Magyarország, 1984. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Szovjetunió A korszerűsítés ideje A Politikai Bizottság új tagjai A hatékonyság növelése ! Gazdasági kérdésekről folyt részletes vita — a szovjet parlament téli ülésszakának küszöbén — az S25KP Központi Bizottságának hét eleji plénumán s emellett néhány, igaz, igen jelentős személyi kérdésben is döntött a tanácskozás. Andropov állásfoglalása A jövő évi tervjavaslat és a költségvetés tervezete került a párt vezető testülete elé s az ülésről közzétett anyagok: Jurij Andropov főtitkár írásos állásfoglalása, a plénum ezzel kapcsolatos, illetve beterjesztett javaslatokról hozott határozatai azt mutatják: az SZKP folytatni kívánja egyrészt a XXVI. kongreszuson meghatározott alapvető politikai vonalat, másrészt a kongresszus alapelveit továbbfejlesztő két korábbi fontos párttanácskozás, az 1982 novemberében, illetve az 1983 júniusában megtartott KB- plénum törekvéseit. Ezek lényege: a gazdaság hibáinak kiküszöbölése, a fejlődés korábban lassúbbodó ütemének felgyorsítása, a népgazdaság s ezen belül a gazdaságirányítás, a tervezés korszerűsítése, a hatékonyság növelése. Az SZKP KB főtitkára időleges akadályoztatása miatt nem vehetett részt a gyakorlati munkában. Jurij Andropov írásban benyújtott felszólalásában tett említést erről, aláhúzva, hogy az ok, ami távol tartotta az ülésről, időleges. (Ismeretes, hogy valamivel korábban egy moszkvai nemzetközi sajtókonferencián Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője szólt a főtitkár egészségi állapotáról, s kijelentette, hogy Andropov — akinek utolsó nyilvános szereplése betegségének kezdete előtt, augusztus második felében volt — állapota javul, teljes mértékben képes ellátni főtitkári munkáját és államfői tisztét, valamint más feladatait is, beleértve a Szovjetunió Állami Honvédelmi Bizottsága elnöki tisztéből származó teendőit is.) A KIB-plénumhoz eljuttatott felszólalásában a főtitkár utalt arra, hogy sokat foglalkozott az ott napirendre kerülő kérdésekkel s a felszólalás tartalmi elemei is azt mutatják, hogy „naprakészen” ismeri a problémákat, a teendőket, igen konkrét elképzelései, javaslatai vannak arra vonatkozóan, hogyan kell tovább fejleszteni a tavaly novemberi plénumon kidolgozott, sok újat hozó koncepciót, amely — éppen a mostani tanácskozás tapasztalatai szerint — máris meghozta első gyümölcseit. * J. K. Ligacsov, a Központi Bizottság titkára, M. Sz. Szolomencev és V. I. Vorotnyikov, a Politikai Bizottság tagjai és V. M. Csebrikov, a Politikai Bizottság póttagja. Nyilvánvalóan az elfogadott programok teljesítését segítik elő azok a személyi döntések is, amelyeket a Központi Bizottság hozott: két új taggal bővítette a Politikai Bizottságot (annak póttagjai közül), s helyükbe egy új póttagot választott. Egyidejűleg új titkárral egészítették ki a KB titkárságát is. Vezetők új tisztségben A Politikai Bizottság két új tagja ismert párt- és állami vezető. PB-tag lett most Mihail Szolomencev, aki már 1971 óta volt póttag, s a múlt évben — az elhunyt Arvid Pelse helyébe — megválasztották a KB pártellenőrző bizottsága elnökévé. A most hetvenéves, orosz, nemzetiségű Szolomencev olyan párt- és állami vezető, aki életét munkásként kezdte, műszaki képzettséget szerzett, nagy tapasztalatokat gyűjtött a gazdasági munkában — a többi között főmérnökként és üzemigazgatóként a fontos szovjet ipari központban, Cseljabinszkban —, amíg pártmunkás nem lett, s akkor is mindig olyan helyen, amelynek fontos gazdasági jelentősége volt. Cseljabinszki területi első titkár, a karagandai terület — aSzovjetunió egyik legfontosabb szénbányászati központja — területi pártbizottságának titkára, a szűzföldek meghódítása időszakában a Kazahsztáni Kommunista Párt titkára volt. Gazdasági és politikai tapasztalatait egyaránt hasznosíthatta később a legnagyobb — s egyben gazdaságilag is legjelentősebb — szovjet köztársaság, az Orosz Föderáció kormányának élén, ahol 12 éven át dolgozott, mielőtt jelenlegi párttisztségébe került. (A pártellenőrző bizottság elnöke korábban is a PB teljes jogú tagja volt.) Míg Szolomencev viszonylag régóta tagja a legmagasabb szintű vezető testületnek, a PB másik új tagja, Vitalij Vorotnyikov csupán 1983-ban, a júniusi plénumon került be a póttagok sorába, az OSZSZSZK minisztertanácsának elnökeként ,— ezt a megbízatást éppen Szolomencevtől örökölte. Vorotnyikov, aki most 67 éves, sokban azonos múltra tekinthet vissza: munkásként kezdte pályáját, műszaki szakember, repülőmérnök, majd pártmunkás, tanácsi vezető lett, ugyancsak egy fontos