Magyarország, 1964. július-december (1. évfolyam, 23-48. szám)
1964-07-05 / 23. szám
Posta Pillantás a törvény • •*ömöge Gépkorszak és tradíció Amikor az országgyűlés június 25-i ülésén beterjesztették a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot, az egyik képviselő szót emelt a szöveg bonyolultsága ellen. A stiláris kifogás helytálló, de a szöveg bonyolultsága alkalmasint összefügg azzal is, hogy összetettebb lett a posta munkája, ágas-bogas, szövevényes feladatkörét nem könnyű rövid tőmondatokban összefoglalni. Kettős forradalom Magára a törvényre is azért volt szükség, mert az 1936 óta (a legutóbbi postatörvény keltezésének éve) lezajlott technikai forradalom a hírközlésben korszakalkotó változásokat hozott. (Televízió, telex, képtávíró). Kívülről ez érlelte meg az új jogi szabályozás szükségességét, belülről pedig a másik, a társadalmi forradalom. A posta azelőtt is állami monopólium volt, de közben köztulajdonba került az ipar, a mezőgazdaság, a kulturális intézmények sokasága is. Meg kellett határozni a posta helyét, alkotmányos jogait az új helyzetben. Így lett a posta — a távközlést illetően — primus inter pares: első az egyenlők között Nemcsak a tradicionális tevékenység (levélposta, pénzküldemények, távirat, telefon) tartozik hozzá kizárólagos joggal,hanem a hírlapterjesztés, a rádió és a televíziós műsor sugárzása, „jelek, írások, kép, hang, bármiféle továbbítása és vétele vezetéken vagy sugárzás útján”, frekvenciaazdálkodás, zavarelhárítás stb. Kábel Hawaii-on át A posta megtartotta ugyan emblémáját, a postakürtöt, de mai tevékenységének szimbóluma inkább lehetne az étert áttörő hanghullámok rajza. (Az új törvény végrehajtási utasításából: „A postakürt jelvény használatára kizárólag a Magyar Posta szervei jogosultak.”) A magyar postának a világ valamennyi részével van postai és légipostai forgalma, távíró kapcsolata 190 országgal (illetve önálló területtel) távbeszélő összeköttetése 128 és távgépíró kapcsolata 83 országgal (területtel). A nemzetközi kapcsolatok szélesedésével párhuzamosan a forgalom is jelentősen emelkedett. 1957- től 1963 év végéig a külföldre továbbított levelek száma 19,6 millióról 33,6 millióra szaporodott. A külföldre menő és az onnan érkező csomagok mennyisége viszont csökkent. Az előbbieké 14, az utóbbiaké 65 százalékkal, (valószínűleg a korábbi vámkedvezmény megszűnése következtében). 1963-ban 8,2 millió légiposta küldeményt adtak fel. A külföldi telefonbeszélgetések általánossá váltak. A külföldre irányuló telefonforgalom — beszédpercenként számítva — 116 százalékkal, a beérkező forgalom pedig 95 százalékkal növekedett az utóbbi 8 esztendőben. A szocialista országok közül a Szovjetunióba telefonálnak a legtöbben, míg második helyen Csehszlovákia áll, majd az NDK következik. A tőkés országok távbeszélő forgalmában az első helyet Ausztria foglalja el, ezt követi a Német Szövetségi Köztársaság, majd Olaszország. A távolsági beszélgetések az utóbbi időben — a rádiótelefon elterjedése óta — rendkívüli módon megerősödtek. Budapestről Tokiót felhívni egyszerűbb, mint mondjuk Szegeddel beszélgetni. Budapest hívja Bernt, onnan közvetlen rádió útján Tokiót „hozzák”. Mindez 3—4 perc (!) alatt történik. Ma már a világ valamennyi nagyvárosával létesíthető ilyen egyszerű és gyors kapcsolás. New Yorkot pudául így lehet keresni: Budapest—Sinz—Frankfurt am Main. Frankfurt am Main pedig már közvetlenül a New York-i előfizetőt kapcsolja — szintén néhány perc alatt. Érdekesség: most épül (és az olimpiáig elkészül) a Tokio— Guam-sziget — Hawaii — San Francisco — New York — (tenger alatt) London útvonalú kábel. Úgynevezett „R”-beszélgetések bonyolítására a Magyar Postának 10 országgal van megállapodása. „R” beszélgetés a kívülről érkező beszélgetés díját itthon, a hívott fél fizeti. (Ezek az országok: Belgium, Dánia, Finnország, Anglia, Olaszország, Németalföld, NSZK, Svédország.) A szocialistaországok közül csak az NDK-val van „R”-beszélgetés. 1938 és 1961 között Budapesten nem építettek új telefonközpontot. Nagy elmaradást kellett pótolni. 