Magyarország, 1898. április (5. évfolyam, 91-119. szám)
1898-04-01 / 91. szám
8 MAGYARORSZÁG Budapest, 1898. péntek, április 1. Magyarország. 1898. április hó 1-ével uj előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési ára: Kérjük azokat a t. ez. vidéki előfizetőinket kiknek előfizetésük márczius végével lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek, lakóhelyváltoztatás esetében pedig úgy helybeli, mint vidéki előfizetőinket arra kérjük, hogy előbbi crímüket velünk közölni szíveskedjenek, nehogy a lap küldése fönnakadást szenvedjen. Nyáron az egész fürdőidő alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha többször változtatnak tartózkodási helyet. Most belépő új előfizetőink is megkapják a Magyarország ajándékát, Bartha Miklós Hangulatok czimü könyvét. Egy hónapra . . . 1 frt 20 kr Negyedévre . . . 3 » 50 » Félévre . ... 7 » — » Egész évre . . . 14 » — » NAPIHÍREK. — márcz. 81. — Időjárás. Az egyik depresszió a német tengerpartra vonult, a másik érinti a franczia partot. A légnyomás különben úgy északról, mint keletről emelkedett és a keleti maximum ismét erősödött. Az európai időjárás általában változékony és előrehajló. Legkevesebb jutott a csapadékból Oroszországnak. Hazánkban tegnap sok helyen volt enyhe zápor, jobbára zivataros jelleggel. Jég is esett Nagylakon, Szegeden, Egerben és Selmeczbányán. Az esőmennyiség egyébként többnyire csak néhány maimétert tett. A hőmérséklet kissé magasabb a normálisnál. Jóslat: Változóan felhős, enyhe idő várható, szórványosan kevés esővel. Hőmérséklet: Budapest 6'7, Ó-Gyalla 7, Szeged 7, Kolozsvár 7-8, Zágráb 7'9, Berlin 6-8, Bécs 5, Páris 5'9 Róma 13-7, Szt.-Pétervár 10-5, Konstantinápoly 11. — Személyi hírek- Hardegg Rudolf, a szuverén máltai rend újonnan kinevezett rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, Bécsben ma nyújtotta át megbízólevelét külön kihallgatáson. — Hornig Károly báró, székesfehérvári püspök Bécsbe utazott. — Ötven év előtt. Április 1-jének eseményei ezek: Pesten határozottan az a hír terjedt el, hogy a nemzetőrök által pár nap előtt lefoglalt puskaport magánszerződés következtében szállították az eszéki várba. A közönséget azonban ez a tudósítás nem elégíti ki, mert bosszantónak tartja az ármánykodást és titkolódzást, hogy a lőporral megterhelt hajó, a szokásos fekete jelzőzászló nélkül, éjjel akart a főváros alatt elvonulni. Az a hír is izgatja a közönséget, hogy a királyi kincstárból elkezdték a pénzt Bécsbe szállítni. Alapjának kellett e hírnek lennie, mert konstatálva jön, hogy a budai kincstárt kiürítették, és 135.000 pengő forintot a pesti harminczadhivatalhoz szállítottak. A harminczadhivatal tisztviselői kérdőre vonatván, azt mondták, hogy a pénzt Mohácsra akarták szállítani. Egyébiránt Klauzál és Szemere miniszterek rögtön intézkedtek s a pénzt, mint nemzeti tulajdont, letartóztatták. Lederer katonai főparancsnok eleinte ugyen ellene szegült ez intézkedéseknek, de szándéka Szemere Bertalan erélyén megtörött s a tábornok megjuhászódott. Csernátony Lajos ápril 1-i kelettel az eseményekről a következőket írja: A lefolyt éj alatt érkezett leirat szakadást idézett elő köztünk, sőt összeütközésnek is lett szülője. Két párt van: egyik, mely nincsen megelégedve a leirat homályos és utólagosan kibuvhatásra számított kitételeivel, de azt annyival biztosabban elfogadhatónak tartja, mert a tárczát vállalt miniszterek becsületessége reményt nyújt, hogy a jelen leirat hiányai mielőbb meg fognak szüntettetni. A másik párt nemcsak elégedetlen a leirattal, hanem azt el sem akarja fogadni, s bár bízik a miniszterelnökben és társaiban, de ezeket korántsem hiszi képeseknek a teljes és tökéletes magyar függetlenség kivívására. E párt kisebbségben van, de korántsem gyenge. Kinek van igaza, vitatni nem lehet; én annyiban támogatom az első és numerikus többségben levőket, amennyiben jelenleg hiba volna szabadást előidézni, s amennyiben