Magyarország, 1985. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-28 / 17. szám
Nem örültek a budapestiek, amikor a napokban híre érkezett : huzamosabb időre lezárják —mert felújítják — az Erzsébet-hidat. Közkedvelt, a belvárosba vezető hidunk kiesése bizonyára nem csekély zavart fog okozni a közlekedésben, annál is inkább, mert hídnővéreinek forgalma megsokszorozódik és azokon is bajos lesz az áthaladás.Ez a kényszerű intézkedés ismét ráirányította a figyelmet a főváros hídhelyzetére, s már a félhivatalos közlemény is, a kedélyeket csillapítandó, felemlíti, hogy nemsokára — a tervek szerint 1990-ben — enyhíti majd a helyzetet az úgynevezett lágymányosi új Duna-híd. Beljebb nem lehet A VII. ötéves tervben Magyarország történetében először egyszerre épül kétDuna-híd. S mindkettő Budapesten. Az egyik, a Lágymányosi-híd, a Petőfi-hídtól egy kilométerre, a Déli összekötő vasúti híd pilléreit felhasználva. A másik az M0-ás autópálya vonalában, Nagytéténynél. Az előbbi a főváros többi hídját hivatott tehermentesíteni, az utóbbi az átmenő forgalmat, a kamionokat és teherautókat tereli a lakott település határára. Első épített, Pestet és Budát összekötő Duna-hídunk (a korábbi hajóhidak után) az 1849-ben felavatott Széchenyi-Lánchíd volt. Majd rövid periódusban — 1876 és 1903 között — újabb öt közúti és két vasúti híd jelezte a fejlődést. A két világháború között új irányokba — Zugló és Lágymányos — terjeszkedett a főváros. (Londonban, Párizsban, s Európa más nagyvárosaiban ezekben az években is tudtak hidakat, utakat építeni, infrastruktúrát teremteni.) Budapest ostroma idején a viszszavonuló német csapatok valamennyi Duna-hidunkat felrobbantották. Az 1946-ban átadott Kossuth-hidat és az 1947-ben elsőként helyreállított Szabadság-hidat a Margit-, a Lánc-, az Árpád-híd követte, 1952-ben a Petőfi-híd, 1964-ben pedig az új Erzsébet-híd. A fokozódó motorizáció, az egyre tömegesebb igénybevétel következtében a 70-es évekre meglehetősen megrongálódtak a budapesti hidak. Felújításukkal (1973 Lánchíd, 1977 Erzsébet-híd, 1978 Margit-híd, 1979—80 Petőfi-híd, 1980 Szabadság-híd, 1981—84 Árpádhíd) némileg javult a helyzet. De a tömegközlekedés fejlesztése ismételten szükségessé vált. Ezért is épült meg — a Duna alatti átvezetéssel — hidat pótlandó, a hoszszabb és nagyobb forgalmú észak—déli metrót megelőzve a kelet—nyugati vonal. Hogy a Déli összekötő vasúti híd mellett a Hungária körút folytatásában közúti Duna-hídra is szükség van, azt már a századforduló előtt is felismerték. 1873- ban szabályozták a Hungária körút nyomvonalát Angyalföld és Ferencváros között a Dunától a Dunáig, felmerült a gondolat, hogy az utat Budára híddal kellene folytatni. Amikor 1970-ben az Árpád-híd szélesítésére előkészületeket tettek, a munkát kiterjesztték a Hungária körút teljes kiépíthetőségének és a dél-budai főúthálózat vizsgálatára is. Még 1972-ben Budapest Főváros Tanácsa, a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium, az OMFB tervpályázatot írt ki a Déli közúti híd elkészítésére. A pályaművek felhasználásával több tanulmány, rendezési terv készült. A leggazdaságosabbnak az a variáció bizonyult, amely a közúti Duna-hidat, az összekötő vasúti híd északi oldalán, annak alépítményeire támaszkodva képzeli el. A híd új pillérek építése nélkül készülhet, s lehetőség nyílik a vasúti híd harmadik vágányának későbbi elhelyezésére is. Forgalomszámlálási adatok szerint a fővárosban legtöbben a Lánchídon és az Erzsébet-hídon akarnak a Duna egyik partjáról a másikra átjutni. Elvileg e hidak közelében volna célszerű új átkelőhelyet építeni. Persze ezt a városszerkezet nem teszi lehetővé. (Noha éppen a fent említett két híd telepítése sem ideális, budai hídfőiket a mai igényekhez nehezen lehetett kiépíteni.) „A Hungária körút folytatásában tervezett úgyanevezett »Lágymányosi Duna-híd« a közúti kapcsolatok szempontjából kedvező helyzetben van, mivel közvetlenül tehermentesíti a belső hidakat — írja Lelkes Mihály, a Fővárosi Tanács VB Közlekedési Főigazgatóság helyettes igazgatója. — A főváros közlekedésében fontos elosztó funkciókat betöltő Hungária-gyűrű dél-budai kinyitása jelentős az országos úthálózat szempontjából is. Az eddig megépült autópálya-bevezetések (M1,M7, M3) és az épülő M5-ös autópálya bevezető szakaszának végcsomópontjai egyaránt a Hungária körút vonalában vannak. A közlekedésfejlesztési terv szerint az M6-ás autópálya megépítéséig a forgalomelosztó funkciókat a Hungária körút látja el, és ezt a feladatát csak megfelelő