1961-től erőteljes fellendülés következett. Nemrég épült fel a Ferencközpont, készül az Óbuda-, Lipót- és Zugló-központ, rövidesen elkezdik a Lágymányos-központ építését. A magyar posta a most készülő harmadik ötéves tervében — 1970-ig — a rábeszélő helyek (különvonalú állomások és alközponti mellékállomások) számát háromszázezerrel emeli. Ebből Budapestre — a tervek szerint — 100 ezer jut. A fejlesztési terv, amennyiben jóváhagyják, lehetővé teszi, hogy 1970-ig a telefonigények nagy részét kielégítsék. A Magyar Posta telex-kapcsolata is túl van a serdülőkoron. Jelenleg 83 országgal tart fenn telex-összeköttetést. Az országban 560 telexelőfizető van, számuk 1970-ig ezerre növekszik. Hazánkban ez idő szerint 3 képtávíró működik: az MTI- nél, a Postánál és a Népszabadságnál. Olimpia postás szemmel A legközelebbi postásgond —■ s nem is olyan csekély — a tokiói olimpiával kapcsolatos. Az erre vonatkozó nemzetközi tárgyalások még nem fejeződtek be. Valószínűnek látszik, hogy a Magyar Rádió összesen kb. 25 órás közvetítést bonyolít le Tokió—London, illetve London— Budapest útirányon. Az eddigi tárazt mondják, a telefon ma már nem luxus. Ami az előfizetői és a beszélgetési díjakat illeti, csakugyan nem az. A telefonállomás felszereltetése azonban továbbra is nehézségekbe ütközik, ezért maradunk el a világátlagtár.gyalások eredményeként sikerült az MTI részére közvetlen telex-összeköttetést biztosítani. A telex-állomást Tokióban a Magyar Külkereskedelmi Kirendeltség épületében állítják fel. Az Intervízió — az eddigi értesülések szerint — a Német Demokratikus Köztársaság, televízióját bízta meg a tokiói olimpia televízió közi posta legfőbb gondja, hogy míg forgalma a mértani, addig, technikai eszközei legfeljebb a számtani haladvány szabályai szerint növekednek. A növekvő forgalom ellenére zökkenőmentesen, többnyire késedelem nélkül továbbítják és kézbesítik a küldeményeket. A postatörvény 14. §-a szabályozza, hogy milyen esetekben köteles a posta az ügyfeleit ért károkat megtéríteni, (ajánlott levél, csomag elkallódása vagy megsérülése stb.). Nem kötelezhető kártérítésre a posta akkor, ha a kárt „elégtelen címzés” vetítésének megszervezésével. A tervek szerint ezt úgy oldják meg, hogy a filmre, illetve a szalagra vett műsoranyagot Berlinből sugározzák az Intervízió tagállamaiba, így Magyarországra is. Közvetlen televízió adás tehát nem lesz. Ezenkívül a Magyar Televízió külön riportere is készít rövidfilmeket, amelyeket Budapestről sugároznak majd. A Magyar Posta bélyegein is megjelent az év nagy eseménye, az olimpia. Már forgalomba hozták a 10 értékből álló nyári olimpiai bélyegsorozatot. Ezeket a bélyegeket ez év december 31-ig árusítják. (A Magyar Posta egyébként évenként 67 új bélyegsorozatot bocsát ki. Ennél több bélyeget csupán a Szovjetunióban adnak ki.) Ha már a bélyegeknél tartunk: a levelek bérmentesítése (portóköltsége) mélyen a világátlag alatt van, azaz nálunk nagyon olcsón lehet levelezni. Egy 20 grammos levél Magyarországon feladva a világ bármely részébe 1,5 Ft. Ugyanez a küldemény okozta. Ennek ellenére a magyar posta címnyomozó tevékenysége legendásan sikeres. (Kleisch Ernő budapesti lakos az utca megjelölése nélkül kapott küldeményt Ausztriából. A címnyomozó szolgálat ennek ellenére a küldeményt a címzetthez továbbította.) A posta könyveiben igen sok ilyen bejegyzés szerepel. Ez a testület olyan olajozottan és fegyelmezetten végzi munkáját, hogy felmerül a gondolat: nem lehetne-e a postások munkamorálját a népgazdaság egyéb ágaiban tanulmányozás tárgyává tenni? A Szovjetunióból Ausztriából Svájcból Franciaországból NSZK-ból Romániából HALASI ÁRPÁD NYULI JÓZSEF LEVELEKET OSZTÁLYOZ A 4-ES FŐPOSTÁN Postakürt helyett éterhullámok? Basel Belgrad Budapest Chicago Milánó New York Párizs Róma Stockholm (100 lakosra jut) (100 lakosra jut) (100 lakosra jut) (100 lakosra jut) (100 lakosra jut) (100 lakosra jut) (100 lakosra jut) (100 lakosra jut) (100 lakosra jut) 50 állomás 9,4 állomás 15,5 állomás 56,1 állomás 42,9 állomás 61,3 állomás 44,7 állomás 30,5 állomás 66,5 állomás Magyarországra (forintban átszámolva) 0,79 Ft Magyarországra (forintban átszámolva) 2,70 Ft Magyarországra (forintban átszámolva) 2,68 Ft Magyarországra (forintban átszámolva) 2,38 Ft Magyarországra (forintban átszámolva) 2,35 Ft Magyarországra (forintban átszámolva) 2,53 Ft MAGYARORSZÁG 19