Magyarország, 1975. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-03 / 31. szám

H­a statisztikát készítenénk, bizonyára kiderülne: sok­kalta több magyar állam­polgár látta Varsóban, az óváros főterén az Adam Mickiewicz Iro­dalmi­­Múzeumot; több magyar ol­vasta Párizsban a Victor Hugo Avenue 124. sz. alatt, a Bölcsesség Leányai apácaszerzet szeretetháza falán az emléktáblát. (Itt halt meg 1885. május 21-én a Nyomorultak írója); vagy fényképezte Strat­­ford-upon-Avonban Shakespeare Henley streeti szülői házát, mint ahány ellátogatott itthon a bala­­tonszárszói József Attila Emlék­házba, vagy megismerte Madách Imre Nógrád megyei, csesztvei kú­riáját, s időzött néhány órát Vö­rösmarty Mihály egykori kápol­­násnyéki otthonában. Azt is csak kevesen tudják: Ma­gyarországon a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumon kívül — a múzeum szakfelügyelete alatt — 37 emlékház, emlékszoba, emlék­hely várja Budapesten és vidéken a látogatókat. Jókai lerajzolta Kiskőrösön, Petőfi Sándor szü­lőházán emléktábla. Az épület — két szoba, konyha — 1821-től 1824-ig Makovinyi Márton bor­bélymester tulajdona volt, aki öz­vegyember lévén, bérbe adta. A házat Jókai is lerajzolta. Liszt Fe­renc 1884. április 14-én járt itt. Az Írók és Művészek Társasága 1878. május 24-én „800, szóval Nyolcszáz osztrák forint értékű vételárért” vásárolta meg, majd a testület vezetői 1890 júliusában az épületet Kiskőrös városának fel­ajánlották. „Az első szoba falán koszorúk, és hosszú nemzetiszín szalagok lógnak, bánatos szala­gok, poros barészalaggal — írta Móricz Zsigmond a Világ 1912. de­cember 25-i számában. — Rava­­talos ház, hideg, csontig dermesz­tő... Lám, mégis halotti ház, holt­­ház.” A Kiskőrös és Járása tár­sadalmi és politikai hetilap 1924. február 17-i vezércikkének címe: összedől a Petőfi-ház! A Pesti Hírlap 1923. október 7-én tudó­sított: „Veszedelemben a Petőfi­­ház ereklyéi!” Petőfi szülőházát a második vi­lágháború harcai során nem érte kár. 1952. december 1-én kezdő­dött a restaurálás, 1968-ban pedig átalakították. A Petrovics család 1821. november 1-től 1824. októ­ber közepéig lakott Kiskőrösön. A szobában ott az ágy, ahol 1823. új­év hajnalán a költő született. Mel­lette Petrovicsék öreg almáriu­ma. A sarokban Petőfi ládája. A ládát Hruz Ádám cinkotai aszta­los és bognár készítette. Ez volt a Sándor fiú hűséges útitársa ván­dorlása idején. Csak akkor került vissza szüleihez, amikor a költő megházasodott. S látható — egyéb dokumentumokon kívül — az evangélikus egyház keresztelő­­kancsója is, amellyel Petőfit meg­keresztelték. A Petőfi-vers milliók által is­mert dunavecsei kis lakát az idő elsodorta, a falu főterén viszont megmaradt az egykori bérlemény, ahol Petrovics István a húst mér­te. S a közeli Nagy Pál-házat — édesapja dunavecsei tartózkodása­kor szobát bérelt fiának — Pető­­fi-háznak nevezik. Itt ismerte meg Petőfi a gazda serdülő, törékeny leánykáját, Zsuzsikát, akiről való­színű, hogy a „János vitéz” Pus­káját mintázta. Szalkszentmárton Dunavecsétől alig tíz kilométer. Petrovics Ist­­vánék 1845 tavaszán a vecsei bér­letet a szalkival cserélték fel. Pe­tőfi az év júliusában szüleinél alig egy hétig időzött. Ezalatt írta Egressy Gábor jutalomjátékának szánt népszínművét, a „Zöld Mar­­ci”-t. (Miután a bíráló bizottság elutasította a drámát, a költő — sajnos — a kéziratot megsemmisí­tette. Szalkszentmártoni az egyik legszebb családi verse is: „A jó öreg kocsmáros”. Továbbá a Med­­nyánszky Bertához szóló ciklus, a „Szerelem gyöngyei” egy része.