dunai átkelőhely létesítésével képes betölteni.” Öt év múlva Hídjaink többsége, különösen a Budapest déli területei közötti forgalmat lebonyolító Erzsébet-, Szabadság- és Petőfi-híd munkanapokon, csúcsidőben 100 százalékosankihasznált, s alig marad ez alatt a nap többi részében. A Petőfihídon óránként, irányonként 3100 gépjármű halad át, s ez is kényszermegoldással, a villamospályákra engedett autóforgalommal lehetséges. A Szabadság-híd forgalma a hídfőkben levő jelzőlámpás csomópontok miatt óránként 700 jármű. Az Erzsébet-hídon a különböző szintű hídfők teszik lehetővé, hogy óránként mindkét irányba 3300 jármű haladhasson át. Főváros Híd a Dunán A várható óránkénti 8 százalékos forgalomnövekedés és a személygépkocsi-állomány 12 százalékos növekedése alapján forgalmi előrebecslést készítettek a Lágymányosi-hídra is. Eszerint 1990-ben, a híd a tervezett forgalomba helyezésének évében 3500 jármű veszi majd igénybe (óránként és irányonként) az új létesítményt. 1995-ben a híd teljes kapacitásának feltételezett időpontjában 4200. (Kezdetben az új átkelési lehetőség javítja majd a közeli hidak forgalmi körülményeit, öt év múlva, a következő Duna-híd átadásáig ismét kapacitáshiány várható.) Előrebecsült adat az is, amely szerint a Lágymányosi-híd forgalomba állításával évente 220 millió forint üzemanyag-megtakarítás érhető el. Az UVATERV által tervezett új Duna-híd szerkezete hat nyílású, az Árpád-hídhoz lesz hasonló. Teljes hossza 477,7 méter, szélessége 25,6 méter (kétszer háromsávos). A híd alátámasztását a Déli összekötő vasúti híd pilléreinek felhasználásával, átalakításával, új pillérek építése nélkül biztosítják az adottságokhoz igazodó, esztétikailag mértéktartó tervek. Történelmi beruházásnak nevezte egyik méltatója azt a rekonstrukciót, amely Észak-Budapest térségében, egységes közlekedési koncepció alapján valósult meg. Szélesítették az Árpád-hídat, rendezték a Flórián teret, elkészült az észak—déli metró Élmunkás tér—Árpád-híd, közötti szakasza, az M3-as autópálya bevezetése, megkezdődött a Róbert Károly körút átépítése (mint a Hungária gyűrű része) és az 1-es villamos pályájának kiépítése. Hasonló átfogó, Dél-Budapestet érintő közlekedésfejlesztési terv része lesz a Lágymányosi-híd. A terv magában foglalja a metró Bocskai út—Baross tér közötti szakaszának építését, az M5-ös autópálya csatlakoztatását, a Hungária úti gyűrű és az 1-es villamos vonalának tovább építését, a híd pesti és budai hídfőjének kialakítását — mindezt a kialakult városszerkezethez szervesen illeszkedve. A Budapesti Műszaki Egyetem Útépítési Tanszékének véleménye szerint: „A forgalmi igények nemcsak a belső területekhez minél közelebbi Duna-híd megépítését, hanem a fővárosi főúthálózat elmaradt fejlesztését is sürgetik: a Hungária körút—Könyves Kálmán körút kör irányú útvonal hiányzó szakasza a belső városi forgalom szétosztását, az észak—dél irányú forgalom városközpontot elkerülő vezetését, a belső lakó- és ipari területek egymás közötti kapcsolatát és a városba irányuló teherforgalom jelentős részét van hivatva lebonyolítani.” Új járatok Jelentős változásokat hoz a pesti és a budai hídfők rendezése is a közlekedésben. A pesti oldalon érinti a Vágóhíd utca és Mester utca, a Koppány utca és a Soroksári út által határolt területet. A Kvassay út és a Közraktár utca közötti rakparti szakaszt terveznek, amely javítja majd Csepel és a Belváros, illetve Észak- Pest közlekedési kapcsolatát. Budán a hídhoz kapcsolódva kívánják kiépíteni a Hamzsabégi út— Ajnácskő utcai kétszer három sávos utat (csatlakozást biztosítva az M1-es és ,M7-es autópályák bevezető szakaszához is). A főpályát a vasútvonal északi oldalára, az Egyetemváros tervezett beépítése és a Lágymányosi lakótelep mellett vezetik. Néhány új autóbuszvonal és az 1-es villamos vonalának továbbépítésével eszményien szolgálhatja majd a híd a tömegközlekedést. (A pesti hídfőben olyan átszálló-csomópontot terveznek, amely magában foglalja a hídon átvezetett autóbusz, a Ráckevei HÉV, az 1-es, a 2-es, a 24-es, a 31-es villamosok végállomásait, a Csepeli HÉV, a 30-as villamos, a pesterzsébeti és a kispesti autóbuszok átszállóhelyeit. Új autóbuszvonalat terveznek a Déli pályaudvartól az Alkotás utca—Villányi út—Bocskai út—Hamzsabégi út útvonalon át a híd pesti csomópontjáig.) A Lágymányosi-híd annak a távlati közlekedési elgondolásnak a része, amely több Duna-híd építését szorgalmazza Budapest térségében. RADAR marta Lágymányosra tervezik Nemcsak tehermentesítés ( 21 MAGYARORSZAG 1985 17