Magyarország, 1861. március (1. évfolyam, 50-76. szám)
1861-03-30 / 75. szám
75. sz. 1861. — I. évfolyam. Szombat, márczius 30. SZERKESZTŐSÉGI IRODA T. KTINKATÁRBlmK HIRDETMÉNYEK DÍJA: """" 1 ~MEGJELE?^"^ ITjtér 4. sz. I. emelet. ^ ,, . , , , . , . „ 6 hasábos petitsor 1-szeri hirdetésnél 9. 3-szorinál 7 ájkr. ünnep- és vasárnapot követő nanok kivé-KIADÓ-HIVATAL ^ kivö“30 ^ A 4 26 *k” **7* ^PUjtár 4. sz. földszint. a kiadó-hivatalhoz intézendők. ® 8y ®» példányok OSTERLAMM K. és LAMPEb ROBERT könyvkeresked?knél ELŐFIZETÉSI ÁR ! — I ^ 19 ujkrajczaron kaphatok, Egészév 18 ft. Félév 9 ft. Negyedév 5 ft. Előfizetést nyitunk , MAGYARORSZÁG apr.-jan. 3 havi folyamára 5 írttal, ,, Sept. 6 „ „ 9 ,, Hogy lapunkat az évnegyed kezdetével t. előfizetőinknek pontosan és tüstént megindíthassuk, a megrendelés mentülelőbbi beküldését s a czím olvasható feljegyzését kérjük. A .,Magyarország” kiadóhivatala. FEST, márczius 29. Külföldi szemle. A római megszállást illetőleg az Independanceban ma különös részleteket olvasunk : Napoleon herczegnek a senatusban mondott beszéde után a franczia kormány tudatta Turinban, hogy visszavonja Rómából seregének egy harmadrészét s Szardinia egy engesztelékeny jellemű tábornokot kijelölhet a végett, hogy egy piemonti dandár élén a Francziaországba visszatérő csapatokat helyettesítse. Később megint hasonló helyettesítés történhetik s igy a franczia megszállás lassan-lassan megszűnik, a kivonuló franczia csapatokat a piemonti seregek pótolván. Ideiglenesen a szárd hadparancsnokok Goyon tábornok alá lettek volna rendelve s ezért óhajtottak valami engesztelékeny szellemű piemonti tábornokot. A franczia politika azonban egyszerre megváltozott és márczius 18-kán Párisból egy sürgöny érkezett, melyben a turini kormány felszólittatik, hogy a fenebb emlitett tervet ne foganatosítsa, egyszersmind a franczia kormány azon szándéka is benfoglaltatott, hogy még növelni akarja a megszálló sereg létszámát. A párisi kormány t. i. attól tartott, hogy az osztrák sereg támadó lépést tesz a Minciónál. A franczia politika ezen hirtelen változásának tulajdonítja az Indep. a turini miniszter-válságot. Mióta a kabinet újra megalakult, Turin és Páris között az alkudozások ismét folyamatba létettek. A Patrie Cavour grófnak Audinot interpellátiójára adott válaszát más színben adja elő, mint ahogy azt a távirat jelentette. Cavour azt mondotta: „Olaszország, még azon esetre sem, ha anyagi ellenállástól nem volna mit tartani — még ezen esetre sem foglalhatja el Rómát Francziaország beleegyezése nélkül. Ha Italia — úgymond — biztosíthatja a pápa függetlenségét, Francziaország többé nem ellenzi a bevonulást.“ Ennyi, amit a miniszterelnök mondott, de a vallásbeli szakadás (schisma) eszméjét meg sem említette. A római kérdést illető interpellátiók a turini parlamentben egyre tartanak. Legújabban Buoncompagni szólalt fel. A baloldal tagjai azt kívánják, hogy Róma mint az olasz királyság fővárosa prodlamáltassék s aztán kérjék meg Napoleon császárt, hogy vonja vissza a szent városból seregeit. Könnyű belátni — írja az Index., — hogy ez utóbbi javaslatot a kamara el fogja vetni. Varsóban némi sajnálatra méltó zavargás történt , mi az orosz katonaságot könnyen beavatkozásra indíthatta volna. A tömeg egy népszerűtlen tábornok ablakait beverte. Valóban örvendeni lehet a hatóság mérsékletének, hogy katonai szigorhoz nem folyamodott. Ez másutt nem így történt. Valamint azt is óhajtanunk kell, hogy a józan gondolkozású lengyel nép minden alkalmat kerüljön, mely által a katonaságot provokálhatná. Most még mindent az erkölcsi erő diadalától lehet várni. Az ittehoei tartományi gyűlés, mint tudjuk, a dán kormány alkotmány-javaslatát elvetette. Eggyel több szmptoma arra, hogy a