Magyarország, 1898. október (5. évfolyam, 272-302. szám)
1898-10-01 / 272. szám
Bupest, 1898. szombat, október 1. MAGYARORSZÁG hogy Ház foglalkozhatott volna a legégetőbb kérd tárgyalásával. Mt Apponyi Albert gróf szólalt fel, a ki kifejtette, hogy a helyzet ma sokkal súlyosabb, min volt valaha, mert az osztrák kormány tegip leplezetlenül feltárta azt, miszerint a kétormány között a kvóta felemelésére nézve törtl megállapodás, pedig azt Bánffy báró miteddig folyton tagadta. Már most kérdi, migaz ? Vagy nem felel meg a magyar kormáy állítása a valóságnak , hogy nincs megállapods a kvótára nézve, vagy pedig az osztrák bonány követett el egy hallatlan vakmerőséget, amikor egy egyezményes javaslatban oly kilentést tett, mely a híres augusztusi megálmodásokkal ellenkezik. Bánffy Dezső báró ekként falhoz szorittatván, hirtelen volt, kelletlenül bár, nyilatkozni. A ledés lényegére nézve megint tagadta, hogy a kvótára nézve megállapodott volna az osztrák írmánynyal. Hogy Thun gróf mivel indokolja ten törvényjavaslatot, az ő reá (Bánffyra) érve nem lehet kötelező. Az képezheti az sztrák kormány egyéni nézetét vagy óhajtását, ő még nem képez megállapodást. A kiegyzési javaslatok tárgyalására nézve pedig kilrásba helyezte, hogy azoknak tárgyalásához a pénzügyi bizottság a jövő héten hozzáfoghat. Egyébként nagyon szerette volna — úgymond — ha a Margithídról szóló javaslatot le lehetett volna már tárgyalni, mert a mostani alacsony vízállás mellett kedvező körülményeközött lehetett volna hozzáfogni a munához. A vitát csattanósan fejezte be Horánszky Nándor, amikor rámutatott arra, hogy a miniszterelnök mostani nyilatkozata és az osztrákkormány tegnap beterjesztett javaslatának indokolása között felmerülő differencziákból aztünk ki, hogy a két kormány között még nem ott létre megegyezés a kiegyezést illetőleg. Ha pedig nincs ilyen megegyezés, akkor már s meg van sértse az 1898. 1. t.-cz., mely paran.»ácsiságra érett életkorára is kellemetlen titélzásoknak lehetne alapja — nem késett a ’e lelettel. » — Riza — mondta egykedvűen — addigi mi lakásunkon marad, és gondot visel majd a gyermekekre. Réczeyné, a mama, ki valami végett épp az imént lépett volt a szalonba, szükségesnek tartotta, hogy megjegyezze: — Bizony, kedves Géza, nem hinném, hogy mégis egy olyan idősebb kisasszony, mint Riza, — bármilyen kedves és jó teremtés is különben — de már koránál fogva is megfelelő gondozója lehetne a szegény kicsinyeknek — Persze, hogy nem — hagyta reá halkan az osztálytanácsos úr, fölcsillanó tekintettel pillantva az aranyhajú Irénre, kit, miként azt annak idején bizalmas körben már többször hangoztatta volt is, éppen a gyermekek miatt választott élelőtársául. — Majd lűne-t fogadnak melléjük — szólt közbe komolyan a leány. — Az még nem olyan nagy költség. Szalántzyra pillantott, ki most szórakozottan nézett maga elé. — Vagy — folytatta Irén halvány mosolylyal — talán : sokallja ? A kisasztalon át hanyagul a férfi felé nyújtotta a karját, mely most ingerlően fehérlett elő a kicsit hátracsúszott pongyolaujjból. A vőlegény derülten vetette föl a szemét. — Már hogy’ sokallnám ? — szólalt meg szelíden, rövid vártatva, mintha hamarjában nem tudta volna bizonyosan, hogy mi is volt voltaképpen a föltett kérdés. — Természetes, hogy benne-t fogadunk. Gyürüs kezével közben lassan csirógatta a menyasszonya kacsáját, csalóan előírja, hogy a megegyezés május 1-ig meglegyen a két kormány között. Bánffy báró erre a kérdésre adós maradt a válaszszal, mire az elnök a holnapi ülés napirendjét a maga propozícziója értelmében állapította meg. Részletes tudósításunk a következő : Elnök : Bemutatja Jakabffy Imre, Brassó vármegye kormányi választókerületében időközben megválasztott országgyűlési képviselő megbízólevelét bemutatja : Érsekújvár város több lakosának Crausz István, — és Egyházasfalu, Gogánfa és Dasztifalu, valamint Ujkér községek lakosainak Fodorz Rezső képviselő által beadott kérvényeit a földadó leszállítása és a tőzsdeadó behozatala iránt. Provizórium az ujonczjutalókról. Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter : T. Ház! Az 1889. VI. t.-cz. t. i. a véderőről szóló törvényczikk 11. §-ának első bekezdése azt rendeli, hogy úgy a közös hadsereg, mint a honvédség tijonczjutalékának változatlan meghagyása, fölemelése, vagy leszállítása iránt a kormány 10 éven belül köteles javaslatot előterjeszteni. Van szerencsém tehát egy törvényjavaslatot előterjeszteni, hogy az 1899-ik évre ezen ujonczjutalék változatlanul hagyassák. Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot előzetes tanulmányozás és jelentéstétel végett a véderő-bizottsághoz utasítanis annak kinyomatása és szétosztása iránt intézkedni. Megjegyzem egyúttal, hogy az 1899-ik évben kiállítandó, illetőleg megajánlandó újonezjutalékról szóló törvényjavaslatot a legközelebbi napokban külön elő fogom terjeszteni. Tij vicinálisok. Dániel Ernő báró kereskedelmi miniszter: Van szerencsém két jelentést beterjeszteni, éspedig: a körmend—németujvári gőzmozdonya helyiérdekű vasút engedélyezése tárgyában, továbbá a félegyháza—majsai helyiérdekű gözmozdonyu vasút engedélyezése tárgyában, a belistye—prandanoviczi helyiérdekű keskeny vágányu, gözmozdonyu vasút engedélyezése tárgyában; az óbecse—újvidék—titeli h. c. gözmozdonyu vasút megtörtént engedélyezése tárgyában ; a zsibó- nagybányai h. é. gözmozdonyu vasút engedélyezéséről ; a székesfehérvár—bicskei h. é. gözmozdonyu vasút engedélyezéséről és végre a margitta—szilágysomlyói h. é. gözmozdonyu vasút engedélyezéséről. Kérem a t. Házat, méltóztassék elrendelni, hogy ezen két jelentésem kinyomassék, szétosztassék és előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi bizottsághoz utasíttassék. Törvény a királynéról. Következik az Erzsébet királynéról szóló törvényjavaslat harmadik olvasása. A Ház a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Vita a napirendről. Elnök: Következik a holnapi ülés napirendjének megállapítása. Erre nézve a Ház korábbi határozata fonalán javaslatba hozom, hogy a holnap 10 órakor tartandó ülésen a Ház töltse be az alelnöki helyet és válaszsza meg a következő bizottsági tagokat : a földmivelésügyi bizottságba, a számvizsgáló bizottságba és a közlekedésügyi bizottságba egy-egy tagot. Elfogadja a Ház ? (Igen !) Polonyi Géza : T. Ház ! Én a magam részéről a proponált napirendet — nem munkarendről van szó — elfogadom, csupán néhány rövid megjegyzést akarok most is kockáztatni. A képviselőház tudomással bír arról, hogy az országgyűlés összehivatott szeptember hó 5-ére, a ma szeptember 30-ikát írjuk. Ezen egy hónap alatt a képviselőház semmiféle érdemleges munkát nem végzett.Úgy van! Úgy van balfelől! Ellenmondások a jobboldalon.) Ma is a mélyen t. elnökségnek egy propozícziójával állunk szemben, amely a képviselőház foglalkoztatására nézve érdemleges munkát javaslatba nem hoz. (Ügy van ! ügy van a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház! A magam részéről nem tehetek egyebet, mint arra való utalással, amit már múltkori felszólalásomban röviden érintettem, hogy nekem az a meggyőződésem, — amelyet legközelebb bővebben is indokolni fogok, — hogy a kormány itt czélzatosan az ország kijátszására törekedett, államcsínyt tervezett az osztrák kormánynyal egyetértve, — mondom — nem lehetek egyebet, mint hogy konstatáljam azt, hogy a kormány, daczára annak, hogy a munkaképes parlament együtt van, a parlamentet foglalkoztatni nem képes, vagy foglalkoztatni nem akarja és ezáltal lehetetlenné teszi, hogy kellő időben, január 1-je előtt