Magyarország és a Nagyvilág, 1871 (7. évfolyam, 27-53. szám)

1871-07-23 / 30. szám

30. Szám:8 171.Magyarország és a Nagyvilág­ hordájából, mégis az egész környező vidéket folyvást szemmel tartja . . . tükreiben. Ha valamikor elegáns divathölgy fogja lakni a hordót, ő nagysága minden­esetre meg lesz elégedve a csillagvölgy Diogenesével. Elöl, a völgy torkolatában, mely épen saját ve­randám alá esik, még egy csoport ház boszantja a sze­met. Ezek a Dera-féle villák. Csodálatos ügyetlenség­gel vannak odaszórva, minden rend és symmetria nél­kül, épen úgy, hogy az arra járókat lehető legjobban zsenirozzák, s másrészt ezek meg az ott lakókat leg­alaposabban boszanthassák. Különben igen dicső haj­lékok. Finom tapintattal épen a völgy legmélyébe vannak begyömöszölve, csakhogy a világért semmiféle kilátásuk ne lehessen. Ellenben, miután a nyaralás egyik fő czélja a tiszta levegő lélegzése, elismerésre méltó ügyességgel tehén-istállók, disznó­ólak és egyéb (ezeknél sokkal megnevezhetlenebb) épületecskék van­nak köztük, s körülöttük elhintve, melyeknek kellemes és orrkecsegtető bűze a lélegzési inyenczek (helyeseb­ben tüdönczök) igényeit képzelhetni, mily nevezetes módon elégítik ki.------­íme tehát, szemünk megtette körútját: megmászta mindazon hegyeket s megjárta mindazon völgyeket, melyekre verandám kilátása terjed. Nem én tehetek róla, hogy a Jánoshegye nem Mont Cenis, tehát nincs is gyomrán keresztül alagút furva, melyen átnézhet­nénk a tób­án fekvő „szép juhászné“-ig. Minden kilátási pontnak meg van a maga külön világa. Az imént vázolt az enyém; ezt látom a déli nap­­ vakító fényében, a teli­hold ezüstös fátylai alatt s a­­ csillagos ég határozatlan szürkületén keresztül. Ha az olvasó nem átallott engem meglátogatni verandámon, természetes, hogy ennél ő sem láthatott­­ többet.Hevesi Lajos:­AGYAR­ORSZÁG ES A NAGYVILÁG. Pest,­­julius 22-én. Udvari hírek. (Erzsébet királyné) Alengon herczegné társaságában Salzburgon át Münchenbe és innen Possenhofenbe utazott Hohenems grófné név alatt. A királyné hosszabb ideig fog­­ Bajorországban mulatni. (Rudolf koronaherczeg) múlt héten folytatta utazá­­­sát Csehország északi részében s többek közt Turnaut is meglátogatta, hol tiszteletére igazi és cseh gyémántokból­­ kiállítást rendeztek. A koronaherczeg érdekkel szemlélte vé­­­­gig a kiállítást, megtekintette a gyémánt-köszörülést s egy­­ felajánlott szép követ emlékül elfogadott. Egyház és iskola (A RIMASZOMBATI FELSŐBB LEÁNYNEVELŐ INTÉZET) évi­­ működéséről a következő érdekes adatokat vesszük, miket az intézet jeles igazgatója F­ábry János küldött be szerkesz­tőségünkhöz. Két nevelőnő közvetlen vezetése alatt 12 ben­­lakó növendék részesül a tanításon kívül, teljes ellátásban. külső növendéke a most lefolyt tanévben volt 88. (A BIHARMEGYEI iskolatanács) e hó 15-én tartotta évnegyedes közgyűlését, melyet dr. F­ö­­­d­i János főtanfel­ügyelő érdekes előterjesztéssel nyitott meg. A görög keleti egyházmegye még mindig vonakodik eleget tenni a törvény­nek s nem képviselteti magát az iskolatanácsban.