Magyar Zsidó Szemle 54. (1937)

1937 / 7-12. szám - Kohlbach Bertalan: A Magyar Nemzeti Múzeum "beszámim"-tartói

282 A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ״ BESZÁMIM“­TARTÓI I. A habdalás 1899 október hó 10-én a Magyar Nemzeti Múzeumhoz ke­­rült Mahler Ede dr. egyetemi magántanár. Láttam bejegyzéseit a katalógusokban, és úgy hiszem, jólesik neki, hogy jubileuma alkalmából felkeresem a majdnem másfél évszázas múzeumun­­kat, ahol a jubiláns mint fiatalember működött, és zsidó vonat­­kozású gyűjteményéből ismertetem a ״ beszámim“ (fűszer)­­tartókat Még Heine korában, de még gyermekkoromban is, nehezen vált meg a zsidó ember a sabbesztól. De fájt nagymamának: ״ a der libe sabbesz koides gedt­eveg“, hogy a kedves, szent szom­­bat útra kel és mi unokák is szomorkodtunk, mert másnap iskolába kellett mennünk és egy hétig nélkülözni kell majd a finom süteményt. Pedig mi már olyan korban éltünk, amely antiszemitizmust nem ismert, amelyben Nagymagyarországon­ talán egy pár pánszláv lutheránuson kívül zsidót keresztény nem gyűlölt. Volt már zsidó, aki szombaton, ha az udvar felől, de kiszolgálta vevőit, de péntek este templomból hazajövet meg­­áldotta az apa gyermekeit, boldogan üdvözölte a gyertyapár és a letakart fonatos kenyér (barchesz) előtt ülő hitvesét és otthonában üdvözölte a szolgálattevő angyalokat: ״ Salóni aléchem mal’aché hassórész ...“ Üdv nektek, szolgálattevő an­­gyalok, küldöttjei a Legfőbbnek, akik jöttetek a Királytól, a Királyok Királyától, a Szenttől — dicsértessék a neve. Érkezés­­tek a béke jegyében, ti a béke angyalai... áldjatok meg engem... S a pihenés, a nyugalom, a templombajárás napja, a szom­­bat, távozni készül. A szertartás, amely szemléltetése a hitnek, ünnepélyessé teszi a búcsúzót; e búcsúzó az ú. n. hábdálah. Az állami függetlenség korában a habdalah-intézmény ismeretlen; a Kr. u. III. században még csak a szombat esti imában utalnak a szombat távozására; a gálub­ban, az exiliumban fejlődött ki a habdalah-szertartás négyes tagoltságával: a Serleg tele borral, szeszes itallal (abstinens tejjel is). 2. A viaszgyertya-nyaláb (habdalás).

Next