaki vasúttársulat igazgatóságának tagjai. E miniszterek kilépése folytán a nevezett igazgatóságból a kabinet állása ismét megszilárdult. Az országházitól. A tegnapi és mai országos ülésekből semmi különösen nevezetes dolgot nem említhetünk fel, de annál nevezetesebb ügy volt az osztályülésekben szőnyegen. Értjük a leszámítoló és kereskedelmi bankra vonatkozó törvényjavaslatot és alapszabályokat. Meg is jelentek a tagok szokatlan nagy számmal, azonban többnyire oly sebesen tárgyalták, hogy fél egyre öt osztály már el is készült, úgy hogy a többiek is — a központi bizottmány ülése d. u. 3’/2 órára lévén kitűzve :— kénytelenek voltak vagy csak amúgy futtában végig nyargalni vagy pedig — legalább egyről tudjuk — a további tárgyalással fel is hagyni. S ezen elhamarkodás oka nem egyéb, mint az, hogy a kedves delegátiók holnapra vannak összehiva s igy a magyarnak tagjai már ma este indulnak Bécsbe. Pedig hát oly életbevágó ezen bankterv, hogy az bizony több napi tanácskozást is megérdemelt volna. Egyébiránt nem is tudjuk, miért sürgették annak az osztályokban való fölvételét, holott törvénynyé csakugyan az ünnepek előtt már nem lesz, a képviselőház holnap tartván utoló ülését. De hát, nem, első törvény mix, ez, amelyet ily módon szavazott meg a képviselőház. Hát még a magos Ferdek! Érzik is aztán az ily törvények, hogy sebtiben készültek. Mindamellett történt sok és nem épen lényegtelen módosítás egyik másik osztályban, az ellenzék részéről ,azon óhajtás nyilvánittatván a többi között, mely szerint a bank kiváltsága 50 évről 30 ra szállíttassák le, neki adandó kedvezményeket, megjegyezvén, hogy a törvénykezési kedvezmények a kereskedelmi törvény tervezetének a részvénytársulatokra vonatkozó részétől vannak véve, s így egyedüli kedvezmény az, hogy a bank „anticipando“ részesül bennök , a financziális kedvezmények pedig elegendőleg ellensúlyozva vannak már azáltal is, hogy a bankügy végleges rendezése előtt gondoskodva lesz piaczunk szükségleteiről, s kikerülhetők lesznek az oly válságok, melyek a forgalom növekedésével már ismételten beállottak. Prileszkynek felel az alapszabályokkal, melyek szerint fiókok igenis lesznek, azok számát és helyét azonban nehéz lenne előre meghatározni, jegyeket pedig a bank nem értékpapírokra, hanem a betett idegen pénzek alapján ad ki, s azt természetesen meg fogja választani, hogy miként forgassa visszont maga legjobban e pénzeket, pénztári utalványainak pedig kettős fedezetük lesz, a 25 milliónyi bankalapban, s az illető utalványokért kapott pénzben. Deák Ferencz igen óhajtotta volna, ha a javaslatból még a szünidő előtt törvény lett volna, de kifogytunk az időből. Nem látja be, hogy mi haszna van annak, ha a javaslat pusztán az osztályokban tárgyaltatik, anynyival inkább, mert a képviselők még nem is ismerik az alapszabályokat, s szóló maga is a pénzügyi bizottság módosításait s a miniszter előadását csak annak folytán érthette meg, hogy előre közölve voltak vele az illető iratok. Azonban miután már ezen tús vagyunk, kéri az értekezlet tagjait, hogy az osztályok tanácskozásain minél számosabban jelenjenek meg, maga részéről óhajtván a javaslt elfogadását. A bankkérdés megoldására ennek szerinte mindenesetre lesz azon jótékony hatása, hogy az alkudozásokat nagyobb szabadsággal és nyugalommal fogjuk folytathatni. Kerkapoly megjegyzi hogy a pénzügyi bizottság jelentése még mi kiosztatik a képviselők közt, a bank alapszabályait pedig holnap reggel 8 órakor mindenki meg fogja kapni. Wodianer Béla nagyobb szabadságot kívánt volna az intézetnek ; üzletkörére vonatkozólag csak egy pár megjegyzést tesz, nevezetesen azt, hogy vájjon csak magyarországi váltókat fog-e a bank leszámítolni, vagy bécsi és külföldieket is, s hogy vájjon fognak-e a fiókok pesti váltókat, és viszont leszámítolni? Mádai Sándor megjegyzi, hogy az alapszabályokban eleje veendő a lehető alapítási kijátszásoknak; az intézetnél a kormány pénzei a nemzeti bank kamatlábáénál 1 százalékkal lejebb lévén elhelyezendők, szerinte gondoskodni kell arról, hogy mi lesz akkor, ha az osztrák nemzeti banknak valamikor nem lesz Pesten fiókja. Kerkapolyi válaszolja, hogy a stipuláczióban nincs az osztrák nemzeti bankról szó ; ha majd semmi bankunk nem leend, akkor új egyezkedés szüksége áll elő. Muzslay Sándor kéri, intézkedjék a miniszter arról, hogy az osztályülésekben az egyes képviselők megnyerhessék a kívánt