a törvény megfelelő intézkedései érvényesüljenek, a vámterület kérdésében a képviselőház határozatot hozhasson. Csupán ennek konstatálására szorítkozom most, mert a későbbi tárgyalások során ezt mint érvet érvényesíteni kívánom. Ezt tartottam szükségesnek megjegyezni, egyébiránt a propozíció ellen azért sem tehetek kifogást, mert a Ház egyik határozatán alapul, másrészt nem lehet kifogásom az ellen, hogy a házszabályoknak megfelelően a Ház maga konstituálva legyen. Egyébiránt csodálatos, hogy az alelnök megválasztására nézve sem hallottam propozícziót. (Felkiáltások a jobboldalon: De igenis tett propozicziót!) Igen? Bocsánatot kérek, nem hallottam, azt hittem, hogy ezt egy külön ülés napirendjére szánta a t. kormány. Miután a Ház ezeket elhatározta és semmiféle kifogásom nekem nem lehet az ellen, hogy a házszabályoknak megfelelőleg a Ház megalakuljon, a javaslatba hozott napirendhez ezen okból hozzájárulok. Elnök: Kíván még valaki szólani? Kossuth Ferencz: T. Ház ! Én is hozzájárulok ezen nagyon csonka napirendhez, de lehetetlen, hogy a magam és a közöttem levő párt nevében ki ne fejezzem megbotránkozásomat — engedjék meg, hogy ezzel a szóval éljek — a fölött, hogy akkor, amikor köztudomásúlag az országnak egyik legfontosabb ügye vár elintézésre, akkor az országgyűlés, bár a törvény által kiszabott nyolc hónapból elmúlt már négy hónap, mikor összeült a kormány vezetése alatt, még az ötödiket is elpocsékolni volt kénytelen. Ezt akartam megjegyezni. Elnök: Kiván még valaki szólani ? Apponyi Albert gróf : T. Ház ! Hozzájárulok az elnöki propoziczióhoz és pedig abból a paradoxálisnak látszó okból, mert az a Háznak érdemleges munkarendjére nem vonatkozik. Érdemleges munkarendet tartalmazó propozícióhoz, jöjjön bárhonnan, nem járulhatnék mindaddig, míg a kormány annak a kötelességének meg nem felel, hogy a Házat és az országot a kiegyezési ügyek állásáról tájékoztassa. E tekintetben a helyzet ma súlyosabb, mint volt akkor, amikor ezt a kérdést először fölvetették. Súlyosabbá vált az általa leleplezés által, melyet az osztrák kormány előterjesztései tartalmaznak. Mert addig, amíg a magyar kormány minden hozzá intézett kérdéssel szemben tagadta, hogy a kvóta fölemelésére nézve az osztrák kormánynyal bárminemű megegyezés léteznék, az osztrák kormánynak a fogyasztási adókra vonatkozó előterjesztése az indokolásban hivatalosan tartalmazza azt, hogy a mi financiális előnyt ezek az előterjesztések Magyarországnak nyújtanak, annak megadása egyenesen a magyar kvóta megfelelő felemeléséhez van kötve. (Igaz! ügy van a baloldalon.) Itt tehát két dolog közül egy áll: vagy nem felelt meg a valóságnak a magyar kormánynak az a nyilatkozata, mely szerint ő az osztrák kormánynyal a kvóta felemelésére nézve megegyezésre nem jutott, vagy az osztrák kormány hallatlan vakmerőséget engedett meg magának, midőn egy egyezményes javaslat indokolásában hivatalosan a megegyezés oly feltételét állítja, melyre nézve megegyezés nem jött létre. Csak még egy harmadik lehetőség volna, mely nincs kizárva, az, hogy régebben ugyanily természetű megállapodás az osztrák kormány és magyar kormány között nem létezett, hanem a híres augusztusi tárgyalások alatt jött létre, ma ilyen megállapodás van, vagy az osztrák kormány követett el olyan vakmerőséget, mely a magyar kormányra nézve erkölcsi lehetetlenséggé tenné, hogy vele tovább tárgyaljon. Ma tehát a helyzet még bonyolultabb, fenyegetőbb és a magyar parlament igénye, hogy világosan lásson, ma még evidensebb, annak érvényesítése ma még szigorúbb kötelessége. Azért ismételve kijelentem, hogy az elnöki propozícióhoz csak azért járulhatok, mert az érdemleges munkarendet nem érinti, hanem, hogy a Ház érdemleges munkálkodását lehetetlennek tartom mindaddig, Zsoldos László. ”