Magyar Vasutas, 1996 (40. évfolyam, 1-24. szám)

1996-01-12 / 1. szám

ÁRA: 20 FT légy a gyűlölet ellen! Utolsó állomásához érkezett az Emberi Jogok Nemzetközi Napján, december 10-én, a „Tégy a gyűlölet ellen!” vonat. A toleranciát hirdető szerelvény egy hónapos országjáró körútja után, több ezer gyerekrajzzal tért vissza Budapestre, a Nyugati pályaudvarra. Hegedűs Zsuzsa, a „ Tégy a gyűlölet ellen!" kezdeményezés elnöke, sikeresnek értékelte a november 5-e óta tartó akciót. Mint mondta, vonatuk mintegy 40 települést látogatott meg. Örömmel tapasztalták, hogy mi­lyen nagy számban képviseltet­ték magukat programjaikon a gyerekek akik rajzokkal, az em­beri jogokról szóló feliratokkal tették le voksukat a szeretet mel­lett. Megvalósult az a szándékuk is, amely a helyiek párbeszéd­ének próbált fórumot teremteni: ezeken a különböző felfogású emberek a gyűlölködés helyett beszélgetéssel, a közös megoldás keresése jegyében fejthették ki véleményüket. Hozzátette: ta­pasztalataik szerint az emberek elkeseredettsége legtöbbször nem az anyagi nehézségekből fakad, hanem mert úgy érzik, nem vonják be őket a sorsukat érintő döntésekbe, véleményük­re senki sem kiváncsi. A vonat megérkezése után a szervezők a pályaudvar szom­szédságában lévő Rock Színház­ba várták az érdeklődőket, ahol koncerttel folytatódott a közös ünneplés. Fellépett többek között a 100 Roma Virtuóz, Kovács Kati, Gerendás Péter, Bayer Friderika, Pa-Dö-Dö. A vonat csak az első lépés a civil társadalom kirekesztés el­leni és toleranciapártoló mozgó­sításában. Ezért január és feb­ruár folyamán a szervezők sze­retnék egy közös országos fó­rumra meghívni mindazokat, akik tevékenységükkel már részt vettek vagy részt kívánnak ven­ni ebben a munkában. A szociológusnő kifejezte re­ményét, hogy továbbra is számít­hat a Vasutasok Szakszervezete támogatására. Hároméves keretmegállapodás „A Vasutasok Szakszervezete életében és létében meghatározó jelentőségű volt a tavalyi esztendő. Áprilisban 86 órás sztrájkkal védték meg a vasutasok a kollektív szerződést A májusi üzemi tanácsi választások eredménye döntötte el a VSZ vagyonának megosztását a többi reprezentatív szakszer­vezettel, amelyet szeptemberben soronkívüli szakszervezetei kongresszus hagyott jóvá. Az ősz a bértárgyalások ideje volt, ahol sikerült sztrájk nélkül megegyezni a munkáltatóval. A Vasutasok Szakszervezete elnökét ezekről kérdezte a Magyar Vasutas. Dr. Márkus Imre szól az őszi tárgyalások eredményéről, amelyek közül a legfontosabbnak a három évre szóló keretmegállapodást tartja. „Jelentős előrelépés: a kollektív szerződés hatályát kiterjesztettük 1998. december 31-ig, illetve három évre megállapodtunk a foglalkoztatási és a béremelési kérdésekben. Elvi megállapodás szü­letett továbbá arról is, hogy a bérek jövőre is megőrzik reálértéküket, illetve az 1998-as bérfejlesz­tés reálértékben kezeli az 1996-ban elszenvedett veszteségeket. A bértarifa rendszerét folyamatos tárgyalásokkal kívánjuk átalakítani, amelynek eredményeként a MÁV vállalta, hogy 1997-től új bértáblázatot vezet be. ” Végezetül a munkaügyi kapcsolatok változásáról a VSZ elnöke elismerően szólt, mivel az új személyügyi igazgató kinevezése jelentősen hozzájárult a tárgyalások sikeréhez. (Interjúnkat dr. Márkus Imrével a 3. oldalon olvashatják.) dr. Márkus Imre XL. évfolyam, 1. szám A VASUTASOK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA 1996. JANUÁR 12. MEGÁLLAPODTUNK A kormány garanciát vállalt A MÁV Rt. által a szakszerve­zetek elé terjesztett középtávú, 1996-tól 1998-ig érvényes, megállapodással kapcsolatban a szakszervezetek leginkább a garanciákat