Magyarország, 1964. július-december (1. évfolyam, 23-48. szám)

1964-07-05 / 23. szám

Posta Pillantás a törvény • •­­*ö­möge Gépkorszak és tradíció Amikor az országgyűlés június 25-i ülésén beterjesztették a postá­ról és a távközlésről szóló törvény­­javaslatot, az egyik képviselő szót emelt a szöveg bonyolultsága ellen. A stiláris kifogás helytálló, de a szöveg bonyolultsága alkalmasint összefügg azzal is, hogy összetet­tebb lett a posta munkája, ágas-bo­­gas, szövevényes feladatkörét nem könnyű rövid tőmondatokban össze­foglalni. Kettős forradalom Magára a törvényre is azért volt szükség, mert az 1936 óta (a leg­utóbbi postatörvény keltezésének éve) lezajlott technikai forradalom a hírközlésben korszakalkotó válto­zásokat hozott. (Televízió, telex, képtávíró). Kívülről ez érlelte meg az új jogi szabályozás szükségessé­gét, belülről pedig a másik, a tár­sadalmi forradalom. A posta azelőtt is állami mono­pólium volt, de közben köztulaj­­donba került az ipar, a mezőgazda­ság, a kulturális intézmények soka­sága is. Meg kellett határozni a pos­ta helyét, alkotmányos jogait az új helyzetben. Így lett a posta — a távközlést illetően — primus inter pares: első az egyenlők között Nemcsak a tradicionális tevékeny­ség (levélposta, pénzküldemények, távirat, telefon) tartozik hozzá ki­zárólagos joggal,hanem a hírlapter­jesztés, a rádió és a televíziós mű­sor sugárzása, „jelek, írások, kép, hang, bármiféle továbbítása és vé­tele vezetéken vagy sugárzás útján”, frekvenciaazdálkodás, zavarelhárí­tás stb. Kábel Hawaii-on át A posta megtartotta ugyan emb­lémáját, a postakürtöt, de mai te­vékenységének szimbóluma inkább lehetne az étert áttörő hanghullá­mok rajza. (Az új törvény végre­hajtási utasításából: „A postakürt jelvény használatára kizárólag a Magyar Posta szervei jogosultak.”) A magyar postának a világ vala­mennyi részével van postai és légi­postai forgalma, távíró kapcsolata 190 országgal (illetve önálló terü­lettel) távbeszélő összeköttetése 128 és távgépíró kapcsolata 83 ország­gal (területtel). A nemzetközi kapcsolatok széle­sedésével párhuzamosan a forga­lom is jelentősen emelkedett. 1957- től 1963 év végéig a külföldre to­vábbított levelek száma 19,6 millió­ról 33,6 millióra szaporodott. A kül­földre menő és az onnan érkező csomagok mennyisége viszont csök­kent. Az előbbieké 14, az utóbbiaké 65 százalékkal, (valószínűleg a ko­rábbi vámkedvezmény megszűnése következtében). 1963-ban 8,2 mil­lió légiposta küldeményt adtak fel. A külföldi telefonbeszélgetések általánossá váltak. A külföldre irá­nyuló telefonforgalom — beszéd­­percenként számítva — 116 száza­lékkal, a beérkező forgalom pedig 95 százalékkal növekedett az utób­bi 8 esztendőben. A szocialista országok közül a Szovjetunióba telefonálnak a leg­többen, míg második helyen Cseh­szlovákia áll, majd az NDK követ­kezik. A tőkés országok távbeszélő forgalmában az első helyet Ausztria foglalja el, ezt követi a Német Szö­­vetségi Köztársaság, majd Olaszor­szág. A távolsági beszélgetések az utób­bi időben — a rádió­telefon elter­jedése óta — rendkívüli módon megerősödtek. Budapestről Tokiót felhívni egyszerűbb, mint mondjuk Szegeddel beszélgetni. Budapest hívja Bernt, onnan közvetlen rádió útján Tokiót „hozzák”. Mindez 3—4­ perc­ (!) alatt történik. Ma már a világ valamennyi nagy­városával létesíthető ilyen egyszerű és gyors kapcsolás. New Yorkot p­udául így lehet keresni: Buda­­pest—S­inz—Frankfurt am Main. Frankfurt am Main pedig már köz­vetlenül a New York-i előfizetőt kapcsolja — szintén néhány perc alatt. Érdekesség: most épül (és az olimpiáig elkészül) a Tokio— Guam-sziget — Hawaii — San Fran­cisco — New York — (tenger alatt) London útvonalú kábel. Úgynevezett „R”-beszélgetések bonyolítására a Magyar Postának 10 országgal van megállapodása. „R” beszélgetés a kívülről érkező beszélgetés díját itthon, a hívott fél fizeti. (Ezek az országok: Belgium, Dánia, Finnország, Anglia, Olaszor­szág, Németalföld, NSZK, Svéd­ország.) A szocialista­­országok kö­zül csak az NDK-val van „R”-be­­szélgetés. 1938 és 1961 között Budapesten nem építettek új telefonközpontot. Nagy elmaradást kellett pótolni. 