Szeghalmy Gyula: Magyar városok és vármegyék monográfiája 23. Dunántúli vármegyék - Veszprém vármegye községei (Budapest, 1937)
Veszprém vármegye községei
élő gyermeke van: István, Károly Gábor, Róza, Sándor, Ida, Erzsébet, Gyula és Teréz. Takács Imre kereskedő, Németbarnag, 1966-ban szül. Padragon. Tapolcán két polgárit végzett, majd a keresk. pályára lépett. Önálló kereskedő 1935-ben lett. Felesége Bojás Ilona. Két bátyja: Lajos és Ferenc, továbbá apósa, Balás Gyula részt vett a világháborúban és Lajos bátyja hősi halált halt. Ifj. Takács János építészmérnök és építőmester, Veszprém. Itt szül. 1900-ban , műegyetemet végezve, 1928-ban kapta meg építészmérnöki diplomáját, azután megszerezte az építőmesteri képesítést. 1929-ben lett önálló Veszprémben. Épületasztalos és lakatosi üzeme, cementáru, műkő- és ácstelepe, valamint építési anyagkereskedése is van. Számos közmunkát végzett, köztük a balatonalmádi postásüdülőt, a székesfehérvári Széchenyi utcai aluljárót, a zirci apátsági könyvtár átépítését, a veszprémi új közkórház fertőző pavillonját, stb. Neje Friedler Irén, gyermekei: János és István. Takács János kőműves és ácsmester, —Veszprém, 1873-ban született. Évtizedekenát tagja volt a városi képviselőtestületnek. It építette többek között az iparos tanonciskolát és a jeruzsálemhegyi óvodát Veszprémben, a tolnatamási községházát stb. Messze vidéken elismert iparos volt. 1936- banhunyt el. Özv. Takács Jánosné sz. Németh Katalin közs. szülésznő, Balatonfőkajár.. Bakonybélben született, 1898-ban ment férjhez. Férje a világháborúban, 1914- szept. 6-án a Dublin körül folyó harcokban hősi halált halt. Takácsné Szombathelyen végezte a bábaképzőt. Előbb Bakonybélen működött, 1916-óta Kajáron közs. szülésznő. Gyermekei: Mihály és Margit. Takács Kálmán közs. főjegyző, Balatonszabadi, 1893-ban szül. Herenden. A középiskolát Veszprémben, a közig. tanfolyamot Szombathelyen végezte. Az orosz és olasz fronton végig küzdötte a világháborút. Kitüntetései: nagy ezüst, kétszer kisezüst, bronz v. é., k. csk., seb. érem. Két ízben megsebesült. Emléklapos százados. Leszerelése után Enyingen aljegyző lett és 1922-óta Balatonszabadi vezető jegyzője. Számos kultúrintézmény és -egyesület vezetője, vármegyei that, bizottsági tag, a járási jegyzőegyesület alelnöke,a Zsófia gyermekszanatórium kormányzótanácsának és a Balatonvidéki Takp. igazgatóságának tagja stb. Neje Borsos Gizella, gyermekei: Miklós és Éva. Takáts Lajos sütőmester, siófok. 1865- ben született Székesfehérváron. Kitanulta a sütőipart. Tizenhét éven át sütősegéd volt Budapesten. 1899-ben telepedett le Siófokon és megalapította sütőüzemét, üzeme saját házában van. Két kemencés. Volt községi képviselő. Érdemes tevékenységéért elismerő oklevélben részesült az Ipartestületek Orsz. Szövetsége részéről. A helyi dalárda 25 éves fennállása alkalmával mint alapító tagot és mecénást szintén elismerő oklevéllel tüntették ki. Neje Diebold Rozina. Takács Miklós szatócs és korcsmáros, Kiscsősz. 1900-ban született Szolnokon. A kereskedelmi szakmát Horvátországban tanulta ki. Mint segéd Szormbathelyen és több más vidéki városban működött. 1918-ban bevonult és a francia fronton harcolt. 1919 —1931 -ig üzemvezető volt erdőkitermeléseknél. 1931-ben Kiscsőszön telepedett le, szatócsüzletet és korcsmát nyitott. Neje: Fux Mariska, gyermekei: Erzsébet, Éva, László. Takács-pensió — Balatonalmádi. Tulajlajdonos Takács Sándorné sz. Steiner Katica. 1929-ben alakult. A pensió a villanegyedben, az Erzsébet királyné ut. 24. szám alatt árnyas parkban fekszik a strand közelében. Minden komforttal felszerelt 22 folyóvizes szobája van, elegáns bútorzattal. Legjobb magyar és francia konyha, saját cukrászda. Takács Sándor gazdálkodó, Sikátor. Itt született 1867-ben. Iskoláit elvégezve, apja mellett gazdákodott. 1890-óta önálló gazda 40 kat. hold birtokkal. Állattenyésztéssel is foglalkozik. Községi képviselő. Neje: Gombos Rebeka. Gyermekei: Viktor, Julianna, Katalin, Lajos dr. és Sándor. Unokaöccse, Kánay Géza hősi halált halt. Takáts Sándor urad. erdész, Gecse. — 1892-ben szül. Lovászpatonán. Apja, Ignác jelenleg Amerikában él, néhai édesanyja, Farkasdy Johanna nemesi származású volt. Iskolái végeztével a szombathelyi papnevelde uradalmának szolgálatába lépett. Gecsén 1918-óta urad. erdész. A világháború alatt a csepeli tölténygyárban teljesített szolgálatot. Felesége tiborcszegi és nemeshollósi Tiborcz Rózsi, gyermekei Jolán és Sándor. Tamás Zoltán rk. kántortanító, Kisszőllős. 1890-ben született Budapesten. A középiskolát és a képzőt Pápán végezte. Tanítói működését Lovászpatonán kezdte, azután Adásztevelen tanított. 1916-óta Kis-