bizalmam a miniszterek iránt még nem rendült meg. Az egészen elégületlenek közül némelyek vörös tollakat és szalagokat hordanak. Ez némelyek előtt oly kihívónak tetszett, hogy egypár ily vörösszalagost, a nóta bene: zsidót (ez a casus offensionis) be is fogtak. Hoszszadalmasan írja le ezután Csernátony, hogy tisztelni kell egymás meggyőződését. A nádor részére határozott hálaünnepet az országgyűlés bár holnapra határozta, mégis ma tartotta meg. Az alsó tábla tagjai a legfényesebb díszöltönyben 10 órakor gyűltek össze saját termükben. A fényes menet d. u. fél 1 órakor indult el az országházától a Grassalkovits-palota felé. A nemzetőrség elől ment zászlóval. A nádor-főherczeg szemlét tartott a nemzetőrség fölött, azután Kossuth tartott egy szívhez szóló lángoló beszédet, melyre a nádor pár szóval felelt. Délután 5 órakor a főrendek, 6 órakor az alsó tábla tartott ülést. Az alsó táblán Kossuth Lajos a görög nem egyesültek vallási viszonyait rendező törvényjavaslatot nyújtotta be. A czivillista nem jött tárgyalás alá. A felelős minisztereket illető törvényjavaslatnak a márcz. 31-iki leirathoz képest módosított szerkezete felolvastatott s helybenhagyatott. Biharban a pecsovics Beniczky helyett, kinek a közte és követtársa, Papszász Lajos között felmerült differencziák miatt le kellett köszönni, Beöthy Ödönt választották követnek. Kecskemét, Eger és Győr város küldöttei, küldötteik nevében a központi mozgalmak iránti rokonszenvüknek adtak Pesten kifejezést, s készséggel kijelentették, hogy közremunkálkodnak. Bécsben kihirdetik az ideiglenes sajtótörvényt, mely azonban a várakozásokat ki nem elégítvén, az aulában megégettetek Burmában a jezsuiták ingó és ingatlan vagyona álladalmi birtoknak nyilváníttatott. Ausztria hadat üzen Szardíniának. Szabad csapatok indulnak Olaszországba. — A nagybeteg föudvarmester. Szapáry Géza gróf föudvarmester állapota egyre aggasztóbb, mert a beteg erejét, ki két napja semmi ételt sem vesz magához, az étvágy hiánya egyre jobban emészti. Álmatlansága is gyötri a beteget. Orvosa, dr. Lumnitzer József naponta többször meglátogatja a nagybeteg főurat, kit hitvese igazi önfeláldozással ápol, úgy hogy a család attól tart, hogy a sok virrasztás a grófné idegzetét megviseli. — Uj titkos tanácsosok eskütétele. Az uralkodó ma az általános kihallgatás előtt Hornig báró veszprémi püspököt, Andrássy Géza grófot és Bohus Zsigmond bárót fogadta, a kik a titkos tanácsosi esküt tették le. Az eskütételnél Golucovszki gróf külügyminiszter és Abensperg-Traun gróf főkamarás interveniáltak. — Bismarck 83 éves. «Nyolcvanéves korában már azért is hálásnak kell lennie az embernek, hogy még szenvedni bir és él. A hajó mégis roncsosa lesz és semmit sem ér.» Három éve múlt, hogy Bismarck herczeg egy német-amerikai küldöttségnek e szavakat mondotta. A hajó azóta is elég jól megállta helyét és annak a nagy embernek az egyénisége, aki holnap már 83-ik születésnapját ünnepli, miután a múlt héten hatvanéves katonai jubileumát ünnepelte, friss és változatlan maradt. — Macsi Kovács György táborszernagy egészségi állapota, mint örömmel értesülünk, naprólnapra javul. Szívós természete teljesen leküzdötte a tüdőgyuladást, mi az ő korában ritkaság — és ereje napról-napra jobban tér vissza. Fejérváry Géza báró, Perczel Dezső miniszterek, herczeg Lobkovitz Rudolf hadtestparancsnok és a törzstisztikar csaknem valamennyi tagja ismételten meglátogatja a gyöngélkedő táborszernagyot, ki vidáman beszélget látogatóival. — A szabadságharcz emléke Aradon. Salacz Gyula polgármester elnöklésével tegnap ülést tartott egy bizottság, melyet a február havi városi közgyűlés küldött ki, hogy határozzon a szabadságharcz emlékének megörökítése fölött. A bizottság elhatározta, hogy az aradi 48-as ereklyemúzeumnak hálaját érti, lenne pedig mauzóleumot a tizenhárom vértanúnak. Az aradi vértanuk hamvait tizenhárom szarkofágban itt helyezik el. Hogy e hamvakhoz