Magyarország, 1899. július (6. évfolyam, 179-209. szám)

1899-07-12 / 190. szám

í:>. FŐVÁROSI ÜGYEK. X Miniszteri jóváhagyások. A belügyminisz­­­­ter jóváhagyta a következő közgyűlési határozato­tt: A Wesselényi-utcza folytatólagos megnyitására­­ szükséges kisebb ingatlanságokra megszavazott 1500­­ forintot. — A mérnöki hivatal ideiglenes személyzete , költségeire megszavazott összegeket. — A Szalay­­■ és Markó-utczák közti részek csatornázására 4300 f frtot. — A Trombitás-utból kiágazó vízcső fekte­tésre 1950 frtot. — A Zsigmond-utcza, Pálffy-tér és Margit-kőpart határába eső területen vízcső fekte­tésre 4800 frtot. — A III. ker. szélén vízcső fekte­tésre 550 frtot.­­ A Vigadó nem kap bérlőt. A bálozók eldorádója, a pesti Vigadó gazdátlanul marad, ha továbbra is így tart iránta a lelkesedés, mint most. A dolog ugyanis a következőképpen áll. A Vigadót sok éven keresztül Egerváry Géza, Rémi Ró­bert veje bérelte, kedvezményes áron. A Vigadó­nak úgy a vendéglője, mint tánc­termei igen ke­resettek voltak, úgy, hogy Egervárynak semmi panasza sem volt a bérletre. Ez az álla­pota Egervárynak később szomorúan megváltozott, mire a vendéglőket albérletbe adta. Az albérlettel csak vesztett a Vigadó jóhiréből s a vendégek is lassan elmaradoztak. Midőn Egerváry látta ezt az állapotot, újra kezébe vette a Vigadó vezetését, de bizony őt sem kergette akkor már­ a szerencse. Az egész dolognak az lett a vége, hogy Egerváry telje­sen tönkrement s a bérletet sem tudta fizetni. A tanács több ízben halasztást adott a hátralék lefize­tésére, de hiába volt ez is, mert utoljára is a fővá­rosnak kellett árverést kérni Egerváry ellen. A bírói el­járás után Egerváry elhagyta a Vigadót, csupán a felső termek kezelése körül ajánlotta föl segítségét. A tanács a Vigadó ügyét rábízta a Vigadóra fel­ügyelő bizottságra, mely pályázatot hirdetett a Vi­gadó bérletére. A bérlet határideje ma járt le s a bizottság ama jó reményben ült össze, hogy a Vi­gadón sikerül majd túladni. A bizottság azonban e jó reményében szomorúan csalódott, mert a bérlet­­pályázaton senki sem jelentkezett s igy a Vigadóra nem akadt bérlő. Még utoljára megérjük, hogy ma­gának a tanácsnak kell a vendéglőt átvenni s a ki­méréseket házilag kezelni. X Cb. és kir. udvari szállítók. Több fővárosi czég az udvari szállítói czim helyett bevette a czi­­mébe ipari foglalkozását is, ékszerészek például ilyenképpen : cs. és Mr. udvari ékszerész. A tanács nyolcz czégnek megtiltotta, hogy az udvari szállító czimet adományozó oklevél szövegében használt czimet megváltoztassa. Az egyik czég fölebbezett s a belügyminiszter fontos elvi határozatot hozott. A belügyminiszter kimondotta, hogy a czég csak az adományozó levélben levő czimüket használhatják. De ha az üzlettulajdonosok fontosnak tartják, hogy a czimben ipari foglalkozásuk is benne legyen, erre a belügyminisztertől külön kell engedelmet kérniök. A miniszter esetről-esetre minden külön díjazás nélkül megadja az engedelmet. Jentette, hogy Zsilinszky Mihály államtitkár meg­kérte őt, értesítené az ülés lefolyásáról. Jókai örömét fejezte ki azon, hogy még részt vehet ezen az ünnepen. Azután a Petőfi-házról mon­dot egyet-mást. Szerinte görög-szilben kellene a há­zat létesíteni, s meg kellene kérni a fővárost, adjon telket erre a czélra. Legalkalmasabbnak tartaná a Petőfi-szobor mögötti térséget. Indítványozza, hogy két tag járjon közbe a fővárosnál. Azután az ünnep­ségekről beszélt s felolvasta az általa irt Apotheozist, a­mit zajos éljenzéssel fogadtak a társaság tagjai. A­mikor elnémult a taps, Jókai arra kérte a társa­ságot, hogy az ő öreg törődött testét kíméljék meg a segesvári úttól. Oda nem mehet, de itt Buda­pesten az ország szivében, Petőfi szobránál ő fogja elmondani az ünnepi beszédet. A társaság tagjai ezután megállapították az ünnepély programmját. A tulajdonképpeni ünnepnek Segesváron kell lefolynia, a havczmezőn, a­hol Petőfi elesett. Budapesten is lesz ünnepség a szobor előtt s este a színkörben, a­hol Jókai Apotheozisát fogják előadni. Bartók Lajos a Petőfi-ház helyéül esetleg az Erzsébet-téri