Magyarország, 1994. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1994-07-01 / 26. szám

Hazai élet Harcban a kábulattal keményednek a drogok • Szervezettebb a megelőzés Azt a tényt, hogy ma Magyarországon kábítószerpiac lé­tezik, és hogy a kábítószerezés lassan társadalmi jelen­séggé válik, senki sem vitatja. Bár az ezzel kapcsolatos problémák ma nem okoznak tömeghisztériát, ám reális veszélyt jelentenek. Magyarországon először 1968-ban figyeltek fel kisebb csoportokra, melyek alkoholos italo­kat és gyógyszereket egyszerre fogyasztottak, majd egy évvel később iskolákban észlelték a ragasztószerek gő­zének belélegzését. Ez a fajta tevékenység — toxikomá­­nia — azóta terjedt, de csak becslések vannak tényleges elterjedéséről. Egy budapesti felmérés szerint az állami intézetekben élő fiatalok 5-40 százaléka próbálta ki a kábítószert. Van olyan vélemény is, mely szerint évente 30 ezren kerülnek kapcsolatba valamilyen kábítószer­rel, közülük többen rendszeres fogyasztóvá válnak, má­sok 65 ezerre becsülik a kábítószerrel kapcsolatba kerü­lők számát. Szakemberek a kábítószerezés terjedésében három alapvető okot emelnek ki. Hazánk földrajzi hely­zetéből adódik, hogy átmenő forgalom bonyolódik le a Közép-Kelet, a Balkán és a nyugat-európai országok kö­zött. A tranzitforgalom az utóbbi időkben (a jugoszláv belháború miatt) megnövekedett, az Afganisztánból és a FÁK déli köztársaságaiból származó hasis Magyaror­szágot is eléri. Az utóbbi évek gazdasági változásainak hatására a forint félig konvertálhatóvá vált, s ez a körül­mény kedvező feltételt teremtett a kábítószerek hazai pi­acának kialakulásához. A kábítószerek terjedését befo­lyásoló szociális problémákat sem lehet figyelmen kí­vül hagyni: az alkoholizmus, a munkanélküliség, a szub­kultúrák terjedése növeli a veszélyeztetettek számát. Magyarország népessége évről évre körülbelül 25-30 ezer fővel csökken. A fiatal generáció mind több meg­próbáltatás előtt áll: statisztikai adatok tanúsága szerint minden harmadik gyerek átélte szülei házassági krízi­sét, és többnyire csonka családban nő fel. A kábítószer megjelenése és tömeges elterjedése pedig elsősorban a fiatalságot teszi próbára. Az olasz külügyminisztérium támogatásával az kapcsolatba hozhatók: például drogambulanciák, alko­­hológiai kezelőhelyek, pályaválasztási tanácsadók, tele­fonszolgálatok. Ugyanakkor olyan kiemelt problémakö­röket is tárgyaltak, mint a szocializáció, a deviancia, a bűnözés, a szenvedélybetegségek, a krízisintervenció.­­ A nemzeti megelőzési programban terveink sze­rint 6-18 éves korú diákok, szüleik, tanáraik vesznek részt több mint kétezer iskolában. Az 1990-ben elindí­tott munka aktív szakaszába érkezett 1993. júliusában Rómában, amikor tizenöt magyar szakembert képeztek át. Ez év végére száz, majd ezt követően 2000 tanár ez irányú képzésére kerül sor — mondta Czakó Kálmán. — Ez csak arra elég, hogy egy tanári referenciacsoport jöjjön létre, akik értenek a témához, az iskolában képe­sek a neveléssel, a gyerekekkel és a szülőkkel való kap­csolatrendszert áttekinteni. A tanító- és tanárképzésben sehol sem jelenik meg egységesen a megelőzés témakö­re, s ezért tartotta szükségesnek a konferencia, hogy jö­vőben a felsőoktatásban a prevenció megoldásával kap­csolatos kollégiumokat vagy féléves tárgyakat vezesse­nek be. A római tréninget követően a kiküldött csoport feladata az volt, hogy a szerzett tapasztalatok alapján a hazai igényeknek megfelelően dolgozzák át és bővítsék ki az UNICRI kézikönyvet. A tanárok részére kétköte­tes, szakmai ismereteket tartalmazó kézikönyv, a diá­kok és a szülők számára egy-egy illusztrált könyv ké­szül. Amelyek feladata az ismeretterjesztés, mivel a pro­jekt alapvetően a megelőzéssel foglalkozik. Olyan prog­ramot dolgozunk ki, amely a magyar kulturális közegre érvényes, és nem változatlanul vesszük át más nemze­tek eredményes programjait. Egyben más országok, más nemzetközi szervezetek tapasztalatait is meg kell ismernünk, hogy ezzel a világszerte egyre súlyosabb problémával sikeresen vehessük fel a küzdelmet. A bűn­­megelőzésben már jelentősége van a rendőrség által el­indított programoknak. A velük való szakmai együttmű­ködés jövője