Magyarország, 1898. április (5. évfolyam, 91-119. szám)

1898-04-01 / 91. szám

8 MAG­Y­ARORSZ­ÁG Budapest, 1898. péntek, április 1. Magyarország. 1898. április hó 1-ével uj előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési ára: Kérjük azokat a t. ez. vidéki előfizetőinket kiknek előfizetésük márczius végével lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek, lakóhelyváltoztatás esetében pedig úgy hely­beli, mint vidéki előfizetőinket arra kérjük, hogy előbbi crímüket velünk közölni szíves­kedjenek, nehogy a lap küldése fönnakadást szenvedjen. Nyáron az egész fürdő­idő alatt elő­fizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha többször változtatnak tartózkodási helyet. Most belépő új előfizetőink is megkapják a Magyarország ajándékát, Bartha Miklós Hangulatok czimü könyvét. Egy hónapra . . . 1 frt 20 kr Negyedévre . . . 3 » 50 » Félévre . ... 7 » — » Egész évre . . . 14 » — » NAPIHÍREK. — márcz. 81. — Időjárás. Az egyik depresszió a német tengerpartra vonult, a másik érinti a franczia par­tot. A légnyomás különben úgy északról, mint keletről emelkedett és a keleti maximum ismét erősödött. Az európai időjárás általában változé­kony és előrehajló. Legkevesebb jutott a csapa­dékból Oroszországnak. Hazánkban tegnap sok helyen volt enyhe zápor, jobbára zivataros jelleggel. Jég is esett Nagylakon, Szegeden, Egerben és Selmeczbányán. Az eső­­menny­iség egyébként többnyire csak néhány mai­métert tett. A hőmérséklet kissé magasabb a nor­málisnál. Jóslat: Változóan felhős, enyhe idő várható, szórványosan kevés esővel. Hőmérséklet: Budapest 6'7, Ó-Gyalla 7, Sze­ged 7, Kolozsvár 7-8, Zágráb 7'9, Berlin 6-8, Bécs 5, Páris 5'9 Róma 13-7, Szt.-Pétervár 10-5, Konstantinápoly 11. — Személyi hírek- Hardegg Rudolf, a szuverén máltai rend újonnan kinevezett rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, Bécsben ma nyújtotta át megbízólevelét külön kihallgatáson. — Hornig Károly báró, székesfehérvári püspök Bécsbe utazott. — Ötven év előtt. Április 1-jének eseményei ezek: Pesten határozottan az a hír terjedt el, hogy a nemzetőrök által pár nap előtt lefoglalt puskaport magánszerződés következtében szállították az eszéki várba. A közönséget azonban ez a tudósítás nem elégíti ki, mert bosszantónak tartja az ármányko­dást és titkolódzást, hogy a lőporral megterhelt hajó, a szokásos fekete jelzőzászló nélkül, éjjel akart a főváros alatt elvonulni. Az a hír is izgatja a közönséget, hogy a királyi kincstárból elkezdték a pénzt Bécsbe szállítni. Alapjának kellett e hírnek lennie, mert konstatálva jön, hogy a budai kincstárt kiürítették, és 135.000 pengő forintot a pesti harminczadhivatalhoz szállí­tottak. A harminczadhivatal tisztviselői kérdőre vo­natván, azt mondták, hogy a pénzt Mohácsra akar­ták szállítani. Egyébiránt Klauzál és Szemere miniszterek rög­tön intézkedtek s a pénzt, mint nemzeti tulajdont, letartóztatták. Lederer katonai főparancsnok eleinte ugyen ellene szegült ez intézkedéseknek, de szán­déka Szemere Bertalan erélyén megtörött s a tábornok megjuhászódott. Csernátony Lajos ápril 1-i kelettel az események­ről a következőket írja: A lefolyt éj alatt érkezett leirat szakadást idézett elő köztünk, sőt össze­ütközésnek is lett szülője. Két párt van: egyik, mely nincsen megelégedve a leirat homályos és utólagosan kibuvhatásra számított kitételeivel, de azt annyival biztosabban elfogadhatónak tartja, mert a tárczát vállalt miniszterek becsületessége reményt nyújt, hogy a jelen leirat hiányai mielőbb meg fognak szüntettetni. A másik párt nemcsak elégedetlen a leirattal, hanem azt el sem akarja fogadni, s bár bízik a miniszterelnökben és társaiban, de ezeket korántsem hiszi képeseknek a teljes és tökéletes magyar függetlenség kivívására. E párt kisebbségben van, de korántsem gyenge. Ki­nek van igaza, vitatni nem lehet; én annyiban tá­mogatom az első és numerikus többségben levőket, a­mennyiben jelenleg hiba volna szabadást elő­idézni, s a­mennyiben