Magyar-zsidó Szemle 3. (1886)
1886 / 8. szám - TUDOMÁNY - Szántó Sámuel: Adalékok a zsidók történetéhez Magyarországban 1790-1840. I.
SZÁNTÓ SÁMUEL 1 520 alatt továbbra is behajtotta. József halálával azonban ,szabadelvű intézményei is megszűntek s a reakczió megkezdődött. De ha József rendszere meg is bukott, az általa inaugurált szabadelvű szellem tovább élt, túlélte a reakczió korát s követelte jogait. Hozzájárult még, hogy a Francziaországban megindult nagy szellemi mozgalom hazánkban is mindinkább visszhangra talált, a franczia forradalom nagyhangzású jelszavai az egyenlőség- és testvériségről nálunk is hivőkre találtak s mindezek befolyással voltak arra, hogy a zsidókról is kedvezőbben kezdtek gondolkodni. A felvilágosodás szelleme, mely Francziaországból kiindulva körutat tett egész Európában, segítette eloszlatni azon balvéleményeket, előítéleteket, melyeket a zsidók ellenében tápláltak. A franczia eszmék terjedését legjobban bizonyítja azon röpiratok nagy száma, melyek a franczia bölcsészek szellemében élőket a vallás és kath. egyház ellen fordították. Voltak röpiratok, melyek a vallásról így gondolkodtak : »Közös erővel szereztetett a haza . . . közömbös, Byzancz, Mekka, Tibeth adta-e vallását ; jogait nem adta, tehát el sem veheti.« A zsidókérdésre vonatkozólag ilyen nyilatkozatot találunk: »Fiukat büntetni apákért nem illik , hogy nem hisznek az idvezítőben, nem a mi dolgunk, valamint az se asidóság dolga, hogy mi hiszünk benne«. Ez magyarázza meg azon kedvező hangulatot, azon liberális felfogást, mely nálunk 1790/1 körül a zsidóság iránt uralkodott. Ezen szabadelvű iránynyal szemben megindult azonban egy másik mozgalom, mely a zsidók visszaszorítását akarta kieszközölni, s ezen mozgalom az akkori zsidóság természetes ellenségeitől származik : a kereskedők, czéhek és ezek következtében a városok részéről. A zsidók sajátságos helyzetöknél fogva minden más térről leszoríttattak s így egyedül, majdnem kizárólagosan a kereskedelemre voltak utalva, itt pedig veszélyes versenytársai voltak a leginkább városokban élő kereskedőknek. Részben ezek féltékenysége, részben a városi polgárság szűkkeblűsége okozta, hogy a zsidók a sz. kir. városok legnagyobb részéből s még más városokból egészen kizárattak, sőt a bányavárosok kerületében és attól hét mértföldnyi távolságban az 1724. jún. 26־ án, 1748. decz.