kioszk térségét is alkalmasnak találná. A­mi a fővárossal való érintkezést illeti, erről majd később határoznak. A Petőfi-társaság küldöttsége Wlassics Gyula kultuszminisztert fogja felkérni, hogy ő mondjon ünnepi beszédet Petőfi Sándor szobránál. A társa­ságot a miniszternek Rátkay László interpellác­ió­­jára adott hazafias válasza biztatta, hogy Wlassics Gyulát az ünnepi beszéd megtartására kérje. Kis-Kőrösön Pósa Lajos, Mezőberényben Abafi Lajos fogja képviselni a társaságot. Segesvárra 29-én este 6 órakor külön vonat indul, melynek utasaihoz Kolozsvárról és Nagyváradról csatlakoznak. A csatatéri ünnep 11 órakor kezdődik. Bartók fogja a megnyitó­ beszédet tartani, azután E. Kovács Gyula elszavalja Jókai Apotheozisát, Endrődy Sándor, Makai Emil, Pósa Lajos, Papp Zoltán verseket olvasnak, míg Bársony István és Rákosi Viktor valami allegórikus, prózai dolgot fognak bemutatni, közben pedig az odavaló dalárda előadja id. Ábrányi Kornél Petőfi dalai czimű cziklusát. Azután leteszik koszorúikat: az országgyűlés, a kormány, a vármegye, Segesvár városa, az Akadémia, a Kisfaludy-társaság, a két írói kör, a Nemzeti Szövetség stb. Ez a programra persze még nem végleges. Az ünnepségre néhány ezer székely is bevonul Segesvárra. Az ünnepélyre külön meghívják Emich Gusztávot is, Petőfi művei­nek első kiadójának jogutódját. — (Szerződtetések.) A Magyar Színház igazga­tósága szerződtette Kápolnay Irént, a Kisfaludy­ Színház kedvelt szubrettjét és Fenyvessy Ernát, a­ki eddig a Dalos-színházban működött. — Relle Iván, a pozsonyi színház igazgatója szerződtette Rizzi Margit énekesnőt és Izsó Miklós komikust. — Leszkay Andor aradi igazgató szerződtette Hajnal Dezsőt, a sziniakadémia jelesen végzett növendékét. — Micsey Györgyhöz Kecskemétre szerződtek: Magas Béla, Mezey Kálmán, Ráthonyi Tilla és Szirmay Giga.­­ (A bayreuthi Wagner-előadások.) Az idei Wagner-cziklusra már nagyban folynak az előkészü­letek. Az összetoborzott zenekarban a mi operánk két elsőrangú tagja is játszik: Kruysurick oboás és Gianicelli nagybőgős, a­ki különben filharmo­nikus hangversenyeinket is igazi szakavatott kézzel rendezi.­­ (A Vígszínház vendégei.) A jövő szezon­ban a Vígszínházban néhány rendkívül érdekes ven­dégszereplés lesz. Szeptemberben Blaháné az Arany­kakas fogadósnéja szerepében lép fel. Októberben Sarah Bernhardt több estén át vendégszerepei s Hamletet is eljátszsza. Novemberben Novelli, a nagyhirű olasz művész vendégszerepei a Vígszín­házban. — (Solymosi Elek Kassán.) Solymosi Elek, a Népszínház kitűnő művésze a jövő héten Kassán vendégszerepel. Három legjobb szerepében, a «Ve­teránéban, «Lumpáczius Vagabundus»-ban és az «Árendás zsidó»-ban fog föllépni. Kassán nagy ér­deklődéssel várják Solymosi felléptét. •— (A Városligeti Színkörben) Strauss ope­rettjei nagy vonzóerőt gyakorolnak. A bőregér­nek mind a két előadásában a házat zsúfolásig meg­töltő közönség gyönyörködött. Ez bírta rá Feles igazgatót, hogy most egy másik Nfrotiss-operettet adasson elő. Szerdán a bájos dallamú, törhetetlen hatású Czigánybáró kerül színre. 12 IRODALOM, MŰVÉSZET. Petőfi-ü­nnep. — Saját tudósítónktól. — Budapest, július 11. Petőfi Sándor halálának ötvenéves emlék­ünnepére készül az ország. A Petőfi-társaság kezdeményezte ezt a hazafias emlékünnepet, a­mit nagyszabásúvá emel az az általános ér­deklődés, a­melylyel felkarolták a szabadság aranyszavú dalnokának halála napján rende­zendő méltó megemlékezést. A Petőfi-társaság tagjai ma délelőtt az Akadé­miában ismét értekezletet tartottak, a­melyen egy­részt néhány eszmét vetettek föl a Petőfi-ház létesí­tése dolgában, másrészt pedig hozzávetőleg meg­állapították a segesvári Petőfi-ünnep programmját. Az ülésen Bartók Lajos elnökölt, maga az elnök: Jókai Mór, a tagok sorában foglalt helyet. Mint vendégek megjelentek: Madarász József orsz. kép­viselő, Vészi József, az Újságírók Egyesületének elnöke és Zseny József a Nemzeti Szövetség képviseletében. Bartók Lajos üdvözölvén a megjelenteket, beje­ MAGYARORSZÁG Budapest, 1899. szerda, julius 12. TÖRVÉNYSZÉK. * A kis-czelli panama. A vagyonbukott