Magyarország, 1984. július-december (21. évfolyam, 27-53. szám)

1984-07-22 / 30. szám

rt-----------'­ MAGYARORSZÁG levelei között a héten volt egy szokottnál haragosabb hangú is. Németh László olvasónk Megy­­gyesikovácsiból azt írja, hogy néha bosszankodva, néha mo­solyogva olvassa a levelezési rovatban az olvasók kiegészítő, helyreigazító írásait korábban megjelent cikkekhez. Olvasónk azután azt írja, hogy a bosz­­szantó tévedések oka az újság­írók tájékozatlansága és fele­lőtlensége; utal névelírásokra, számadatok, történelmi esemé­nyek téves közlésére. Teljesen egyetértünk Németh László meggyeskovácsi olvasónk álláspontjával: az újságírónak kötelessége minden általa fel­használt adatot ellenőrizni, hír­forrásai adatszolgáltatását is esetleg újra kontrollálni. Csakhogy ez egyáltalán nem olyan egyszerű. Természetesen eszünk ágában sincs elhallgatni hibáinkat, tévedéseinket, elírá­sainkat, amelyek közül, sajnos, nem egy egyszerűen sajtóhiba, ez pedig szinte elkerülhetetlen. Azonban a ma újságírója, új­ságolvasója naponta tapasztal­hatja, hogy ugyanarról a tény­ről, eseményről különböző for­rások egymástól néha nagyon is eltérő adatokat jelölnek meg. A jelenleg közhasználatú ma­gyar lexikonok - például a Ma­gyar Életrajzi Lexikon, a Magyar Irodalmi Lexikon, az Új Magyar Lexikon - ugyanarról a sze­mélyről nem egy, hanem jó né­hány alkalommal különböző ada­tokat is közölnek. A nagy nem­zetközi évkönyvekben ugyanar­ról az országról ugyanabban a témában nemegyszer más-más adatot talál az ember, ha az angol, az amerikai, a francia, vagy nyugatnémet kiadású kö­tethez nyúl. Hírlapíró legyen a talpán, aki a sokféle forrásból éppen a legmegfelelőbbet ta­lálja meg. Egyáltalán nem akarjuk saját tévedéseinket és hibáinkat men­tegetni, de éppen a Meggyes­­kovácsiból érkezett levéllel egy napon hozta el a posta a Frankfurter Allgemeine Zeitung július 10-i számát, amelyben jó néhány más hiba mellett az egyik olvasó a második front 1944-es megnyitásáról szóló cikk egyik adatát igazítja hely­re. A cikket történész írta, és abban többször is emlegeti, hogy az invázió napjaiban Hit­ler Kelet-Poroszországban, a „Wolfsschanze" elnevezésű, ala­posan biztosított, rejtett főhadi­szállásán tartózkodott. Most a frankfurti lap egy olvasója Rem­scheid városából azt közli, hogy az ő adatai szerint Hitler 1944. június 6-án már Berchtesgaden­­ben volt — ezt tanúsítja az a tárgyalásairól nemrég kiadott kötet, amely szerint június 7-én ott, Berghof nevű kastélyában fogadta Sztójay Döme magyar miniszterelnököt. És csak június 17-én repült Berchtesgadenből a franciaországi Margivalba, hogy ott Rommel főhadiszállá­sán tárgyaljon a tábornokkal . . . Lám, egy nyugatnémet törté­nész cikkében is talál hibát az olvasó, nem is szólva arról, hogy az említett egyetlen lapszám­ban, más, újságírók által elkö­vetett hibákra is figyelmeztet­nek a „Levelek a kiadóhoz" cí­mű terjedelmes rovatban. ________________________________ Álláspontunk Prágai válaszok Ha egy kormány vagy párt intenzív nemzetközi tevékenysé­get folytat, akkor rendszeresen — külön-külön vagy szövetsége­seivel közösen ,— elemeznie kell a világnézet alakulását. Így biztosíthatja álásfoglalásainak, lépéseinek realitását, így tanúsít­hat kellő következetességet és rugalmasságot elveinek, céljainak képviseletében. Ezzel is magyarázható, hogy a szocialista orszá­gok párt- és állami vezetői az utóbbi időben több alkalommal — még a KGST csúcsértekezletén is — áttekintették a világpoliti­kai viszonyokat, és véleményt cseréltek a jelenlegi nemzetközi helyzetről. A folyamatos elemző munka a napokban újabb fontos érté­keléssel gazdagodott. 