német herczegségek viszonyát a dán kormányhoz aligha lehet békés úton eligazítani, hacsak a kopenhágai kabinet mindent nem enged. Belföldi szemle. — Pest városa választói azé hó 28-dikán folytatott tisztújitáson megválasztották : tanácsi főjegyzőül Királyi Pált 2291, tervszéki főjegyzőül Nagy Károlyt 2218, főügyészül Thanhoffer Pált 1793, telekbiróul Salacz Antalt 2264, főszámvevőül Krausz Jánost 2261, főorvosul Flór Ferenczt 1864, főmérnökül Szumrák Pált, alkapitányokul Sziklay Alajost 1664, Henzler Ignáczot 1538, Siebenliszt Antalt 1761, Keresztes Károlyt egyszersmind mezei kapitányul 2298 szavazattal. — Pest megyében országgyűlési képviselőkké választattak még : a dabasi kerületben Halász Boldizsár 1848-dikbeli képviselő; a keczeliben Zlinszky György. — Bácsmegye rigyiczai kerülete Alaga Imre 1848-beli képviselőt választotta meg újólag, b. Rédl Lajos, ranggal kilépett osztrák százados ellenében ; a kulai kerület Jámbor Pált, ifj. b. Rudics József ellenében; az apatini kerület Simicset, Latinovics Móricz ellenében. — Temes megye lippai kerülete Missich János másodalispánt. — Zemplén megyében a már említetteken kívül képviselőkké választattak még : a terebesi kerületben Pilisy Lajos, a homonaiban Bújanovics Frigyes, a megyaszóiban Szepessy. — Veszprém megye sz.-gáli kerülete Gaal Pétert választotta meg országgyűlési képviselőnek. Zalamegye tapolczai kerülete Botka Mihályt. — Közép-Szolnokban, mint értesülünk, a követjelöltek : a tasnádi kerületben László Imre; a zsibóiban Urházy, Zeyk Károly, Décsey; sz.-csehiben Fábián Dániel, gr. Toroczkay; Krasznában pedig: a krasznai kerületben Somfai László, Deáki Lajos és a román püspöki helyettes; a somlyaiban Bagozi Sándor és Bánfy Elek, vagy P. Szathmáry Károly. — Az országban alkalmasint egy választás sem folyt le nagyobb ünnepélyességgel, mint az abonyi. A esőzés miatt megromlott utak és szorgos munkaidő ellenére már jó reggel teljes számmal sereglettek be a választók a legtávolabb helységekből is, a lobogókon, — melyekkel a házak is egyenkint ékesítve voltak, csak egy név volt, Teleki Lászlóé. Az indóházhoz fogadására ment küldöttségben a választókerület minden helysége képviselve volt. A nagy hazafi megérkezvén, Antos János, táborkari honvédalezredes és aponyi birtokos üdvözölte lelkes beszéddel, melyet hely szűke miatt, fájdalom, nem közölhetünk. A gróf meghatottan válaszolt. Bevonulása a városba diadalut volt, a nép ezrei kisérték és fogadták. Az abonyi nagy piaczon 10—12,000-en gyűltek össze. B. Orczy Béla választási elnök népszerüleg magyarázta meg a választási jog fontosságát s a törvények értelmében képviselő választására hivta fel a választókat, kik kérdéseikre folytonosan: »Éljen Teleki László !-val feleltek. A választók meghívására az ünnepelt képviselő lépett a tér közepén felállított nemzeti szinü szószékre s előadta politikai programját, amelyet a nép harsány éljenzései által vallott magáénak s bizonyosan magáénak fog vallani az egész magyar haza. A választási jegyzőkönyv elkészitése s hitelesitése után üdvözlő lövések és örömkiáltások közt a Rákóczy és Szózat hangjai mellett kisérte a nagy néptömeg szállására (Antos János úrhoz) szeretve tisztelt megválasztott képviselőjét. Itt a zsidó község tisztelgett s Pintér Samu következő szavakban fejezte ki hitrokonai érzelmeit: „Méltóságos gróf ur! Büszke lehet anyavárosunk Méltóságodat keblében elfogadhatni, még büszkébb oly ország- és világszerte hires fényes név által képviseltetni. De fájdalom, mi, e hon fiai, ámbár hű, ragaszkodó, de Mózes vallását követő fiai, ezen gyönyörben nem vehetünk részt, ha részesültünk is hazánk sanyaruságából és veszedelméből. Méltóságod hosszú évek alatt érezhette, mit teszen az, ha van az embernek szülőföldje, és