Magyarország, 1973. január-június (10. évfolyam, 1-25. szám)
1973-04-29 / 17. szám
hosszú pálya most 761 kilométeres lett. Az átvágások 453 kilométer kanyargós ősi folyószakaszt iktattak ki — ezeket a Tisza-ágakat hívják az Alföldön Holt-Tiszának. A folyó esése — a Széchenyi által regisztrált „aránylag felette csekély eset” — másfélszeresére nőtt, és gyorsabban képes levezetni áradó vizét. Partjain 4190 kilométer hosszú töltés épült. Ami a Széchenyi diktálta második ütemet, a mocsarak, belvizek lecsapolását illeti, ahhoz a két világháború között fogtak hozzá. A harmadik ütem, az öntözés, a századfordulón mintegy 500 holdon, kísérleti jelleggel indult csak meg (Sárospatakon, Gyomán, Békéscsabán és Paládics mellett). A Horthy-korszakban az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek megteremtése jobbára csak kortesbeszédek tárgya volt két évtizeden át — 1941-ben kezdtek hozzá végre a Keleti Főcsatorna építéséhez, de a munka a háború következtében csakhamar félbeszakadt. Tisza I. és II. A két világháborút követően a Tisza völgyében évekre abbamaradt a munka, az első után egészen 1929-ig. A második világháború után 1948-ban létrejött az Országos Vízgazdálkodási Hivatal, amely, mivel a vízellátás és csatornázás feladatait is hatáskörébe utalták, valamennyi vízügyi munka egységes irányító központja lett. Pusztán az anyagi eszközök hiányoztak, nemegyszer a legsürgetőbb karbantartási munkák elvégzéséhez is-1953. október 1-én közvetlenül a Minisztertanács alá helyezett szervként felállították az Országos Vízügyi Főigazgatóságot. Még ugyanebben az évben elkészült az Országos Vízgazdálkodási Keretterv — a vízügyi tervezés alapjául szolgáló távlati terv — első változata. Ezt 1954-ben vitatták meg, s ez lett később, a népgazdaság változó lehetőségeivel összhangba hozva, a további távlati tervek alapja. 1954-ben adták át rendeltetésüknek a Tiszalöki Duzzasztómű és Vízierőmű első egységeit. A tetemes beruházási költségek miatt csak 1956-ra épült ki 108 kilométer hosszúságban a Keleti Főcsatorna, Tiszalöknél „ered”, s a Hortobágyon átvágva, Tiszavasvárt, Hajdúnánás, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Bihartorda, Bakonszeg és Darvas alját érintve, kapcsolódik a Berettyóhoz. 1963—64 között azután megépült a Nyugati Főcsatorna is, ez Tiszavasvári és Tiszakeszi között 42,7 kilométer hosszan szeli át a Hortobágyot. Öntözőművek, halastavak egész sorát táplálja mind a kettő. Egészen az 1950-es évek közepéig az ún. öregtó — az 1910-es évek végén épített hortobágyi halastó — volt az egyetlen tógazdaság ezen a vidéken. A Keleti Főcsatorna üzembe helyezése után, egy évtized alatt, 30 halastó létesült. A szakemberek azonban elégedetlenek a helyzeti adottságok viszonylag lassú kihasználásával. „Lényegesen nagyobb és előnyösebb természeti -műszaki adottságok vannak a területen, mint amennyit egyelőre kihasználnak” — hívja fel a figyelmet Molnár László főmérnök a „Vízgazdálkodás” című folyóirat 1972 4. számában. A Tiszalöki (szaknyelven: Tisza I.) Vízlépcső építését követően a Kisköre—Abádszalók közötti vasúti híd közelében kezdték meg 1967-ben a Tisza II. Vízlépcső építését. A Tisza-völgyben egyébként még három duzzasztómű létesítését tervezik: Vásárosnaménynál, Záhonynál és Csongrád közelében. A most épülő Kiskörei Vízlépcső méreteiben és jelentőségben meghaladja a Tiszalöki Vízlépcsőt. Az új, a. Vízlépcső a Tisza 404 kilométeres szelvényében, a folyó jobb oldali kanyarulatának átvágásában épül 1972 végére elzárták a régi medret, és 1,2 kilométer hosszú szakaszon már új mederbe terelték a Tiszát. 