bizalmam a miniszterek iránt még nem rendült meg. Az egészen elégület­­lenek közül némelyek vörös tollakat és szalagokat hordanak. Ez némelyek előtt oly kihívónak tetszett, hogy egypár ily vörösszalagost, a nóta bene: zsidót (ez a casus offensionis) be is fogtak. Hosz­­szadalmasan írja le ezután Csernátony, hogy tisz­telni kell egymás meggyőződését. A nádor részére határozott hálaünnepet az ország­gyűlés bár holnapra határozta, mégis ma tartotta meg. Az alsó tábla tagjai a legfényesebb díszöl­­tönyben 10 órakor gyűltek össze saját termükben. A fényes menet d. u. fél 1 órakor indult el az országházától a Grassalkovits-palota felé. A nem­zetőrség elől ment zászlóval. A nádor-főherczeg szemlét tartott a nemzetőrség fölött, azután Kossuth tartott egy szívhez szóló lángoló beszédet, melyre a nádor pár szóval felelt. Délután 5 órakor a főrendek, 6 órakor az alsó tábla tartott ülést. Az alsó táblán Kossuth Lajos a görög nem egyesültek vallási viszonyait rendező törvényjavaslatot nyújtotta be. A czivillista nem jött tárgyalás alá. A felelős minisztereket illető törvényjavaslatnak a márcz. 31-iki leirathoz képest módosított szerkezete felolvastatott s helybenhagya­­tott. Biharban a pecsovics Beniczky helyett, kinek a közte és követtársa, Papszász Lajos között fel­merült differencziák miatt le kellett köszönni, Beöthy Ödönt választották követnek. Kecskemét, Eger és Győr város küldöttei, küldötteik nevében a központi mozgalmak iránti rokonszenvüknek adtak Pesten kifejezést, s készséggel kijelentették, hogy közremunkálkodnak. Bécsben kihirdetik az ideiglenes sajtótörvényt, mely azonban a várakozásokat ki­ nem elégítvén, az aulában megégettetek Burmában a jezsuiták ingó és ingatlan vagyona álladalmi birtoknak nyilváníttatott. Ausztria hadat üzen Szardíniának. Szabad csa­patok indulnak Olaszországba. — A nagybeteg f­öudvarmester. Sza­­páry Géza gróf föudvarmester állapota egyre aggasztóbb, mert a beteg erejét, ki két napja semmi ételt sem vesz magához, az étvágy hiánya egyre jobban emészti. Álmatlansága is gyötri a beteget. Orvosa, dr. Lumnitzer József naponta többször meglátogatja a nagybeteg főurat, kit hitvese igazi önfeláldozással ápol, úgy hogy a család attól tart, hogy a sok vir­rasztás a grófné idegzetét megviseli. — Uj titkos tanácsosok eskütétele. Az ural­kodó ma az általános kihallgatás előtt Hornig báró veszprémi püspököt, Andrássy Géza grófot és Bohus Zsigmond bárót fogadta, a kik a titkos tanácsosi esküt tették le. Az eskütételnél Golu­­c­ovszki gróf külügyminiszter és Abensperg-Traun gróf főkamarás interveniáltak. — Bismarck 83 éves. «Nyolc­vanéves korában már azért is hálásnak kell lennie az embernek, hogy még szenvedni bir és él. A hajó mégis roncsosa lesz és semmit sem ér.» Három éve múlt, hogy Bismarck herczeg egy német-amerikai küldöttségnek e szavakat mon­dotta. A hajó azóta is elég jól megállta helyét és annak a nagy embernek az egyénisége, a­ki holnap már 83-ik születésnapját ünnepli, miután a múlt héten hatvanéves katonai jubile­umát ünnepelte, friss és változatlan maradt. — Macsi Kovács György táborszernagy egész­ségi állapota, mint örömmel értesülünk, napról­­napra javul. Szívós természete teljesen leküzdötte a tüdőgyuladást, mi az ő korában ritkaság — és ereje napról-napra jobban tér vissza. Fejérváry Géza báró, Perczel Dezső miniszterek, herczeg Lobkovitz Rudolf hadtestparancsnok és a törzs­tisztikar csaknem valamennyi tagja ismételten meg­látogatja a gyöngélkedő táborszernagyot, ki vidá­man beszélget látogatóival. — A szabadságharcz emléke Aradon. Salacz Gyula polgármester elnöklésével tegnap ülést tar­tott egy bizottság, melyet a február havi városi közgyűlés küldött ki, hogy határozzon a szabadság­­harcz emlékének megörökítése fölött. A bizottság elhatározta, hogy az aradi 48-as ereklyemúzeumnak hálaját érti, lenne pedig mauzóleumot a tizenhárom vértanúnak. Az aradi vértanuk hamvait tizenhárom szarkofágban itt helyezik el. Hogy e hamvakhoz