Magyarország és a Nagyvilág, 1866 (2. évfolyam, 27-52. szám)
1866-10-14 / 41. szám
Második évfolyam. Pest, 1860. octóber 14. 4. szám. Felelős szerkesztő : BALÁZS SÁNDOR. Politikai, ismeretterjesztő és szépirodalmi képes hetilap. Megjelen minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI DÍJ : egész évre 12 frt, — fél évre 6 frt, — negyedévre 3 frt, — egy hóra 1 frt 10 fr. Szerkesztő- és kiadóhivatal : Pest, Dorottya-utera 11. szám. Kiadó és laptulajdonos: DEUTSCH TESTVÉREK. Karsay József, orvostudor. Sok ember él hivatásának és betölti azt lelkiismeretesen , ritka példa van azonban arra, hogy valaki azt annyi önfeláldozással tegye és attól annyira átszellemülve legyen, mint Rózsay József orvostudor, ki fővárosunkban már 23 év óta, de főképen a jelen uralkodó járvány alatt magának rendkívüli érdemeket szerzett. Rózsay József született Csáktornyán 1815., hol atyja mint orvos működött. A gymnasiumot Kanizsán és Szombathelyen kitűnő sikerrel bevégezvén Pestre ment, hol mint orvostanuló 3 évet töltött, míg tanulmányainak folytatása végett Bécsbe ment és 1840-ben orvostudor lett. A tudomány utáni vágy Németországba vitte, honnan egy évvel később ismét Bécsbe tért, a közkórházban harmadfél évig mint segédorvos működendő. A már tapasztalatokban gazdag fiatal orvos 1843-ban hazája fővárosába tért vissza, hogy itt állandóan letelepedvén, mint gyakorló orvos áldásdúsan működhessék. Hő vágya a szó valódi értelmében teljesedve jön. A magyar kormány a törekvő orvost (48-ban) táborkórházi főorvosnak nevezte ki, mely hivatalát a forradalom végéig lelkiismeretesen be is töltötte. Még ugyanezen évnek (49-ben) deczember havában Rózsay a pesti dologház i és algggé a moldai intézet főorvosának választatott, hol azóta a legnagyobb buzgalommal működik. Valahányszor a Rókus-kórház járványok alatt hely szűke miatt fiókkórházat állíttatott fel, ennek vezetésével mindig Rózsa volt megbízva, így a jelen uralkodó járvány alatt is találjuk, hogy egész ideje és ereje önfeláldozásával működik a szenvedő emberiség javára. Rózsay azonban nem csak mint gyakorló orvos, hanem mint író is szép sikert vívott ki. Számos hírlapi czikkeit, alkalmilag tartott felolvasásait és beszédeit mellőzvén, egyedül terjedelmes dolgozatainak megemlítésére szorítkozunk, melyek főleg tudományos irodalmunkban maradandó becscsel birnak, így már 1840-ben jelent meg röpirata : „ Muraköz helybeli természettani és orvosi szempontból. “ Több kisebb kísérlet után 48-ban egy nagyobb dolgozata jelent meg a nevelésről különös tekintettel a magyarhoni zsidókra. Ugyanezen évben az ő szerkesztése alatt jelent meg az első magyar-zsidó naptár és évkönyv, továbbá egy röpirata „a kénégénygőz “ hatásáról orvos - sebészi szempontból. Több évi szünetelés után 1860. egy röpirata látott napvilágot, mely agutáról és tüdő- fábról az aggoknál és egy másik, mely a marienbadi iszapról értekezett. Utána 62-ben itt az aggok e tm mem BÓZSAY JÓZSEF