Magyarország, 1985. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-06 / 1. szám

MAGYARORSZÁG szerkesztősége köszönti olvasóit az új esztendőben. Köszönjük a figyelmet és a hozzánk intézett leveleket, észrevételeket is, ame­lyek segítenek munkánkban, sok­szor kiegészítik, nemegyszer ki­igazítják cikkeink egyes adatait. Amint ez idestova huszonkét év óta nyilvánvaló: az olvasót fel­nőtt partnernak és nem kiokta­tandó gyereknek tekintjük. A le­veleket, a bennünket érintő bí­rálatokat is ezért közöljük leve­­velezési rovatunkban a megjegy­zés, tartalmi visszautasítás nél­kül, anélkül, hogy álvitát kezde­nénk. Ez még akkor is áll, ha úgy érezzük, a kritika súlya ta­lán kissé igazságtalanul ér. És hasonlóképpen járunk el azok­kal a levelekkel is, amelyek eset­leg egy másik olvasó kommen­tárjára vonatkoznak. Ha mégis, nagyon ritkán, de előfordul, hogy ezen az oldalon - tehát nem a 31-esen - vitába szállunk valamilyen megállapí­tással, annak okai az, hogy vagy komoly és megemlítendő elvi el­lentétről van szó - vagy pedig olyan belső, szerkesztési problé­máról, amely viszont megérdem­li, hogy beszéljünk róla. Többször is említettük: gyakran fordul az elő, hogy egy adott eseményre vonatkozóan - amely friss, kritikailag még nincs fel­dolgozva - milyen adatokat te­kintsünk hitelesnek, ha azok el­térnek egymástól az angol, a francia, illetve a német nyelvű sajtóközleményekben. Ugyancsak nehéz dönteni lexikonok ellent­mondó adatai között, és arra sincsen mindig mód, hogy a for­rásokat megnevezzük, mert nem­egyszer harminc-negyven sort is kitömnének­­ csupán a lábjegy­zetek. Egyik olvasónk sajátságos el­lentmondásra hívta föl a figyel­münket: két, ugyanabban az év­ben született politikusnak más volt az életkora. Hogyan lehet­séges ez? - kérdezte. Nos, az is megesik hogy egy valaki ja­nuárban születik, a másik pedig decemberben. Ám az is előfor­dul, hogy az illetők országában nem a Krisztus születéséhez kö­tött európai időszámítás van ér­vényben, s természetesen nem január 1-re esik az évforduló. Tavalyi, év végi­­kettős szá­munkban szó esett a Lengyelor­szágot Törökországgal összekötő 10 000 kilométeres út építéséről. A fogalmazás - nyomdatechni­kai rövidítés miatt - némileg valóban félreérthető, bár a szö­vegből kiderül: egy egész Euró­pát behálózó útrendszerről van szó, amelynek lengyel szakaszát építik, s erről kötöttek egyez­ményt. Ugyancsak nyomdatechnikai hiba­­ már a miénk: szilveszteri számunkból kimaradt két olyan levél - bár már nyomdába volt adva —, amelyhez viszont fény­képet is mellékeltünk - az ököl­vívó Mohammad Aliét. (Az il­lusztráció kapcsolódhatott volna bármely más tárgyú levélhez is.) Úgy véljük, nincsen igaza szolnoki olvasónknak, aki szemé­lyi jogaiban érzi sértve magát, mert a fénykép megjelent, bár az ő - ökölvívással foglalkozó - levele nem. És nem egészen értjük kutyatulajdonos kollégánk háborgását sem, aki egy, az ő olvasói levelét kifogásoló levelet kifogásol. Nem értünk vele egyet - de nem vitatkozunk vele. Álláspontunk Kilátásaink Minden egészséges gondolkodású embert foglalkoztat az ország, s benne saját jövője. Nem jóslatokra vár, hanem a rea­litásokra támaszkodó, megalapozott nézetek, tervek, programok ismeretében akar következtetni arra, milyenek is a kilátásai rövidebb-hosszabb időre? A válaszhoz ma nálunk nem kell nagyszabású feltáró és kutatómunkát végezni. A források ugyanis adottak, hozzájuk férhet mindenki. A párt Központi Bizottsága már tavaly no­vemberben közzétette elképzeléseit az idei gazdálkodásra. Az Országgyűlés decemberben az 1985. évi költségvetés tárgyalá­sakor foglal állást gazdaságunk ez évi menetét illetően. A parr­lament ülésén Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes és He­­tényi István pénzügyminiszter részletesen megvilágította a kor­mány gazdaságpolitikáját általában és konkrétan erre az év­re. Végül