Magyarország, 1993. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1993-06-04 / 23. szám

hírünk a világban A „selyemforradalom” kedvezően befolyásolja a kétoldalú kapcsolatokat Ivan V. S. Batalha úr Brazília budapesti nagykövete 1989 januárja óta. A magyarországi élettel kapcsolatos tapasztalatairól beszélgetve meg­említi az országban az utóbbi három évben bekövetkezett politikai és gazdasági változásokat. — Szemtanúja voltam azoknak a változásoknak, amelyek az utóbbi években következtek be Magyarországon. Ezeket a mélyreható változásokat természete­sen nagy figyelemmel kísérték Brazíliában is. Brazília hagyományosan jó kap­csolatokat tart fenn Magyarországgal, és mind a magyar, mind a brazil politiká­ban lejátszódott változások révén e kapcsolatok csak tovább erősödtek és fej­lődtek. — Vajon ezek az átalakulások a mindennapi életben is tapasztalhatók? — Igen, nagyon is. Magyarországon radikális változások történtek, és ami a legfurcsább, e változások békés úton mentek végbe. 1968-ban még mint másod­titkár dolgoztam Csehszlovákiában, és átéltem a katonai inváziót Prágában. Két merőben ellentétes tapasztalat: az egyik tragikusan végződött, a másik ked­vező véget ért. Szerencsére a világ nagyot változott ez idő alatt. A magyar böl­csesség kimondottan nagynak bizonyult e körülmények között: az átalakulás természetes módon ment végbe, fokozatosan és szelíden. Sokszor emlegették az 1989-es csehszlovákiai „bársonyos forradalmat”, a magyarországi „selyem forradalom” volt. — Ön szerint milyen téren volt a leglátványosabb a változás? — Politikai síkon. A változást követően a magyarok egyik napról a másikra már nem kommunista, hanem demokratikus államban élnek, ahol szabad vá­lasztásokat tartanak. A rendszer nagyon megváltozott. Természetesen a gazda­sági problémák mind a mai napig tekintélyesek, de az átalakulás folyamatával együtt jár az ország átalakítási, újjáépítési időszaka, amit egyébként nagyon hozzáértően és lelkesen hajtanak végre. A politikai változásokat gazdasági át­alakulás követte: a magyar gazdaság most nyitott piacgazdaság, ahol liberalizál­ták a behozatalt. Azt hiszem, Európa e térségének országai közül Magyaror­szágnak van a legtöbb lehetősége. — Ez az átmenet milyen módon befolyásolta Brazília és Magyarország kap­csolatát? — Manapság mindkét országban teljes demokratizálódási folyamat megy végbe. Míg régebben politikai téren nehezebb volt párbeszédet kialakítanunk, most ez a dialógus nyílt és szabad. Kereskedelmi kapcsolataink mindig is na­gyon jók voltak. Bár az utóbbi időben némi visszaesés volt tapasztalható a két­oldalú kereskedelemben azoknak a problémáknak tulajdoníthatóan, amelyek­kel a két országnak meg kell küzdenie. Brazília mint latin-amerikai ország je­lentősebb kereskedelmi kapcsolatokra törekszik Magyarországgal.­­ A jövőben elmélyülhetnek a kétoldalú kapcsolatok? — Azt hiszem, igen. A kereskedelmi kapcsolatokban például egész sor terü­leten növelhetjük tevékenységünket. A magyar gazdaság nyitottsága erőtelje­sen segíti ezt a kibontakozást, ugyanakkor Brazília is nyit a nemzetközi keres­kedelemre, felszámolva a még meglévő megszorításokat. Egyébként már meg­alapították Brazíliában a Magyar—Brazil Kereskedelmi Kamarát. Egy másik terület, amelyen komoly lehetőség nyílik az intenzívebb együttműködésre, a brazil részvétel a magyar gazdaság privatizálási folyamatában. — A politikai és gazdasági kapcsolatok mögött jelentősek-e a két ország kul­turális kapcsolatai is? — Van egy kulturális megállapodás Brazília és Magyarország között, ám kulturális kapcsolataink inkább szerénynek mondhatók, ami a távolságnak és a kulturális jellegű beruházások tetemes költségének tudható be. Jelenleg azon munkálkodunk, hogy Magyarországon megrendezzük Fayga Ostrower brazil festőnő nagyszabású kiállítását. — Elvárásai és a Magyarországon megélt valóság között nem nagy az elté­rés? — Az országról józan ismeretekkel rendelkezem. Több éven át voltam ugyanis a brazíliai külügyminisztérium Európával foglalkozó ügyosztályának a vezetője. Akkoriban nemcsak egész Európával foglalkoztam, hanem — emlí­tett minőségemben — 1980-ban el is látogattam Magyarországra. Már akkor meglepett, mekkora a különbség Magyarország és Kelet-Európa többi országa között. — Hogyan győzne meg egy brazilt, hogy látogasson el Magyarországra? — Barátaim körében mindig nagy propagandát fejtek ki. Elmondom, hogy Budapest elbűvölő város, Közép-európa legszebb városa. Ráadásul Magyaror­szágon rendkívül élénk kulturális élet folyik — ami engem személy szerint na­gyon érdekel —, ez a múzeumok országa, zenei élete elsőrangú, ami egy má­sik nagy szenvedélyem. Mindent egybevetve barátaimmal együtt így érvelek: látogassanak el ide, mert megéri! P. B. 16 • 1993. június 4. HETI MAGYARORSZÁG Egy spanyol—magyar vállalat sikere Az utóbbi években Magyarországon bekövetkezett politikai változásoknak kö­szönhetően nap nap után új vegyes vállalatok látnak napvilágot. Talán a hagyomá­nyokból fakad, hogy ezek többsége német és osztrák. Annak ellnére, hogy sokat beszélünk a spanyol példáról, a spanyol beruházás elenyésző. Ezúttal az ESMA Spanyol—Magyar Reklám Kft.