Magyarország, 1984. július-december (21. évfolyam, 27-53. szám)
1984-07-22 / 30. szám
rt-----------' MAGYARORSZÁG levelei között a héten volt egy szokottnál haragosabb hangú is. Németh László olvasónk Megygyesikovácsiból azt írja, hogy néha bosszankodva, néha mosolyogva olvassa a levelezési rovatban az olvasók kiegészítő, helyreigazító írásait korábban megjelent cikkekhez. Olvasónk azután azt írja, hogy a boszszantó tévedések oka az újságírók tájékozatlansága és felelőtlensége; utal névelírásokra, számadatok, történelmi események téves közlésére. Teljesen egyetértünk Németh László meggyeskovácsi olvasónk álláspontjával: az újságírónak kötelessége minden általa felhasznált adatot ellenőrizni, hírforrásai adatszolgáltatását is esetleg újra kontrollálni. Csakhogy ez egyáltalán nem olyan egyszerű. Természetesen eszünk ágában sincs elhallgatni hibáinkat, tévedéseinket, elírásainkat, amelyek közül, sajnos, nem egy egyszerűen sajtóhiba, ez pedig szinte elkerülhetetlen. Azonban a ma újságírója, újságolvasója naponta tapasztalhatja, hogy ugyanarról a tényről, eseményről különböző források egymástól néha nagyon is eltérő adatokat jelölnek meg. A jelenleg közhasználatú magyar lexikonok - például a Magyar Életrajzi Lexikon, a Magyar Irodalmi Lexikon, az Új Magyar Lexikon - ugyanarról a személyről nem egy, hanem jó néhány alkalommal különböző adatokat is közölnek. A nagy nemzetközi évkönyvekben ugyanarról az országról ugyanabban a témában nemegyszer más-más adatot talál az ember, ha az angol, az amerikai, a francia, vagy nyugatnémet kiadású kötethez nyúl. Hírlapíró legyen a talpán, aki a sokféle forrásból éppen a legmegfelelőbbet találja meg. Egyáltalán nem akarjuk saját tévedéseinket és hibáinkat mentegetni, de éppen a Meggyeskovácsiból érkezett levéllel egy napon hozta el a posta a Frankfurter Allgemeine Zeitung július 10-i számát, amelyben jó néhány más hiba mellett az egyik olvasó a második front 1944-es megnyitásáról szóló cikk egyik adatát igazítja helyre. A cikket történész írta, és abban többször is emlegeti, hogy az invázió napjaiban Hitler Kelet-Poroszországban, a „Wolfsschanze" elnevezésű, alaposan biztosított, rejtett főhadiszállásán tartózkodott. Most a frankfurti lap egy olvasója Remscheid városából azt közli, hogy az ő adatai szerint Hitler 1944. június 6-án már Berchtesgadenben volt — ezt tanúsítja az a tárgyalásairól nemrég kiadott kötet, amely szerint június 7-én ott, Berghof nevű kastélyában fogadta Sztójay Döme magyar miniszterelnököt. És csak június 17-én repült Berchtesgadenből a franciaországi Margivalba, hogy ott Rommel főhadiszállásán tárgyaljon a tábornokkal . . . Lám, egy nyugatnémet történész cikkében is talál hibát az olvasó, nem is szólva arról, hogy az említett egyetlen lapszámban, más, újságírók által elkövetett hibákra is figyelmeztetnek a „Levelek a kiadóhoz" című terjedelmes rovatban. ________________________________ Álláspontunk Prágai válaszok Ha egy kormány vagy párt intenzív nemzetközi tevékenységet folytat, akkor rendszeresen — külön-külön vagy szövetségeseivel közösen ,— elemeznie kell a világnézet alakulását. Így biztosíthatja álásfoglalásainak, lépéseinek realitását, így tanúsíthat kellő következetességet és rugalmasságot elveinek, céljainak képviseletében. Ezzel is magyarázható, hogy a szocialista országok párt- és állami vezetői az utóbbi időben több alkalommal — még a KGST csúcsértekezletén is — áttekintették a világpolitikai viszonyokat, és véleményt cseréltek a jelenlegi nemzetközi helyzetről. A folyamatos elemző munka a napokban újabb fontos értékeléssel gazdagodott. 