Schneider Miklós - Juhász Viktor (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 22. Fejér vármegye (Budapest, 1937)

Thaisz Andor - Báthori Sigray István: A velencei tó és környéke

A velencei tó és környéke, Fejér vármegye Velencei tavának mai területe kereken 26 négyzetkilo­méter, pontosabban kataszteri birtokivek alapján összeállított adatok sze­rint 4253 kát. híd 349 c­l, melyből 968 kát. hold 683 öl nádas és zsombék, min 3264 k. h. 1265 öl (77°/o) jórészben szabad tó és nádasok között is meg­­oszló vízterület. A telekkönyvek szerint a teljes tó területéből 2460 k. hold a székesfehérvári káptalané. A tó egyéb érdekeltségének összes tulajdona 1793 k. h. Velence és Gárdony községek határába esik a tónak majdnem 5—5 négyzetkilométer, Pákozd község határába 12 négyzetkilométer, Sur­­kozó község határába 4­.5 négyzetkilométer területe. A part hossza Pákoz­,­­on 10.6 km, árkosán 4.2 km, Velencén 6.6 km, Gárdonyban 5.7 km, összesen 27.1 km. A tó átlagos mélysége középvízállásnál másfél méter.­ A Velencei-tó elhelyezkedése nagyjából hasonlatos a Balatonéhoz. A tó­­ északi partja a Velencei hegységtől koszorúzott, déli partja sík terület. A­ Velencei hegység északkeletről délnyugat felé húzódik a Velencei-tó észak­­i nyugati partjának mentén Pázmánd községtől Székesfehérvárig. A he­gyek felszíne a tengerszin feletti átlagmagasságban 200—240 méter, mely­ből egyes kúpok emelkednek ki. Legmagasabb pontja, a Meleghegy csúc­­sa, 352 méter. Kiemelkedő csúcsok még: Templomhegy 326 m, és­ a Csú­csoshegy 268 m. Ezek a csúcsok kvarcitból állanak. A Velencei hegység főtömegét a gránit és andezit alkotja. A hegység érctartalma még teljesen feltárva nincsen, az 1936. évben Balázs Jenő bá­nyamérnök arany után kutatott Sukorón. Talált is aranyat szemcsés előfor­dulásban. Minden valószínűség amellett szól, hogy a hegység sok érde­kes meglepetéssel szolgálhat még kutatóinak, figyelembe véve azon meg­állapítást, hogyha a budai Császárfürdőtől és a keszthelyi Hévízig a térképen egyenes vonalat húzunk, ebbe a vonalba beleesik a Velencei-tó a maga vulkanikus hegysorával. A sukorói, nadapi, velencei kőbányákban termelt gránit és andezit ki­tűnő útépítési anyag, az ott bányászott murva pedig a velencetavi épít­kezéseknek betonkeverési anyaga. A szakirodalom megállapítása szerint a tó vízgyűjtő területe a Ve­lencei hegységnek a zámolyi medencéje és a fejér megyei mezőség egy

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék