Magyar-zsidó Szemle 3. (1886)

1886 / 8. szám - TUDOMÁNY - Szántó Sámuel: Adalékok a zsidók történetéhez Magyarországban 1790-1840. I.

TUDOMÁNY. Adalékok a zsidók történetéhez Magyarországban 1790 1840. I. A zsidók története hazánkban a legsajátságosabb képet nyújtja, helyzetük majd javul, majd rosszabbul, de mindenkor szoros kapcsolatban áll az ország politikai, de még inkább gaz­­dasági viszonyaival. Zavaros időszakok, belső viszályok a zsidók elnyomását vonják maguk után, míg rendezett viszonyok között erős s hatalmas királyok alatt, helyzetük többnyire tűrhető. Sajátságosnak nevezhető történetük még azért is, mert különös, hogy épen a magyarok bejövetelének első századaiban élvezik a legtöbb szabadságot s bírnak a legtöbb jogokkal, így pl. Sz. László és Kálmán törvényeinek tanúsága szerint akkor ingatla­­nokat vehettek és bírhattak. Minél inkább érintkezik azonban a magyarság a nyugati népekkel, minél jobban kezd nálunk is a feudalizmus tért foglalni, annál inkább terjed a zsidógyűlölet, a zsidó­ elnyomás. A mohácsi vészt követő századokban a nemzet hosszú ideig létéért, alkotmánya­ és vallásáért folytatott háborúival volt elfog­­lalva s ezen küzdelmek között vajmi keveset törődött a zsidók ügyével. Innét magyarázható, hogy 1790-ig alig van a zsidókat illető törvényhozási intézkedés. Vannak ugyan helytartósági ren­­deletek, melyek a zsidók beköltözését megakadályozni óhajtják, vannak egyes városi statútumok, melyek a zsidók kizárását a városokból czélozzák, de általános, országos érvényességű tör­­vényt alig találunk. II. József szabadelvű uralkodásával, a zsidókra nézve is szabadabb és kedvezőbb irány kezdődik. A türelmi rendeletében nem mondhatta ugyan ki a zsidók vallásszabadságát, de igen fontos a minden esetre megbélyegző türelmi taksa eltörlése, jólle­­het József az ezen czím alatt fizetett adót kamarai adó neve Magyar-Zsidó Szemle, 1886, Vill. Fűz. 31

Next