Magyarország, 1985. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-22 / 51-52. szám

Mi tagadás, a nemzetközi pénzügyekben járatlan pol­gár a­­Világbankot — amely­ről az utóbbi időben sokat hall és olvas — úgy képzeli el, hogy az egy­­irdatlanul nagy felhőkar­coló bankpalota Washingtonban, ahová a fejlett és tőkeerős, gaz­dag országok beteszik megtaka­rított pénzeiket, hogy kamatoztas­sák, mások pedig , amelyek szűkében vannak a fejlesztésekre fordítható tőkének, kölcsönöket vesznek fel onnan, viszonylag ked­vezményes feltételekkel és hosz­­szú lejárattal. Élén a kormányzótanács Nagy vonalakban és lényegé­ben valóban ez a Világbank, de tulajdonképpeni feladata a hábo­rú utáni újjáépítés és a tagorszá­gok gazdasági fejlődésének a tá­mogatása. Történelmi előzmény: mintegy kétéves előkészítés után az Egyesült Államokban, a szö­vetséges hatalmak határozták el, hogy létrehozzák a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és a Világ­bankot, hogy megteremtsék a há­ború utáni világgazdasági rend alapjait, az elmaradottabb or­szágok fejlődéséhez — döntően infrastrukturális célokra — nyújt­sanak hosszú lejáratú kölcsönö­ket. A szervezet neve is jelzi a feladatát: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Magyarország a Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbank­nak 1982 óta tagja, és a két in­tézménnyel, illetve azok segít­ségével 2,8 milliárd dollárnyi kö­zép- és hosszú lejáratú kölcsön­­megállapodást írt alá, ezzel jó néhány gazdaságpolitikai gondon lehetett és lehet a jövőben is eny­híteni. Melyek a feltételei a vi­lágbanki tagságnak és milyen előnyök származnak a tagságból a különböző beruházási progra­mok világbanki finanszírozásá­ból? A kérdésekre Bakó Ede, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója adott részletes vála­szokat. Az alapokmány szabályozza a szervezet működését és a tagság feltételeit. A Világbanknak csak olyan ország lehet a tagja, amely a Nemzetközi Valutaalapnak is tagja, vagy egyidejűleg kéri oda is a felvételét. Jelenleg a Világ­banknak 148 tagja van, ezek kö­zött Románia, Jugoszlávia, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság, Vietnam, Laosz, Kambo­dzsa, Afganisztán, Etiópia, Dél- Jemen és Magyarország. A tag­országok az alaptőkéhez való hozzájárulásuk arányában rendel­keznek szavazatokkal. Legfőbb irányító szerv a kormányzóta­nács, amelyben, minden ország egy-egy kormányzóval vesz részt, és amely a határozatait általában egyszerű többséggel hozza meg. Gyakorlati vezetőtestülete a 21 tagú ügyvezető igazgatóság, kö­­zülüik ötöt a legtöbb részvénnyel rendelkező ország jelöl ki, a töb­bieket különböző, általában politi­kailag heterogén összeállítású cso­portok kormányzói választják meg. Magyarország Ausztriával, Belgiummal, Luxemburggal és Törökországgal van egy­­csoport­ban, az ügyvezető igazgató pedig belga. Az ügyvezetőség határoza­tait általában egyetértéssel hozza meg, ha a vélemények nagyon különböznek egyes országok kö­zött, az igazgató tartózkodik a szavazástól. (Bakó Ede ,igazgató: „Mindez talán bonyolultnak látszik. A Vi­lágbankon belüli hatalmi szerke­zet lényege, hogy az USA a sza­vazatok 19 százalékával, a fejlődő országok a szavazatok egyharma­­dával rendelkeznek és a két cso­port közötti különbséget a többi fejlett és közepesen fejlett tag­ország szavazati aránya tölti ki. Vagyis hárompólusú hatalmi struktúráról van szó, minthogy a negyedik, a szocialista országok súlyos csoportja — a Szovjetunió távolmaradása miatt — egyelőre hiányzik.”) A Világbanktól gazdasági fej­lesztés céljaira a tagállamok, ál­lami vagy magánintézményei és vállalatai kaphatnak kölcsönöket. Olyan országok jönnek szóba el­sősorban, amelyek beruházási fejlesztéseikhez más tőkepiacokon nem tudnának elfogadható felté­telek mellett hitelt kapni. A Vi­lágbank nem csupán egy adott létesítmény megvalósíthatóságát és eredményességét vizsgálja, ha­nem figyelembe veszi a kölcsön nyújtásánál az ország hitelképes­ségét is. Egy-egy ország hitelre való jogosultságát az ENSZ mód­szerével állapítják meg, azaz hogy mekkora az egy főre jutó bruttó nemzeti termék. Ez a határ 1985-ben 2850 dollár egy főre. Magyarország adata: 2150 dollár. Energia, gabona, vegyipar A kölcsönök felhasználását ter­mészetesen ellenőrzi a Világbank, csak előre meghatározott célokra — mellőzve minden politikai és egyéb nem gazdasági megfontolá­sokat — lehet a kölcsönöket fel­használni. Általában csak egyes létesítményekre adott korábban kölcsönt, ritkábban átfogóbb gaz­dasági programokra. De 1980-tól kezdve kiterjesztette a kölcsönök körét azzal, hogy a gazdaság tel­jes átalakítására is adható fejlesz­tési forrás. Az­­ilyen kölcsönök a gazdasági reformok, az új fejlesz­tési politika kiegészítői, és így segítik a gazdasági válság elkerü­lését vagy felszámolását. Segíte­nek abban is, hogy más források­ból külső tőke­­igénybevételére megteremtődjenek a feltételek. A hitelek ideje általában 15 év, ezen belül három év türelmi idő. A kamat változó, általában csök­kenő irányzatú, a most érvé­nyes kamatláb 8,82 százalék. Magyarország 1982. évi csatla­kozása óta hét kölcsönmegállapo­­dást kötött a Világbankkal beru­házási programok finanszírozásá­ra, összesen 667,4 millió dollár értékben. 