Magyarország, 1899. július (6. évfolyam, 179-209. szám)
1899-07-12 / 190. szám
í:>. FŐVÁROSI ÜGYEK. X Miniszteri jóváhagyások. A belügyminiszter jóváhagyta a következő közgyűlési határozatott: A Wesselényi-utcza folytatólagos megnyitására szükséges kisebb ingatlanságokra megszavazott 1500 forintot. — A mérnöki hivatal ideiglenes személyzete , költségeire megszavazott összegeket. — A Szalay■ és Markó-utczák közti részek csatornázására 4300 f frtot. — A Trombitás-utból kiágazó vízcső fektetésre 1950 frtot. — A Zsigmond-utcza, Pálffy-tér és Margit-kőpart határába eső területen vízcső fektetésre 4800 frtot. — A III. ker. szélén vízcső fektetésre 550 frtot. A Vigadó nem kap bérlőt. A bálozók eldorádója, a pesti Vigadó gazdátlanul marad, ha továbbra is így tart iránta a lelkesedés, mint most. A dolog ugyanis a következőképpen áll. A Vigadót sok éven keresztül Egerváry Géza, Rémi Róbert veje bérelte, kedvezményes áron. A Vigadónak úgy a vendéglője, mint tánctermei igen keresettek voltak, úgy, hogy Egervárynak semmi panasza sem volt a bérletre. Ez az állapota Egervárynak később szomorúan megváltozott, mire a vendéglőket albérletbe adta. Az albérlettel csak vesztett a Vigadó jóhiréből s a vendégek is lassan elmaradoztak. Midőn Egerváry látta ezt az állapotot, újra kezébe vette a Vigadó vezetését, de bizony őt sem kergette akkor már a szerencse. Az egész dolognak az lett a vége, hogy Egerváry teljesen tönkrement s a bérletet sem tudta fizetni. A tanács több ízben halasztást adott a hátralék lefizetésére, de hiába volt ez is, mert utoljára is a fővárosnak kellett árverést kérni Egerváry ellen. A bírói eljárás után Egerváry elhagyta a Vigadót, csupán a felső termek kezelése körül ajánlotta föl segítségét. A tanács a Vigadó ügyét rábízta a Vigadóra felügyelő bizottságra, mely pályázatot hirdetett a Vigadó bérletére. A bérlet határideje ma járt le s a bizottság ama jó reményben ült össze, hogy a Vigadón sikerül majd túladni. A bizottság azonban e jó reményében szomorúan csalódott, mert a bérletpályázaton senki sem jelentkezett s igy a Vigadóra nem akadt bérlő. Még utoljára megérjük, hogy magának a tanácsnak kell a vendéglőt átvenni s a kiméréseket házilag kezelni. X Cb. és kir. udvari szállítók. Több fővárosi czég az udvari szállítói czim helyett bevette a czimébe ipari foglalkozását is, ékszerészek például ilyenképpen : cs. és Mr. udvari ékszerész. A tanács nyolcz czégnek megtiltotta, hogy az udvari szállító czimet adományozó oklevél szövegében használt czimet megváltoztassa. Az egyik czég fölebbezett s a belügyminiszter fontos elvi határozatot hozott. A belügyminiszter kimondotta, hogy a czég csak az adományozó levélben levő czimüket használhatják. De ha az üzlettulajdonosok fontosnak tartják, hogy a czimben ipari foglalkozásuk is benne legyen, erre a belügyminisztertől külön kell engedelmet kérniök. A miniszter esetről-esetre minden külön díjazás nélkül megadja az engedelmet. Jentette, hogy Zsilinszky Mihály államtitkár megkérte őt, értesítené az ülés lefolyásáról. Jókai örömét fejezte ki azon, hogy még részt vehet ezen az ünnepen. Azután a Petőfi-házról mondot egyet-mást. Szerinte görög-szilben kellene a házat létesíteni, s meg kellene kérni a fővárost, adjon telket erre a czélra. Legalkalmasabbnak tartaná a Petőfi-szobor mögötti térséget. Indítványozza, hogy két tag járjon közbe a fővárosnál. Azután az ünnepségekről beszélt s felolvasta az általa irt Apotheozist, amit zajos éljenzéssel fogadtak a társaság tagjai. Amikor elnémult a taps, Jókai arra kérte a társaságot, hogy az ő öreg törődött testét kíméljék meg a segesvári úttól. Oda nem mehet, de itt Budapesten az ország szivében, Petőfi szobránál ő fogja elmondani az ünnepi beszédet. A társaság tagjai ezután megállapították az ünnepély programmját. A tulajdonképpeni ünnepnek Segesváron kell lefolynia, a havczmezőn, ahol Petőfi elesett. Budapesten is lesz ünnepség a szobor előtt s este a színkörben, ahol Jókai Apotheozisát fogják előadni. Bartók Lajos a Petőfi-ház helyéül esetleg az Erzsébet-téri