Magyar Vasutas, 1960 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1960-08-20 / 16. szám

2 A nemzetközi vasutas képzőművészeti kiállítás Népes a Hősök tere... Modern Babilonnak tűnik, mert rövid idő alatt lengyel, német, orosz, dán szavak ütötték meg a fülünket Egy nagy busz áll meg... Hangos fiatalok ugrándoznak le róla. Franciák. Ők is a vasutas képzőművészeti kiállí­tásra jöttek. Megindulnak a Műcsarnok lépcsőjén. Utánuk mentem. Elsőként a francia termet keresték fel. Úgy látszott a modern irányzat kedvelői. Nem sokáig követtük a vidám franciákat, mert hamarosan egy 20—30 főt számláló szov­jet és lengyel csoportra let­tünk figyelmesek. Nagy barát­­jai lehetnek a képzőművészet­nek. Csaknem minden képet megcsodáltak, hunyorogtak,­­hátráltak egy-egy olajfest­mény vagy grafika előtt. Sokáig tartózkodtak a magyar teremben. Dicsérték a jól ismert magyar vasutas művész, Ficzere László alko­tásait. Különösen elismeréssel nyilatkoztak a Miskolci tan­bányában című aranyéremmel kitüntetett képéről. A társa­ság és mások tetszését is ki­váltották Kustos Margit Egye­dül és a Portré című képei. Németek és megint a fran­ciák kerültek elénk. Most már ide és oda is figyeltünk, elles­tük a szavakat és véleménye­ket. Nagy sikere volt a dán Vetra Jaszep „Hirosima tragé­diája” mélyértelmű képének. A vérvörös tenger, a partra szórt élettelen emberek és a sötét halált jelentő atomfelhő mementó azok számára, akik nem féltik az emberiséget a jövő háborújától, ízlés és vélemény különböző. Nekünk a sok szép mű közül Usakov Konstantin „Piros­ruhás lány" című képe is nagyon tetszett. A kép egy kicsi lányt ábrázol. Villog a piros ruha... A napsugár át­süt rajta. Nagyszerű portré­festő lehet Usakov, a gyer­meklány csaknem megszólítja a szemlélőt. Nagyon érdekes Alexandrova Galina „Május 1” című képe, mely a Buda­pest Fővárosi Tanács VB elnökének tiszteletdíját nyer­te el. Elismerésre méltó a lengyel Waliszewska Irene „Paraszt­asszony” című szobra, az oszt­rák Reiter Wolfgang szén­­rajza és a svájci Nick Walter „Mozdony éjjel” című mun­kája. Tovább lehetne sorolni a sok-sok nagyszerű művet, amit a 15 nemzet vasutas fiai alkottak a nehéz, éjt és nap­palt igénylő vasutas munka mellett. Ez a kiállítás annak ellené­re, hogy vasutas amatőr mű­vészek munkáit tartalmazta, sokat adott a tárlat-látogatók­nak. Elismerés illeti a rende­zőséget, a vendég és a hazai amatőr művészeket, a a FISAIC-ot és a szakszer­vezet kultúrnevelési osztályát egyaránt. — Gergely — Ficzere László — középen — kül­földi küldöttek társaságában be­szélget, háttérben az aranyérem­mel díjazott Miskolci tanbányában című olajfestménye Névadó ünnepség Diósgyőr állomáson Július 30-án ünnepi díszbe öltözött a diósgyőri vasutasok üzemi ebédlője. A szakszer­vezeti bizottság rendezésében Sándor József újszülött gyer­mekének itt tartották névadó ünnepségét Az állomás szakszervezeti bizottsági titkárának rövid megnyitója után Szűcs Zol­tán, a III. kerületi tanács munkatársa meleghangú sza­vakkal ismertette a névadó ünnepségek jelentőségét, majd a különböző társadalmi szervezetek köszöntötték az újszülöttel megjelent szülő­ket, a névadó szülőt és át­nyújtották ajándékaikat. Bánhegyi Tibor Diósgyőr Ritka családi ünnepség A kiskunhalasi szertárban dolgozó Nagy Benő családja a közelmúltban ünnepelte a család tizenkettedik gyerme­kének születését. Hasonló ünnepség zajlott le Makón is. Varga József