11 szocialista ország — köztük hazánk — kommunista és munkáspártjainak központi bizottsági titkárai Prágában ismét alapos vizsgálat alá vették a világot és megfogalmazták nézeteiket a jelenlegi helyzetről és annak okairól, valamint arról, mit kell tenni az emberiség sorsának jobbra fordításáért. Az első kérdésről szólva a központi bizottsági titkárok megállapították, hogy az utóbbi években világszerte jelentősen megnőtt a békét fenyegető veszély. Ennek következtében a népek feszült nemzetközi helyzetben élnek. Mi az oka ennek? — tették fel a második kérdést a pártok képviselői. „Az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus agresszív körei által folytatott konfrontációs, katonai fölényre törekvő, a népek függetlenségét és szuverenitását sértő, az expanzión és a diktátumon alapuló irányvonal” — hangzott a felelet. S hogy valóban a fő okra tapintottak rá, azt — sajnos — a napi események is bizonyítják. Hiszen ez az irányvonal vezérli az említett körök által szított fegyverkezési hajszát, amelynek különösen veszélyes szakasza kezdődött azzal, hogy a NATO egyes országaiban megkezdték a középhatótávolságú amerikai nukleáris rakéták telepítését, legutóbb pedig hozzáláttak a világűr militarizálásának előkészítéséhez. Vajon látják-e a szocialista országok a kiutat ebből a helyzetből és van-e programjuk a dolgok megjavítására? A központi bizottsági titkárok egyértelmű igennel válaszoltak mindkét kérdésre. A kiutat a fegyverkezési hajsza megállításában, a leszerelés előmozdításában, a kölcsönösen előnyös nemzetközi kapcsolatok erősítésében és az e célokat szolgáló egyenrangú tárgyalások sikerre vitelében látják. Erre dolgozták ki békeprogramjukat, amelynek keretében számos új javaslattal, kezdeményezéssel álltak elő. Tették ezt abban a meggyőződésben, hogy ezek révén valóban csökkenteni lehet a katonai szembenállás szintjét, ki lehet zárni a nemzetközi kapcsolatokból az erő alkalmazását és a vele való fenyegetőzést, meg lehet akadályozni a nukleáris háborút. De vajon egy ilyen nagyszabású program végrehajtásához megvannak-e a feltételek akkor, amikor az Egyesült Államok és a NATO továbbra is a katonai fölény megszerzésére törekszik? A prágai tanácskozás résztvevői nem titkolták, hogy a világon rendkívül súlyos problémák halmozódtak fel, de úgy vélték, hogy „a szoros egységben fellépő népek és békeszerető erők meg tudják változtatni az események veszélyes alakulását, el tudják érni az emberiség előtt álló bonyolult kérdések megoldását”. Ennek zálogát mindenekelőtt a szocialista közösség országainak erejében és egységében, a kommunista és munkáspártok szolidaritásában jelölték meg. De a pártok képviselői nem csak saját soraikra tekintettek. Prágában ismételten kifejezték készségüket arra, hogy aktív politikai párbeszédet és együttműködést folytassanak a szocialista és a szociáldemokrata pártokkal, a háború- és rakétaellenes mozgalom különböző társadalmi-politikai erőivel. Ez a nyitottságuk gazdasági téren is megnyilvánul. A Központi Bizottságok titkárai — hivatkozva a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletén elfogadott határozatokra — megerősítették: „a szocialista országok síkraszállnak a gyümölcsöző kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyös fejlesztéséért minden olyan országgal, amely kész erre”. A világhelyzetet nem elég csak politikai, gazdasági vagy kaomnai látószögből elemezni. Szemügyre kell venni a nemzetközi ideológiai harc menetét is. Ennek mai legnegatívabb jelensége — miként a pártok képviselői rámutattak —, hogy „az imperialista államokban a militarizmus fokozódását a szocialista országok ellen irányuló ideológiai felforgató tevékenység erősödése, rágalmazókampányok kibontakozása, a belügyeikbe vaó durva beavatkozási kísérletek egész sora és különféle gazdasági szankciók alkalmazása kíséri”. Ennek láttán a szocialista országok igyekeznek még jobban megismertetni a tőkés országok lakosságával a szocializmus mindennapjait, azt, hogyan érvényesül nálunk a munkához, a tanuláshoz való jog, mit