­­A szalkszentmártoni Petőfi Emlék­ház, az egykori vendégfogadó és hússzék, a XVIII. század elején épült. A muzeológusok rekonst­ruálták. Udvarában ott a kocsiál­lás, a kút és a jégverem. Az épü­letben parányi helyiség, a költő szobája. Hiteles a konyha is, ahol Hruz Mária a vendégeknek az ételeket készítette.) Egri ház Mikor Mednyánszky Berta Pető­fit kikosarazta, a költő, elfogadva iskolatársa, Sass István meghívá­sát, a borjádi családi udvarházba ment. A felajánlott kúriai szoba helyett a Sióra hajló kert méhesé­ben lakott. Nem pihent. Egy hó­nap alatt elkészült egyetlen re­génye, „A hóhér kötele”, s még a „Tündérálom”, az „édesbús lírai elbeszélő költemény” és a csodá­latosan szép „A négyökrös szekér”. Dömsödön, a Duna-part egyik ősi, mocsári tölgyén emléktábla hirdeti. Petőfi e fa alatt írta a „Piroslik már a fákon a levél...” című költeményét. Barátjával, Pálffy Alberttel, a prózaíróval Petrovicsék szomszédságában, Szűcs Józsefné házában vettek ki lakást. Dömsödről keltezett Petőfi május 22-én írt verse: „Várady Antalhoz”. (Az írás Petőfi életében a cenzúra miatt nem jelenhetett meg. Először 1870-ben Jókai na­pilapja, A Hon közölte. Tartalmi kivonatát — jellemző a Habsburg­­világra! — a rend őreinek a csá­szárbarát kém Dömsödről jelen­tette ...) A Magyar Tudományos Akadé­mia 1873-ban Kazinczy széphalmi parkjában, a leégett kúria dolgo­zószobája helyén görög templo­mot utánzó emlékcsarnokot épí­tett. Ide kerültek az 1859-es tűz­vészből kimentett Kazinczy-emlék­­tárgyak és a Kazinczy-ikonográ­­fia. Az őspark, valamint az író és családja temetkezési helye érintet­lenül megmaradt. A nyíregyházi Jósa András mú­zeumban van a város szülöttének, Krúdy Gyulának emlékkiállítása. Balassagyarmaton a Palóc Mú­zeum Madách- és Mikszáth-emlék­­szobáiban őrzi a két író tárgyait. Bemutatják — a többi között — „Az ember tragédiája” színpadi történetét, és Mikszáth Kálmán korán elhunyt fiának, Jánoskának kedves játékait: lovat, báránykát, nyulat. Madáchot csesztvei kúriá­jából vitték fogságba a szabadság­­harc után, s ide tért vissza börtö­néből. Az ősparkban a hármas­törzsű hárs­fa védett. Mikszáth Kálmán horpácsi emlékháza kas­télynak is beillő épület A Bala­tonnál üdülők programjához tar­tozik a balatonfüredi Jókai-villa és a badacsonyi Kisfaludy-ház meglátogatása. A magyar tengertől néhány kilométerre, Sümegen — Kisfaludy Sándor egykori lakásá­ban — múzeum van. A tapolcai Batsányi János Gim­náziumban a Batsányi-kiállítás fo­gadja a látogatókat. A nagykőrösi Arany János Gimnázium tárlatán sok az értékes, a gimnázium tu­lajdonában levő kézirat. A bemu­tatott dokumentumok Nagykőrösi évek címmel idézik a Toldi költőjé­nek tanári esztendeit 1851-től 1860-ig. A geszti Arany János Em­lékház nádfedeles, parányi nyári lak. Egyetlen szoba. (A fiatal Arany