biztosítottnak látszik. A szemináriumon több szakember foglalkozott a ká­bítószer utóhatásaival és következményeivel. Egyikük elmondta, hogy a halálozási okok három nagy csoport­ba sorolhatók, s az elsőbe az öngyilkosságok tartoznak. Külön területet jelentenek a halálesetek, hiszen nagy csoportot képez a szerek túladagolásából származó he­veny halál és a mérgezés. A gyógyszer és a drogfogyasz­tás magyarországi vizsgálata nyomán nem hagyható fi­gyelmen kívül az alkoholfüggőség, ahol ezt az állapotot a nyugtatószerek és az alkohol együttesen alakítják ki. Tavaly hazánkban 300 beteget kifejezetten ilyen problé­mák miatt kezeltek. A tizenéves korukban pótszereket, tablettákat, szerves oldószereket alkalmazó fiatalok né­hány év elteltével a narkománia addig alkalmazott módjait gyerekesnek tartják, s ezután keresik annak a módját, hogy a kemény drogokhoz jussanak hozzá. Ha­zánkban is ez a folyamat indult meg az elmúlt néhány évben. A projekt arra törekszik, hogy összefogja mindazo­kat a szakembereket — tanárokat, pszichológusokat, to­­xikológusokat, jogászokat, orvosokat, szociális munká­sokat —, akik egymást segítve sokat tehetnek a megelő­zésért. Emellett a tervezett munkában lehetőség nyílik arra is, hogy az ifjúsági drog­problémával foglalkozó központok és a rehabilitációs intézmények szorosabban együttműködhessenek a hazai iskolarendszerrel. PÉCSI KRISZTINA GY. öccsével együtt kerül a nevelőintézetbe, később nevelőszülőkhöz. Azok jobbára rabszolgaként kezelik, egy ember kivételével, aki fontossá válik a fiú életében. Nagykorúként ő is kikerül az álla­mi gondozásból, s testvérével együtt próbál megélni. Képtelenek magukat fenntartani, pedig az egy­re gyakrabban bevett drog is sok pénzt emészt föl. Y. végül még öccsét is kénytelen meglopni, ösz­­szevesznek, s elválik utolsó támaszától is. Többször is megpróbál leszokni, sikertelenül. Hónapokig tartó reményteli szünetek után visszaesik, így az őt kezelő intézetek rendre elbocsátják. Élete végén, 23 évesen barátaival egy nyaralóban narkózik, ekkor már nagyon rossz állapotban. Túladagolás mi­att hirtelen légzésbénulást kap. A többiek segíteni próbálnak, mozgatják tagjait. A mentőket azon­ban nem hívják ki, félve a felelősségre vonástól. Temetésén a lelkészen kívül mindenki kemény nar­kós, aki megjelenik. Ők nem értik meg a halálba vezető történetet, mert már valamennyien erős dro­gosok, »egydimenziós« emberek.” „A kábítószerek a szervezetben kellemes ér­zést, csapongó gondolatokat, színes kápráza­­tokat, érzéki hallucinációkat kiváltó anya­gok. A legismertebb fajták a morfin, az ópi­um, a kokain, a hasis, az LSD, a heroin, a marihuana és a szintetikus fájdalomcsillapító (Colantin, Depridol, Colofort). Bűncselek­ményt az követ el, aki a hatósági előírások megszegésével káros élvezetre alkalmas szert készít, megszerez, tart, forgalomba hoz, az országba bevisz, kivisz, vagy annak területén átszállít, s az, aki a 18. életévét be nem töltött személynek káros élvezetre alkal­mas szert ad. Bűncselekmény, ha valaki a 18 évnél fiatalabb személynek segítséget nyújt kábító hatású anyag vagy szer káros élvezeté­hez, illetve őt erre rábírni igyekszik.” UNTCRI — az ENSZ Regionális, Igazságügyi és Krimi­nológiai Kutatóintézete — a Művelődési és Közoktatá­si Minisztériummal közösen június elején egyhetes sze­mináriumot tartott a kábítószer használatának megelőzé­sére a magyar iskolarendszerben. Az UNICRI készítet­te programot Olaszországot és Máltát követően, a kö­­zép-kelet-európai országok közül elsőként egy 1991-es döntés nyomán­­ Magyarországon vezetik be. Az olasz kormány 1992 novemberében elfogadta az UNIC­RI és az MKM által benyújtott, a magyar iskolarend­szerre adaptált projektet. Dr. Czakó Kálmán Dániel, a Magyar Unesco Bizottság tanácsosa szerint a program feladata, hogy magyar szakértők és tanárok képzését megszervezze, szakanyagokat készítsen, tantervi ajánlá­sokat dolgozzon ki a magyar iskolarendszer számára, az ifjúságot veszélyeztető, kábítószer használatához ve­zető veszélyhelyzetek kialakulásának a megelőzésére, megszüntetésére. A konferencia 27 olyan munkaterüle­tet jelölt meg, amelyek a gyermek hétköznapi életével . • 1994. július 1. MAGYARORSZÁG

Next