kioszk térségét is alkalmasnak találná. Ami a fővárossal való érintkezést illeti, erről majd később határoznak. A Petőfi-társaság küldöttsége Wlassics Gyula kultuszminisztert fogja felkérni, hogy ő mondjon ünnepi beszédet Petőfi Sándor szobránál. A társaságot a miniszternek Rátkay László interpellációjára adott hazafias válasza biztatta, hogy Wlassics Gyulát az ünnepi beszéd megtartására kérje. Kis-Kőrösön Pósa Lajos, Mezőberényben Abafi Lajos fogja képviselni a társaságot. Segesvárra 29-én este 6 órakor külön vonat indul, melynek utasaihoz Kolozsvárról és Nagyváradról csatlakoznak. A csatatéri ünnep 11 órakor kezdődik. Bartók fogja a megnyitó beszédet tartani, azután E. Kovács Gyula elszavalja Jókai Apotheozisát, Endrődy Sándor, Makai Emil, Pósa Lajos, Papp Zoltán verseket olvasnak, míg Bársony István és Rákosi Viktor valami allegórikus, prózai dolgot fognak bemutatni, közben pedig az odavaló dalárda előadja id. Ábrányi Kornél Petőfi dalai czimű cziklusát. Azután leteszik koszorúikat: az országgyűlés, a kormány, a vármegye, Segesvár városa, az Akadémia, a Kisfaludy-társaság, a két írói kör, a Nemzeti Szövetség stb. Ez a programra persze még nem végleges. Az ünnepségre néhány ezer székely is bevonul Segesvárra. Az ünnepélyre külön meghívják Emich Gusztávot is, Petőfi műveinek első kiadójának jogutódját. — (Szerződtetések.) A Magyar Színház igazgatósága szerződtette Kápolnay Irént, a Kisfaludy Színház kedvelt szubrettjét és Fenyvessy Ernát, aki eddig a Dalos-színházban működött. — Relle Iván, a pozsonyi színház igazgatója szerződtette Rizzi Margit énekesnőt és Izsó Miklós komikust. — Leszkay Andor aradi igazgató szerződtette Hajnal Dezsőt, a sziniakadémia jelesen végzett növendékét. — Micsey Györgyhöz Kecskemétre szerződtek: Magas Béla, Mezey Kálmán, Ráthonyi Tilla és Szirmay Giga. (A bayreuthi Wagner-előadások.) Az idei Wagner-cziklusra már nagyban folynak az előkészületek. Az összetoborzott zenekarban a mi operánk két elsőrangú tagja is játszik: Kruysurick oboás és Gianicelli nagybőgős, aki különben filharmonikus hangversenyeinket is igazi szakavatott kézzel rendezi. (A Vígszínház vendégei.) A jövő szezonban a Vígszínházban néhány rendkívül érdekes vendégszereplés lesz. Szeptemberben Blaháné az Aranykakas fogadósnéja szerepében lép fel. Októberben Sarah Bernhardt több estén át vendégszerepei s Hamletet is eljátszsza. Novemberben Novelli, a nagyhirű olasz művész vendégszerepei a Vígszínházban. — (Solymosi Elek Kassán.) Solymosi Elek, a Népszínház kitűnő művésze a jövő héten Kassán vendégszerepel. Három legjobb szerepében, a «Veteránéban, «Lumpáczius Vagabundus»-ban és az «Árendás zsidó»-ban fog föllépni. Kassán nagy érdeklődéssel várják Solymosi felléptét. •— (A Városligeti Színkörben) Strauss operettjei nagy vonzóerőt gyakorolnak. A bőregérnek mind a két előadásában a házat zsúfolásig megtöltő közönség gyönyörködött. Ez bírta rá Feles igazgatót, hogy most egy másik Nfrotiss-operettet adasson elő. Szerdán a bájos dallamú, törhetetlen hatású Czigánybáró kerül színre. 12 IRODALOM, MŰVÉSZET. Petőfi-ünnep. — Saját tudósítónktól. — Budapest, július 11. Petőfi Sándor halálának ötvenéves emlékünnepére készül az ország. A Petőfi-társaság kezdeményezte ezt a hazafias emlékünnepet, amit nagyszabásúvá emel az az általános érdeklődés, amelylyel felkarolták a szabadság aranyszavú dalnokának halála napján rendezendő méltó megemlékezést. A Petőfi-társaság tagjai ma délelőtt az Akadémiában ismét értekezletet tartottak, amelyen egyrészt néhány eszmét vetettek föl a Petőfi-ház létesítése dolgában, másrészt pedig hozzávetőleg megállapították a segesvári Petőfi-ünnep programmját. Az ülésen Bartók Lajos elnökölt, maga az elnök: Jókai Mór, a tagok sorában foglalt helyet. Mint vendégek megjelentek: Madarász József orsz. képviselő, Vészi József, az Újságírók Egyesületének elnöke és Zseny József a Nemzeti Szövetség képviseletében. Bartók Lajos üdvözölvén a megjelenteket, beje MAGYARORSZÁG Budapest, 1899. szerda, julius 12. TÖRVÉNYSZÉK. * A kis-czelli panama. A