Magyarország, 1975. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-03 / 31. szám
Ha statisztikát készítenénk, bizonyára kiderülne: sokkalta több magyar állampolgár látta Varsóban, az óváros főterén az Adam Mickiewicz IrodalmiMúzeumot; több magyar olvasta Párizsban a Victor Hugo Avenue 124. sz. alatt, a Bölcsesség Leányai apácaszerzet szeretetháza falán az emléktáblát. (Itt halt meg 1885. május 21-én a Nyomorultak írója); vagy fényképezte Stratford-upon-Avonban Shakespeare Henley streeti szülői házát, mint ahány ellátogatott itthon a balatonszárszói József Attila Emlékházba, vagy megismerte Madách Imre Nógrád megyei, csesztvei kúriáját, s időzött néhány órát Vörösmarty Mihály egykori kápolnásnyéki otthonában. Azt is csak kevesen tudják: Magyarországon a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumon kívül — a múzeum szakfelügyelete alatt — 37 emlékház, emlékszoba, emlékhely várja Budapesten és vidéken a látogatókat. Jókai lerajzolta Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőházán emléktábla. Az épület — két szoba, konyha — 1821-től 1824-ig Makovinyi Márton borbélymester tulajdona volt, aki özvegyember lévén, bérbe adta. A házat Jókai is lerajzolta. Liszt Ferenc 1884. április 14-én járt itt. Az Írók és Művészek Társasága 1878. május 24-én „800, szóval Nyolcszáz osztrák forint értékű vételárért” vásárolta meg, majd a testület vezetői 1890 júliusában az épületet Kiskőrös városának felajánlották. „Az első szoba falán koszorúk, és hosszú nemzetiszín szalagok lógnak, bánatos szalagok, poros barészalaggal — írta Móricz Zsigmond a Világ 1912. december 25-i számában. — Ravatalos ház, hideg, csontig dermesztő... Lám, mégis halotti ház, holtház.” A Kiskőrös és Járása társadalmi és politikai hetilap 1924. február 17-i vezércikkének címe: összedől a Petőfi-ház! A Pesti Hírlap 1923. október 7-én tudósított: „Veszedelemben a Petőfiház ereklyéi!” Petőfi szülőházát a második világháború harcai során nem érte kár. 1952. december 1-én kezdődött a restaurálás, 1968-ban pedig átalakították. A Petrovics család 1821. november 1-től 1824. október közepéig lakott Kiskőrösön. A szobában ott az ágy, ahol 1823. újév hajnalán a költő született. Mellette Petrovicsék öreg almáriuma. A sarokban Petőfi ládája. A ládát Hruz Ádám cinkotai asztalos és bognár készítette. Ez volt a Sándor fiú hűséges útitársa vándorlása idején. Csak akkor került vissza szüleihez, amikor a költő megházasodott. S látható — egyéb dokumentumokon kívül — az evangélikus egyház keresztelőkancsója is, amellyel Petőfit megkeresztelték. A Petőfi-vers milliók által ismert dunavecsei kis lakát az idő elsodorta, a falu főterén viszont megmaradt az egykori bérlemény, ahol Petrovics István a húst mérte. S a közeli Nagy Pál-házat — édesapja dunavecsei tartózkodásakor szobát bérelt fiának — Petőfi-háznak nevezik. Itt ismerte meg Petőfi a gazda serdülő, törékeny leánykáját, Zsuzsikát, akiről valószínű, hogy a „János vitéz” Puskáját mintázta. Szalkszentmárton Dunavecsétől alig tíz kilométer. Petrovics Istvánék 1845 tavaszán a vecsei bérletet a szalkival cserélték fel. Petőfi az év júliusában szüleinél alig egy hétig időzött. Ezalatt írta Egressy Gábor jutalomjátékának szánt népszínművét, a „Zöld Marci”-t. (Miután a bíráló bizottság elutasította a drámát, a költő — sajnos — a kéziratot megsemmisítette. Szalkszentmártoni az egyik legszebb családi verse is: „A jó öreg kocsmáros”. Továbbá a Mednyánszky Bertához szóló ciklus, a „Szerelem gyöngyei” egy része.A szalkszentmártoni Petőfi Emlékház, az egykori vendégfogadó és hússzék, a XVIII. század elején épült. A muzeológusok rekonstruálták. Udvarában ott a kocsiállás, a kút és a jégverem. Az épületben parányi helyiség, a költő szobája. Hiteles a konyha is, ahol Hruz Mária a vendégeknek az ételeket készítette.) Egri ház Mikor Mednyánszky Berta Petőfit kikosarazta, a költő, elfogadva iskolatársa, Sass István meghívását, a borjádi családi udvarházba ment. A felajánlott kúriai szoba helyett a Sióra hajló kert méhesében lakott. Nem pihent. Egy hónap alatt elkészült egyetlen regénye, „A hóhér kötele”, s még a „Tündérálom”, az „édesbús lírai elbeszélő költemény” és a csodálatosan szép „A négyökrös szekér”. Dömsödön, a Duna-part egyik ősi, mocsári tölgyén emléktábla hirdeti. Petőfi e fa alatt írta a „Piroslik már a fákon a levél...” című költeményét. Barátjával, Pálffy Alberttel, a prózaíróval Petrovicsék szomszédságában, Szűcs Józsefné házában vettek ki lakást. Dömsödről keltezett Petőfi május 22-én írt verse: „Várady Antalhoz”. (Az írás Petőfi életében a cenzúra miatt nem jelenhetett meg. Először 1870-ben Jókai napilapja, A Hon közölte. Tartalmi kivonatát — jellemző a