­­ A felnőttek oktatására rendelt tanfolyamokban a megyének 372,715 főre rugó, írni olvasni nem tudó lakosai közül csak 1­72-en jelentek meg s ez szomorú jele annak, mennyire ural­kodik még az álszégyen a tudvány fölött. Egyébiránt a ta­nítók között is van sok, ki alig érdemli e szép nevet, bár másrészt örömmel jelenti a tanfelügyelő, hogy vannak, a kik buzgón fáradnak s ezek közül hárman állami dijt is nyertek. Intézkedés történt az iránt is, hogy a tanitók a tor­­nászatot is megtanulják s viszont taníthassák. Szomorúak azon­ban a számok, melyeket a tanfelügyelő Biharmegye iskolái­ról közöl. 190 községben épen nincs iskola, 182 községben­­ pedig majdnem használhatatlan s igy 372 községben volna­­ szükség uj iskolaépületre, mi a nagyváradi állammérnökség által készített költségvetés szerint 2.310,504 frtba kerülne ; gondolni sem lehet rá, mikor lesz e hiányon segítve. Azt különben örömmel jelenti a tanfelügyelő, hogy a római, sőt­­ a görög kath. népnél is már kezd ébredni az érdeklődés, mióta magának a népnek befolyása van az iskolaügyre. (Érdekes személyiség­ volt e napokban audienczián Bécsben a királynál : Kirkovics Ábrahám, a krimi karaita felekezet főnöke. A karaiták egy zsidó sectát képeznek s csupán a szentirás parancsolatait tartják kötelezőknek, ellen­ben a talmudot és ennek kommentárjait el nem fogadják ; s a felekezet egy kis ága Galicziába telepedett s az agg főnök ezek érdekében, (a katonakötelezettség iránt) járult kéréssel a királyhoz. Firkovics 85 éves aggastyán, de még ép erőben van s nem régen nősült újra ; igen nagy tudományu férfiú s becses könyvtárral bir, melyben különösen a 11-ik századból származó thora-tekercsek unicumok. Az andiencziára teljes, díszben jelent meg, fekete selyem hosszú papi öltönyben,­­ moire antique felöltővel fehér övvel s fején fehér lengyel sipkával. Mellén az orosz császártól nyert érdemkeresztet viselte s általában oly méltóságos alak gyanánt tűnt fel,­­ hogy az audiencziára várakozók közül több előkelő ur, kire a­­ sor rá került, átengedte a belépést az agg főpapnak. (Dobó bibliájának) magyar kiadása részvéthiány miatt­­ egyszer már megbukott. Most magánvállalkozók újból hoz- t záfogtak e nagyszerű diszmó kiadásához és mint a biblia­­ kiadásáról szóló primási engedély szövegéből kitünik, a vál­­­­lalkozók közt van Hatala Péter és dr. Riedl Szende. A kik ezt a pompás művet meg akarják rendelni, ily czim alatt eszközölhetik: a Dóré-féle képekkel ellátott magyar szövegű szentirás kiadó hivatalának. Pest lövész-utcza 12. szám. Fü­­zetenkint meg fog jelenni, s egy füzet ára 1 frt 20 kr. Az első füzetben következő négy kép van : Legyen világosság, Éva teremtése, — Kifizetés a paradicsomból, — Ábel áldo­zása. Az ó és uj szövetségű szentirás, 130 nagy külön kép­pel, és számos, a szöveg közé nyomott díszrajzzal jelenik meg. Az alak nagy negyedrét, s mellékelve van hozzá ha­sonló nagyságú díszes nyomásban a biblia is, Káldi György fordítása szerint. (Egy túlbuzgó dervis.) Közelebb egy buzgó dervis, ki Budára érkezett, hogy Gül Baba sírjánál vezekeljen és imádkozzék, vallási rajongását annyira túlhajtotta, hogy két egész napig nem evett és nem ivott, sőt az álomtól is tar­tózkodott. A szerencsétlen dervis böjtölésének az az ered­ménye lett, hogy ájultan találták a Gül Baba sírjánál. Azon­nal a leghathatósabb s legerősebb szereket használták s mégis csak hosszabb idő után hozhatták eszméletre. Ájulása