11 szocialista ország — köztük hazánk — kommunista és munkáspártjainak központi bizottsági titkárai Prágában ismét alapos vizsgálat alá vették a világot és megfo­galmazták nézeteiket a jelenlegi helyzetről és annak okairól, va­lamint arról, mit kell tenni az emberiség sorsának jobbra fordí­tásáért. Az első kérdésről szólva a központi bizottsági titkárok meg­állapították, hogy az utóbbi években világszerte jelentősen meg­nőtt a békét fenyegető veszély. Ennek következtében a népek feszült nemzetközi helyzetben élnek. Mi az oka ennek? — tették fel a második kérdést a pártok képviselői. „Az imperializmus, el­sősorban az amerikai imperializmus agresszív körei által folyta­tott konfrontációs, katonai fölényre törekvő, a népek független­ségét és szuverenitását sértő, az expanzión és a diktátumon ala­puló irányvonal” — hangzott a felelet. S hogy valóban a fő okra tapintottak rá, azt — sajnos — a napi események is bizonyítják. Hiszen ez az irányvonal vezérli az említett körök által szított fegyverkezési hajszát, amelynek különösen veszélyes szakasza kezdődött azzal, hogy a NATO egyes országaiban megkezdték a középhatótávolságú amerikai nukleáris rakéták telepítését, leg­utóbb pedig hozzáláttak a világűr militarizálásának előkészíté­séhez. Vajon látják-e a szocialista országok a kiutat ebből a hely­zetből és van-e programjuk a dolgok megjavítására? A központi bizottsági titkárok egyértelmű igennel válaszoltak mindkét kér­désre. A kiutat a fegyverkezési hajsza megállításában, a leszere­lés előmozdításában, a kölcsönösen előnyös nemzetközi kapcsola­tok erősítésében és az e célokat szolgáló egyenrangú tárgyalások sikerre vitelében látják. Erre dolgozták ki békeprogramjukat, amelynek keretében számos új javaslattal, kezdeményezéssel áll­tak elő. Tették ezt abban a meggyőződésben, hogy ezek révén valóban csökkenteni lehet a katonai szembenállás szintjét, ki le­het zárni a nemzetközi kapcsolatokból az erő alkalmazását és a vele való fenyegetőzést, meg lehet akadályozni a nukleáris hábo­rút. De vajon egy ilyen nagyszabású program végrehajtásához megvannak-e a feltételek akkor, amikor az Egyesült Államok és a NATO továbbra is a katonai fölény megszerzésére törekszik? A prágai tanácskozás résztvevői nem titkolták, hogy a világon rendkívül súlyos problémák halmozódtak fel, de úgy vélték, hogy „a szoros egységben fellépő népek és békeszerető erők meg tud­ják változtatni az események veszélyes alakulását, el tudják érni az emberiség előtt álló bonyolult kérdések megoldását”. Ennek zálogát mindenekelőtt a szocialista közösség országainak erejében és egységében, a kommunista és munkáspártok szolidaritásában jelölték meg. De a pártok képviselői nem csak saját soraikra te­kintettek. Prágában ismételten kifejezték készségüket arra, hogy aktív politikai párbeszédet és együttműködést folytassanak a szocialista és a szociáldemokrata pártokkal, a háború- és rakéta­ellenes mozgalom különböző társadalmi-politikai erőivel. Ez a nyitottságuk gazdasági téren is megnyilvánul. A Központi Bi­zottságok titkárai — hivatkozva a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletén elfogadott határozatokra — megerősítet­ték: „a szocialista országok síkraszállnak a gyümölcsöző keres­kedelmi-gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyös fejlesztéséért minden olyan országgal, amely kész erre”. A világhelyzetet nem elég csak politikai, gazdasági vagy ka­­omnai látószögből elemezni. Szemügyre kell venni a nemzetközi ideológiai harc menetét is. Ennek mai legnegatívabb jelensége — miként a pártok képviselői rámutattak —, hogy „az imperialista államokban a militarizmus fokozódását a szocialista országok el­len irányuló ideológiai felforgató tevékenység erősödése, rágal­mazókampányok kibontakozása, a belügyeikbe vaó durva beavat­kozási kísérletek egész sora és különféle gazdasági szankciók al­kalmazása kíséri”. Ennek láttán a szocialista országok igyekez­nek még jobban megismertetni a tőkés országok lakosságával a szocializmus mindennapjait, azt, hogyan érvényesül nálunk a munkához, a tanuláshoz való jog, mit teszünk magunk és min­den nép békéjéért, biztonságáért. Tehát egyszerűen „ellenkam­pányt” indítanak — mondhatná valaki. Nem, csupán újabb len­dületet adnak az igazság terjesztésének. A MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai Alaksza Tamás (olvasószerkesztő; „Öt világrész száz lapjából") Gömöri Endre (nemzetközi politika, rovatvezető) Dr. Oltványi Tamás (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitika) Nyárády Gábor (tudomány) Bános Tibor (kultúra) Várkonyi Endre (főmunkatárs, levelezés) Bedecs Éva (nő- és család rovat) Árvay Sándor (ifjúságpolitika, sport). Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Aczél Endre (London) Bochkor Jenő (Berlin) Bokor Pál (Washington) Dr. Dobsa János (Párizs) Fazekas László (Moszkva) Follinus Könyves János (Bonn) Gózon István (Havanna) Horváth Júlia (Moszkva) Keller Tivadar (Szófia) Király Ernő (Róma) Dr. Király Ferenc (Madrid) Kopreda Dezső (Belgrád) Kovács Bognár Sándor (Moszkva) Magyar Péter (Brüsszel) Pietsch Lajos (Tokió) Patak Károly (Kairó) Sarkadi Kovács Ferenc (Peking) Scipiades Iván (Varsó) Szűcs D. Gábor (Prága) B. Walkó György (Bukarest) E számunk képeit az MTI Fotó és az MTI Külföldi képszolgálata, valamint Sólymos László (24. oldal) készítette. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítők­nél és a Posta Központi Hírlap Irodá­nál (KHI Budapest V., József nádor tér I., 1900) személyesen, vagy postautal­ványon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda, Budapest 1900. A lap előfizetési díja egy hó­napra 20,— Ft, negyed évre 60,- Ft, fél évre 120,— Ft, egész évre 240,— Ft. Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkeres­kedelmi Vállalat (H-1389 Budapest Postafiók 149.) Lapunk a következő cí­meken rendelhető meg: ANGLIA: The Danubia Book Company, 58 Chatsworth Road, London NW 2 4DD; AUSZTRÁLIA: Cosmos Book And Record Shop, 145 Auckland St. Ki­do Vic. 3182; Globe and Co. 702 Geor­ge St. Sydney, NSW 2000; AUSZTRIA: LIBRO-DISCO Ungarische Bücher und Schallplatten aus Wien, Domgasse 8, A—1010 Wien; BELGIUM: „Du Monde Entier" S. A. Rue du Midi 162, B—1000 Bruxelles; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda, Rua 7 de Abril, 01000 Sao Paulo; KANADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West Montreal P. Q. H2X 154, Pannónia Books P. O. Box 1017, Postal Station­­,B' Toronto, Ont. M5T 2T8, Hungarian Ikka and Travel Service 1234 Granville Street, Vancouver 2, B. C. VGZ IM, DÁNIA, Jul. Gjellerups Booksellers Aps. 87-89, Spelvgrade DK-1307 Kobenhauen NSZK: Újváry—Griff Titurelstr. 2, 8000 München 81, Kubon und Sagner 8000 München 34, Postfach 68, Musica Hun­­garica Romannstr. 4, 8 München 40; FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakaup­­pa, Keskuskatu 2, SF 00100 Helsinki 10; FRANCIAORSZÁG: Société Balaton 12, Rue de la Grange-Bateliére 75009; HOL­LANDIA: Club Qualiton, Prinsenstraat 26, Amsterdam; IZRAEL: Hadash köl­­csönkönyvtár. Nesz Ciona u. 4. Tel Aviv; Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10, Beth Hakranot; NORVÉGIA: A/S Nor­­vesens Litteratur Tjeneste, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo 6; SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. 4142 München­stein; SVÉDORSZÁG: Almqvist and Wiksell Ffirlag P. O. Box. 62. S.101­20 Stockholm, USA: Center of Hungarian Literature 4418 16th Avenue Brooklyn, N. Y. 11204. Mr. Sán­dor Püski c/o Corvin 251E. 82 Street New York N. Y. 10028. Otto's Import Store 2320 W. Clark Ave. Burbank CA 91506. VENEZUELA: Louis Tarcsay, Calle Iglesia ed Villoria Apt. 21, 105. C. 24. Caracas, JUGOSZLÁVIA: Fo­rum, Vojvode Misica broj 1. 21000 Novi Sad. Amennyiben a megrendelés a KUL­TÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H-1339 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H-1850 Budapest), a KULTÚRA 024/7 számú számlájáro­l______________/­ ­-------------------------------------------------\

Next