mégis hazája nincs ! Még sajgóbb ezen fájdalom, ha egy egész nép homlokára sütik a sehonnai bélyeget és azon népet homállyal bontják, míg magukra a nemzetekre a szabadság hajnala hasad. Méltóságod oly országokból jött, ahol fényesen meggyőződhetett, hogy mind az, amit ellenünk felhoznak, ármány és irigység koholmánya. Csak az vigasztal, hogy hazánkban is akadnak férfiak, akik értünk szót emelnek. Ma jutott nekünk azon ritka szerencse, ékes szavaiból érteni, hogy Méltóságod is tágasabb értelemben akarja az egyenlőséget, úgy hogy egy néposztály se legyen a jogokból kizárva, mely e földet lakja. Egy hazafi máris nagylelkűen nyilatkozott, hogy ha ügyünk megbukik, akkor nincs igazság; mi pedig nem akarjuk hinni, hogy egy Mátyás hajdani országából, azon országgyűlésből, hol egy Teleki László fényes neve ragyog, hogy onnét az igazság száműzve legyen. Kegyeskedjék tehát Méltóságod is,hogy ha a zsidóügy szőnyegre kerül, az elnyomott emberiség pártját fogni, a miért is az Isten, az igazság Istene megóvja minden bajtól és az egész országban ezen szavak találnak viszhangra, hogy : éljen gróf Teleki László !“ Az éljent mindnyájan viszhangoztatták; a gróf pedig fölemlítvén, mennyire tudja méltányolni, hogy az 1848—9-i harczban a zsidók közül is sokan ontották vérüket a közös hazáért, s azután többen — kiválólag a journalistika terén — nagy buzgalommal működtek: ígérte, amennyiben ő hathat, azon fog lenni, hogy a zsidók a hazának többi polgáraival egyenlő jogokban részesüljenek. *) Ezt alább egész terjedelmében közöljük. Szerk. Délben Antos J. ur mintegy másfélszáz terítékű lakomát adott, melyen a társas élet minden osztálya képviselve volt. — Egymást követték a lelkes felköszöntések, melyeknek sorát a szives házigazda nyitotta meg, előadván, mily szerencsésnek érzi magát a választó-kerület, midőn e válságos nehéz napokban legfőbb kincsét, ereklyéjét, a törvényhozási jogot oly képviselőre bízhatja, kinek múltja kezeskedik jövőjéért, s kinek a választáskor nyilvánított politikai hitvallása a választók szívéből lelkéből van merítve. Ezután Teleki szólalt meg. „A franczia köztársaság elnöke egykor — úgymond — azon állításra, hogy a magyarok magukra le tudják győzni az osztrákokat, úgy nyilatkozott: azt hiszi, ő is ily nemzeti dicsekvéssel nagyítva szólna külföldön hazájáról. Ma már oly tekintélye van nemzetünknek, hogy egy európai combinatióból sem maradhat ki. Ezt nagyrészt a hazában bennlevők erős és hazafias magoktartásának köszönhetjük.“ A hazában bennlevő honfiakért s ezek egyik derék tagjáért, ki mint honvéd is vitézül harczolt a haza szabadságáért, a házi gazdáért emel poharat. Az emigratióra s annak jelenlevő tagjára mondott köszöntések után, Teleki másodszor a magyar nőket üdvözölte. „Nőtelen nemzet nem állhat fenn. A rómaiak, bár nem helyeselhető módon, a szabinusoktól vettek nőket maguknak, s csak azután hódították meg a világot. A lefolyt 12 szomorú év alatt sokat tettek a magyar nők is. Később a jelenlevő déli magyar hölgyekre, köztök a Teleki család lelkes nőtagjaira, a vendégszerető háziasszonyra, és anyjára b. Radák Istvánnéra, a kitűnő honleányra s a szűkölködők s köztök különösen az üldözöttek és honvédek titkos jóltevőjére ürítettek poharat. 