Magyarország, 1968. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1968-09-15 / 37. szám

Számítástechnika Eredmény az ablakban A csúszó nomogramok haszna kéz és komputer között Egyik nagyvállalatunknál felzú­dulást váltott ki a számviteli dol­gozók körében az igazgató döntése: a bérelszámolás öt szorzógépéből kettőt az előkalkulációnak, kettőt a konstrukciós irodának kell átad­ni, nekik mindössze egy marad. Így a bérszámfejtés amúgy is túlórák­kal, csúsztatásokkal terhes mun­kája szinte elvégezhetetlennek lát­szott. A dolog értelmi szerzője, a vál­lalat üzemszervezési főnöke rövi­desen olyan kartont adott át a bér­elszámolóknak, amelyen minden létező órabér, minden lehetséges óraszám ki volt számítva. Meg­állapította ugyanis, hogy a bérel­számolók mindössze 47-féle óra­bértételt szoroznak mintegy két­százféle óraszámmal, s egy-egy szorzást tízpercenként megismé­telnek. Szerinte azoknak kell adni gépet, akik állandóan más, nem vissza-visszatérő adatokkal dol­goznak. Néhány hónap múltán — a kezdeti nehézség és meg nem ér­tés elmúltával — két fővel csök­kenteni lehetett az osztály létszá­mát, a túlórák megszűntek, és a vállalat egyéb fontos osztályai négy szorzógéppel gazdagodtak. Egyszerűbb megoldás Sokszor előfordul, hogy a külön­böző minisztériumok számítástech­nikai központjai olyan megbízáso­kat kénytelenek vállalni, amelye­ket a helyi erők — minden elekt­ronika, programozás és algoritmus nélkül — némi szervezéssel, lele­ménnyel maguk is el tudnának lát­ni. Olykor az indítóok az, hogy a külső véleményt hitelesebbnek te­kintik, néha a módszerekben való járatlanság miatt adják a megbí­zást, de közrejátszik esetleg a ké­nyelemszeretet is. A szakintézetek viszont kapacitásuk kihasználására törekednek, teljesítőképességük nagy, matematikus­ gárdájuk min­denre felkészült, szempont lehet a másodállásúak foglalkoztatása is, vagy pedig valóban csak a munka végén derül ki, hogy egyszerűbb megoldás is kínálkozott volna. A legkevésbé sincs szándékunk­ban az elektronikus számítógépek hasznosságát lebecsülni. Sok olyan matematikai feladatot teljesítenek, aminek elvégzése korábban a szak­emberek százainak hónapokig tar­tó munkáját igényelte. A vezetői döntések meghozatalában pótolha­tatlan előnyöket kínálnak, az ügy­vitel, a számvitel, az adminisztrá­ció gépesítésével a „könyökvédős” hivatalnokok száraz, fárasztó mun­káját helyettesítik, és ki tudja, mi mindenre alkalmazzák még őket a jövőben. De szót kell emelni a nem olcsó gépi eljárás igénybevétele el­len, ha gazdaságossága még a fej­ben számolással szemben is vitat­ható. A „könyökvédős” hivatalnok és a computer a két véglet. Ám a műszaki gyakorlatban már régóta alkalmaznak olyan közbenső segéd­eszközt, amivel a számítások jelen­tősen gyorsíthatók. A mérnökök közismert „szerszáma”, a logarléc" kitűnően megfelel annak a pon­tossági igénynek, ami a műszaki számítások során szükséges. Pénz­ügyi számításokhoz azonban alkal­matlan, hiszen nem egzakt ered­ményt mutat. Bár a MÁV Landler Jenő Járműjavító Üzemi Vállalat bérelszámolási osztálya húsz évig Faber logarhengerekkel számította a dolgozók munkabérét, a skálás módszer nem tudott a számvitel te­rületén gyökeret verni. Korlátozott a logarléccel végezhető műveletek mennyisége és fajtája is. De nem is a logarlécre, hanem a nomo­­gramokra gondolunk. Senki sem­­ jelentkezett Miután a számítógépek megje­lentek, sokan kimondták a halálos ítéletet az alkalmazott matematika érdekes szakterületére, a nomográ­­fiára. Az ELTE Természettudomá­nyi Karán az elmúlt két tanévben a matematika szakos hallgatók kö­zül senki sem jelentkezett a no­­mográfia című rendkívüli tárgy hallgatására. Manapság, amikor a tudomány és a gyakorlat problé­máinak megoldásakor nemritkán nyolc-tíz paraméter összefüggését kell egyidőben vizsgálni, elavult módszernek tűnt a három változót számító nomogramok használata. De az a gyakorlati igény, ami a számítógép és a klasszikus mód­szerek közötti középutat kereste, jobb híján hozzányúlt a nomográ­­fia finomításához. Olyan sikereket produkált, hogy a modern csúszó nomogramok a számítógépek segéd­eszközeivé léptek elő. A fejlesztés alapgondolata az egyes szakterüle­tek számításaira korábban kidolgo­zott számítóábrák és a logarléc összekapcsolása volt. Meg kellett azonban szüntetni a skálák okozta pontatlanságot, és bővíteni kellett a megoldható összefüggések műve­leti korlátait. A logarléc a speciális — loga­ritmikus beosztású — skálák össze­gezésével végez el szorzásokat. Ezt az összegező tulajdonságot szám­sorozatok tagjaira alkalmazzák, hogy egy számsorozat kiválasztott „i”-ik, és egy másik sorozat „k”-ik tagja