vagyonbukott kisczelli takarékpénztár ügyében még egyre folyik a vizsgálat, a szakértők bújják a hírhedt takarékpénztár üzleti könyveit s ezeknek lapjai tesznek tanúságot arról, mire használták a takarékpénztárt meg a betevők összekuporgatott pénzét — a szomorú emlékű takarékpénztár börtönben ülő igazgatója és könyvelője. Különben újra Rosenberg Lajosról van szó, úgy látszik, nem volt áldás a takarékpénztárból összeharácsolt vagyonán, mert a hivatalos lap mai száma adja hírül, hogy Rosenberg Lajos ellen a szombathelyi törvényszék elrendelte a csődöt. A csődhirdetmény így hangzik: 1 8211/99. A szombathelyi törvényszék részéről közzététetik, hogy Rosenberg Lajos volt kis-czelli lakos, szombathelyi vizsgálati fogoly bárhol található ingó és Horvát. Szlavonországok kivételével, a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul dr. Prugberger Vincze törvényszéki biró, tömeggondnokul Bossányi József szombathelyi, helyetteséül Nagy József kis-czelli ügyvédek neveztettek ki.» * Sikkasztás a fogyasztási adóhivatalban. A józsefvárosi teherpályaudvar fogyasztási adóhivatala sikkasztóinak bűnügyét háromnapi tárgyalás után befejezte a budapesti törvényszék. Az ügyész, Egressy-Nagy László vádlóbeszédében valamennyi vádlottnak a sikkasztás miatt való elitélését kérte, utána dr. Készíts Antal, dr. Vig Viktor és a többi védők mondották el beszédeiket. Erre a törvényszék Szily István vádlottat nyolchavi börtönre és Técsi Dániel, Igaz György és Markert József vádlottakat tízhavi börtönre ítélte. VIDÉK. A délmagyarországi tanítóegylet 33-ik közgyűlése. Lippáról táviratozza tudósítónk . A várt ezer délmagyarországi tanító közül eddigelé mintegy 600 érkezett Lippára. A házakat fellobogózták, az egész város ünnepi ruhába öltözve kivonult az érkezők elé. A mozsárágyuk szakadatlan dörgése közt gyönyörű, magas övezetű diadalkapu alatt vonult be a menet a városba. A diadalkapu tele volt virággal, zöld lombok és virágguirlandok ékesítettek számos házat is. A székely tanítóktól is jött egy küldöttség, mely az aradiakkal egybeolvadva vesz részt a kongresszuson. A diadalkapunál Krivin városbíró üdvözölte a vendégeket, kik nevében Schenk Jakab, a jubiláló elnök válaszolt. A közgyűlés ma, 11-én délelőtt 10 órakor kezdődik; meg fognak emlékezni Schenk Jakabról, ki mint tanító 25 éve működik, az egyesületnek pedig 10 év óta az elnöke. A közgyűlésre megérkeztek: Halász Ferencz osztálytanácsos, a közokt. miniszter képviselője, Szebesstha temesi és Steinlach torontáli tanfelügyelők. Kossuth Lajos-ünnep Jászberényben. Jászberényben ma délelőtt leplezték le Kossuth Lajos arczképét a városháza dísztermében. Mint a jászberényi viszonyokat jellemző tényt említjük meg, hogy Kossuth Ferenczet édesatyja, Kossuth Lajos arczképének ma tartott leleplezési ünnepélyére nem hívták meg. A zsámbokréti választás Nyitráról írják lapunknak: Nyitra megyében még a régi rendszer meggondoltabb emberei körében is általános a megbotránkozás, hogy a július hó 25-én megtartandó választás elnökéül ugyanazt a Lénárt Sándort küldték ki, ki mint Tarnóczy méltó társa az általános választások alkalmával Európa egyik legbotrányosabb választását produkálta ; kinek közreműködésével valóságos szavazatrablás útján sikerült ezen szerencsétlen kerületben a választók számát 1500-ról 700-ra kiirtani ; szóval kit olyan embernek ismernek, aki pártpolitikai tekintetben mindenre képes. Ezen jelölés azt jelenti, hogy a Bánffy-korszakot Nyitra megyében teljes vadságában reaktivizálják. Az új rendszer pacifikáló elemei lehorgasztott fővel kérdik egymástól: hát ez mit jelent ? éppen akkor, midőn a békéltetők önzetlenségének már-már sikerült Vörösmarthy Bélának az egyhangú választást biztosítani. Általános a nézet megyeszerte, hogy most már ezen jelölésnek — mely általános szimpátiával találkozott — vége. A nagy Vörösmarthy Mihály fia, Széll Kálmán sógora el nem fogadhat mandátumot a választói jog hóhérai kezéből. Érdemes gondolkozni azon Bánffy-korszakbeli furfang fölött, mely csak a politikailag legromlottabb