1 5 órakor a kaszinó termeiben a honvédek segélyezésére műkedvelői hangverseny volt rendezve. — Este fényes tánczvigalom Karácsonyi J. urnái melyben az összegyűlt fényes közönséggel a város közszeretetű vendége is részt vett. — Ezalatt több ezerre menő nép nagyszerű fáklyás-zenével tisztelte meg választottját. Itt Szili István fejtegette, hogy a választók magukénak hiszik és vallják egyenkint mindazon nagy elveket,melyeket a t. honfiu választóihoz intézett beszédében előadott. Teleki körülbelül a következőket válaszolta: ö, hogy egyez választóival a rokonszenvekben, elvekben. Nehezek ez idők, de reménydúsak. Erősebbek vagyunk, mint 12 évvel ezelőtt. Az isteni gondviselés is mellettünk van. Kik képtelen rágalmakat szórtak ellenünk, kik kizsebelni, koldussá akartak tenni, kik ki akarták ölni, gyilkolni e nemzetet, maguk vesztették el hitelüket, maguk szegényedtek el, magukat gyilkolták, közel vannak a végveszedelemhez. Azon méltatlanságért, mit a szász kormány példátlan aljassága s a közvélemény óriási hangja által elitélt tette okozott, a mai nap nyújtja a legjobb vigaszt. Ha valami képes kibékülni sorsával, a mai feledhetlen nap az. Mindent elkövetett a választókerület, mi által őszinte, szívből fakadt érzelmeit a nagy hazafi iránt kifejezhesse. Az abonyi kaszinók tiszteletbeli elnökükké választották. A város tehetségéhez képest fényesen ki volt világítva, mi Abonyban még soha sem történt. Tudósítónk még csak azon, a nép hangulatát jellemző esetet említi, hogy midőn Teleki estve szállásáról kiindult, a kapunál hosszú sorban leánykák állottak, kezekben égő gyertyával. Egy jelenlevő megkérdezvén e felöl az ott álló szegény földmivest, ez igy felelt: »Ezt biz, az én paraszt eszemmel gondoltam ki, hogy én is tehessek valami tisztességet.“ — A ráckevei kerület választására a választók oly nagy számmal jelentek meg, hogy nem férvén el a városban, közhajtás szerint a bálványosi puszta síkjára tétetett át, hová a hajóhídon átvonultak egy diszkapu alatt, mely »Éljen Nyáry Pál“ felirattal volt ékesitve. A választás egyhangú felkiáltással s a legszebb rendben ment véghez. A megválasztási jegyzőkönyvet egy selyem zászlóval együtt küldöttség vitte meg a megválasztottnak azon felkéréssel, hogy a kerület képviselését minden utasítás nélkül vállalja el. A gödöllői kerület választása is a legszebb rendben és nagy lelkesedéssel folyt le, jóllehet előttevaló nap valami zavargástól tartottak. Erre mutat legalább a váczi járás főszolgabirájának a maglódi elöljárósághoz a választást megelőző éjjel érkezett sürgönye, melyben — mivel bizonyos helyről vett jelentés szerint a maglódi választók fokosokkal és vasvillákkal szándékoznak a választás helyén megjelenni — a bu’áknak szigorúan meghagyja, hogy még csak botocskákkal se merészeljenek megjönni. A maglódi tüntetés a választáskor csak annyiból állott, hogy a biró, bizonyos Szpák, Sztrokay Bélát ajánlotta, de mindössze kilenczen lévén az ajánlott mellett, minden siker nélkül, s aztán e kilencz is Beniczky Ödönt éltette. A mi a fokosokkal s vasvillákkal megjelenést illeti, ezt — mint Maglódról írják nekünk a maglódiak nem szándékoztak tenni, a jelentés tehát, mely a főszolgabíró fentebbi rendeletére alkalmat nyújtott, alaptalan volt. A választást barátságos lakoma fejezte be. — Tolnamegye bonyhádi kerületében, mint a „M. Sajtódnak írják,a választók Perczel Mórt akarták képviselőnek kikiáltani, ezen szándékuktól azonban elállottak, midőn értesültek az ünnepelt férfinak (testvére, Perczel Pál által felolvasott) nyilatkozatáról, hogy ő a követi állást csak úgy fogadhatná el, ha honvédtábornoki egyenruhában ülhetne a képviselők közé, ami jelenleg nem lehet. A nagy tapolcsányi kerület választásáról utólag írják nekünk, hogy az nem folyt le rendetlenség nélkül. Az előbb kitűzött követjelölt lemondván, az értelmiség mást állított fel, de az előbbi megbánva lemondását, elkezdett maga mellett dolgozni, s versenytársa ellen, mint tudósítnak, a vallás különbségével is izgatták a népet. A választáskor a két párt összeverekedett és sokan ott hagyták a választást. Az előbb kijelölt 658 szavazattal választatott meg 245 ellenében. A választás ellen kérvényezni fognak. A Szatmár megyének márcz. 