Magyarország, 1968. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-15 / 37. szám
Számítástechnika Eredmény az ablakban A csúszó nomogramok haszna kéz és komputer között Egyik nagyvállalatunknál felzúdulást váltott ki a számviteli dolgozók körében az igazgató döntése: a bérelszámolás öt szorzógépéből kettőt az előkalkulációnak, kettőt a konstrukciós irodának kell átadni, nekik mindössze egy marad. Így a bérszámfejtés amúgy is túlórákkal, csúsztatásokkal terhes munkája szinte elvégezhetetlennek látszott. A dolog értelmi szerzője, a vállalat üzemszervezési főnöke rövidesen olyan kartont adott át a bérelszámolóknak, amelyen minden létező órabér, minden lehetséges óraszám ki volt számítva. Megállapította ugyanis, hogy a bérelszámolók mindössze 47-féle órabértételt szoroznak mintegy kétszázféle óraszámmal, s egy-egy szorzást tízpercenként megismételnek. Szerinte azoknak kell adni gépet, akik állandóan más, nem vissza-visszatérő adatokkal dolgoznak. Néhány hónap múltán — a kezdeti nehézség és meg nem értés elmúltával — két fővel csökkenteni lehetett az osztály létszámát, a túlórák megszűntek, és a vállalat egyéb fontos osztályai négy szorzógéppel gazdagodtak. Egyszerűbb megoldás Sokszor előfordul, hogy a különböző minisztériumok számítástechnikai központjai olyan megbízásokat kénytelenek vállalni, amelyeket a helyi erők — minden elektronika, programozás és algoritmus nélkül — némi szervezéssel, leleménnyel maguk is el tudnának látni. Olykor az indítóok az, hogy a külső véleményt hitelesebbnek tekintik, néha a módszerekben való járatlanság miatt adják a megbízást, de közrejátszik esetleg a kényelemszeretet is. A szakintézetek viszont kapacitásuk kihasználására törekednek, teljesítőképességük nagy, matematikus gárdájuk mindenre felkészült, szempont lehet a másodállásúak foglalkoztatása is, vagy pedig valóban csak a munka végén derül ki, hogy egyszerűbb megoldás is kínálkozott volna. A legkevésbé sincs szándékunkban az elektronikus számítógépek hasznosságát lebecsülni. Sok olyan matematikai feladatot teljesítenek, aminek elvégzése korábban a szakemberek százainak hónapokig tartó munkáját igényelte. A vezetői döntések meghozatalában pótolhatatlan előnyöket kínálnak, az ügyvitel, a számvitel, az adminisztráció gépesítésével a „könyökvédős” hivatalnokok száraz, fárasztó munkáját helyettesítik, és ki tudja, mi mindenre alkalmazzák még őket a jövőben. De szót kell emelni a nem olcsó gépi eljárás igénybevétele ellen, ha gazdaságossága még a fejben számolással szemben is vitatható. A „könyökvédős” hivatalnok és a computer a két véglet. Ám a műszaki gyakorlatban már régóta alkalmaznak olyan közbenső segédeszközt, amivel a számítások jelentősen gyorsíthatók. A mérnökök közismert „szerszáma”, a logarléc" kitűnően megfelel annak a pontossági igénynek, ami a műszaki számítások során szükséges. Pénzügyi számításokhoz azonban alkalmatlan, hiszen nem egzakt eredményt mutat. Bár a MÁV Landler Jenő Járműjavító Üzemi Vállalat bérelszámolási osztálya húsz évig Faber logarhengerekkel számította a dolgozók munkabérét, a skálás módszer nem tudott a számvitel területén gyökeret verni. Korlátozott a logarléccel végezhető műveletek mennyisége és fajtája is. De nem is a logarlécre, hanem a nomogramokra gondolunk. Senki sem jelentkezett Miután a számítógépek megjelentek, sokan kimondták a halálos ítéletet az alkalmazott matematika érdekes szakterületére, a nomográfiára. Az ELTE Természettudományi Karán az elmúlt két tanévben a matematika szakos hallgatók közül senki sem jelentkezett a nomográfia című rendkívüli tárgy hallgatására. Manapság, amikor a tudomány és a gyakorlat problémáinak megoldásakor nemritkán nyolc-tíz paraméter összefüggését kell egyidőben vizsgálni, elavult módszernek tűnt a három változót számító nomogramok használata. De az a gyakorlati igény, ami a számítógép és a klasszikus módszerek közötti középutat kereste, jobb híján hozzányúlt a nomográfia finomításához. Olyan sikereket produkált, hogy a modern csúszó nomogramok a számítógépek segédeszközeivé léptek elő. A fejlesztés alapgondolata az egyes szakterületek számításaira korábban kidolgozott számítóábrák és a logarléc összekapcsolása volt. Meg kellett azonban szüntetni a skálák okozta pontatlanságot, és bővíteni kellett a megoldható összefüggések műveleti korlátait. A logarléc a speciális — logaritmikus beosztású — skálák összegezésével végez el szorzásokat. Ezt az összegező tulajdonságot számsorozatok tagjaira alkalmazzák, hogy egy számsorozat kiválasztott „i”-ik, és egy másik sorozat „k”-ik tagja és az „i+k”-ik tag között matematikai összefüggés legyen. Ha a sorozatok mindegyike mértani haladvány, akkor az összefüggés szorzás, ha számtani haladvány, akkor összeadás. A sorozatok egyes tagjai eltakarhatók úgy, hogy a kiválasztott számérték ablakocskában válik láthatóvá; az ablak alá kiírható az érték fizikai (műszaki) jelentése, vagy az ahhoz kapcsolódó szakmai meghatározás. Ilyen módon és több ablaksor alkalmazásával öt paraméter közötti számítás válik lehetővé. A számsorozatok jelentősége különösen szabványos alkatrészek, elemek kiválasztásakor nagy. A szabványosított elemek bizonyos sűrűséggel, meghatározott matematikai rendben követik egymást. Rendszerint a kiinduló adatok is meghatározott értékek, és nincs szükség arra, hogy egy adott tartományon belül végtelen finomsággal kelljen számolni. Itt a sorozatok megfelelő megválasztásával elérhető, hogy mindig tartalmazzák a szükséges értékeket, és az eredmény szinte hiba nélkül számítható. (Számítási hibát jobbára csak az irracionális tagokból álló sorozat számértékeinek kerekítése okoz.) „Hasraütés” helyett A számsoros csúszó nomogramok alkalmazására az esetszerűség jellemző, vagyis minden probléma, tárgykör, külön-külön nomogram kidolgozását igényli (ahogy a bevezetőben említett példa, a bérelszámolóknak adott karton is az adott vállalatnál használatos órabéreket és óraszámokat tartalmazza). Elterjedt számítóeszköz a különböző acél- és színesfém-félgyártmányok folyómétersúlyát meghatározó csúszó nomogram. A tervezés és a gyártáselőkészítés ugyanolyan eredményesen tudja használni, mint a raktári adminisztráció vagy az anyagkönyvelés. Hasonló eszközök a tologatós elven működő, de nem számsorozatokat alkalmazó adatmeghatározók. Ezek legtöbbje a táblázatokban megtalálható adatokat sorvezetőszerűen bújtatja az ablakokba; feltüntetett számadataik mennyisége (a tolóka belsejének nagysága) semmivel sem kisebb, mint azé a táblázaté, amiből az adatokat kiírták. Értékes segítséget nyújtanak a csúszó nomogramok olyan területeken, ahol a számítás egyszerűbb eszközökkel nem végezhető el. A forgácsolás optimális vágósebességét meghatározó képlet például tört kitevőket tartalmaz, s az eredmény meghatározása rendkívül nehézkes, szakkönyvek táblázataiban kell keresgélni. De a lényegesen kisebb terjedelmű, zsebben hordható számítóeszköz is megteszi, s helyettesíti a korábban oly gyakori, a jó műszaki érzékre alapított „hasraütést”, egyszersmind jelentős megtakarítást eredményez az optimális lehetőség alkalmazásával. A fúrómester kezében A nomogramok előnyös alkalmazási területe a nem kellően szakképzett dolgozók rendszeres részfeladatainak kiszámítása. Egyes meteorológiai mérések eredményét régebben külön-külön táviratozták meg a központba. Ma már a mért adatokból a részszámítások helyi, számítóeszközzel való elvégzése után köztik az adatokat, így kisebb a távirat terjedelme, és sok hibaforrást lehet kiküszöbölni. Különféle mezőgazdasági munkákhoz is készülnek ilyen számítóeszközök (termésbecslés, gépi talajmunkák teljesítményszámítása stb.). Vagy más példa: a térerősséget egyáltalán nem ismerő bolti eladó is ki tudja választani a megfelelő tvantennatípust az ehhez készített csúszó nomogram segítségével. S végül még egy jellemző alkalmazási lehetőség. A mélyfúrásoknál keletkező lökéshullámok gyakran milliós értékű fúrások beomlását okozhatják. Ezek megelőzésére az illetékes intézet bonyolult, felsőbb matematikai számítások eredményét határozta meg számítógép segítségével a 850 oldalas adathalmaz. Az ebből készült csúszó nomogram a helyszínen is könnyen kezelhető számítóeszköz a fúrómester kezében, így vált a nomogram a számítógépek hasznát a gyakorlatba áttenni segítő munkaeszközzé. FÜLÖP MIKLÓS CSÚSZÓ NOMOGRAM TV-ANTENNÁK KIVÁLASZTÁSÁHOZ KÉSZÜLÉK ADÓ" MUNKÁCSY KÉKES, BENCZÚR AT501/M AT401/A AT 505/DUNA AT 403/TISZA VÉTELI SZÁM’ 13 |at501, Budapest TETA122 Budapest TETA ,141 TETA 78/151 Pécs,Pozsony TETA222 Pécs, Pozsony TETA241 TETA Tokaj TETA422 Tokaj TETA441 TETA Beszterce B. . . Kékes TETA741 841 Beszterce_B Kékes TETA78/101 TETA Miskolc , Temesvár TETA941 Miskolc,Temesvár TETA89/101 TETA89/151 Szentes, Kobhegy TETA 1141 1241 Szentes, Kabhegy TETA 1112/101 TETA1112/151 Becs TETAC541 Becs TETAC 56/101 TETAC56/151 Grác TETAC741 Grác TETAC 67/101 TETAC67/151 Zágrab , Fruska G. TETAC941 i041 Zágráb,Fruska G. TETAC910/101 TETAC910/151 6 8/1012/78/151 1 9/1012/89/151 12/1012/1112/1516/1012/56/1517/1012/67/151 10/1012/910/1511 Azoknak kell adni gépet, akik állandóan más-más adatokkal dolgoznak MAGYARORSZÁG 1968 37