Tisza Domokos nevelője volt.) Hangulatos múzeum fogadja a hazaiakat és a külföldieket Kecs­keméten Katona József, és Kis­kunfélegyházán Móra Ferenc szü­lőházában. Az előbbiben XIX. szá­zadi takácsműhelyt, az utóbbiban szűrszabó műhelyt is berendeztek. Tiszabercelen és Bakonszegen Bes­senyei György világával találkoz­hat a ma embere. A bakonszegi egyszerű házikóban lakott 1787-től haláláig a „bihari remete”. S a másik remete, a niklai, Berzsenyi Dániel otthona is múzeum. 1805- től haláláig élt e tuszkulánum­­ban a megsértett, félrehúzódott költő. Egyházashetyén pedig gye­rekkorától 1799-ig, házasságáig. Agárdon látható a cselédiház kis szobája, ahol az uradalmi gépész fia, Gárdonyi Géza született. Gárdonyi egri háza egyike az or­szág leglátogatottabb irodalmi kegyhelyeinek.­­Az irodalmi em­lékházak gazdái mindenhol az il­letékes tanácsok. Nem azonos anyagi és szellemi energiával gon­doskodnak múzeumaik nyitvatar­­tásáról, a tárlatvezetőkről, a tár­latvezetésről, s mindenekelőtt a propagandáról. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakértőinek fel­adata vigyázni a bemutatott do­kumentumok hitelességére, pon­tosságára. Minden más, a tiszta­ságtól a fűtésen, világításon át, az idegenek figyelmét felkeltő táblá­kig a helyiek gondja-kötelessége.) Megmentik a Dörmögét Kápolnásnyéken, a Vörösmarty­­házban, a Szózat költője 1817-ig, majd 1849 után több esztendeig élt. A kelemeni lelkészlak, jelen­leg Tompa Mihály Emlékház, szin­tén nehéz időkre, a Bach-korszak­­ra emlékeztet. Élményt adó kirán­dulás a váli erdei vadászházban időzni, s gondolkodni a költő, Vaj­da János szomorú sorsán. Szek­­szárdon őrzik a Babits Mihály gyerekkorát idéző relikviákat, az esztergomi egykori nyaralóban pe­dig a költő bútorait, tárgyait Az „autogramfalon” az író, művész kortárs barátok névaláírásai. A tiszacsécsei nádfedeles ház — Mó­ricz Zsigmond született itt — nép­rajzi ritkaság, a Tisza-háti parasz­ti építészet remeke. A balmazúj­városi Veres Péter Emlékház a „Gyepsoron”, a Kadarcs utcában az író otthona eredeti mivoltá­ban. Az udvari szobában irodal­mi kiállítás. (Emlékház nyitását tervezik Nagy Lajos szülőfalujá­ban, Apostagon is.) S a két bu­dapesti emlékmúzeum: a szabad­sághegyi Jókai-szoba, és a Gát utcai József Attila-lakás. Álmosdon ugyancsak emlékház fogadja a magyar irodalom bará­tait. Kölcsey Ferenc volt az itte­ni udvarház lakója négy eszten­deig. Dolgozószobáját rekonstruál­ták. 1814 végétől haláláig, 1838. augusztus 24-ig Kölcsey Csekén (ma: Szatmárcseke) élt. Sok Magyarországon az elfelej­tett irodalmi emlékhely. Nincs megjelölve — például — hol siet a Túr a Tiszába, hiányzik az em­léktábla a Putnok—Kelemér közöt­ti útszakaszon, a Tompa Mihályt annyiszor megigéző ősláp mellől. Ismeretlen Radnóti svábhegyi padja. A tervek szerint viszont megmentik Szabadszálláson az öreg Dörmögőt, a — József Attila versremekét, a „Holt vidék”-et ihlető —■ csőszházat. LÁSZLÓ MIKLÓS Irodalom A múlt emlékei Petrovicsék öreg almáriuma A csesztvei védett hársfa A HAZAI IRODALMI EMLÉKHELYEK TÉRKÉPE A császárbarát kém Dömsödről jelentette . . . M­AGY­ARO­RSZÁG I --------------------------------------- • hu­w

Next