18-án folytatott bizottmányi gyűlésében az országgyűlésre meghívó leirat vétetvén tárgyalás alá, annak az ország törvényeivel ellenkező tartalma ellen jegyzőkönyvileg óvás tétetett , mert az felelős miniszter által nincs ellenjegyezve; benne a törvényesnek soha el nem ismert októberi diplomára történik hivatkozás ; az országgyűlésre a kapcsolt részek meg nem hivatnak; Erdély hallgatással mellőztetik; az országgyűlés nem Pestre hivatik össze; végre,mert annak koronázott király nem létében a nádor vagy országbíró által kellett volna megnyittatnia. Ez alkalommal a február 26-ki pátens is szóba hozatván,ez ellen Luby Zsigmond főjegyző indítványa folytán hasonlóg óvást tesz a megye, minden a birodalmi tanács, mint Magyarországra nézve törvénytelen testület által hozandó végzéseket (melyben Magyarország különben sem akar részt venni) semmiseknek fogván tekinteni, mit jegyzőkönyvileg indokolva kijelent.Utasítást a megye nem ad követeinek, hogy azonban képviselői a megye politikai hitvallását annál tüzetesebben ismerjék s az erkölcsi támaszul szolgáljon, némi iránypontokat vélt megállapitandóknak. Ezenkívül a megye felir Fiume ostromállapotának megszüntetése és Asboth Lajos honvédtábornok elfogatása tárgyában, gr. Teleki Lászlót pedig üdvözlő-irattal tiszteli meg. Varasdmegye testvéri nyilatkozatát hasonlóval viszonozza. Felolvastatván a m. k. helytartótanács azon intézménye, mely szerint a megyei tisztviselők lakása felterjesztendő,erre tagadólag válaszol, a törvénybes hivatkozással kimutatván, hogy ezen eljárás nem csak szokásainkkal, de törvényeinkkel is összeütközik. A megyei szükségek fedezésére az eddigi császári adónak tizedrészét fogják fizetni, ami valamennyi kiadást bőven fedez. — Győrmegye bizottmányának e hó 27-kén zajos gyűlése volt. A két alispán s a tiszteletbeli főjegyző képviselőküt lévén megválasztva, kérdés támadt, ezeknek hivatala ideiglen helyettesítés útján, vagy pedig végleg, három évre választandókkal töltessék-e be . A vita 9 órától 1-ig szenvedéllyel s elkeseredéssel folyt s a végleges betöltést sürgető(leendő alispánig párt szavazásra kívánta volna bocsátani a kérdést, ami azonban nem történt. Végre a helyettesítés mellett jön a határozat kimondva. De a felhívottak közül egy sem akart alispáni helyettes lenni, s a dolog aznap be sem végződött. Másnap helyettes alispánokká gr. Zichy Ottó és Zmeskál Istvánt választottak. — Buda városa képviselő-testülete 26-dikán közgyűlést tartott, melyben szóba hozatván Eger városa tanácsának körlevele Pertics Mihály tanulónak katonai hatóság általi elitéltetéséről, határoztatott, hogy bár az illető a rászabott kétheti fogságot már kiállta, az elvet illetőleg Buda is hozzájárul Eger tiltakozásához s efféle törvénytelenségek megakadályozása iránt fölii. — Széchenyi arczképét (Györgyitől) ünnepélyesen fogják leleplezni, mely alkalommal Kammermayer Károly főjegyző fog emlékbeszédet mondani. — Zilal városa megválasztotta új tisztikarát. Polgármesterré lett Deáki Lajos, főbíróvá Lugossi Károly,rendőrré (kapitánnyá) Varga Endre, főjegyzővé Szilágyi János, főügyészszé Dombi József. A képviselők száma 48. — Lapunk 70-ik számában a ráczalmási kerület választásáról tevén jelentést, t. levelezőnk nyomán megjegyeztük, hogy Fiáth István ur mellett főképen a perkátai,pentelei és herczegfalvai szűrös választók képeztek többséget. Dunapenteléről most a választók szűrös mellékneve miatt neheztelő levelet s oly vádat veszünk, mintha illető levelezőnk a többséget depretiálni kívánta volna. Minthogy magunk is tudjuk, hogy a Fiáth úr mellett álló többséghez tartozó választók mindnyájan a magyar nép legnegyedéves t. előfizetőinket a megújítandó előfizetésnek az országgyűlés megnyitása előtti beküldésére kérjük, hogy a lapot ép e fontos napokban fenakadás nélkül megkaphassák.