Magyarország és a Nagyvilág, 1866 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1866-03-11 / 10. szám
Második évfolyam. Pest, márczius 11. 1866. 10. szám. Felelős szerkesztő : BALÁZS SÁNDOR. DEUTSCH TESTVÉREK. Politikai, ismeretterjesztő és szépirodalmi képes hetilap. Megjelen minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI DÍJ : egész évre 12 frt, — fél évre 6 frt, — negyedévre 3 frt, — egy hóra 1 frt 10 fr. Szerkesztő- és kiadó-hivatal: Pest, Dorottya utcza 11. sz. Kiadó és laptulajdonos : Horváth Mihály. (Arczképpel.) A jeles magyar történetíró, kinek arczképét az olvasó mai számunkkal kapja, a szokottnál most élénkebben, behatóbban foglalkoztatja a kedélyeket. E jellemrajz folyamában meggyőződhetünk, hogy ama fokozott részvét, mely a jelen pillanatban oly osztatlan mértékben fordul nagy történetírónk felé, szilárd jelleme, buzgó munkásságának fényes eredményei, s politikai sorsunk jobbra fordulta által teljesen okadatolva van. Jellemrajzunkat megelőzőleg itt adjuk Horváth Mihály életirati kivonatát, amennyire azt a rendelkezésünkre álló adatokból összerakhattuk. Született 1809-ben Szentesen, Csongrád vármegyében, honnan szüleivel öt éves korában Szegedre költözvén, itt végezte az elemi- és középiskolákat. 1825-ben a növendék-papok közé lépett, a bölcsészetet és hittudományt hat éven át tanulta s még mielőtt az utóbbit bevégezte volna a magyar kir. egyetemnél, a letett szigorlatok után bölcsészet tudorává emeltetett. Iskoláit végezvén, pappá lön szentelve. Mint segédlelkész Dorosmán (Kis-Kunság) három, Nagy-Kátán (Pest) másfél évig foglalkozott. Utósó segédpapi állomásáról gróf Keglevich Gábor fia nevelésére hivatván, gróf Keglevich Bélának másfél évig volt nevelője. 1839-ben választá őt meg a m. Akadémia levelező, s 1841. sept. 3- kán a történelmi osztály rendes tagjává. Későbbi szerepkörének mintegy sejtelmes előjátékát látjuk azon különös véletlenben, hogy székét az Akadémiában 1842-dik nov. 22-kén ily czimü értekezéssel foglalta el: „A magyar honvédelem történeti vázlata.“ . (Olvasható az akad. Évk. VI. kötetében). 1840. év nyarán ismét segédpapi állomást nyert Nagy- Abonyban, honnan egy év múlva gróf Erdődi Kajetán fiai mellé nevelőnek, innen 3 év múlva a bécsi Theresianumba magyar nyelv tanárává hívták meg. 1847-ben pestmegyei Hatvan városába plébánosnak, 1848-ban préposttá s még ez évben Csanádi püspökké let kinevezve. A 48-ki viharos napok lezajló változásai úgy hozták, hogy még a tanügy-miniszteri tárcza is kezébe került. Következménye az lenn nem keresett kitüntetésnek, hogy forrón szeretett hazáját elhagynia és külföldre menekülnie kellett. Mielőtt tovább folytatnák a leírást száműzetősben átélt éveiről, Írod* HORVÁTH MIHÁLY.