Magyarország, 1899. augusztus (6. évfolyam, 210-240. szám)
1899-08-04 / 213. szám
41 2: ■ ■' ; * MAGYARORSZÁG 1 11 Budapest, 1899. péntek, augusztus 41 esperesi kerületéhez csatoltassék, melynek lakossága, egyházi s iskolai viszonyai úgyis sok tekintetben megegyeznek alyázókéival. Ez volna a kérdés leggyökeresebb megoldása. Másfelől azonban oly módozatot ajánlanak, mely bizonyos tekintetben kímélni volna hivatva a történelmi s hagyományos érdekeket és ezzel a régi statusquo helyreállítására törekszik. A Muraköz vagyis a zágrábi érseki egyházmegyének Dráván inneni része ugyanis egykor külön belini főesperességet képezett, melynek dignitáriusát azóta nem nevezték ki, mióta a horvát túszók a Muraköz horvátosítására aknamunkájukat megkezdték volt. Ez a főesperesség tehát régi hatáskörét visszanyerné ; a berrni főesperes egyúttal a zágrábi magyar kanonoki stallumok egyikét is birtokolná, különben pedig a zágrábi érsek fennhatósága alatt, de külön jogkörrel kormányozná a muraközi huszonkét plébániát, melyek közül kilencz akath. vallásalap, tizenegy a Csáktornyai uradalom, egy a csákvári uradalom s egy az érsek kegyurasága alatt áll. A lényeges változás azonban az volna, hogy a muraközi lelkészi s segédlelkészi állásokra csak oly papokat nevezne ki a fentemlített főesperes, a kik a szombathelyi papnevelő-intézetben nyerik majd kiképeztetésüket s ott szenteltetnek föl áldozatokká. Ezáltal a horvát túlzók, kik a zágrábi szemináriumban magukba szívott ellenséges indulattal töltik be a Muraköz számos plébániáit, teljesen elvesztenék itt befolyásukat és a lehetőséget is az izgatásra. E megoldási módozatok között fog majd a katholikus autonómiai kongresszus 29-es bizottsága választani, mégpedig ama részletes munkálat alapján, melyet illetékes helyről eléje terjesztenek s amelyben a további adatok és a teendő intézkedések sokkal körülményesebben fölsorolják, mint azt mi egy czikk keretében tehetnék. Azt azonban már most is elárulhatjuk, hogy hiábavaló azoknak a félelme, akik a Muraköz egyházi rendezését abból az állítólagos okból ellenzik, mert a horvátok annak fejében kárpótlásul követelni fogják a pécsi egyházmegye ama területének átengedését, mely politikailag s közigazgatásilag Horvátországhoz tartozik. Honnan ismerik ők így a horvátok jövendő követeléseit ! ! No, de nincs ok ezektől aggódni. A pécsi egyházmegyéhez tartozó ama tizenhárom maniai plébániára, mely Verőcze megyében a valpói s miheljaczi alesperesi kerületet képezi, a horvátok nem fognak reváns igényeket bejelenteni még pedig abból az okból, mivel azok átvételével nagy anyagi terheket vennének magukra, amit a horvátok egyáltalán vissza szoktak utasítani ; azonfelül az említett plébániák nagyszámú magyar híveit, kiket politikai s közigazgatási úton sehogy sem tudtak horvátosítani, éppenséggel nem kívánják meg, jól tudván — és ezen panaszkodnak is— hogy a magyarság terjeszkedik ma Szlavóniában, és a horvátok ezt a nevezett plébániák beolvasztásával semmiképpen sem fogják előmozdítani. Egyébként a kath. autonómiai kongresszus 27 fős bizottságán áll, vájjon megijed-e a horvátok követeléseitől, ha ezeknek ugyan kedvük lesz ilyenekkel előállani ? grUiriiiii. hm ........ ... raagjgiigaai Az arcza most is lángolt, szemei villámlottak, de kedves piezi ajkai körül pajkos mosoly jelent meg. Egy cseppet sem ijedt meg, amint a szemem köré nézett: — Azért jött, amit a múltkor ígértem ? Azért, hogy megkérjem a kezét — mondtam rá én. — Negyedfél hónap óta keresem. Újra elmosolyodott. Oh, a leányok rögtön megtudják, hogy hatalmukban van egy férfi. S ingerkedve szólt : — Azóta hegedülni is tanult. — Magáért. — mondtam neki sóhajtva. — Hallottam, — mondta ő, — tegnap jöttem meg faluról s Karolin mindjárt újságolta. De most már jöjjön be, nem illik az ajtó elött beszélgetni. Nagy kő esett le a Wurdáék szivéről, mikor megtudták, hogy