Habsburgvilágra! — a rend őreinek a császárbarát kém Dömsödről jelentette ...) A Magyar Tudományos Akadémia 1873-ban Kazinczy széphalmi parkjában, a leégett kúria dolgozószobája helyén görög templomot utánzó emlékcsarnokot épített. Ide kerültek az 1859-es tűzvészből kimentett Kazinczy-emléktárgyak és a Kazinczy-ikonográfia. Az őspark, valamint az író és családja temetkezési helye érintetlenül megmaradt. A nyíregyházi Jósa András múzeumban van a város szülöttének, Krúdy Gyulának emlékkiállítása. Balassagyarmaton a Palóc Múzeum Madách- és Mikszáth-emlékszobáiban őrzi a két író tárgyait. Bemutatják — a többi között — „Az ember tragédiája” színpadi történetét, és Mikszáth Kálmán korán elhunyt fiának, Jánoskának kedves játékait: lovat, báránykát, nyulat. Madáchot csesztvei kúriájából vitték fogságba a szabadságharc után, s ide tért vissza börtönéből. Az ősparkban a hármastörzsű hársfa védett. Mikszáth Kálmán horpácsi emlékháza kastélynak is beillő épület A Balatonnál üdülők programjához tartozik a balatonfüredi Jókai-villa és a badacsonyi Kisfaludy-ház meglátogatása. A magyar tengertől néhány kilométerre, Sümegen — Kisfaludy Sándor egykori lakásában — múzeum van. A tapolcai Batsányi János Gimnáziumban a Batsányi-kiállítás fogadja a látogatókat. A nagykőrösi Arany János Gimnázium tárlatán sok az értékes, a gimnázium tulajdonában levő kézirat. A bemutatott dokumentumok Nagykőrösi évek címmel idézik a Toldi költőjének tanári esztendeit 1851-től 1860-ig. A geszti Arany János Emlékház nádfedeles, parányi nyári lak. Egyetlen szoba. (A fiatal Arany Tisza Domokos nevelője volt.) Hangulatos múzeum fogadja a hazaiakat és a külföldieket Kecskeméten Katona József, és Kiskunfélegyházán Móra Ferenc szülőházában. Az előbbiben XIX. századi takácsműhelyt, az utóbbiban szűrszabó műhelyt is berendeztek. Tiszabercelen és Bakonszegen Bessenyei György világával találkozhat a ma embere. A bakonszegi egyszerű házikóban lakott 1787-től haláláig a „bihari remete”. S a másik remete, a niklai, Berzsenyi Dániel otthona is múzeum. 1805- től haláláig élt e tuszkulánumban a megsértett, félrehúzódott költő. Egyházashetyén pedig gyerekkorától 1799-ig, házasságáig. Agárdon látható a cselédiház kis szobája, ahol az uradalmi gépész fia, Gárdonyi Géza született. Gárdonyi egri háza egyike az ország leglátogatottabb irodalmi kegyhelyeinek.Az irodalmi emlékházak gazdái mindenhol az illetékes tanácsok. Nem azonos anyagi és szellemi energiával gondoskodnak múzeumaik nyitvatartásáról, a tárlatvezetőkről, a tárlatvezetésről, s mindenekelőtt a propagandáról. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakértőinek feladata vigyázni a bemutatott dokumentumok hitelességére, pontosságára. Minden más, a tisztaságtól a fűtésen, világításon át, az idegenek figyelmét felkeltő táblákig a helyiek gondja-kötelessége.) Megmentik a Dörmögét Kápolnásnyéken, a Vörösmartyházban, a Szózat költője 1817-ig, majd 1849 után több esztendeig élt. A kelemeni lelkészlak, jelenleg Tompa Mihály Emlékház, szintén nehéz időkre, a Bach-korszakra emlékeztet. Élményt adó kirándulás a váli erdei vadászházban időzni, s gondolkodni a költő, Vajda János szomorú sorsán. Szekszárdon őrzik a Babits Mihály gyerekkorát idéző relikviákat, az esztergomi egykori nyaralóban pedig a költő bútorait, tárgyait Az „autogramfalon” az író, művész kortárs barátok névaláírásai. A tiszacsécsei nádfedeles ház — Móricz Zsigmond született itt — néprajzi ritkaság, a Tisza-háti paraszti építészet remeke. A balmazújvárosi Veres Péter Emlékház a „Gyepsoron”, a Kadarcs utcában az író otthona eredeti mivoltában. Az udvari szobában irodalmi kiállítás. (Emlékház nyitását tervezik Nagy Lajos szülőfalujában, Apostagon is.) S a két budapesti emlékmúzeum: a szabadsághegyi Jókai-szoba, és a Gát utcai József Attila-lakás. Álmosdon ugyancsak emlékház fogadja a magyar irodalom barátait. Kölcsey Ferenc volt az itteni udvarház lakója négy esztendeig. Dolgozószobáját rekonstruálták. 1814 végétől haláláig, 1838. augusztus 24-ig Kölcsey Csekén (ma: Szatmárcseke) élt. Sok Magyarországon az elfelejtett irodalmi emlékhely. Nincs megjelölve — például — hol siet a Túr a Tiszába, hiányzik az emléktábla a Putnok—Kelemér közötti útszakaszon, a Tompa Mihályt annyiszor megigéző ősláp mellől. Ismeretlen Radnóti svábhegyi padja. A tervek szerint viszont megmentik Szabadszálláson az öreg Dörmögőt, a — József Attila versremekét, a „Holt vidék”-et ihlető —■ csőszházat. LÁSZLÓ MIKLÓS Irodalom A múlt emlékei Petrovicsék öreg almáriuma A csesztvei védett hársfa A HAZAI IRODALMI EMLÉKHELYEK TÉRKÉPE A császárbarát kém Dömsödről jelentette . . . MAGYARORSZÁG I --------------------------------------- • huw