körzetben, Kujbisevben. Érdekes állomás pályáján, hogy három éven át diplomáciai tisztet is betöltött: a Szovjetunió kubai nagykövete volt, majd ismét pártmunka következett, ezúttal egy iparáról és mezőgazdaságáról egyaránt nevezetes vidéken, a krasznodári határterületen. Innen hívták nyáron az Orosz Föderáció kormányának élére. A két új tag megválasztásával egyébként a Politikai Bizottság létszáma 13 fő let 1 — a korábbi 11 helyett. (A XXVI. kongresszus 14 tagú Politikai Bizottságot választott.) Újonnan került a párt magas vezetőinek sorába Viktor Csebnikov, a PB új póttagja, de állami tisztsége eddig is magas volt: hadseregtábornoki rendfokozatban ő a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának elnöke. Elődje e tisztségben, mint ismeretes, pártmegbízatásként egy ideig Jurij Andropov volt és Viktor Csebrikov korábban az ő helyetteseként dolgozott. A most hatvanéves Viktor Csebrikov is pártmunkásként, pártfeladatot ellátva került a bizottság vezetői közé. Eredeti szakmája kohómérnök, egyetemi tanulmányait a Nagy Honvédő Háborúban teljesített katonai szolgálata után fejezte be. 1951-ben lett pártmunkás és 1967-ben küldték munkára az állambiztonsági apparátusba, a következő évben lett a bizottság elnökhelyettese, azt követően pedig, hogy Andropov ismét a KB titkára lett, ő került a bizottság élére is. Szakképzettségét tekintve mérnök a Központi Bizottság új titkára, Jegor Ligacsov is. A most 63 éves pártvezető azonban csak rövid ideig dolgozott szűkebb szakmájában, már a háború éveiben pártmunkás lett, mégpedig ugyancsak egy fontos ipari körzetben, Novoszibirszkben. Ő is dolgozott tanácsi területen, volt a Központi Bizottság apparátusának felelős tisztet betöltő munkatársa, majd egy viharos gyorsasággal fejlődő ipari körzetben, a tomszki területen volt a pártbizottság első titkára. Egy időben az Állami Tudományos és Műszaki Bizottság elnökhelyetteseként is dolgozott, így az SZKP legmagasabb vezetésének új tagjai mind olyan pártmunkások, akik bőséges tapasztalatokat szereztek a közvetlen termelő munkában, a párt különböző szintű vezető megbízatásaiban, a tanácsi munkában és az állami apparátusban egyaránt, munkájuk szorosan összefüggött a népgazdasággal, mégpedig irányító posztokon. Ez a választás természetesnek látszik a plénum tulajdonképpeni feladatát figyelembe véve, hiszen az ott elhangzottak szinte az eddiginél is jobban a párt- és állami munka előterébe állították a gazdasági munkát. A főtitkár a terv teljesítését jelölte meg a jövő év legfontosabb feladatának, sőt felhívott annak túlteljesítésére is. Ezt azonban csak úgy tartja megvalósíthatónak, ha az ország lakossága tudatában van feladatának és tudatosan részt is vesz nemcsak a végrehajtásban, hanem már a kidolgozásban is, ha módot kap kezdeményezőképessége bizonyítására és egyúttal saját tapasztalatai alapján bizonyosodik meg arról, hogy a terv legfőbb célja: a nép jólétének emelése. Andropov hozzászólása például igen nagy nyomatékkal szólt arról, hogy az eddiginél gyorsabban fejlesszék a közszükségleti és kultúrcikkek termelését, javítsák minőségüket, fejlesszék a szolgáltatásokat. Az irányítási rendszer Az SZKP főtitkárának beszédében igen figyelemreméltó helyet kapott a gazdaságirányítás és a tervezés korszerűsítésének programja, sőt Andropov kifejtette azt is, hogy az irányítási rendszer reformjának bele kell kerülnie az SZKP — új szerkesztésben a legközelebbi kongresszuson elfogadásra kerülő — programjába is. A hozzászólás három fő területet jelölt meg e téren: a gazdaságirányítás szerkezeti korszerűsítését, vagyis a jogok és a felelősségek pontos meghatározását minden szinten; a tervezés rendszerének korszerűsítését a hatékonyság növelése érdekében s az ösztönzőrendszer korszerűsítését. Ez utóbbi az árképzést, a hitelpolitikát, a pénzügyi politikát is magába kell foglalja. Andropov külön is aláhúzta, hogy ezeket a kérdéseket komplex módon kell megoldani. S mivel a szovjet gazdaságban éppen az év elején indul meg az a gazdasági kísérlet, amely bizonyos területeken, a népgazdaság egyes ágazataiban országos, illetve köztársasági szinten az ilyen elvekből kiindulva próbálja ki az irányítás korszerűsítését, a vállalati jogok bővítését, nyilvánvalóan időben meglesznek a tapasztalatok az átfogó korszerűsítés végrehajtásához. A munka — s erről jogos örömmel szólt a főtitkár —, már meghozta az első eredményeket. Az új esztendőben ezeket kell megszaporítani. KIS CSABA LIGACSOV SZOLOMENCEV VOROTNYIKOV CSEBRIKOV* Nyilvánvalóan időben meglesznek a tapasztalatok az átfogó korszerűsítés végrehajtásához MAGYARORSZÁG 1984/13