teszünk magunk és minden nép békéjéért, biztonságáért. Tehát egyszerűen „ellenkampányt” indítanak — mondhatná valaki. Nem, csupán újabb lendületet adnak az igazság terjesztésének. A MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai Alaksza Tamás (olvasószerkesztő; „Öt világrész száz lapjából") Gömöri Endre (nemzetközi politika, rovatvezető) Dr. Oltványi Tamás (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitika) Nyárády Gábor (tudomány) Bános Tibor (kultúra) Várkonyi Endre (főmunkatárs, levelezés) Bedecs Éva (nő- és család rovat) Árvay Sándor (ifjúságpolitika, sport). Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Aczél Endre (London) Bochkor Jenő (Berlin) Bokor Pál (Washington) Dr. Dobsa János (Párizs) Fazekas László (Moszkva) Follinus Könyves János (Bonn) Gózon István (Havanna) Horváth Júlia (Moszkva) Keller Tivadar (Szófia) Király Ernő (Róma) Dr. Király Ferenc (Madrid) Kopreda Dezső (Belgrád) Kovács Bognár Sándor (Moszkva) Magyar Péter (Brüsszel) Pietsch Lajos (Tokió) Patak Károly (Kairó) Sarkadi Kovács Ferenc (Peking) Scipiades Iván (Varsó) Szűcs D. Gábor (Prága) B. Walkó György (Bukarest) E számunk képeit az MTI Fotó és az MTI Külföldi képszolgálata, valamint Sólymos László (24. oldal) készítette. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI Budapest V., József nádor tér I., 1900) személyesen, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda, Budapest 1900. A lap előfizetési díja egy hónapra 20,— Ft, negyed évre 60,- Ft, fél évre 120,— Ft, egész évre 240,— Ft. Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat (H-1389 Budapest Postafiók 149.) Lapunk a következő címeken rendelhető meg: ANGLIA: The Danubia Book Company, 58 Chatsworth Road, London NW 2 4DD; AUSZTRÁLIA: Cosmos Book And Record Shop, 145 Auckland St. Kido Vic. 3182; Globe and Co. 702 George St. Sydney, NSW 2000; AUSZTRIA: LIBRO-DISCO Ungarische Bücher und Schallplatten aus Wien, Domgasse 8, A—1010 Wien; BELGIUM: „Du Monde Entier" S. A. Rue du Midi 162, B—1000 Bruxelles; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda, Rua 7 de Abril, 01000 Sao Paulo; KANADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West Montreal P. Q. H2X 154, Pannónia Books P. O. Box 1017, Postal Station,B' Toronto, Ont. M5T 2T8, Hungarian Ikka and Travel Service 1234 Granville Street, Vancouver 2, B. C. VGZ IM, DÁNIA, Jul. Gjellerups Booksellers Aps. 87-89, Spelvgrade DK-1307 Kobenhauen NSZK: Újváry—Griff Titurelstr. 2, 8000 München 81, Kubon und Sagner 8000 München 34, Postfach 68, Musica Hungarica Romannstr. 4, 8 München 40; FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa, Keskuskatu 2, SF 00100 Helsinki 10; FRANCIAORSZÁG: Société Balaton 12, Rue de la Grange-Bateliére 75009; HOLLANDIA: Club Qualiton, Prinsenstraat 26, Amsterdam; IZRAEL: Hadash kölcsönkönyvtár. Nesz Ciona u. 4. Tel Aviv; Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10, Beth Hakranot; NORVÉGIA: A/S Norvesens Litteratur Tjeneste, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo 6; SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. 4142 Münchenstein; SVÉDORSZÁG: Almqvist and Wiksell Ffirlag P. O. Box. 62. S.10120 Stockholm, USA: Center of Hungarian Literature 4418 16th Avenue Brooklyn, N. Y. 11204. Mr. Sándor Püski c/o Corvin 251E. 82 Street New York N. Y. 10028. Otto's Import Store 2320 W. Clark Ave. Burbank CA 91506. VENEZUELA: Louis Tarcsay, Calle Iglesia ed Villoria Apt. 21, 105. C. 24. Caracas, JUGOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Misica broj 1. 21000 Novi Sad. Amennyiben a megrendelés a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H-1339 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H-1850 Budapest), a KULTÚRA 024/7 számú számlájárol______________/ -------------------------------------------------\