és az „i+k”-ik tag között ma­tematikai összefüggés legyen. Ha a sorozatok mindegyike mértani haladvány, akkor az összefüggés szorzás, ha számtani haladvány, akkor összeadás. A sorozatok egyes tagjai eltakarhatók úgy, hogy a kiválasztott számérték ablakocskában válik láthatóvá; az ablak alá kiírható az érték fizikai (műszaki) jelentése, vagy az ahhoz kapcsolódó szakmai meghatározás. Ilyen módon és több ablaksor al­kalmazásával öt paraméter közötti számítás válik lehetővé. A számsorozatok jelentősége kü­lönösen szabványos alkatrészek, elemek kiválasztásakor nagy. A szabványosított elemek bizonyos sűrűséggel, meghatározott matema­tikai rendben követik egymást. Rendszerint a kiinduló adatok is meghatározott értékek, és nincs szükség arra, hogy egy adott tar­tományon belül végtelen finom­sággal kelljen számolni. Itt a soro­zatok megfelelő megválasztásával elérhető, hogy mindig tartalmazzák a szükséges értékeket, és az ered­mény szinte hiba nélkül számítha­tó. (Számítási hibát jobbára csak az irracionális tagokból álló soro­zat számértékeinek kerekítése okoz.) „Hasraütés” helyett A számsoros csúszó nomogra­mok alkalmazására az esetszerűség jellemző, vagyis minden probléma, tárgykör, külön-külön nomogram kidolgozását igényli (ahogy a be­vezetőben említett példa, a bérel­számolóknak adott karton is az adott vállalatnál használatos óra­béreket és óraszámokat tartal­mazza). Elterjedt számítóeszköz a külön­böző acél- és színesfém-félgyártmá­nyok folyómétersúlyát meghatá­rozó csúszó nomogram. A tervezés és a gyártáselőkészítés ugyanolyan eredményesen tudja használni, mint a raktári adminisztráció vagy az anyagkönyvelés. Hasonló eszkö­zök a tologatós elven működő, de nem számsorozatokat alkalmazó adatmeghatározók. Ezek legtöbbje a táblázatokban megtalálható ada­tokat sorvezetőszerűen bújtatja az ablakokba; feltüntetett számada­taik mennyisége (a tolóka belsejé­nek nagysága) semmivel sem ki­sebb, mint azé a táblázaté, amiből az adatokat kiírták. Értékes segítséget nyújtanak a csúszó nomogramok olyan terüle­teken, ahol a számítás egyszerűbb eszközökkel nem végezhető el. A forgácsolás optimális vágósebessé­gét meghatározó képlet például tört kitevőket tartalmaz, s az ered­mény meghatározása rendkívül ne­hézkes, szakkönyvek táblázataiban kell keresgélni. De a lényegesen ki­sebb terjedelmű, zsebben hordható számítóeszköz is megteszi, s he­lyettesíti a korábban oly gyakori, a jó műszaki érzékre alapított „hasraütést”, egyszersmind jelen­tős megtakarítást eredményez az optimális lehetőség alkalmazásá­val. A fúrómester kezében A nomogramok előnyös alkal­mazási területe a nem kellően szakképzett dolgozók rendszeres részfeladatainak kiszámítása. Egyes meteorológiai mérések eredményét régebben külön-külön táviratozták meg a központba. Ma már a mért adatokból a részszámítások helyi, számítóeszközzel való elvégzése után köztik az adatokat, így kisebb a távirat terjedelme, és sok hiba­forrást lehet kiküszöbölni. Külön­féle mezőgazdasági munkákhoz is készülnek ilyen számítóeszközök (termésbecslés, gépi talajmunkák teljesítményszámítása stb.). Vagy más példa: a térerősséget egyálta­lán nem ismerő bolti eladó is ki tudja választani a megfelelő tv­­antennatípust az ehhez készített csúszó nomogram segítségével. S végül még egy jellemző alkal­mazási lehetőség. A mélyfúrások­nál keletkező lökéshullámok gyak­ran milliós értékű fúrások beom­­lását okozhatják. Ezek megelőzé­sére az illetékes intézet bonyolult, felsőbb matematikai számítások eredményét határozta meg számí­tógép segítségével a 850 oldalas adathalmaz. Az ebből készült csú­szó nomogram a helyszínen is könnyen kezelhető számítóeszköz a fúrómester kezében, így vált a no­mogram a számítógépek hasznát a gyakorlatba áttenni segítő munka­eszközzé. FÜLÖP MIKLÓS CSÚSZÓ NOMOGRAM TV-ANTENNÁK KIVÁLASZTÁSÁHOZ­ ­KÉSZÜLÉK ADÓ"­ MUNKÁCSY KÉKES, BENCZÚR AT501/M AT401/A AT 505/DUNA AT 403/TISZA VÉTELI SZÁM’­ 13 |at501, Budapest TETA122 Budapest TETA ,141 TETA 78/151 Pécs,Pozsony TETA222 Pécs, Pozsony TETA241 TETA Tokaj­ TETA422 Tokaj TETA441 TETA Beszterce B. . . Kékes TETA741 841 Beszterce_B Kékes TETA78/101 TETA Miskolc , Temesvár TETA941 Miskolc,Temesvár TETA89/101 TETA89/151 Szentes, Kobhegy TETA 1141 1241 Szentes, Kabhegy TETA 1112/101 TETA1112/151 Becs TETAC541 Becs TETAC 56/101 TETAC56/151 Grác TETAC741 Grác TETAC 67/101 TETAC67/151 Zágrab , Fruska G. TETAC941 i041 Zágráb,Fruska G. TETA­C910/101 TETAC910/151 6 8/1012/78/151 1 9/1012/89/151 12/1012/1112/151­6/1012/56/151­­7/1012/67/151 10/1012/910/1511 Azoknak kell adni gépet, akik állandóan más-más adatokkal dolgoznak MAGYARORSZÁG 1968 37

Next