az éhezés s álmatlanság következtében merevséggé változott mely a halállal látszott azonosnak. A megmentett dervis bálából egy török olvasót adott egyik szomszédnak, ki elő­ször vette észre szomorú állapotában. Kinevezések és kitüntetések. (Gr. Ráday Gedeon) szegedi királyi biztosnak a köz­­biztonság fentartása és biztosítása iránt tanúsított erélyes és fáradhatlan buzgalmának elismerése jeléül eddig Gyer­­tyámos, Perjámos, Nagy-Jécsa, Bogáros, Ujhely, Szt. Hubert, Ch­arleville és Sollour torontálmegyei községek díszesen ki­állított üdvözlő iratokat nyujtattak át küldöttségileg. Gyer­­tyámos mezővárosa pedig fényes fáklyászenét és diszlakomát rendezett a gróf tiszteletére. A grófnak Torontálmegyében a teendő hivatalos körútja alkalmával a felnevezett községek­­ szintén ünnepélyeket fognak rendezni, melyet még több te­kintélyes község is utánozni fog. (Kitüntetések.) A király­i­a­a­k a­z Sándor Csanádi püspöknek az első osztályú, Freund József vasutigazga­­tónak a III. osztályú vaskoronarendet, Grabovszky György pesti váltótörvényszéki ülnöknek a királyi tanácsosi czímet, Joann­e­vice Butim szerb tanítónak pedig ötven évi sikeres működéséért a koronás ezüst érderekeresztet ado­mányozta. (Dr. Novák Antal) a honvédelmi minisztérium kebe­lében főtörzsorvossá neveztetett ki alezredesi ranggal. (Trnszky János), a zágrábi főha parancsnokságnál levő határőrvidéki közigazgatási osztály főnöke, az újon al­kotott Belovármegye ideiglenes vezetőjévé neveztetett ki. (Horvát Boldizsár) volt igazságügyminiszert Baja városa díszpolgárrá választotta. Katonai hírek. (A honvédek golyószóróival) szerdán tartottak nagy gyakorlatot a keresztúri pusztán, József főherczeg, számos honvéd- és sorhadi tiszt és kiváncsi néző közönség jelenlété­ben. A látvány­aim­ is érdekesebb volt, mert a lövések ke­­­­mény töltéssel történtek, természetesen czéltáblába. (Muszkatábornokok gazdálkodása.) Múlt évben az orenburgi tartományban Bajkov orosz alezredes egy csapat­­­­tal kiküldetett a kirgizi pusztára, hogy a békés kirgizeket oltalmazza. Bajkov azonban a várt oltalom helyett megtá­madta a békés kirgizeket, egynéhány aul-t kiraboltatott s 60 kirgiznek megöletése után az elrablott jószág egy részét maga hasznára fordította, azután pedig midőn a csapat pa­rancsnokságáról le akartak tenni, felebbvalóinak ellenszegült.­­ Ezen rablási bűntény és fegyelmetlenség miatt a nevezett­ alezredes elfogatott­­ hadsegédjével és egyéb bűnrészeseivel együtt hadi bíróság elé állíttatott. (Honvédzászlószentelések.) Az aradi honvédzászló- f­aljnak Klotild főherczegnő megígérte, hogy jövő hó elején tartandó zászlószentelési ünnepélyén a zászlóanyai tisztet el­­vállalja és személyesen részt vesz. A főherczegasszonynyal férje, József főherczeg is lerándul az ünnepélyre, melyen a pesti honvéd fő­­törzstisztek közül is sokan jelennek meg. A városból és megyéből tizenkét koszorús hölgy fogja a fő­­herczegasszony kíséretét képezni. Nemcsak a közeli, hanem a távolabb megyékben állomásozó honvédek is megígérték, hogy megjelenésökkel az ünnepélyt emelni fogják. A Zom­­borban állomásozó 5-ik honvédzászlóalj pedig augusztus hó­ban tartja zászlószentelési ünnepélyét. A zászlóanya Zichy- Kray Irma grófnő lesz, ki előlegesen is 100 aranyat küldött a legénységnek. Közmegegyezés folytán az összeg alapítvány­ként tétetik le s évenkint kamatja a zászlóalj legérdemesebb­­ emberének fog kiadatni.