hiányolták. Bizo­nyára a kormány számára is fontos volt, hogy az ország leg­nagyobb közüzemű részvény­­társaságánál a munkabéke fennmaradjon, ezért decem­ber 28-án megszületett három minisztérium és a miniszterel­nök együttes döntése. A kiadott közlemény szerint a közlekedési, hírközlési és víz­ügyi tárca a miniszterelnök je­lenlétében megállapodott a pénzügyminiszterrel és a mun­kaügyi miniszterrel az állam és a MÁV Rt. között megkötött szerződés 1996-1998. évekre vonatkozó elveiről, valamint az állami szerepvállalás mértéké­ről. A megállapodás a MÁV Rt. által bemutatott hároméves üz­leti tervkoncepció teljesítményi és gazdasági mutatói mellett tar­talmazta még a vasúti személy­szállítási alapellátás finanszíro­zásához figyelembe vehető ter­melői árkiegészítést is, amely 1997. évben 35,7 milliárd forint, 1998. évben 38,5 milliárd forint lesz. A termelői árindex minden 1 százalékpontos változásához — a termelékenység növekedé­sét is figyelembe véve — 0,8 százalékpontos költségvetési tá­mogatás tartozik. A minisztéri­umok hozzájárulásával a MÁV Rt. által vállalt évenként tíz szá­zalékos termelékenységnöveke­dés mellett vállalt állami szerep­­vállalás lehetővé tette, hogy a MÁV Rt. a munkavállalók ér­dekképviseleti szervezeteivel hároméves bérmegállapodást kössenek. A vasutasok reálbére 1997. évben e szerint nem csök­ken, 1998. évben pedig a reál­bér emelésére is sor kerülheti­ k. A VSZ NEM HAGYTA ANNYIBAN Döntött az Alkotmánybíróság Az országos költségvetés stabilizációját célul tűző törvényjavas­latokban a társadalombiztosítási járulékfizetést szabályozó elkép­zelések is szerepeltek. E szerint járulékkötelessé vált például a szak­­szervezeti tisztségviselők tiszteletdíja. A Vasutasok Szakszerveze­te, más társadalmi szervezetekkel együtt, (de a MÁV-nál működő szakszervezetek közül egyedül!) az Alkotmánybírósághoz fordult e törvényi szabályozás megszüntetését kérve. Az alkotmánybírósági határozatot a VSZ napokban kapta meg: a jövőben a szakszervezeti tisztségviselők tiszteletdíja után nem kell társadalombiztosítási já­rulékot fizetni. Az indoklás szerint azért szüntették meg a kifogá­solt törvénypasszust, mivel az ilyen címen befizetett járulék sem­milyen ellenszolgáltatásra sem jogosított. IDÉN NEM LESZ MENETKEDVEZMÉNY-CSÖKKENTÉS A Vasutasok Szakszervezete közbenjárására Hónapokkal ezelőtt felröppent a hír, hogy a vasúti sza­badjegyeket nem csak érvényesíteni fogják, hanem cseré­jükkel együtt csökkentik a kedvezmény mértékét is. A Vasutasok Szakszervezetéhez novemberben eljutott egy ügy­irat, amelyben az első osztályú szabadjegyek számának csökkenté­séről és a családtagok ingyenes utazásainak korlátozásáról szóló tervek szerepeltek. Mivel — aláírás és más azonosító nem szerepelt a tervezeten — nem lehetett kideríteni a dokumentum származását, ezért a VSZ Vasúti Érdekegyeztető Tanács ülésén érdeklődött erről a MÁV vezetőitől. A vezetők első alkalommal azt válaszolták, hogy nem szándé­koznak a közeljövőben megváltoztatni a menetkedvezmény jelen­leg érvényes rendszerét. Később már azzal utasították el a választ, hogy arra a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az illetékes. A Vasutasok Szakszervezetének elnöke ekkor írásban kért tájé­koztatást a menetkedvezmény szűkítéséről Lotz Károly miniszter­től. Mint az azóta ismertté vált, az akkor folyamatban lévő érdekvé­delmi tárgyalások idején elküldött levélnek is köszönhetően, az idén nem változnak a szabadjegyekhez kötődő kedvezmények. Közben a MÁV a régi szabadjegyek érvényesítésének rendes határidejéből kicsúszott, ezért erre csak februárban kerülhet sor. A menetkedvezmények megőrzését üdvözöljük. Egy megjegyzést azonban ehhez hozzáfűzünk. Az igazolványok cseréjének bejelen­tésekor szerte az országban arra kérték az érintetteket, hogy készí­tessenek új igazolványképeket. A mai árakon ez egy négytagú csa­ládnak hozzávetőleg kétezer forintjába került (ami így télen, az ün­nepek előtt komoly kiadást jelentett). Jó lenne, ha a jövőben a dön­téshozók figyelembe vennék az érintettek jövedelmi viszonyait is... ksz. ­ ISO 9000 Szabványsorozat szerint tanúsított a MÁV VASJÁRMŰ KFT Szombathely, Szövő u. 85. Tel./Fax: (94) 313 - 313 uality érdekes módon nem a MÁV Rt. és az érdekképviseletek ve­zetői között, hanem a vasutas munkahelyeken éleződött ki a konfliktus. A mozdonyvezetők többet követeltek maguknak A többi vasutas ezt rossz néven vette. A VSZ tárgyaló dele­gációja a „ többi vasutas ” álláspontját képviselték kicsit néha már elkeseredetten, de mindenképpen következetesen. A végeredmény: sztrájk nélkül olyan megállapodás szüle­tett, amely összességében a várt béremelési mértéket bizto­sítja minden vasutasnak, de a mozdonyvezetőknek — ha nem is sokkal —, mégis többet nyújt. A szakszervezetek követelései közötti különbözet magya­rázata mindannyiunk előtt világos: a követelések mértéke mindenkor az adott erőviszonyokat tükrözik vissza. A moz­donyvezetők „túlkapásai" ellen egyetlen hatásos ellenszer a többi vasutas sztrájkképességének erősítése lehet. Sokan azt várták, hogy a mozdonyvezetők előre hozott öt­­százalékos teljesítményjutalma ellen a VSZ sztrájkot hirdet. Erre azonban nem került sor. Egyrészt, egy esetleges mun­kabeszüntetés az addig kialkudott bérfejlesztés eredményeit kétségessé tehette volna. Másrészt mert a társadalom a vas­utasok ellen fordult volna. Mint ahogy a mozdonyvezetők­­— bár ezt bizonyára ők más­képp látják —, azért nem sztrájkoltak, mert a vasutas-társa­dalom ellenük fordult. Erre pedig azért került sor, mert kö­veteléseiknek nem volt más alapja, csak a meglévő erőfölé­nyük, hiszen szép számmal található még a vasúton „ azonos nehézségi fokú", sőt „magasabb felkészültséget” igénylő többféle munkakör. A sztrájk lényegét kollégáink közül talán most többen meg­értették, mint a korábbi, ténylegesen megtartott munkabe­szüntetések idején, ugyanis sztrájkban résztvevők az érde­kükben eljáró tisztségviselőket támogatják. A szakszerve­zeti vezetők hívó szavára sztrájkolni képes emberek önma­gukért tesznek legtöbbet Ha erre nem kerül sor, nem csak a szakszervezeti vezetők, hanem az érintett munkavállalók kerülnek hátrányba mind a munkáltatóval, mind a társ­szakszervezetekkel szemben. Mi a teendő? A Vasutasok Szakszervezetében is meg kell valósítani azt a szervezettségi szintet, amire a mozdonyve­zetők képesek. Csak kiegyenlített erőviszonyok esetén tár­gyalhatnak azonos eséllyel a többi vasutast képviselő szak­­szervezeti tisztségviselők. A három­éves megállapodás a munkabéke megtartására irányul, ezért sztrájkképességünket remélhetőleg csak elv­ben, de be kell bebizonyítunk, például úgy, hogy azok is be­lépnek a Vasutasok Szakszervezetébe, akik most támogat­tak volna egy mozdonyvezetők követeléseit ellensúlyozó ak­ciót. A Vasutasok Szakszervezete erejét, mint minden szak­­szervezetét, a tagok száma, szervezettsége fejezi ki legin­kább. Erre a nyomatékra tavasszal a kollektív szerződési tár­gyalások során és az 1997-es, 1998-as évekre érvényes konk­rét létszám- és bérmegállapodás idején minden vasutasnak szüksége lesz. Ezzel teremtődhet meg a reális esélyünk a már korábban célul kitűzött, de eddig nem teljesített követelése­ink érvényesítésére. ______­____________________________

Next