nem kell már tőlem félteni a leányaikat s hogy nem vagyok lump, hanem az Annusba vőlegénye. — Holló! — tiltakozott Annusba, — ahhoz még a mamáéknak is szavuk lesz otthon, meg nekem is. Azért, hogy három hónapig tanult muzsikálni, ha igaz, én értem, ne gondolja, hogy mindjárt úgy tánczolok, ahogy maga hegedül. * * A szép fiatal asszony befogta urának a száját. No elég már. Még azt hiszik, hogy valami sárkány vagyok, valami harczias menyecske. Pedig csak egy kicsit ostobácska voltam még akkor. A Petőfi-ünnep. Budapest, aug 3. A legnagyobb magyar költő halála 50 éves fordulóját nemcsak Magyarországon, de messze idegen országokban is megünnepelték. Azokat, akik a külföldön is megtartották magyar voltukat, a magyar érzést, halála napján épp úgy ünnepben egyesítette a költő emléke, mint ahogy az egész ünneplő ország összeforrott a hazaszeretet ünnepén. Párisi tudósítónk jelentése szerint a franczia fővárosban az ottani magyar egyesület, díszes ünnepet rendezett július 31-én. Az ünnep az egyesület Rue de Seine 57. alatti helyiségeinek nagy dísztermében folyt le, amelyre valóban büszkék lehetnek itteni honfitársaink. A díszteremben a király és a boldog emlékezetű királyné olajfestésü arczképei mellé sorakoznak hazánk kiválóbbjainak arczmásai: Kossuth Lajosé, Deák Ferenczé, Bathyányé, Arany Jánosé, stb. s más hazafias képek, mint Erzsébet királyné Deák Ferencz ravatalánál, 1848—49. A teremben emelvény volt fölállítva nemzeti szinti szövettel bevonva. A pódium mögött a falon Petőfi aranykeretes, fénynyomatú képe volt óriási babérkoszomtól környezve. Az ünnep 10 órakor este vette kezdetét. Az ünneplők között voltak: dr. Návay Aladár min. titkár, dr. Nagy Albert budapesti orvos, lapunk orvosi szakreferense, Tordai-Kádár Gábor a párisi magyar egyesület elnöke, Máthé Bálint az egyesület titkára, az ünnepet rendező bizottság, UngváryAndor, Schuhh Endre, Bak Bálint Obláth Rezső, Spitzer Dezső, Vajda Pál, Hermánn, Segner, Szabó Sándor, Tesztrikzy stb. párisi magyarok. A megnyitó beszédet Márkó Bálint tartotta, a melyben az ünnep nagyjelentőségűről beszélt. Utána Margitta Sándor tartott ünnepi beszédet, a mely nagy hatást tett a jelenvoltakra. Majd Holländer V. szavalta el nagy hatással Jókai Apotheozisát a Magyarország vasárnapi számából. Aztán Feldmann Emil elszavalta Egy gondolat bánt engemet. . . czimü költeményt. Végül A nép nevében czimü költeményt szavalta el Weisel. A titkár ezután köszönetet mondott dr. Nagy Albertnek Jókai Apotheozisáért, amelyet Nagy hozott az egyesületnek, aki a párisi magyar egyesületnek emlékül fölajánlott egy Pdöfi-mellszobrot. Az ajánlatot kitörő lelkesedéssel fogadták, majd hazafias magyar dalokkal fejezték be a szép ünnepet. New Yorkban az ottani magyar egyesület szintén kivette részét a magyar nemzet ünnepéből s lelkes hangú táviratot intézett Bartók Lajoshoz, a Petőfi Társaság alelnökéhez. A vidékről tudósítóink ma a következő ünnepeket jelentik: Brassóban tegnap este szépen sikerült Petőfiünnepet rendezett a brassói nemzeti szövetség. A zsúfolásig megtelt színházban Hegyesi Mari, a nemzeti színház művésznője, Jókai Apoteózisát szavalta. A gyönyörű előadás valóságos tapsvihart keltett. Bartók Lajos lelkes beszédben méltatta Petőfit, buzdította a közönséget Petőfi emlékének évenként való megünneplésére és megígérte, hogy a Petőfi Társaság mindig egy-egy tagjával képviselteti magát. Beszéde, melyben a nemzetiségek békés meghódításáról beszélt, frenetikus hatást keltett. Endrődi Sándor «Petőfi» czímű költeményét szavalta óriási tetszés mellett. Szavalt még ifj. Herman Antal és Szele Béla; végül a Szózat eléneklése után élő* képeket mutattak be Petőfi életéből. Az ünnep lelkes hangulatban tartotta a közönséget * Hátszegen. Petőfi Sándor halálának 50 éves évfordulóját a hátszegi oláhság is szépen megünnepelte. Július 30-án ugyanis tánczmulatságot rendezett, melyen — a Petőf-ünnep alkalmából — az oláh daloskor hazafias dalokat énekelt. A tánczmulatság helyéül szolgáló tágas tánczhelyiség zsúfolásig megtelt közönséggel, melynek soraiban ott lehetett látni a város összes intelligens oláh lakosságát is. A Hymnusz az egész közönség nagy lelkesedéssel énekelte a daloskörrel együtt. Július 31-én az ott működő színtársulat rendezett díszelőadást a következő programmal: Hymnus, énekelte a társulat egész személyzete. 