­­ Egyletek és intézetek. (А ы. tud. akadémia) főtitkára, Arany János felszó­lította az akadémiai tagokat, hogy az Almanach számára küldjék be munkáik jegyzékét. Az akadémia ügyrendének 9-ik pontjában e szabály foglaltatik: „Minden tag fel van szólítva, küldené be pecsét alatt évenkint önbiographiai jegyzékeit, melyek feltöretlen a levéltárban őriztetnek, mig azokra halál s készülendő életirás vagy emlékbeszéd esetében szükség leend.“ — Midőn az akadémia e szabályt először életbe léptette 1840-ben, csaknem minden tag sietett saját életrajzát, hosszabb, vagy rövidebb kidolgozásban beküldeni, s ezek most is a levéltárban őriztetnek, de a következő évek­ben pótlékot már igen kevés tag szolgáltatott, úgy hogy több eset fordult elő, hogy mostanában elhalt tagnak élet­rajzát emlékbeszéd írója keresvén, csak 1840-ig találja, hol akadémiai munkásságának csak első jelentéktelenebb része 411 van feljegyezve. Az újabban választott tagok közül pedig alig egy-kettő küldött be hasonló jegyzeteket.­­ Ezért az akadémia január havi összes ülésében teljes méltánylattal fogadá Toldy Ferencz rendes tag felszólalását, s tekintve ez önéletrajzi adatoknak irodalom- és műveltség-történeti fontosságát átalában, tekintve különösen, hogy az akadémia elhunyt tagjai emlékezetét fentartani, s életírás vagy em­lékbeszéd által megnyitni magát kötelesnek vallja, elhatározó, hogy tagjai életrajzaik beküldésére, illetőleg a beküldöttek kiegészítésére, körlevélben szólíttassanak fel. Miután pedig Toldy azt is hangsúlyozta, hogy a tagok által saját mun­káikról beküldetni szokott évi jegyzékek is hézagosak, pon­tatlanok, némely, kivált a folyó­iratokban megjelent kisebb munkák c­ímei egészen mellőztetnek, leginkább csak össze­foglalva történik reájuk hivatkozás, holott mind­ez adatok az irodalom történetével foglalkozónak megbecsülhetlen for­rásul szolgálhatnának, ha azokat teljesen feltalálná az aka­démiai Almanachban, tehát indítványára, ugyanazon összes akadémiai ülés azt is elhatározá, keressenek föl a tagok hogy munkálataik jegyzékét az „Almanach“ több évi folya­mán keresztül áttekintvén, a mennyiben hézagot, vagy a műveknek nem eléggé részletes megnevezését találnák, méltóztassanak ezeket is utólagos pótlékul, az 1872-ik évi „Almanach“ számára beküldeni. (A berlini magyar egylet) e hó­n­ikán ünnepelte 25 éves fönállásának évnapját. A berlini lövölde nagy ter­mében dalelőadások, szavalatok után díszlakoma és végül táncz is volt. Az egylet tagjain kívül idegenek is számosan jelentek meg. Az egylet 26 év alatt 1341 tallért vett be, ebből átutazó honfiaknak 266 tallért, betegsegélyezésre 129, elszegényedett tagok és özvegyek számára 700—750 tallért adott ki. Jelenleg 70 tagja van az egyletnek és 300 kötetből álló könyvtára. (A magyar írói segélyegylet­ alaptőkéje javára ez év első felében 3561 ftnyi alapítványi összeg fizettetett be; uj alapítvány gyanánt befolyt 2200 ftnyi összegről szóló két kötvény. Végre befolyt 1716 frt. oly tőke, mely nem adatott ki kamatozásra, hanem egyenesen segélyezésre fordittatott. Irodalom. (Csokonai