kis­­czelli takarékpénztár ügyében még egyre folyik a vizsgálat, a szakértők bújják a hírhedt takarékpénz­tár üzleti könyveit s ezeknek lapjai tesznek tanúsá­got arról, mire használták a takarékpénztárt meg a betevők összekuporgatott pénzét — a szomorú em­lékű takarékpénztár börtönben ülő igazgatója és könyvelője. Különben újra Rosenberg Lajosról van szó, úgy látszik, nem volt áldás a takarékpénztár­ból összeharácsolt vagyonán, mert a hivatalos lap mai száma adja hírül, hogy Rosenberg Lajos ellen a szombathelyi törvényszék elrendelte a csődöt. A csődhirdetmény így hangzik: 1 8211/99. A szombat­­helyi törvényszék részéről közzététetik, hogy Ro­senberg Lajos volt kis-czelli lakos, szombathelyi vizsgálati fogoly bárhol található ingó és Horvát. Szlavonországok kivételével, a magyar állam terüle­tén levő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul dr. Prugberger Vincze törvényszéki biró, tömeggondnokul Bossányi József szombathelyi, helyetteséül Nagy József kis-czelli ügyvédek ne­veztettek ki.» * Sikkasztás a fogyasztási adóhivatalban. A józsefvárosi teherpályaudvar fogyasztási adóhiva­tala sikkasztóinak bűnügyét háromnapi tárgyalás után befejezte a budapesti törvényszék. Az ügyész, Egressy-Nagy László vádlóbeszédében valamennyi vádlottnak a sikkasztás miatt való elitélését kérte, utána dr. Készíts Antal, dr. Vig Viktor és a többi védők mondották el beszédeiket. Erre a törvényszék Szily István vádlottat nyolc­havi börtönre és Técsi Dániel, Igaz György és Markert József vádlottakat tízhavi börtönre ítélte. VIDÉK. A délmagyarországi tanítóegylet 33-ik közgyűlése. Lippáról táviratozza tudósítónk . A várt ezer délmagyarországi tanító közül eddig­­elé mintegy 600 érkezett Lippára. A házakat fellobogózták, az egész város ünnepi ruhába öltözve kivonult az érkezők elé. A mozsár­ágyuk szakadatlan dörgése közt gyönyörű, ma­­gas övezetű diadalkapu alatt vonult be a menet a városba. A diadalkapu tele volt virággal, zöld lombok és virágguirlandok ékesítettek szá­mos házat is. A székely tanítóktól is jött egy küldöttség, mely az aradiakkal egybeolvadva vesz részt a kongresszuson. A diadalkapunál Krivin városbíró üdvözölte a vendégeket, kik nevében Schenk Jakab, a jubiláló elnök vála­szolt. A közgyűlés ma, 11-én délelőtt 10 óra­kor kezdődik; meg fognak emlékezni Schenk Jakabról, ki mint tanító 25 éve működik, az egyesületnek pedig 10 év óta az elnöke. A közgyűlésre megérkeztek: Halász Ferencz osz­tálytanácsos, a közokt. miniszter képviselője, Szebesstha temesi és Steinlach torontáli tanfel­ügyelők. Kossuth Lajos-ünnep Jászberényben. Jász­berényben ma délelőtt leplezték le Kossuth Lajos arczképét a városháza dísztermében. Mint a jász­berényi viszonyokat jellemző tényt említjük meg, hogy Kossuth Ferenczet édesatyja, Kossuth Lajos arczképének ma tartott leleplezési ünnepélyére nem hívták meg. A zsámbokrét­i választás­ Nyitráról írják lapunknak: Nyitra megyében még a régi rendszer meggondoltabb emberei körében is általános a meg­botránkozás, hogy a július hó 25-én megtartandó választás elnökéül ugyanazt a Lénárt Sándort küldték ki, ki mint Tarnóczy méltó társa az általános választások alkalmával Európa egyik legbotrányo­­sabb választását produkálta ; kinek közreműködésé­­vel valóságos szavazatrablás útján sikerült ezen szerencsétlen kerületben a választók számát 1500-ról 700-ra kiirtani ; szóval kit olyan embernek ismernek, a­ki pártpolitikai tekintetben mindenre képes. Ezen jelölés azt jelenti, hogy a Bánffy-korszakot Nyitra megyében teljes vadságában reaktivizálják. Az új rendszer pac­ifikáló elemei lehorgasztott fővel kérdik egymástól: hát ez mit jelent ? éppen akkor, midőn a békéltetők önzetlenségének már-már sike­­rült Vörösmarthy Bélának az egyhangú választást biztosítani. Általános a nézet megyeszerte, hogy most már ezen jelölésnek — mely általános szimpátiával találkozott — vége. A nagy Vörösmarthy Mihály fia, Széll Kálmán sógora el nem fogadhat mandá­tumot a választói jog hóhérai kezéből. Érdemes gondolkozni azon Bánffy-korszakbeli fur­­fang fölött, mely csak a politikailag legromlottabb

Next