1983 júliusában jött létre a kölcsönmegállapodás a ma­gyar energiatakarékossági prog­ram megvalósítására, ugyanakkor kötötték meg a kölcsönmegállapo­­dást a gabonatermelés és -tárolás fejlesztésére és gépesítésére, hogy növekedjék a megtermelt gabo­na mennyisége, és csökkenjen a betakarítási veszteség. Ez a prog­ram — 130 millió dollárnyi hitellel — várhatóan segíti a kukorica és a búza kivitelének növelésével az ország fizetési mérlegének ja­vítását. Jelentős összegű kölcsönt kapott Magyarország az export­­fejlesztési és ipari szerkezetátala­kítási programhoz. A 110 millió dollár összegű hitelmegállapo­dást 1984 áprilisában írták alá. A program fő célja a kivitel nö­velése, a termelési szerkezet át­alakítása és a Magyar Nemzeti Bank szerepének az erősítése. A hazai olaj- és földgázterme­lés visszaesésének megállítására, a feltárások és a kitermelés kor­szerűsítésében végrehajtandó fontos beruházásokra 90 millió dollárnyi kölcsönt vett­­fel Ma­gyarország a Világbanktól. A köl­csön felhasználásával az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt fo­kozhatja a termelést, a másodla­gos olajkitermelést, új lelőhelye­ket tárhat fel. 1984-ben írták alá a finomvegy­ipari­­programhoz nyújtott 73 mil­lió dolláros kölcsönt a gyógyszer-, növényvédőszer-és az intenmedder­gyártás fejlesztését«, és ugyancsak akkor állapodtak meg 80 millió dollárnyi kölcsön felvételében az állattenyésztő-szelepek rekonstruk­ciójának támogatására, a tenyész­állatok beszerzésére, valamint a hús- és tejipari fejlesztések meg­valósítására. Végül legutóbb, az idén júniusban jött létre a 75 millió dolláros megállapodás a közlekedésfejlesztési programhoz, amelybe tartozik a Budapestet el­kerülő autógyűrű első szakaszá­nak a megépítése, a Hungaroca­­mion járműparkjának bővítése, közútfenntartó gépek beszerzése, pályaudvarok rendezése és a konténer­izálás. A pénzvilágban a több kisebb­­nagyobb beruházást magukba fog­laló terveket „programcsomagok­nak” nevezik. A nagyobb beruhá­zások kiválasztása még a prog­ram előkészítése során megtörté­nik, természetesen a vállalati fej­lesztési elképzelések figyelembe­vételével. Ha egy vállalatnak je­lentősebb nagyságú beruházási importra van szüksége, de saját maga nem kezdeményezi a világ­banki programcsomagban való részvételt, akkor a finanszírozó bank a hitelkérelem felülvizsgá­lata során azt is megvizsgálja, hogy nem illeszthető-e be a be­ruházás valamely programba. Ha beilleszthető, a hitelkérelmet en­nek megfelelően kell kidolgozni. A kisebb beruházásoknál a Vi­lágbank a hitel vizsgálataiban nem mélyül el, de a jóváhagyást minden alkalommal meg kell szerezni. Tevékeny exportőrök Lényeges feltétel, hogy a köl­csönt felhasználó vállalat tevé­keny exportőr legyen, hiszen ép­pen a felvett hitelek segítségével korszerűsítheti gyártmányait és olyan termelési körülményt te­remthet, amivel a külpiacon ver­senyképes. (A gabonaprogram — amelyben 600 nagyüzem vesz részt — a hitel révén új gépek­kel, eszközökkel dolgozva, export­képes termékeivel jó példa.) Az Országgyűlés őszi üléssza­kán Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke állapította meg, hogy a kivitel fejlesztése és a be­hozatali takarékosság hatására a kritikus esztendőkben (amikor 1981—82-ben hitelválság követke­zett be) sikerült csökkenteni az az adósságokat, és „országunk gazdaságának teljesítménye, pénz­ügyi viszonyaink külföldi megíté­lése érezhetően javul”. Magyar­­ország nemzetközi pénzügyi kö­rökben megbízható partner lett. Manapság már sok olyan vál­lalat van, amely beruházását a világbanki kölcsönből megvalósí­totta. A hiteleket a magyar ban­kokkal, a Nemzeti Bankkal és az Állami Fejlesztési Bankkal történt megállapodások szerinti ütemezésben törlesztik. M A G­Y­ARORSZÁG 1985/51 — 5­2 Pénzügyek Hitel a Világbanktól Húszpólusú szerkezet ! Mire adnak, mire nem? IRODA A VILÁGBANKBAN A most érvényes kamatláb 8,82 százalék

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék