Magyarország és a Nagyvilág, 1867 (3. évfolyam, 27-52. szám)
1867-10-05 / 40. szám
Harmadik évfolyam. Pest 1867. október 5. ______40. szám. Felelős szerkesztő . Főmunkatárs . Kiadótulajdonos: vértesi Arnold. AL D O R IMRE. DEUTSCH TESTVÉREK. Szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap. Megjelen minden szombaton. Előfizetési föltételeit letilik évre : Magyarország és a Jvllérz és Pesti Hetilap együtt: egész évre 13 ft., félévre 3 ft., negyedévre 3 ft. Magyarország és a4nsryvilars külön : egész évre 8 ft., félévre 4 ft., negyedévre 13 ft. —s Pesti Hetilap külön : egész évre 4 ft., félévre 3 ft., negyedévre 1 ft. Az előfizetési pénzek küldendők : a kiadóhivatalba, Pest, Dorottya utcza, 11. sz. a. Csernátony Lajos. Azon új tagok közt, kiket a legutóbbi szünidő alatti választások juttattak a képviselőházba, ott találjuk a magyar szabadelvű sajtó egyik legkiválóbb férfiát, kinek neve félévi működése óta sokak előtt félelmes, de még többek előtt átalánosan kedvelt és tisztelt löng — Csernátony Lajost. A népszerűség nem most emeli először szárnyaira e nevet. Az 1848-iki viharos évben, mint 25 éves ifjúnak, jelentékeny szerep jutott már neki az akkori magyar sajtóban. A „Márczius 15-ike“, melynek ő volt egyik szerkesztője, kétségkívül a legnagyobb sulylyal birt az azon időbeli lapok között s hatása kiszámithatlan volt a forradalom eseményei által izgatott kedélyekre. Rendkívüli bátorsága és szelleme által vivta ki a kis lap győzelmeit. Éles ellenzéki irányt követett s csipős gúnyai nem kímélték a miniszterek személyeit. Sokat kellett kiállni tőle, kivált a jó öreg Mészárosnak, kivel azonban később a száműzetés keserű napjaiban a legszivélyesebb viszonyban állt Csernátony, megtanulván mindketten egymást becsülni. Mikor a haza veszélyben forog, nincs akkor ideje simogatni s legyőzni egymás gyöngeségeit. Csernátony helyesen fogta föl a sajtó hivatását s bátran megállta mindig helyét. Később, mikor a nemzet szabadságharczának kivivására minden erők egyesülését vélte szükségesnek, támogatá a nemzeti kormányt s az annak élén álló Kossuth Lajost, ki mellett egyszersmind titkári hivatalt viselt. A szabadságharcz gyászos vége után külföldre menekülve, Párisban élt s czikkeket irt a National, Presse és Evénement szabadelvű franczia lapokba, egyszersmind párisi levelezője volt a Szilágyi Ferencz által szerkesztett „Budapesti Hírlap “-nak. Kissé furcsa jelenség volt ez: egy hivatalos lapban egy forradalmi író czikkei, ki elveit itt sem tagadta meg. Természetes, hogy ez összeköttetés nem tartott, nem is tarthatott sokáig. Az osztrák haditörvényszék kötél általi halálra ítélte Csernátonyt in contumaciam s nevét föl is akasztotta; a bécsi kormány hivatalos magyar lapjának szerkesztője tehát nem érintkezhetett többé a „polgári halottal. “ Az 1852. deczemb. 2-iki államcsíny őt is kiüldözte Francziaországból, hol a szabad eszméket földre verte a kartácstűz s a rendőrség vasmarka. Útlevelet kapott Csernátony, azon meghagyással, hogy 24 óra alatt eltávozzék az országból. Innen Angolországba ment. Félévig Londonban lakott egy derék hazánkfiánál, Prohászka szücs-mes- 1 770 térnél; később Bridgewater- .-bben két évig mint tanító. Egy másik száműzött honfitársával, CSERNÁTONY LAJOS.