Magyarország és a Nagyvilág, 1866 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1866-03-11 / 10. szám

Második évfolyam. Pest, márczius 11. 1866. 10. szám. Felelős szerkesztő : BALÁZS SÁNDOR. DEUTSCH TESTVÉREK. Politikai, ismeretterjesztő és szépirodalmi képes hetilap. Megjelen minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI DÍJ : egész évre 12 frt, — fél évre 6 frt, — negyedévre 3 frt, — egy hóra 1 frt 10 fr. Szerkesztő- és kiadó-hivatal: Pest, Dorottya­ utcza 11. sz. Kiadó és laptulajdonos : Horváth Mihály. (Arczké­ppel.) A jeles magyar törté­netíró, kinek arczképét az olvasó mai számunk­kal kapja, a szokottnál most élénkebben, beha­tóbban foglalkoztatja a kedélyeket. E jellemrajz folyamában meggyőződ­hetünk, hogy ama foko­zott részvét, mely a je­len pillanatban oly osz­tatlan mértékben fordul nagy történetírónk felé, szilárd jelleme, buzgó munkásságának fényes eredményei, s politikai sorsunk jobbra fordulta által teljesen okadatolva van. Jellemrajzunkat meg­előzőleg itt adjuk Hor­váth Mihály életirati ki­vonatát, amennyire azt a rendelkezésünkre álló a­­datokból összerakhattuk. Született 1809-ben Szentesen, Csongrád vár­­megyében, honnan szü­leivel öt éves korában Szegedre költözvén, itt végezte az elemi- és kö­zép­iskolákat. 1825-ben a növendék-papok közé lépett, a bölcsészetet és hittudományt hat éven át tanulta s még mielőtt az utóbbit bevégezte vol­na a magyar kir. egye­temnél, a letett szigorla­tok után bölcsészet tudo­rává emeltetett. Iskoláit végezvén, pappá lön szen­telve. Mint segédlelkész Dorosmán (Kis-Kunság) három, Nagy-Kátán (Pest) másfél évig fog­lalkozott. Utósó segéd­papi állomásáról gróf Keglevich Gábor fia ne­velésére hivatván, gróf Keglevich Bélának más­fél évig volt nevelője. 1839-ben választá őt meg a m. Akadémia le­velező, s 1841. sept. 3- kán a történelmi osztály rendes tagjává. Későbbi szerepkörének mintegy sejtelmes előjátékát lát­juk azon különös vélet­lenben, hogy székét az Akadémiában 1842-dik nov. 22-kén ily czimü értekezéssel foglalta el: „A magyar honvédelem történeti vázlata.“ .­ (Olvasható az akad. Évk. VI. kötetében). 1840. év nyarán ismét segédpapi állomást nyert Nagy- Abonyban, honnan egy év múlva gróf Erdődi Kajetán fiai mellé neve­lőnek, innen 3 év múlva a bécsi Theresianumba magyar­ nyelv tanárává hívták meg. 1847-ben pestmegyei Hatvan vá­rosába plébánosnak, 1848-ban préposttá s még ez évben Csanádi püspökké let kine­vezve. A 48-ki viharos napok lezajló változásai úgy hozták, hogy még a tanügy-miniszteri tárcza is kezébe került. Követ­kezménye az len­n nem keresett kitüntetésnek, hogy forrón szeretett ha­záját elhagynia és kül­földre menekülnie kellett. Mielőtt tovább folytat­nák a leírást száműzetős­ben átélt éveiről, Írod* HORVÁTH MIHÁLY.

Next