anyaigleltárkezelő tizedik gyermekét névadó ünnepsé­gen köszöntötték. Az ünnep­séget a makói Korona étte­remben tartották. A szülők­kel és az ál­lomás vezetővel együtt részt vettek a ritka családi ünnepségen a város párt és társadalmi szervei­nek vezetői is. Cs. J. MAGYAR VASUTAS Munkavédelmi kiállítás A szakszervezet munkavé­delmi és munkásellátási osz­tálya és a KPM 1/3 C osztálya a munkavédelem 10 éves fenn­állása alkalmából kiállítást rendezett a Nyugati pályaud­var ceglédi várótermében. A teremben mintegy ötven fényképes, rajzos tabló, több makett és munkavédelmi újí­tás ismerteti a vasút munka­­védelmének 10 éves fejlődését. A tablókon elhelyezett képek és rajzok nagyszerűen szem­léltetik mind a helyes, mind a helytelen, megengedhetetlen munkamódszereket. Magyarázatot kap a látogató arra is, hogy a dolgozókról va­ló fokozott gondoskodás elle­nére miért sok a baleset a vas­útnál. Megtalálható a kiállítá­son az is, hogy a második öt­éves terv alatt milyen szociá­lis és munkavédelmi beruhá­zások várhatók. A kiállítást augusztus 6-án ünnepélyes külsőségek között nyitották meg és előrelátható­lag 31-én zárják. A kiállító­terem végében meghatározott időközönként munkavédelmi filmeket mutatnak be. Szalagszerű kocsijavítás a Landler Járműjavítóban A külföldi vasutak jármű­javító üzemeiben már nem újság a szalagszerű kocsi­javí­tás. Az új módszer gazdasági előnyei elvitathatatlanok. Ná­lunk is több kezdeményezés volt már erre. Sajnos, eddig kevés sikerrel. A Landler Járműjavítóban például már tavaly megkezd­ték a tehervagonok szalag­szerű javítását. De a szervezés akkor nem volt elég alapos és a javítás menetében előállott zavarok miatt félbemaradt a kezdeményezés. Július elseje óta azonban új módszerekkel folyik ez a munka. Csak rövid idő telt el azóta, de tény, hogy az új szalag az idén kedvezőbb fel­tételekkel indult, mint a ta­valyi, vagy az azt megelőző. Egy kws pályán futnak a kocsik Kezdjük azzal, hogy a sza­lag most sokkal áttekinthe­tőbb. Nincs kitérő, mellékvá­gány, a szalagra helyezett va­gonok egyenes pályán futnak végig, amíg elvégzik rajtuk a szükséges javításokat. Jelen­leg a kocsiosztály negyedik és hatodik vágányán végzik a szalagszerű munkát. Az ötö­dik vágány üresen maradt, oda olyan gépeket helyeztek el, melyekkel a javításhoz szükséges anyagokat készítik elő. Ez a vágány lényegében a kéziraktár és a műhely terü­lete. A javítószalag a kocsiosz­tályi szerelőcsarnok előterétől kezdődik. A szabadban végzik a bontást és az alvázak elő­szerelését. A szerelőcsarnok bejáratánál elhelyezett eme­lők segítségével megtörténik a kerékcsere, a rugócsere és az alváz javítása. Ezután a szek­rénylakatosok munkaterüle­tére gördülnek a vagonok. A szekrény­lakatosak egy­szerre nyolc kocsin dolgozhat­nak. Négy munkagép áll a rendelkezésükre. Van ott egy vizes és egy száraz köszörű­gép, egy fúrógép és egy lemez­vágó gép. Ezek a gépek a szerszámok gyors javítását és az anyagok méretre való be­állítását teszik lehetővé. Meg­felelő állványokon itt sorako­zik a vagonok javításához előkészített vasanyag. Min­denütt van a munkához szük­séges sűrített levegő-, villany- és gázvezeték. A szekrénylakatosok után a bognárok munkahelye követ­kezik. Ők is egyszerre nyolc kocsin dolgozhatnak és négy gépük van: fúrógép, famaró­gép, szalagfűrész és kör­fűrész. A gépek mellett jutott hely a kézi raktárnak is. A szalag végén a mázosok veszik