juthassanak, ásatások lesznek a várfasorban, a­hol a tizenhárom vértanú-tábornok közül a négy ke­gyelemből agyonlőtt van eltemetve. — A szabadságharcz-szobor. A sza­badságharcz-szobor is a Bazilika sorsára ju­tott, nem tud megszületni. Évtizedes múltra van már s esztendőkkel ezelőtt együtt volt annyi pénz, hogy a szobor megvalósításához hozzáfoghattak volna, de csak húzták-halasz­­tották a szobor ügyét. Néhány évvel ezelőtt azt mondták a város vezetői, hogy majd a szabadságharc­ félszázados évfordulójára csi­nálják meg a szobrot, de az évforduló köze­ledett és a város urai hallgattak. Tavaly a sajtó fölkeverte a szobor dolgát, de persze már arról szó sem lehetett, hogy olyan mo­numentálisnak tervezett szobrot elkészítsenek a szabadságharc­ évfordulójára. A sürgetésnek annyi eredménye volt csupán, hogy megálla­pították a szobor helyét az Újépület telkén s a főváros vezetői azt ígérték, hogy majd a márczius 15-ikén tartandó ünnepi közgyűlésen ki­hirdetik a szoborra a pályázatot s addig össze is állítják a pályázat föltételeit. A szabadság nap­jának félszázados évfordulója azonban elérke­zett és mivel ünnepi közgyűlést nem tartot­tak, elmaradt a pályázat kihirdetése is. De nemcsak a pályázat kihirdetése maradt el, hanem még a pályázat föltételeit sem állítot­ták össze, sőt nem is gondolnak arra, hogy a szobor pályázatát kiírják. Azt beszélik, hogy ebben az esztendőben nem akarják ösz­­szekeverni a szobor ügyét — az osztrák császár félszázados jubileumával. Ezt azon­ban aligha érik el egészen, mert egyik köze­lebbi közgyűlésen meginterpellálják a szobor ügyében a polgármestert. — Az eltűnt ménesigazgató, Maurovics Fábián, a fogarasi ménesbirtok volt igazgatójának ügye, melyet már részletesen ismertettünk, ma fordulóra jutott. A földmivelésügyi miniszter tudva­levőleg fölhívást adott ki e hónap 21-én a hivata­los lapban, fölszólítván az­­ismeretlen tartózko­dása Maurovics Fábián miniszteri titkár, ménes­birtok igazgatót, hogy a szolgálati szabályok 254-ik §-ában körülírt következmények terhe alatt e hónap 31-ikéig jelentkezzék Darányi Béla m. kir. gazdasági főigazgatónál. Mauro­­vicsot ugyanis súlyos természetű szabály­talanságok miatt fegyelmi úton nyugdíjazták, ugyan­akkor a földmivelési miniszter rendeletben fel­szólította őt, hogy a kezelése alatt levő birtok igazgatását adja át. Maurovics azonban nemcsak, hogy ennek a rendeletnek eleget nem tett, de hi­vatalos szolgálati helyéről, Fogarasról, engedély nélkül, ismeretlen helyre megszökött. Ekkor újabb vizsgálatot tartottak a ménesbirtok ügyei körül s kiderült, hogy Maurovics 12.000 írttal megkárosította az államot. Nyugdijára és ingóságaira, melyek ez összeget fedezni képesek, nyomban elrendelték a zárlatot s újab fegyelmi vizsgálatot indítottak meg ellene. Ekkor hivta fel őt a Budapesti Közlönyben a földmivelésügyi miniszter, hogy máig jelentkezzék a fegyelmi bizottság elnökénél. Maurovics ellen holnap megteszi a bűnvádi feljelentést a földmivelési minisztérium. A fegyelmi vizsgálatot pedig nélküle is meg fogják tartani ellene. A szolgálati szabályok 254. §-a szerint most már elvesztette 1160 forintnyi nyug­díját is s nem tartozik többé a földmivelé­sügyi minisztérium kötelékébe. Maurovics körülbelül 40 ezer forintnyi váltótartozással és kölcsönökkel ká­rosított meg magánosokat. Azt hiszik, hogy Ro­mániába szökött. — Szoczialisták fészkelődése a Bácskában. A szoczialisták — mint levelezőnk írja — ismét mozgolódni kezdenek Bácsmegye több helyén. A szabadkai kapitányságnak tudomására jutott ugyanis, hogy néhány véresszájú szoczialista izgató a város területén a munkásosztályt szónoklatokban arra izgatja, hogy a munkásigazolványokat ne váltsák ki. Nehogy tüntetéssé fajuljon a gyülekezés, az izgató szónokokat elfogták, és a legvéresebb szájú három agitátort Pethies Lőrinczet 10 napi fogházra és 100 frt pénzbüntetésre, Rogiss Ferenczet és Hankó Rókust pedig egyenként 5—5 napi fogházra és 50—50 frt pénzbüntetésre ítélték el.

Next