juthassanak, ásatások lesznek a várfasorban, ahol a tizenhárom vértanú-tábornok közül a négy kegyelemből agyonlőtt van eltemetve. — A szabadságharcz-szobor. A szabadságharcz-szobor is a Bazilika sorsára jutott, nem tud megszületni. Évtizedes múltra van már s esztendőkkel ezelőtt együtt volt annyi pénz, hogy a szobor megvalósításához hozzáfoghattak volna, de csak húzták-halasztották a szobor ügyét. Néhány évvel ezelőtt azt mondták a város vezetői, hogy majd a szabadságharc félszázados évfordulójára csinálják meg a szobrot, de az évforduló közeledett és a város urai hallgattak. Tavaly a sajtó fölkeverte a szobor dolgát, de persze már arról szó sem lehetett, hogy olyan monumentálisnak tervezett szobrot elkészítsenek a szabadságharc évfordulójára. A sürgetésnek annyi eredménye volt csupán, hogy megállapították a szobor helyét az Újépület telkén s a főváros vezetői azt ígérték, hogy majd a márczius 15-ikén tartandó ünnepi közgyűlésen kihirdetik a szoborra a pályázatot s addig össze is állítják a pályázat föltételeit. A szabadság napjának félszázados évfordulója azonban elérkezett és mivel ünnepi közgyűlést nem tartottak, elmaradt a pályázat kihirdetése is. De nemcsak a pályázat kihirdetése maradt el, hanem még a pályázat föltételeit sem állították össze, sőt nem is gondolnak arra, hogy a szobor pályázatát kiírják. Azt beszélik, hogy ebben az esztendőben nem akarják öszszekeverni a szobor ügyét — az osztrák császár félszázados jubileumával. Ezt azonban aligha érik el egészen, mert egyik közelebbi közgyűlésen meginterpellálják a szobor ügyében a polgármestert. — Az eltűnt ménesigazgató, Maurovics Fábián, a fogarasi ménesbirtok volt igazgatójának ügye, melyet már részletesen ismertettünk, ma fordulóra jutott. A földmivelésügyi miniszter tudvalevőleg fölhívást adott ki e hónap 21-én a hivatalos lapban, fölszólítván azismeretlen tartózkodása Maurovics Fábián miniszteri titkár, ménesbirtok igazgatót, hogy a szolgálati szabályok 254-ik §-ában körülírt következmények terhe alatt e hónap 31-ikéig jelentkezzék Darányi Béla m. kir. gazdasági főigazgatónál. Maurovicsot ugyanis súlyos természetű szabálytalanságok miatt fegyelmi úton nyugdíjazták, ugyanakkor a földmivelési miniszter rendeletben felszólította őt, hogy a kezelése alatt levő birtok igazgatását adja át. Maurovics azonban nemcsak, hogy ennek a rendeletnek eleget nem tett, de hivatalos szolgálati helyéről, Fogarasról, engedély nélkül, ismeretlen helyre megszökött. Ekkor újabb vizsgálatot tartottak a ménesbirtok ügyei körül s kiderült, hogy Maurovics 12.000 írttal megkárosította az államot. Nyugdijára és ingóságaira, melyek ez összeget fedezni képesek, nyomban elrendelték a zárlatot s újab fegyelmi vizsgálatot indítottak meg ellene. Ekkor hivta fel őt a Budapesti Közlönyben a földmivelésügyi miniszter, hogy máig jelentkezzék a fegyelmi bizottság elnökénél. Maurovics ellen holnap megteszi a bűnvádi feljelentést a földmivelési minisztérium. A fegyelmi vizsgálatot pedig nélküle is meg fogják tartani ellene. A szolgálati szabályok 254. §-a szerint most már elvesztette 1160 forintnyi nyugdíját is s nem tartozik többé a földmivelésügyi minisztérium kötelékébe. Maurovics körülbelül 40 ezer forintnyi váltótartozással és kölcsönökkel károsított meg magánosokat. Azt hiszik, hogy Romániába szökött. — Szoczialisták fészkelődése a Bácskában. A szoczialisták — mint levelezőnk írja — ismét mozgolódni kezdenek Bácsmegye több helyén. A szabadkai kapitányságnak tudomására jutott ugyanis, hogy néhány véresszájú szoczialista izgató a város területén a munkásosztályt szónoklatokban arra izgatja, hogy a munkásigazolványokat ne váltsák ki. Nehogy tüntetéssé fajuljon a gyülekezés, az izgató szónokokat elfogták, és a legvéresebb szájú három agitátort Pethies Lőrinczet 10 napi fogházra és 100 frt pénzbüntetésre, Rogiss Ferenczet és Hankó Rókust pedig egyenként 5—5 napi fogházra és 50—50 frt pénzbüntetésre ítélték el.