munkába a kocsikat. Vasúti jelző-, biztosító- és blokkberendezések gyártása és alkalmazása a Román Népköztársaságban A romá­n népgazdaság kü­lönböző ágainak sokoldalú, gyors fejlődése az utóbbi évek­ben mindinkább szükségessé tette a közlekedési utak, első­sorban a vasút fejlesztését, amely az áru- és személyfor­galom legfontosabb szállítóesz­köze. A vasúti szállítás korszerű­sítését célzó munkálatok közé tartozik az állomások és a fő­vonalak felszerelése korszerű jelző-, biztosító- és automati­kus blokkberendezésekkel. Az utóbbi években a román elektrotechnikai és finomme­chanikai iparban bevezették e korszerű teljes berendezések­hez szükséges felszerelések gyártását. Ezek, a romániai vasúti cso­mópontokon és fővonalakon felszerelt korszerű kapcsolású relés biztosító és automatikus váltóállító berendezések a kö­vetkező előnyöket nyújtják: — mintegy 60 százalékkal növelik a vasúti hálózat szál­lítóképességét, anélkül, hogy szükségessé válna a jelenlegi állomások bővítése, vagy má­sodik vágány építése; — növelik a szerelvények utazási sebességét, miáltal je­lentékeny megtakarítás érhető el az áru- é­s személyforgalom­ban; — növelik a forgalom biz­tonságát, mivel önműködőleg kizárják az egymásnak ellent­mondó kezelési műveleteket és azonnal jeleznek bármilyen meg nem felelő műveletet vagy üzemzavart a berende­zésben; — 60—80 százalékkal csök­kentik a fenntartási és az egyéb kiadásokat, főleg K­.Szép­és nagy állomásokon. A berendezések beruházási költsége rövid idő alatt — 6— 8 év — megtérül, aszerint, hogy a korszerűsítendő vasúti hálózat milyen mértékben van gépesítve, és biztosító berende­zéssel ellátva. A szerkezeti felépítés és mű­ködés szempontjából a Romá­niában gyártott berendezések relékkel működtetett elektro­dinamikus típusúak, és nagy biztonsági tényezővel működ­nek, ami egyrészt a szakszerű­en tervezett és kivitelezett fel­szerelés minőségének, másrészt pedig az alkalmazott kiváló kapcsolási vázlatoknak kö­szönhető. Téves kapcsolást nem hajt végre a berendezés, viszont bármilyen üzemzavar azonnal biztonsági állásba váltja át a szerkezetet. A Romániában gyártott jel­ző-, biztosító- és blokk beren­dezések a vasútüzem korsze­rűsítését célzó alábbi berende­zések felszerelésénél nyernek alkalmazást: a) Egyedi vezérlésű elektro­dinamikus biztosítóberendezés. b) Menetvezérlésű elektrodi­namikus biztosítóberendezés. c) Diszpécser központi bizto­sítóberendezés. d) Jelszavas elektrodinami­kus biztosítóberendezés. e) Elektrodinamikus biztosító­­berendezés rendezőpályaudva­rok számára. f) Fővonali nyílt pálya jel­zőberendezések automatizálá­sa önműködő vonalblokkbe­­rendezés segítségével. Gyorsabb, gazdaságosabb a termelés Ez a gondos szervezés lehe­tővé teszi, hogy növekedjék a szalagon a munka termelé­kenysége és jobb legyen a ja­vítások minősége is. Azelőtt a brigádok mentek a kocsikhoz, most a kocsik „keresik fel” a dolgozók munkahelyét. A szakmunkásoknak már nem kell az anyag után járni. A szalagon dolgozók jobban ki tudják használni munkaidejü­ket. Máris biztató eredmények­ről számolhatunk be. Június­ban a kocsiosztály G. II. rész­lege, ahol most a szalagszerű javítás folyik, 171 kocsi javí­tását végezte el. Júliusban 223 készült el, ebből 180 kocsi ke­rült kiszámlázásra. Jairincz János 1960. AUGUSZTUS 1­. A SZOT elnökségének irányelvei a szocialista brigádok további működéséről A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának Elnöksége 1960. július 20-án irányelve­ket fogadott el a szocialista brigádok további működésére vonatkozóan. Az­ irányelv elöljárójában megállapítja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának 1959 márciusi határozata, majd a VII. pártkongresszus célkitű­zései a szocializmus építésé­nek meggyorsítására a dol­gozó tömegek helyeslésével és egyetértésével találkoztak. A kongresszusi és a felszaba­dulási verseny során megnö­vekedett termelési aktivitás lehetővé tette, hogy a legfon­tosabb mutatók tekintetében már 1959-ben elérjük a há­roméves terv végére előirány­zott színvonalat. A számszerű és minőségi eredmények mellett ez a ver­senyszakasz új vonásokkal egészült ki. Tartalmilag és formájában is gazdagabbá vált. A kezdeményezések kö­zött legfontosabb a Szocialis­ta brigád cím elnyeréséért kibontakozott küzdelem. A Szocialista brigád címért folyó versenybe viszonylag rövid idő alatt mind többen kapcsolódtak be. Az év ele­jén meglévő, több mint 40 000 brigád közül mintegy 13 000 brigád tűzte ki célul a meg­tisztelő cím elnyerését, s több mint 3000 brigád el is nyer­te azt országos viszonylat­ban. A vasúton 8152 brigád közül 3346 tűzte céljául a cím elnyerését. Az első félév­ben 303 brigád nyerte el a címet. Mint az elmúlt rövid idő­szak tapasztalata mutatja, ez a versenyforma a szocialista munkaverseny egyik leghaté­konyabb formája. Kiemelke­dő jelentősége abban van, hogy az eddigi versenyfor­máknál hatékonyabban moz­dítja elő a magasabb terme­lési eredmények elérését, a termelőerők fejlődését, a szo­cialista termelési viszonyok elmélyítését, s ezzel párhuza­mosan a dolgozók szakmai, erkölcsi, politikai nevelését, az új szocialista embertípus kialakítását, vagyis a szocia­lizmus építésének gyorsítását. A mozgalom jelszavához mél­tóan — szocialista módon dol­gozni, tanulni és élni — az eddigieknél jobban érvénye­sül a kollektívának az embe­reket és a termelést átfor­máló ereje, az egymást segítő elvtársi közösségi szellem fej­lesztése. A brigádok mintegy más­fél éves tevékenysége, sok, korábban vitatott problé­mára választ ad. Ezek a ta­pasztalatok nyújtottak alapot a SZOT Elnöksége irányel­veinek kidolgozásához is. A brigádok szervezése, alakulása Helyes — állapítja meg az irányelv —, ha az üzemek­ben mindazon munkaterüle­teken, ahol a munkafolya­matok kapcsolódnak, vagy a munka szervezése csoportos, a dolgozók kisebb kollektívájá­nak munkája között közvet­len kapcsolat­ban brigádver­senyt szerveznek és a brigádok küzdenek a szocialista cím el­nyeréséért. A brigádnak mindenki tag­ja lehet, aki a cél­kitűzéseit magára nézve kötelezőnek tartja. A mozgalomban lehe­tőleg egy-egy csoporton belül dolgozók egész kollektívája vegyen részt. Helyes, ha a termelő munkát közvetlenül irányító műszaki és gazdasá­gi vezetők maguk is részt vesznek a munkában, akár mint a brigád tagjai, akár mint azok patronálói. A vál­lalat gazdasági és mozgalmi vezetői viszont ne csak egy­­egy brigáddal, hanem a vál­lalatnál folyó verseny egészé­vel is törődjenek. A szocialista címért első­sorban a már meglévő ter­melő brigádok versenyeznek. A kollektíva maga dönt ab­ban, hogy ki vezesse a brigá­dot. (Folytatjuk) A HIVATALOS LAPBÓL A Hivatalos Lap tartalmából a szakszervezeti bizottságok és a dolgozók figyelmébe ajánljuk a következőket: 33. számból: 119 550/1960. 1/2. B. Végrehajtási Utasítás. Az 1990. évi őszi forgalmi verseny célki­tűzései. 