Vitéz Mihály) emlékszobra a derék Deb­­re­czeniek áldozatkészsége folytán végre létre fog jönni. A szobor tudvalevőleg már kész, csak a felállítási költség hi­ányzott. Hir szerint most ez is fedezve lesz nem sokára s a szobor október hóban fog lelepleztetni. (B. Eötvös József életrajza) több jeles írónk és po­litikusunk által fog megiratni. Az akadémiában tudvalevőleg Lónyay Menyhért fog emlékbeszédet tartani, a Kisfaludy tár­­saságban Gyulay Pál. Még előbb azonban meg fog jelenni egy életrajz nagy halottunkról Pulszky Ferencz tollából a Vachott Sándorné által kiadandó „Babérlombok“ czímű szép­­irodalmi tartalmú könyvben, mely Eötvös több kiadatlan művét is közlendi. Pulszky az elhunytnak régi barátja és elvtársa lévén, az ő tollából származó életrajzot e részben is érdekkel várhatják. („Koszorú.“) A nagyszombati főgymnasium önképző egyletének irodalmi közlönye beküldetett hozzánk s ezen már második évfolyami füzetből látjuk, hogy ez intézet ifjai derekasan törekesznek előre. Magas­ igényeket a közlött iro­dalmi dolgozatokhoz természetesen nem lehet fűzni, de van közöttük egy pár figyelemre méltó költemény, értekezés és elbeszélés. (Ш regény Toldy Istvántól.) Jeles tollú fiatal írónk, ki egy idő óta elpártolva a szépirodalomtól, politikai téren szerepelt, újabban visszatér a múzsához s nagyobb regényt irt, melynek első fejezete a „Reform“ közelebbi számának tárczájában megjelent. A mutatvány igen felkelti az érdeket, kellemesen, fesztelenül, elmésen van elbeszélve s arra mutat, hogy Toldy István azon néhány év alatt, mióta szépiroda­lommal nem foglalkozott, nagyon fejlődött és mélyebb lett. A regény őszkor fog megjelenni. (Beszély-irodalom.) Egyik szépirodalmi lapunk által pályázat hirdettetvén beszélyekre, a bírálók jelentése nyomán a díjt egy eddig ismeretlen író, Nagy László nyerte meg, s a bírálók (Gyulay, Rákossy, Deák Farkas) sok kifogást tesz­nek ez ellen is, általában mégis eléggé dicsérik. Dicsérettel említtettek még P. Szathmáry Károly és Bolgár Emil be­­szélyei, az egész pályázatra vonatkozólag pedig a bírálók a szépirodalmi próza hanyatlásáról panaszkodnak. (Arany János) szerfölött érdekes műfordítást fejezett be közelebb : három aristophanesi vígjátékot „A békák“, „Fel­hők“ és „Lovagok“ czímű­eket. Vegyes. (Dal-Cin Regina asszonytól) julius 12-ki kelettel a következő sorokat kaptuk Anzanából : „Tisztelt szerkesztő úr ! Nagyon megtisztelve érzem magamat, hogy távol in­nen, a dicső Magyarhonban becses lapja rólam méltánylással megemlékezett. — Szives figyelmét nagyon köszönöm, de kénytelen vagyok megjegyezni, hogy azon adatok, melyek életleírásomban foglalvák, legtöbbnyire téves forrásból van­nak merítve; miért is tisztelt barátom Heinrich N. János orvostudor urat, a­ki nem­sokára haza utazand és azoknak, kik hozzám jönni szándékoznak, tanácsot fog nyújtani, — felkérem, hogy ha ön azt hiszi, hogy igénytelen személyem becses lapja olvasóira nézve nem érdektelen, önnek úgy élet­­történetem mint gyógyítási rendszeremre nézve hiteles ada­tokat nyújtson. Fogadja, t. szerkesztő úr megkülönböztetett tisztele­tem kifejezését. Dal Cin Regina.“ Nagyon sajnáljuk, hogy értesülésünk hiányos volt s az adatokat köszönettel veendjük. Szerk.

Next