Magyarország, 1993. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1993-06-04 / 23. szám
hírünk a világban A „selyemforradalom” kedvezően befolyásolja a kétoldalú kapcsolatokat Ivan V. S. Batalha úr Brazília budapesti nagykövete 1989 januárja óta. A magyarországi élettel kapcsolatos tapasztalatairól beszélgetve megemlíti az országban az utóbbi három évben bekövetkezett politikai és gazdasági változásokat. — Szemtanúja voltam azoknak a változásoknak, amelyek az utóbbi években következtek be Magyarországon. Ezeket a mélyreható változásokat természetesen nagy figyelemmel kísérték Brazíliában is. Brazília hagyományosan jó kapcsolatokat tart fenn Magyarországgal, és mind a magyar, mind a brazil politikában lejátszódott változások révén e kapcsolatok csak tovább erősödtek és fejlődtek. — Vajon ezek az átalakulások a mindennapi életben is tapasztalhatók? — Igen, nagyon is. Magyarországon radikális változások történtek, és ami a legfurcsább, e változások békés úton mentek végbe. 1968-ban még mint másodtitkár dolgoztam Csehszlovákiában, és átéltem a katonai inváziót Prágában. Két merőben ellentétes tapasztalat: az egyik tragikusan végződött, a másik kedvező véget ért. Szerencsére a világ nagyot változott ez idő alatt. A magyar bölcsesség kimondottan nagynak bizonyult e körülmények között: az átalakulás természetes módon ment végbe, fokozatosan és szelíden. Sokszor emlegették az 1989-es csehszlovákiai „bársonyos forradalmat”, a magyarországi „selyem forradalom” volt. — Ön szerint milyen téren volt a leglátványosabb a változás? — Politikai síkon. A változást követően a magyarok egyik napról a másikra már nem kommunista, hanem demokratikus államban élnek, ahol szabad választásokat tartanak. A rendszer nagyon megváltozott. Természetesen a gazdasági problémák mind a mai napig tekintélyesek, de az átalakulás folyamatával együtt jár az ország átalakítási, újjáépítési időszaka, amit egyébként nagyon hozzáértően és lelkesen hajtanak végre. A politikai változásokat gazdasági átalakulás követte: a magyar gazdaság most nyitott piacgazdaság, ahol liberalizálták a behozatalt. Azt hiszem, Európa e térségének országai közül Magyarországnak van a legtöbb lehetősége. — Ez az átmenet milyen módon befolyásolta Brazília és Magyarország kapcsolatát? — Manapság mindkét országban teljes demokratizálódási folyamat megy végbe. Míg régebben politikai téren nehezebb volt párbeszédet kialakítanunk, most ez a dialógus nyílt és szabad. Kereskedelmi kapcsolataink mindig is nagyon jók voltak. Bár az utóbbi időben némi visszaesés volt tapasztalható a kétoldalú kereskedelemben azoknak a problémáknak tulajdoníthatóan, amelyekkel a két országnak meg kell küzdenie. Brazília mint latin-amerikai ország jelentősebb kereskedelmi kapcsolatokra törekszik Magyarországgal. A jövőben elmélyülhetnek a kétoldalú kapcsolatok? — Azt hiszem, igen. A kereskedelmi kapcsolatokban például egész sor területen növelhetjük tevékenységünket. A magyar gazdaság nyitottsága erőteljesen segíti ezt a kibontakozást, ugyanakkor Brazília is nyit a nemzetközi kereskedelemre, felszámolva a még meglévő megszorításokat. Egyébként már megalapították Brazíliában a Magyar—Brazil Kereskedelmi Kamarát. Egy másik terület, amelyen komoly lehetőség nyílik az intenzívebb együttműködésre, a brazil részvétel a magyar gazdaság privatizálási folyamatában. — A politikai és gazdasági kapcsolatok mögött jelentősek-e a két ország kulturális kapcsolatai is? — Van egy kulturális megállapodás Brazília és Magyarország között, ám kulturális kapcsolataink inkább szerénynek mondhatók, ami a távolságnak és a kulturális jellegű beruházások tetemes költségének tudható be. Jelenleg azon munkálkodunk, hogy Magyarországon megrendezzük Fayga Ostrower brazil festőnő nagyszabású kiállítását. — Elvárásai és a Magyarországon megélt valóság között nem nagy az eltérés? — Az országról józan ismeretekkel rendelkezem. Több éven át voltam ugyanis a brazíliai külügyminisztérium Európával foglalkozó ügyosztályának a vezetője. Akkoriban nemcsak egész Európával foglalkoztam, hanem — említett minőségemben — 1980-ban el is látogattam Magyarországra. Már akkor meglepett, mekkora a különbség Magyarország és Kelet-Európa többi országa között. — Hogyan győzne meg egy brazilt, hogy látogasson el Magyarországra? — Barátaim körében mindig nagy propagandát fejtek ki. Elmondom, hogy Budapest elbűvölő város, Közép-európa legszebb városa. Ráadásul Magyarországon rendkívül élénk kulturális élet folyik — ami engem személy szerint nagyon érdekel —, ez a múzeumok országa, zenei élete elsőrangú, ami egy másik nagy szenvedélyem. Mindent egybevetve barátaimmal együtt így érvelek: látogassanak el ide, mert megéri! P. B. 16 • 1993. június 4. HETI MAGYARORSZÁG Egy spanyol—magyar vállalat sikere Az utóbbi években Magyarországon bekövetkezett politikai változásoknak köszönhetően nap nap után új vegyes vállalatok látnak napvilágot. Talán a hagyományokból fakad, hogy ezek többsége német és osztrák. Annak ellnére, hogy sokat beszélünk a spanyol példáról, a spanyol beruházás elenyésző. Ezúttal az ESMA Spanyol—Magyar Reklám Kft.