34. számból: 107 263/1960. 1/3. A. Az üzemi baleset következtében elhalt MÁV dolgozók temetése. 35. számból: 120 576/1960. 1/2. B. Helyesbítés az államvasúti dol­gozók kinevezéséhez szükséges szakképesítésről szóló rende­letben. Kik nyerték az V. nemzetközi vasutas képzőművészeti kiállítás díjait Az V. Nemzetközi Vasutas Képzőművészeti Kiállítás tisz­teletdíjait a zsűri az alábbiak szerint ítélte oda: A FISAIC aranyérmét Fi­czere László (magyar), Mis­kolci tanbányában c. olajfest­ménye, a Minisztertanács el­nökének tiszteletdíját Henri Le Roux (francia) Pályamun­kások II. c. festménye, a köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter tiszteletdíját Anto Paulo (finn) Téli nap c. olajfestmé­nye, a Magyar Nemzeti Galé­ria tiszteletdíját Langer Rezső (magyar) Ebédelők c. olajfest­ménye, a Művész Szakszerve­zetek Szövetségének tisztelet­díját Miloslav Fojta (csehszlo­vák) Decsini vidék c. kréta­metszete, a fővárosi tanács v. b.-elnökének tizsteletdíját Ga­lina Alekszandrova szovjet Május elseje c. olajfestménye, a SZOT elnökségének tiszte­letdíját Toni Daehler (svájci) Táj c. olajfestménye, a Vasuta­­sok Szakszervezete elnökségé­nek tiszteletdíját Leonid Tu­­kacsev (szovjet) 1917-es forra­dalom résztvevőjének, Ladosin elvtársnak arcképe c. szén­portréja, a MÁV vezérigazga­tójának tiszteletdíját Gugliel­­mo Salvetti (olasz) A kikötő­ben c. olajfestménye, a mű­velődésügyi miniszter tiszte­letdíját Jan Ostergard (dán) Fazék c. kerámiája, a Népmű­vészeti Intézet tiszteletdíját Wilhelm Fastabend (nyugat­német) Viszontlátás c. faszob­ra, a Kulturális Kapcsolatok Intézete elnökének tisztelet­díját Ruth Brandt (kelet­német) A vasutasok Népek Barátsága Klubháza c. linó­leummetszete, a vasutasszak­szervezet kultúrnevelési osz­tályának tiszteletdíját Seppo Viinikainnen (finn) Bakugrás c. szobra nyerte. Oklevelet az alábbi művek nyertek: Edwin Lipburger (osztrák) Gesztenyeárus c. olajfestmé­nye, Vilen Simek (csehszlovák) Közép-cseh táj c. olajfestmé­nye, Viljo Venalainen (finn) Északi fény c. festménye, Mar­cel Picard (francia) A kerekes torony c. olajfestménye, Mau­rice Huet (francia) Acélnyaláb c. olajfestménye, Dusán Radi­­vojevics (jugoszláv) Csendélet c. olajfestménye, René Félie (luxemburgi) Peintura c. olaj­­festménye, Kecskeméti István (magyar) Műteremsarok c. olajfestménye, Jáksa István (magyar) Műteremrészlet c. olajfestménye, Nagy Lajos (magyar) Pályaudvar c. olaj­­festménye, Gerencsér József (magyar) Leányfej c. gipsz­szobra, Tóth Zoltán (magyar) Jegyvizsgáló c. gipszszobra, Magdeburgi Népi Képzőművé­szeti Kör (keletnémet) Vasutas óvoda díszítése c. lakkfestése, Otto Schliwinski (nyugatné­met) Váróterem éjjel c. olaj­­festménye, Anselmo Galusi (olasz) Kompozíció c. festmé­nye, Walter Nick (svájci) Moz­dony éjjel c. olajfestménye, Albert Weber (svájci) Ablak­rács c. iparművészeti munká­ja, Walberg Olle (svéd) Boros­üveg c. olajfestménye, Vera Malahova (szovjet) Május el­seje a Vörös téren c. olajfest­ménye, Igor Pudov (szovjet) Vadim c. olajfestménye, Vil­­lisz Grasszisz (szovjet) Hordó c. fafaragványa. A francia küldött átveszi Soproni József főtitkárhelyettestől dr. Miln­­nich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének tisz­­teletdíját. Ehhez gratulálnak dr. Csanádi György, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, valamint dr. Marcel Mollion, a (FISAIC) vezérelnöke

Next