Schneider Miklós - Juhász Viktor (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 22. Fejér vármegye (Budapest, 1937)

Fejér vármegye községei

kapják meg. Ők építik a kastélyt és 1719-ben a mai plébániatemplomot. Plébániáját 1721-ben alapítják. A rend eltörlése után a Kempelen-család­ nyeri adományul a falut, majd a múlt század hatvanas éveiben a Kóburg hercegek kezébe kerül. Ők adják el mai tulajdonosának, a Lyka-család­­nak. Lakosainak száma 1830-ban 1721, ma 2241, területe 4705 k. h., la­kóházainak száma 491. Csendőrőrse és egy róm. kath. elemi iskolája van. Nevezetesebb külterületi lakott helye Gyulatanya 105, Jánostanya 66 lakossal. Pentele lásd Dunapentele, Perkáta, nagyközség az adonyi járásban. Régebben Kétperkáta, illet­ve Kis - és Nagyperkáta, amelyet 1926-ban egyesí­tettek. A Hantos-székhez tartozó kunok alapították. A török bejövetelkor eltűnnek a kunok a köz­ségből. A török kor zavaros birtokviszonyai után a győri jezsuiták kezébe kerül, majd a rend feloszlatásával a Győry grófok kapják meg, kiknek utol­só női leszármazottja a birtok mai tulajdonosa. Ők telepítik ide a Szent Vincéről elnevezett irgalmasnővéreket. A község templomát már a XV. században említik, plébániáját 1752-ben alapítják. A falu nevezetessége a Győry grófok szép kastélya és parkja. Lakosainak száma 1830-ban 2617, ma 4686, területe 12949 k. h., lakóházainak száma 931. Csendőrőrse, községi orvosa, közállatorvosa, róm. kath kisdedóvója és 3 róm. kath. elemi iskolája van. A gyáripart hengermalma képviseli. A község határában fekszik B­á­­r­á­n­y­j­á­r­á­s-p­uszta 122, B­e­l­m­a­j­o­r 172, C­i­k­o­l­a­i ú­t­i-t­a­n­y­a 72, Forrás major 101, Györgymajor 50, Külsők­isperkáta 59, Máriatelep 86, Mélyvölgy 87, Parragpuszta 156, Szenti­m­­retelep 219, Szöllőhegy 49, Vöröskut­i-t­elep 129 és Zsidók­a­­lap-major 179 lakossal. Pettend lásd Kápolnásnyék, Polgárdi, nagyközség a székesfehérvári járásban. Eredetileg királyi birtok, melyen a fehérvári és szolgagyőri vár népei, a királyi szakácsok és hercegi népek laknak, de már korán telepitenek ide királyaink besenyőket is. 1277-ben a szomszédos Somlyón lakó Bökény­ nem kap itt birtokot, majd 1397-ben a Batthyányi-család ősei. Azóta is a Batthyányiak itt a birto­kosok. Ők alapítják 1820-ban a róm. kath. plébániát. De a reformátusok­nak és az unitáriusoknak is van itt egyházuk. A község lakosainak száma 1830-ban 2637, ma 4393, területe 13414, k. h., lakóházainak száma 860 Csendőrőrse, körorvosa és közállatorvosa, községi kisdedóvója, 3 róm. kath. és egy ref. elemi iskolája, valamint községi tanonciskolája van. A nagy­ipart rézgálicgyára és kőbányája képviseli. Vasútállomása a budapest-ta­­polcai vonalon fekszik. Területén fekvő lakott helyek még: Als­ósomlyó, régen Bökénysomlyó 143, Annamajor 49, Bálintmajor 146, Gyulamajor 110, Ilonatelep 173, Ipartelep 113, Kiscséri­­p­uszta 87, László-major 64, Nagycsér­i­p­uszta 97, Te­ke­res 56 és Zsuzsannamajor 56 lakossal. Pusztaegres, kisközség a sárbogárdi járás sáregresi körjegyzőségében. Régen besenyőtelep volt, melynek egy részét a XIV. században a simontor­­nyai uradalomhoz csatolják. Ezzel együtt kerül a Laczkfiak, majd a Kani­zsaiak birtokába. A török kiűzése után a Zichy grófok lesznek földesurai Ma is az ő uradalmukhoz tartozik. Lakosainak száma 1586, területe 65371 k. h., lakóházainak száma 219. Közművelődését egy községi és egy róm kath. elemi iskolája szolgálja. Hozzátartozik: Bac­spuszta, 517 lakossal.A középkorban a bese­nyők lakták. Fáncs-puszta, 1830-ban 27, ma 188 lakossal. Eredetileg 120

Next