felvilágosításokat. Kerkapoly ígéri, hogy ő jelen lesz; ezenkívül egyes osztályokban a pénzügyi bizottság tagjai is adhatnak felvilágosítást; kívánatos volna továbbá, hogy egy-két osztály együttesen tartsa e tárgyban tanácskozásait. Ezek után az értekezlet a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadta. O Szlávy miniszterelnök előadja, hogy hétfőn zárt ülést fog kérni, melyen a képviseőház Gizella főherczegnő egybekelési ünnepésén való képviseltetéséről tanácskoznék. — Végül Stoll Károly a pénzügyminiszterhez intézendő interpellácziót jelentett be a nedKS fémek lugozása tárgyában. — A magyar leszámitoló bank Bécsben. A „N. Fr. Presse“ jelenti: Az alkotmánypárt clubjában szombaton azon indítvány, mely szerint a magyar leszámítoló bank tárgyában a pénzügyminiszterhez interpellatio lett volna intézendő, elejtetett. Az indítványnak ezen sorsa mindenesetre kapcsolatba hozandó a tanácskormányok egész sorával, melyek csütörtök óta naponként a kormány és az alkotmánypárt kiválóbb tagjai között a magyar leszámítoló bank érdekében folytak. E tanácskozmányokban részt vettek Herbst, Plener és Brestel, valamint több az ipari körökhöz tartozó képviselő, mint Wolfram, Dormitzer és Earth, továbbá a miniszterelnök és pénzügyminiszter. Különben a jövő hét első felének valamely napján e kérdés a dublm újólag fog tárgyaltatni. — A Deák-kör értekezlete (f. hó 29 iki) a fölállítandó escompte-bank ügyében. Elnök Perczel Béla megnyitván az ülést, fölhívja a pénzügyi bizottság előadóját, hogy terjeszsze elő a bizottságnak a fölállítandó bank tárgyában előterjesztett törvényjavaslatra vonatkozó megállapodásait. Széll Kálmán előadja, hogy a bizottság örömmel üdvözli a bank fölállítását, mely 25 milliónyi nagy pénzalapjával jelentékeny támogatást fog nyújtani kereskedelmünk és iparunknak; előadja a módosításokat, melyek a pénzügyi bizottság által a törvényjavaslaton, illetőleg a bank alapszabályain létettek. Prileszky Tádé megelégedéssel fogadván a bank fölállítását, két kérdést intéz ez ügyben a pénzügyminiszterhez : t. i. azt kérdi, lesz-e a bank tekintettel a vidékre, illetőleg fognak-e a vidken is fiókok fölállittatni; másodszor, hogy miután a bank lombard-üzlettel foglalkozik, vagyis értékpapírokra kölcsönt ad, lesz-e gondoskodva arról, hogy ez csak biztos papírokkal történjék s eleje vétessék e tekintetben a lehető visszaéléseknek. Kerkapol pénzügyminiszter hosszabb beszédben fejti föl az alapszabályok nyomán a bank szervezetét, Üzletkörét, a bank által nyújtandó biztosítékokat, s a Eredeti levelek. —Az apai 48-30 kör által az utóbbi levél fölvételére, mit szivesen teljesítünk : Csaba, Gyula aranyos-meg vési vál. kér, képviselő úrhoz : Uram, mélyen tisztelt képviselő úr! Midőn önnek, azon hazafias tettéért, mely szerint a folyó hó. 19-én tartott képviselői gyűlésben, súlyos betegsége daczára is jó megjelenne, mérlegbe dobta a nép elárvult ügyéért szavazatát, forró bála köszönetet szavazunk : esedezve könyörgünk föl a nagy alkotó zsámolyához, hogy önnek általunk óhajtott egészségét mielőbb adja vissza, s tart°a meg önt azoknak, kiket oly forróm szeret: az imádott hazának és a szegény nemzetnek.* Mindenki mély tisztelettel lévén Apában, már.cz. 23. 1873. Az apai 48-as kör összes tagjai s azok nevében és megbízásából Szabó Albert m. k. az apai 48-as kör jegyzője. Kató György m. k. elnök. Törvényjavaslat 1) a „magyar leszámitoló és kereskedelmi bank“ czim alatt Budapesten létesítendő részvény-társulatnak engedélyezendő kedvezmények iránt. (Az állandó pénzügyi bizottság szövegezése szerint.) 1. §. A kormány felhatalmaztak, hogy egy a hazai ipar és kereskedelem előmozdítására legalább 25 millió p. é. frtnyi teljesen befizetett és 50 millióra felemelhető alaptőkével „magyar leszámitoló és kereskedelmi bank“ czim alatt 50 évre Budapesten alakulandó pénzintézet létesítését az alább felsorolt módozatok mellett engedélyezze. 2. § Ezen magyar leszámitoló és kereskedelmi bank üzletköre következő: A társulat jogosítva van: 1. elsősorban a) váltókat, értékpapírokat és szelvényeket leszámítolni és visszleszámítolni; b) kölcsönöket adni váltókra, tőzsdén jegyzett és más könnyen értékesíthető állami és magán értékpapírokra, valamint külföldi arany- és ezüstpénzekre ; c) kölcsönöket adni árura és nyersterményekre. *) Miután a pénzügyi bizottság az eredeti szöveget jelentékenyen módosította, ezt egész terjedelmében közöljük.