-t mutatjuk be, a magyar földön megtelepedett első spanyol társaságok egyikét. A vállalat ügyvezető igazgatójával, dr. Bleuer Istvánnal beszélgettünk. — Mindenekelőtt azt szeretnénk tudni, hogyan született meg az ESMA, és hogyan találkoztak alapítói? — Az ESMA-t 1989-ben alapítottuk Alejandro Pastrana úrral, aki a Gedepsa (Grupo Europeo de Exclusivas de Publicidad) ügynökség tulajdonosa. Mi már jóval régebbről ismerjük egymást, tekintettel arra, hogy 1975 és 1980 között Magyarország madridi kereskedelmi kirendeltségén dolgoztam kereskedelmi titkárként. Ügyfeleim közé tartozott. Barátságunk és kereskedelmi kapcsolatunk akkor kezdődött. Amikor Magyarországon elindult az átalakulás, a Fővárosi 2. számú Építőipari Vállalattal együtt dolgozó Mineralimpex vállalat képviselője voltam. Akkor létesítettük az ESMA-t. A társaság kezdő tőkéje 13 millió forint volt, ám egy idő múlva a Budapesti Villamos Művek is részt vállalt a cégben, s így a tőke 22 millió forintra emelkedett. Az építőipari vállalat szerepe kezdetben a műszaki kivitelezés volt. Mivel a villamos hálózat oszlopai a Villamos Művek tulajdonában vannak, e vállalat részvétele munkánkban különösen fontos. Minthogy az önök cége reklámvállalat, melyek az elsődleges fontosságú feladatai? — Az ESMA kezdetben kizárólag külső reklámokat vállalt, felállításukat és karbantartásukat. Első munkánk az első szabad választások reklámkampánya volt, amelyet ügyfeleink — jelen esetben a pártok — teljes megelégedésére hajtottunk végre függetlenül politikai orientációtól. Első ügyfeleink között olyan jelentős cégek voltak, mint a Philips, a McDonald’s, a Kaltenberg és a Henkel. Az első évben bevételeink elérték a 36 millió forintot, a következőben már 100 milliót tettek ki, 1992-ben pedig 200 milliót. Vállalatunk nyereséges, és a befektetett tőkét a tulajdonosok már visszanyerték, ami rendkívül jelentős egy ilyen nehéz gazdasági helyzetben. Az állami tulajdont — a Villamos Művek kivételével — jogi személyek vásárolták meg, így a vállalat pillanatnyilag spanyol—magyar magántulajdonban van. — Napjainkban az ESMA jóval több, mint reklámügynökség. — Tény: vállalatunk nevéből úgy látszik, hogy reklámügynökség vagyunk, ám tevékenységünk ennél jóval szélesebb. Egyfelől szeretnénk a rendszert kiterjeszteni a fővárosról az egész országra, ugyanakkor új utakat is keresünk. Vállaljuk spanyol vállalatok kereskedelmi bemutatását és képviseletét. Az ESMA tulajdonában lévő új vállalatokat létesítünk. Ilyen a Multiberia, amely kereskedelmi bemutatókkal foglalkozik, a Toledo Kft., amely Spanyolországban gyártott karosszéria elemek forgalmazását végzi, az ESPAN, a vegyipari termékek bemutatásával és forgalmazásával foglalkozó vállalat. A Nemzeti Sport című lappal közösen hírügynökséget létesítünk, arra a sikeres reklámkampányra támaszkodva, amelyet a Budapesten megrendezett vívó-világbajnokság alkalmával szerveztünk, a minap megalapítottuk az ESMA-SPORT Kft.-t, amely sporthírekkel, sportesemények reklámkampányának szervezésével foglalkozik. — Mi a siker titka? Megéri a külföldieknek, hogy Magyarországon fektették be a pénzüket? — Ha az ESMA fejlődését tekintjük, azt kell mondanom, igen. Példának azt mutatja, hogy a gazdasági problémák, az infrastrukturális nehézségek ellenére érdemes befektetni. Ha a külföldi befektető szemszögéből nézzük a dolgot, hangsúlyoznunk kell: olyan magyar partnert kell keresnie, akiben tökéletesen megbízhat. A vállalatot nem lehet Madridból vagy Lisszabonból irányítani. A munka zömét itt, Budapesten kell elvégezni. A magyar partnernek rendelkeznie kell nemzetközi szintű kereskedelmi tapasztalattal, munkatársainak több idegen nyelvet kell beszélniük, és bizalomgerjesztőnek kell lenniük. Az ügyvezető igazgatónak nagyon keményen kell dolgoznia függetlenül attól, hogy milyen ágazatban tevékenykedik. S. M. „Ha ideállnál és megfognád a kabátomat...” (Atlanta Constitution — Luckovich)