pedig a Minisztertanács december 23-án nyilvánosság­ra hozta a magyar népgazdaság idei tervét. Ezek a megnyilat­kozások külön-külön és együttvéve is időben adtak pontos tá­jékoztatást arról, amit sokan így kérdeznek: lesznek-e válto­zások vagy sem az ország gazdasági életében? Talán meglep egyeseket, de igaza van annak is, aki igen­nel, s aki nemmel felel erre a kérdésre. Mert sok a változat­lan, s nem kevés a változó elem az idei tervben. Ezt a legille­tékesebb, az Országos Tervhivatal elnöke így erősítette meg: „Az 1985. évi tervet igyekeztük úgy kidolgozni, hogy a folya­matosság és a változás összhangja jusson érvényre.” A folyamatosság mindjárt az alapvető célkitűzésnél meg­mutatkozik, hiszen az idei terv legfontosabb törekvései közül az első, hogy a külgazdasági egyensúlyon javítanunk kell. Ezt a célt állítottuk munkánk homlokterébe a VI. ötéves terv egész eddigi időszakában, s nem is eredménytelenül. Sikerült meg­állítani a konvertibilis adósságállomány növekedését, s a leg­utóbbi három évben átlagosan 500—600 millió dolláros külke­reskedelmi aktívumot értünk el. Ezzel együtt csaknem telje­sen kiegyensúlyozottá vált a rubelelszámolású kereskedelmi forgalmunk. Akkor hát mi a változó elem ezen a téren? Az, hogy az egyensúly javításában most az adósságállomány továb­bi csökkentését vettük tervbe, hogy terheinket — a törlesztést, a kamatokat — mérsékeljük. Ezáltal ugyanis jelentős erőket szabadíthatunk fel a gazdaság élénkebb ütemű fejlesztésére. S nem szabad lebecsülnünk azt sem, amire a szakértők külön is felhívják a figyelmet: mindez annak is fontos feltétele, hogy a nemzetközi pénzpiacon hozzájuthassunk a gazdasági kapcso­latainkhoz szükséges és előnyös hitelekhez. A lényeg azonban mégiscsak az — mondhatná valaki —, hogy a külkereskedelmi aktívumot összességében továbbra is növelni kell. Valóban ez tartós törekvés, de itt is változnak a körülmények. A mai számítások szerint ugyanis ez már nem teszi szükségessé a belföldi felhasználás mérséklését, sőt az évek óta először kismértékben emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy a lakosság nagyobb reáljövedelemhez juthat, többet is fogyaszt­hat, javulhatnak az életkörülményei, s nem esnek vissza, ha­nem a tavalyi szinten mozoghatnak a szocialista szektor beru­házásai. E célok eléréséhez megintcsak egy állandó követelménynek kell eleget tenni, s ez a hatékonyság növelése. De ehhez ma már kevés a tegnapi teljesítmény, amelyet aztán holnap teljes­séggel elégtelennek tekintünk majd. Itt is módosul — növek­szik — a feladat. Nyilvánvaló például, hogy fel kell gyorsítani a műszaki fejlesztést. A termelés szerkezetét pedig olyan ütem­ben kell megváltoztatni, hogy az jól szolgálja a versenyképes­ség csökkentését — el nem feledkezve persze a gazdaságosság szempontjairól. Ezek a kívánatos változások azonban automatikusan nem jönnek létre. Kibontakozásukat a leghatásosabban a jól műkö­dő gazdaságirányítási rendszer segítheti. „Azt kell tehát hasz­nosítani, ami 1968 óta már működik” — mondják sokan, gon­dolván arra, hogy itt sincs szükség változásra. Igaz is, meg nem is. Tény, hogy az immár több mint tizenöt éve működő mecha­nizmus bevált, de az is biztos, hogy most már — az új körülmények, feladatok láttán — tovább kell fejleszteni. Egy­szerűen azért, hogy nagyobb teljesítményre ösztönözzön és ser­kentse a gazdaság szükséges megújulását országos és helyi, ágazati és vállalati méretekben egyaránt. Pontosan ezt célozza a gazdaságirányítás idén kezdődő átfogó korszerűsítése. Ez évi tervünknek bármelyik részletét is ragadjuk ki min­denütt együtt jelentkezik a folyamatosság és a változás. Vajon ez csak a gazdaságra jellemző? Nem, s tegyük hozzá: szeren­csére. Mert a gazdaság megújulásának is az az alapja, hogy a politikai irányvonal egyszerre szilárdan stabil és dinamikusan változó. Stabil az elveiben, a célkitűzéseiben, s rugalmas a módszerek, eszközök megválasztásában, alkalmazásában. Ennek az iránynak a tartása nem megy új kísérletek vagy kisebb-na­­gyobb nehézségek nélkül. De mégis ez nyújtja a legszebb kilá­tásokat: olyan ország képét, amely 1985-ben is a maga erejé­ből, szövetségeseivel együttműködve állja a próbát. | ----------------------------------------------­ A MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai Alaksza Tamás (olvasószerkesztő, „at világrész száz lapjából") Gömöri E­ndre (nemzetközi politika, rovatvezető) Dr. Oltványi Tamás (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitika) Nyárády Gábor (tudomány) Bános Tibor (kultúra) Várkonyi Endre (főmunkatárs, levelezés) Bedecs Éva (nő- és családrovat) Árvay Sándor (ifjúságpolitika, sport). Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Aczél Endre (London) Bochkor Jenő (Berlin) Dr. Dobsa János (Párizs) Fazekas László (Moszkva) Follinus Könyves János (Bonn) Garzó Ferenc (Róma) Gózon István (Havanna) Horváth Júlia (Moszkva) Keller Tivadar (Szófia) Dr. Király Ferenc (Madrid) Kis Csaba (Washington) Kopreda Dezső (Belgrád) Kovács Bognár Sándor (Moszkva) Magyar Péter (Brüsszel) Pietsch Lajos (Tokió) Patak Károly (Kairó) Sarkad! Kovács Ferenc (Peking) Scipiades Iván (Varsó) Szűcs D. Gábor (Prága) B. Walkó György (Bukarest) E számunk képeit az MTI Fotó és az MTI Külföldi képszolgálata, valamint Szabó Róbert (26. oldal) készítette. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítők­nél és a Posta Központi Hirlap Irodá­nál (KHI Budapest V., József nádor tér I., 1900) személyesen, vagy postautal­ványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Postacim: Posta Központi Hirlap Iroda, Budapest 1900. A lap előfizetési díja egy hónapra 26,— Ft, negyed évre 78,— Ft, fél évre 156,- Ft, egész évre 312,- Ft Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkeres­kedelmi Vállalat (H—1389 Budapest Postafiók 149.) Lapunk a következő cí­meken rendelhető meg: ANGLIA: The Danubia Book Company, 58 Chatsworth Road, London NW2 4DD; AUSZTRÁLIA: Cosmos Book And Record Shop, 145 Auckland St. Ki­do Vic. 3182; Globe and Co. 702 Geor­ge St. Sydney, NSW 2000; AUSZTRIA: LIBRO-DISCO Ungarische Bücher und Schallplatten aus Wien, Domgasse 8, A—1010 Wien; BELGIUM: „Du Monde Entier" S. A. Rue du Midi 162, B-1000 Bruxelles; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda, Rua 7 de Abril, 01000 Sao Paulo; KANADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West Montreal P. Q. H2X 154, Pannonias Books P. O. Box 1017, Postal Station .,B" Toronto, Ont. M5T 2T8; Hungarian Ikka and Travel Service 1234 Granville Street, Vancouver 2, B. C. V6Z IM; DANIA: Jul. Gjellerups Booksellers Aps. 87-89, Soelvgrade DK-1307 Kobenhauen NSZK: Újváry—Griff Titurelstr. 2, 8000 München 81, Kubon und Sagner 8000 München 34, Postfach 68; Musica Hun­­garica Rümannstr. 4, 8 München 40; FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakaup­­pa, Keskuskatu 2, SF 00100 Helsinki 10; FRANCIAORSZAG: Société Balaton 12, Rue de la Grange-Bateliére 75009; HOL­LANDIA: Club Qualiton, Prinsenstraat 26, Amsterdam; IZRAEL: Hadash köl­­csönkönyvtár, Nesz Ciona u. 4. Tel Aviv; Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10, Beth Hakranot; NORVÉGIA: A/S Nor­­vesens Litteratur Tjeneste, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo 6; SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. 4142 München­stein; SVÉDORSZÁG: Almqvist ano Wiksell Färlag P. O. Box. 62. S—101 20 Stockholm; USA: Center of Hungarian Literature 4418 16th Avenue Brooklyn, N. Y. 11204; Mr. Sán­dor Püski c/o Corvin 251E. 82 Street New York N. Y. 10028; Otto’s Import Store 2320 W. Clark Ave. Burbank. CA 91506. VENEZUELA: Louis Tarcsay, Calle Iglesia ed Villoria Apt. 21, 105. C. 24. Caracas; JUGOSZLÁVIA: Fo­rum, Vojvode Misica broj 1. 21000 Növi Sad.

Next