2. Apotheozis Jókai Mórtól; előadta Szabó Boriska színésznő. 3. Talpra magyar! szavalta Farkas Béla. 4. Petőfi, színmű; irta Rudnyánszky Gyula. A Hymnust, a színészekkel együtt, felállva énekelte az egész közönség. Nagy-Bajtonyban a diákság, amely a nyári szünetre «diák-kör »-ré alakult, július 30-ikán ünnepelte Petőfi Sándor halálának évfordulóját. Az ünnepet d. u. fél 4 órakor Merker Márton 8. gimn. tanuló a nap jelentőségét méltató beszéddel nyitotta meg. Szavaltak: Derinczy Pál, Schmied Ferencz, Hauser Pál és Kreiter Pál diákok, Tóth Prezső tanító és Radeczky Károly egyetemi hallgató, míg Merker felolvasást tartott. Az ünnepet a *Távolbóli kvartett fejezte be. Nemes-Ládony község július 30-án rendezett Petőfi-ünnepet. Az Olvasókör ünnepén nagy számmal jelent meg a község lelkes közönsége. Szliácson a fürdőközönség jótékonyczélú hangversenyt rendezett, amely a hírlapírók nyugdíjalapja és a budapesti orvosi kör árvákat segítő egyesülete, valamint a Petőfi-ház javára 124 frt tiszta jövedelmet hozott. A kútfő-teremben lefolyt ünnepélyen megnyitót Máriássy Sándor miniszteri tanácsos tartott. Nyíregyháza Petőfi-ünnepéről szóló tudósításunk nem emlékezett meg Bartók Jenő ev. ref. lelkész nevéről, akinek hatalmas és hazafias szónoklata az ünnep magva volt. Nyírbátorban a kaszinó tartott — eléggé különös — Petőfi-ünnepet. Az éppen ott időző Rakodczay Pál szatmári színigazgató alkalmi darabokat adott elő. Előadás után tánczczal egybekötött mulatság volt a kaszinóban, melynek csak a reggeli órák vetettek véget, mikor is vidáman és a nagy idők emlékétől (vagy talán a bortól) mámorosan tértek haza a honfiak és lányok. Valóban meghatóan és kegyelettel ünnepelték meg Nyírbátorban Petőfi Sándor halálának évfordulóját. Tanítók Háza. — Saját tudósítónktól. — Budapest, aug. 3. A Tanítók Háza,— mint értesülünk, — a napokban a megvalósulás stádiumába lépett. Ugyanis az Eötvös-alap országos egyesület és a Tanítók Országos Bizottsága vezetősége meggyőződött arról, hogy a király utczai Vakok Intézetének épületét, mely nemsokára megüresedik, nem kaphatják meg a Tanítók Háza czéljaira, ezért szerényebb igényű javaslattal léptek fel. Siettetteti a Tanítók Háza ügyének megvalósítását az a körülmény, hogy a tanügyi kormány sürgősen keresett helyiséget az Országos Tanszérmúzeum és a Tanítói Közkönyvtár számára. Mindkét intézmény évek óta beszögezve, használatlanul pihen a tanügy kimondhatatlan kárára s nemrég ideiglenesen a Tanítói Kaszinóban akarták mindkettőt elhelyezni. A Tanítók Háza megvalósulásával persze ez a két országos intézmény is végleges elhelyezést nyer. Értesülésünk szerint az Üllői-út közelében levő Szentkirályi utczai 49. számú házat veszi meg a tanügyi kormány a Tanítók Háza czéljaira. Ebben, az ügyben megtörtént már az ideiglenes szerződés aláírása is. A 23 lakást tartalmazó kétemeletes épületet 104.000 forintért veszik meg. Az Eötvös-ulepi vagyonából már ki is fizettek négyezer forintot foglalóképpen. A szerződés megkötésénél Zsilinszky Mihály államtitkár és Axantéthy Lajos miniszteri tanácsos funkcionáltak. A szerződés végleges megkötése még a miniszter elhatározásától függ. .. Egyelőre az a terv, hogy november 1-ére kiürítikaz említett házat és november 19-ig átalakítják a Tanítók Háza internátusának czéljaira. Erzsébet királynő névünnepén szándékoznak a szép intézményt átadni hivatásának-- ' •' "V~