1973- ban üzembe lépnek a főművek, 1975-ig kiépül két új mesterséges folyó, a Nagykunsági, valamint a Jászsági Főcsatorna 18—18 kilométeres kezdeti szakasza, továbbá 70 000 hektár válik öntözhetővé! De a Tisza legújabbkori szabályozásának már nemcsak az öntözés lehetővé tétele a célja. 1975-ig megépül egy nagy víztároló alsó szakasza is, Kisköre és Abádszalók között A víztárolás pedig olyan újszerű feladat hogy arra jó egy évszázaddal ezelőtt még gondolni sem lehetett Pedig ezáltal válik teljessé a Tisza-szabályozás, mivel a folyó nemcsak áradásra, hanem apadásra is hajlamos! Szintjének ingadozására jellemző, hogy míg áradás esetén 4000 köbméter vizet hordoz másodpercenként (a duzzasztómű oldalában mérve), addig aszályos években a nyári hónapokban ugyanitt mindössze 100 köbméternyit! Ilyenkor a hajóforgalom is szünetel. Az a víztároló, amely most Kisköre—Abádszalók között és attól északra, 40 kilométer hoszszában, Négyes—Tiszavalk—Tiszabábolna vonaláig terjedően épül, lehetővé teszi a víz tartalékolását aszályosabb időkre. A Kiskörei Vízlépcső duzzasztási övezetében eleinte 300 millió köbméter, a végleges kiépítés után 400 millió köbméter vizet tartalékolnak, nyaranta tehát a Tisza vízmennyisége megduplázhatóvá és 300 000 hektár föld öntözhetővé válik. A biztonságos hajózáshoz szükséges vízi utat is ily módon teremtik meg. Alföldi Balaton A felduzzasztott víz ereje villanyáramot is termel majd, és fedezni fogja számos új alföldi ipari létesítmény vízigényét, ivóvízzel látja el a környéket (ahol nyaranta nemritkán apadtak ki a kutak), és 12 000 hektár területnyi új halastó táplálására képes — azaz átalakítja a Tisza-völgy egykori arculatát. Végül a 127 négyzetkilométer vízfelületű tó lehetővé teszi, hogy a Nagyalföld kellős közepén üdülőkörzet teremtődjön. A mostoha természet ennek az országrésznek nem juttatott sem Balatont, sem Velenceitavat, itt most a teremtés műve korrigáltatik. Az új víztároló tó a Balaton egyötöde, a Velencei-tó ötszöröse lesz. Aki ismeri az Alföld „tengersík vidékét”, látta a szárazságtól repedező földet, átélte, hogy „ég a napmelegtől a kopár szik sarja”, az felmérheti ennek az 1985-re befejeződő építkezésnek sorsváltoztató honierejét. Újabb s újabb nemzedékek munkája, nakifeszülése tette lehetővé azt, ami a szemünk előtt válik most valósággá. Vásárhelyi Pál „Előleges javaslatba, Széchenyi István „Eszmetöredékei" alapozták meg korunk valóban természetátalakító művét. Az 1846-ban megindított Tiszaszabályozás végső soron megszabadította ugyan az Alföldet az ismételten visszatérő, romboló árvizektől, de hátrányokat is hozott. Egyetlen példa: az Abádszalók oldalában levő folyókanyarulat átvágásának az volt a következménye, hogy az akkor még két község — Abád és Szalók — mintegy 3 kilométerre került a főágtól, „ami a községek gyér forgalmát még jobban csökkentette. A szabályozás alkalmával megszüntették az 1716-ban közmunkával épült szalóki Tisza-hídat is” — olvashatjuk a község monográfiájában. És bár a szabályozás előtt a Tisza gyakran kiöntött, de „kárpótlás gyanánt adott nádat, gyékényt, fát, szénát, madarat, halat, madártojást, ezzel biztosította az itt élő nép önellátását” ... Most a Minisztertanács 1040/ 1972. számú határozata a középtisza vidéki (Kiskörei Vízlépcső és térsége) üdülőkörzet regionális rendezési tervének jóváhagyásáról kimondja, hogy a leendő üdülőkörzet part menti településeit a legsokoldalúbban kell fejleszteni. Elsőként Kisköre és Abádszalók