1961-től erőteljes fellendülés követ­kezett. Nemrég épült fel a Ferenc­­központ, készül az Óbuda-, Lipót- és Zugló-központ, rövidesen elkezdik a Lágymányos-központ építését. A magyar posta a most készülő harmadik ötéves tervében — 1970-ig — a rábeszélő helyek (különvonalú állomások és alközponti mellékállo­mások) számát háromszázezerrel emeli. Ebből Budapestre — a ter­vek szerint — 100 ezer jut. A fej­lesztési terv, amennyiben jóváhagy­­­ják, lehetővé teszi, hogy 1970-ig a telefonigények nagy részét kielégít­sék. A Magyar Posta telex-kapcsolata is túl van a serdülőkoron. Jelenleg 83 országgal tart fenn telex-össze­köttetést. Az országban 560 telex­előfizető van, számuk 1970-ig ezerre növekszik. Hazánkban ez idő sze­rint 3 képtávíró működik: az MTI- nél, a Postánál és a Népszabadság­nál. Olimpia postás szemmel A legközelebbi postásgond —■ s nem is olyan csekély — a tokiói olimpiával kapcsolatos. Az erre vo­natkozó nemzetközi tárgyalások még nem fejeződtek be. Valószínűnek lát­szik, hogy a Magyar Rádió összesen kb. 25 órás közvetítést bonyolít le Tokió—London, illetve London— Budapest útirányon. Az eddigi tár­azt mondják, a telefon ma már nem luxus. Ami az előfizetői és a beszélgetési díjakat illeti, csakugyan nem az. A telefonállomás felszerel­­tetése azonban továbbra is nehézsé­gekbe ütközik, ezért maradunk el a világátlagtár.­gyalások eredményeként sikerült az MTI részére közvetlen telex-össze­köttetést biztosítani. A telex-állo­mást Tokióban a Magyar Külkeres­kedelmi Kirendeltség épületében ál­lítják fel. Az Intervízió — az eddigi értesü­lések szerint — a Német Demokra­tikus Köztársaság, televízióját bízta meg a tokiói olimpia televízió köz­i posta legfőbb gondja, hogy míg forgalma a mértani, addig, techni­kai eszközei legfeljebb a számtani haladvány szabályai szerint növe­kednek. A növekvő forgalom ellenére zök­kenőmentesen, többnyire késedelem nélkül továbbítják és kézbesítik a küldeményeket. A postatörvény 14. §-a szabályozza, hogy milyen esetekben köteles a posta az ügyfeleit ért károkat meg­téríteni, (ajánlott levél, csomag el­­kallódása vagy megsérülése stb.). Nem kötelezhető kártérítésre a posta akkor, ha a kárt „elégtelen címzés” vetítésének megszervezésével. A ter­vek szerint ezt úgy oldják meg, hogy a filmre, illetve a szalagra vett mű­soranyagot Berlinből sugározzák az Intervízió tagállamaiba, így Magyar­­országra is. Közvetlen televízió adás tehát nem lesz. Ezenkívül a Magyar Televízió külön riportere is készít rövidfilmeket, amelyeket Budapest­ről sugároznak majd. A Magyar Posta bélyegein is meg­jelent az év nagy eseménye, az olimpia. Már forgalomba hozták a 10 értékből álló nyári olimpiai bé­lyegsorozatot. Ezeket a bélyegeket ez év december 31-ig árusítják. (A Magyar Posta egyébként éven­ként 6­7 új bélyegsorozatot bocsát ki. Ennél több bélyeget csupán a Szovjetunióban adnak ki.) Ha már a bélyegeknél tartunk: a levelek bérmentesítése (portóköltsé­ge) mélyen a világ­átlag alatt van, azaz nálunk nagyon olcsón lehet levelezni. Egy 20 grammos levél Magyaror­szágon feladva a világ bármely ré­szébe 1,5 Ft. Ugyanez a küldemény­ okozta. Ennek ellenére a magyar posta címnyomozó tevékenysége le­gendásan sikeres. (Kleisch Ernő bu­dapesti lakos az utca megjelölése nélkül kapott küldeményt Ausztriá­ból. A címnyomozó szolgálat ennek ellenére a küldeményt a címzetthez továbbította.) A posta könyveiben igen sok ilyen bejegyzés szerepel. Ez a testület olyan olajozottan és fe­gyelmezett­en végzi munkáját, hogy felmerül a gondolat: nem­ lehetne-e a postások munkamorálját a népgaz­daság egyéb ágaiban tanulmányozás tárgyává tenni? A Szovjetunióból Ausztriából Svájcból Franciaországból NSZK-ból Romániából HALASI ÁRPÁD­ NYULI JÓZSEF LEVELEKET OSZTÁLYOZ A 4-ES FŐPOSTÁN Postakürt helyett éterhullámok? Basel Belgrad Budapest Chicago Milánó New York Párizs Róma Stockholm (100 lakosra jut) (100 lakosra jut) (100 lakosra jut) (100 lakosra jut) (100 lakosra jut) (100 lakosra jut) (100 lakosra jut) (100 lakosra jut) (100 lakosra jut) 50 állomás 9,4 állomás 15,5 állomás 56,1 állomás 42,9 állomás 61,3 állomás 44,7 állomás 30,5 állomás 66,5 állomás Magyarországra (forintban átszámolva) 0,79 Ft Magyarországra (forintban átszámolva) 2,70 Ft Magyarországra (forintban átszámolva) 2,68 Ft Magyarországra (forintban átszámolva) 2,38 Ft Magyarországra (forintban átszámolva) 2,35 Ft Magyarországra (forintban átszámolva) 2,53 Ft MAGYARORSZÁG 19

Next