-t mutatjuk be, a magyar földön megtelepedett első spanyol társaságok egyikét. A vállalat ügyvezető igazgatójával, dr. Bleuer István­nal beszélgettünk. — Mindenekelőtt azt szeretnénk tudni, hogyan született meg az ESMA, és ho­gyan találkoztak alapítói? — Az ESMA-t 1989-ben alapítottuk Alejandro Pastrana úrral, aki a Gedepsa (Grupo Europeo de Exclusivas de Publicidad) ügynökség tulajdonosa. Mi már jó­val régebbről ismerjük egymást, tekintettel arra, hogy 1975 és 1980 között Ma­gyarország madridi kereskedelmi kirendeltségén dolgoztam kereskedelmi titkár­ként. Ügyfeleim közé tartozott. Barátságunk és kereskedelmi kapcsolatunk akkor kezdődött. Amikor Magyarországon elindult az átalakulás, a Fővárosi 2. számú Építőipari Vállalattal együtt dolgozó Mineralimpex vállalat képviselője voltam. Akkor létesítettük az ESMA-t. A társaság kezdő tőkéje 13 millió forint volt, ám egy idő múlva a Budapesti Villamos Művek is részt vállalt a cégben, s így a tőke 22 millió forintra emelkedett. Az építőipari vállalat szerepe kezdetben a műszaki kivitelezés volt. Mivel a villamos hálózat oszlopai a Villamos Művek tulajdoná­ban vannak, e vállalat részvétele munkánkban különösen fontos.­­ Minthogy az önök cége reklámvállalat, melyek az elsődleges fontosságú fel­adatai? — Az ESMA kezdetben kizárólag külső reklámokat vállalt, felállításukat és kar­bantartásukat. Első munkánk az első szabad választások reklámkampánya volt, amelyet ügyfeleink — jelen esetben a pártok — teljes megelégedésére hajtottunk végre függetlenül politikai orientációtól. Első ügyfeleink között olyan jelentős cé­gek voltak, mint a Philips, a McDonald’s, a Kaltenberg és a Henkel. Az első év­ben bevételeink elérték a 36 millió forintot, a következőben már 100 milliót tettek ki, 1992-ben pedig 200 milliót. Vállalatunk nyereséges, és a befektetett tőkét a tu­lajdonosok már visszanyerték, ami rendkívül jelentős egy ilyen nehéz gazdasági helyzetben. Az állami tulajdont — a Villamos Művek kivételével — jogi szemé­lyek vásárolták meg, így a vállalat pillanatnyilag spanyol—magyar magántulaj­donban van. — Napjainkban az ESMA jóval több, mint reklámügynökség. — Tény: vállalatunk nevéből úgy látszik, hogy reklámügynökség vagyunk, ám tevékenységünk ennél jóval szélesebb. Egyfelől szeretnénk a rendszert kiterjeszte­­ni a fővárosról az egész országra, ugyanakkor új utakat is keresünk. Vállaljuk spa­nyol vállalatok kereskedelmi bemutatását és képviseletét. Az ESMA tulajdonában lévő új vállalatokat létesítünk. Ilyen a Multiberia, amely kereskedelmi bemutatók­kal foglalkozik, a Toledo Kft., amely Spanyolországban gyártott karosszéria ele­mek forgalmazását végzi, az ESPAN, a vegyipari termékek bemutatásával és for­galmazásával foglalkozó vállalat. A Nemzeti Sport című lappal közösen hírügy­nökséget létesítünk, arra a sikeres reklámkampányra támaszkodva, amelyet a Bu­dapesten megrendezett vívó-világbajnokság alkalmával szerveztünk, a minap meg­alapítottuk az ESMA-SPORT Kft.-t, amely sporthírekkel, sportesemények reklám­­kampányának szervezésével foglalkozik. — Mi a siker titka? Megéri a külföldieknek, hogy Magyarországon fektették be a pénzüket? — Ha az ESMA fejlődését tekintjük, azt kell mondanom, igen. Példának azt mu­tatja, hogy a gazdasági problémák, az infrastrukturális nehézségek ellenére érde­mes befektetni. Ha a külföldi befektető szemszögéből nézzük a dolgot, hangsú­lyoznunk kell: olyan magyar partnert kell keresnie, akiben tökéletesen megbízhat. A vállalatot nem lehet Madridból vagy Lisszabonból irányítani. A munka zömét itt, Budapesten kell elvégezni. A magyar partnernek rendelkeznie kell nemzetközi szintű kereskedelmi tapasztalattal, munkatársainak több idegen nyelvet kell beszél­niük, és bizalomgerjesztőnek kell lenniük. Az ügyvezető igazgatónak nagyon ke­ményen kell dolgoznia függetlenül attól, hogy milyen ágazatban tevékenykedik. S. M. „Ha ideállnál és megfognád a kabátomat...” (Atlanta Constitution — Luckovich)

Next