térségében kezd majd emelkedni a víz, itt kezdik az első üdülők építését, az egyelőre még névtelen tó déli partján. A terv hétvégi házak, magán- és társasüdülők, horgásztanyák, ifjúsági táborok és kempingek építését irányozza elő, később majd vállalati és SZOT- üdülőkre is sor kerül. A Tiszádéra—Tiszaszőlős közötti részen vadászterületet alakítanak ki. Tiszafüreden — írja elő a határozat — idegenforgalmi igényeket kielégítő szálloda számára is kell területet biztosítani. Tiszafüred és Poroszló között, a tó északi részében, madárrezervátum létesül. Tiszafüreden a már meglevő strand tovább növelendő. Kiskörön, Abádszalókon és Poroszlón pedig a már ismert, de csak részben vagy egyáltalában ki nem használt melegvízforrások bevonásával új strandfürdők építendők. Intézkedik a határozat arról is, hogy a víztárolót mint sporthorgászati lehetőséget kel hasznosítani, hogy a partvonal mentén csónakkikötőket kell kiképezni stb. A mesterséges tavat négy helyen is kishajójárat szeli majd át, és korszerű úthálózat épül a tó körül a 3-as és 4-es fő közlekedési úthoz. A 33-as főút, a vasútvonalak, valamint a vasúti vontatás módjának korszerűsítését is szem előtt tartották a terv készítői. Külön figyelmet szentel a határozat a természetvédelemmel kapcsolatos feladatoknak. A tározóba még tisztított szennyvizet sem szabad közvetlenül bevezetni. Továbbá: az üdülőkörzetbe üdülést zavaró üzemeket telepíteni tilos. A madárvilág védelmével foglalkozik egy további paragrafus, de szó van a határozatban arról is, hogy az épületeknek „a tiszai tájba illeszkedő kialakítására” különös gondot kell fordítani. Az üdülőterület gáztávvezetéket is kap. Az ellátó és kiszolgáló létesítményeket — írja elő a terv — az üdülőszállások megépülésével, de nemcsak ezzel, hanem az átmenő idegenforgalommal is arányos mértékben és ütemben kell fejleszteni. A közművesítést a helyi tanácsok már megkezdték. Hajdú, Heves, Borsod és Szolnok megye lakossága kap most egy kis Balatont „házhoz szállítva”. Debrecenből, Egerből, Miskolcról és Szolnokról egy-másfél óra alatt elérhető a tó. Partjain, a mintegy 700 négyzetkilométer területen 45 000 üdülő és további 10 000 átutazó vendég hosszabbrövidebb jelenlétével számol a terv. Az üdülőkörzet létrejöttével ritka nagy alkalmat ragadhatnak meg az építészek: „szűzföldeket” kapnak elképzeléseik megvalósítására. Fővárosa: Szolnok A víztárolótól távolabb eső települések is haszonélvezői lesznek a Tisza legújabbkori szabályozásának : mezőgazdasági mintaüzem létesül Kisújszálláson, Hajdúszoboszlón, Hajdúszováton, Törökszentmiklóson, Kondoroson és S takarazon. Egyedül a Nagykunsági Főcsatornán hat közúti híd épül, a nemrég még „vendégmarasztalóan” sáros Alföldön. A Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszer irányító központja pedig Szolnok lesz, amely 1975-ben ünnepli fennállásának 900. évfordulóját, és amely új funkciójában alkalmasint gyorsuló fejlődésnek néz elébe. De a Tisza-völgy rendezésének jelentősége messze túlnő a közvetlenül érintett területek határain. Ha egyedül azzal a kézenfekvő következménnyel számolunk, hogy a Balaton üdülőkörzetében csökken a zsúfoltság, már belátható a munkálatok országos hatása. Széchenyi az országos öszszefüggéseket még negatív oldalukról hangsúlyozta: „Bizony, a dunántúli és egyéb magyarság is csak hervadozni és kora halálra fog jutni, ha pusztulásnak indul a Tiszavölgy!” — írta az „Eszmetöredékek”-ben. Ez a tétel megfordítva, a pozitív oldaláról is igaz. EMBER MÁRIA A TISZA II. KISKÖRÉNÉL Új strandfürdők építendők