Magyarország, 1900. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1900-01-25 / 24. szám

6 — Lelenczház Debreczenben. A debreczeni városi tanács tegnap gróf Degenfeld József főispán elnökletével tartott ülésen foglalkozott a lelenczház ügyével. A Fehérkereszt-egyesület indítványát, hogy Debreczenben lelenczházat állít fel, tárgyalta a ta­nács és hosszasan tartó vita fejlődött ki, melynek eredménye az lett, hogy a lelenczház ügyét nem tárgy­altatják a januári közgyűlésen, még­pedig azért, mert azt óhajtja, hogy a lelenczházat Debreczenben a hatóság és a társadalom közreműködésével állítsák fel. E végből a tanács kebeléből Boncsik Lajos ta­nácsos elnöklésével öttagú bizottságot küldött ki, melynek tagjai: Ábrahám László főügyész, Aczél Géza főmérnök, Szabó József főszámvevő és Reszler Károly tanácsnok, mely bizottság javaslatot készít, miként és milyen költséggel állíthatják fel a lelence­házat. — A Petőfi-ház alapja javára az utóbbi tiz nap alatt a következő pénzadományok folytak be : Dr. Virág Béla kir. járásbiró gyűjtése H.-Böször­­mény 6 korona 80 fillér. Községi elöljáróság, Tisza- Dob 1 kor. 60 fill. Fekete Gábor kir. táblai elnök gyűjtése Kolozsvárit 25 kor, 78 fill. Csanád vármegye főpénztára folytatólag 3 kor. 90 fill. Szolnok város tanácsa 10 kor. Szolnok város polgármesteri hivatala 20 kor. «Aranykör» gyűjtése Oraviczabányán 30 kor. Szatmármegye alispánjának folytatólagos gyűjtése 7 kor. 70 fill. Szeged szab. kir. város közönsége 900 kor. Müller Vilmos n.-kanizsai felső-keresk. tanár gyűjtése 100 kor. Szolnok vármegye alispán­jának gyűjtése 42 kor. 54 fill. Szepes vármegye folyt, gyűjtése 7 kor. 90 fill. Ezen összegek a pesti hazai első lak. pénztárnál kamatozó főösszeghez csatoltattak. — Gyászrovat. Pláveczky Sándor gyógyszerész január 20-án, életének 75-ik évében Nagyváradon elhunyt. Tőkete Jenőné született lelekesi Török Izabella hosszas szenvedés után e hó 22-én, életének 30-ik, boldog házasságának 9-dik évében Makón elhunyt. Özvegy hajniki és kis­ kürtösi Bodor Györgyné szül. eleméri és ittebei Kiss Róza úrnő e hó 22-én hosszas szenvedés után életének 77-ik évében Ele­méren elhunyt. Beregböszörményi Bugyi Gyuláné, született Bene­dek Vilma úrnő élete 40-ik és házasságának 19-ik évében e hó 19-én Szatmárott elhunyt. özvegy jobbaházi Dőry Elekné, született Muray Francziska, egy, a szivjóságáról általánosan ismert és tisztelt úrnő 77 éves korában Zombán meghalt. Elhunytét gyermekein és unokáin kívül kiterjedt elő­kelő rokonság gyászolja. Dr. Molnár József gyógyszerész, Országit Sándor III. kerületi országgyűlési képviselő veje e hó 24-én meghalt külső Váczi-úti lakásán. — Egyesületek. A II. kerületi polgári kör teg­nap avatta föl új helyiségeit a budai Vigadó épüle­tében. Az új helyiségben nagy lakoma volt, a­me­lyen a kör tagjain kívül számos meghívott vendég vett részt. Ott voltak: Darányi Ignácz és Lukács Béla miniszterek, Palkovics államtitkár, Márkus fő­polgármester, Halmos polgármester, Falk Miksa or­szágos képviselő, Rózsavölgyi és Kun tanácsosok stb. Az első felköszöntőt Rupp Zsigmond, a kör el­nöke mondotta, a­ki a vendégeket üdvözölte. Kollár Lajos az I. és II. kerület jelenlevő képviselőit kö­szöntötte föl. Fálk Miksa az I. és II. kerületi körök egyetértésére ürítette poharát. Felköszöntőket mon­dottak még Del Medico Ágoston, Kun Gyula és má­sok. A lakoma késő éjjelig tartott. A Kereskedelmi Szakműveltséget Terjesztő Egye­­­sület a tanfolyam hallgatói számára tanulmányi ki­rándulásokat és felolvasó-estéket rendez. A felolva­sások ezek: 1900. január 26. Művészet a kereske­delemben. Felolvasó: dr. Bán Zsigmond. 1900. február 9. A negyvenes évek ipari mozgalmairól. Felolvasó: Gellért Mór. 1900. február 16. A keres­kedelmi alkalmazottak társadalmi mozgalmairól. Fel­olvasó : Zerkowitz Emil. 1900. február 23. és 1900. márc­zius 2. Az uj bűnvádi perrendtartásról. Felol­vasó: Gonda Dezső. 1900. márczius 9. A kereske­delmi alkalmazottak jogviszonyairól a külföldi álla­mokban. Felolvasó: Dr. Glücksthal Samu. 1900. márczius 16. Az aud­iókról. Felolvasó: Dr. Hefti Frigyes. Az Aquinói­ Szent-Tamás-Társaság január 27-én, szombaton délután 5 órakor tartja évi rendes köz­gyűlését a központi papnevelőintézet aulájában (Pap­­növelde­ utcza 7., I. em.) dr. Steiner Fülöp székes­fehérvári püspök, az egyesület védnöke, elnöklete alatt. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki meg­nyitó. 2. Alelnöki jelentés. 3. Titkári jelentés. 4. A számvizsgáló bizottság jelentése. 5. Új tagok vá­lasztása. 6. Dr. Werdenich Endre rendes tag felol­vasása a scholastikus értékelméletről. — KENDŐEI HÍREK. Életunt Inas. Gengli János urasági inas ma reggel Andrássy-ut 110. sz. a. levő lakásán eddig ismeretlen okból foszforoldatot ivott. Eszméletlen állapotban vitték a Rókus-kór­­házba. — Betörés. Kepes Sándor kereskedőnek az éjjel feltörték a Bezerédj-utcza 9. sz. a. levő pincze­­raktárát s onnan különféle likőröket is elloptak. Az A Természettudományi Társulat évi közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, jan. 24. Ma tartotta ötvenkilenczedik évi közgyűlését a ki­rályi magyar Természettudományi Társulat Wartha Vincze elnöklete alatt. A mai évi közgyűlésen előterjesztett jelentések fé­nyesen világították meg a társulat anyagi és szel­lemi előmenetelét. Egyike ez a társulat ama fölötte csekély számú tudományos intézményeinknek, a­me­lyek helyesen fogják föl a tudományos társaság esz­méjét és értenek czéljaik kiviteléhez. Wartha nyitotta meg a közgyűlést és előterjesztette a közgyűlés napi­rendjét. A személyi változások elintézése után Paszlavszky József terjesztette elő nagyszabású titkári jelentését. Paszlavszky Józsefet három éve emelte a társaság a titkári tisztre, most Paszlavszky előterjeszti le­mondását és egyúttal visszapillantást vet a három év történetére és részletesen ismerteti a társaság életében tavaly beállott változásokat. A három év alatt 2044 új tag sereglett a társaság zászlaja alá, az értkítő tagok száma 223-ról 250-re, az alapít­ványok összege pedig 116,514 forintról 136,643 forintra emelkedett. A­milyen szép az eredmény az anyagiak terén, éppoly fényes előhaladást mutat a társaság szellemi gyarapodása, térfoglalása. Itt aztán részletesen ismerteti a titkár a Természettudományi Közlöny és a Chemiai Folyóirat közleményeit, a társulat kiadványait. A társulat anyagilag támogatta a Mathematische und Naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarn czímű évkönyvet, valamint a Magyar Ornithologiai Központ törekvéseit. Ezer forintot kül­döttek Biró Lajosnak, Új-Guineában kutató hazánk­fiának, a­ki a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi és állattani osztályát eddig is gazdag és becses gyűjte­­ménynyel gyarapította és folyvást lelkesen gyűjtésmun­­kálkodik. A népszerű előadásokat a közönség sűrűn láto­gatja, a szakosztályok működése is örvendetesen magas színvonalon áll. Örömmel konstatálja a jelentés, hogy a lefolyt év az alapítványok összegét tekintve egye­dül áll a társaság évkönyveiben. Az alaptőke 23790 koronával gyarapodott. Alapító tagok lettek : báró Am­brózy István, Bereczky Máté, dr. Dégen Árpád, dr. Istvánffi Gyula, Karczag István, dr. Klug Nán­dor, dr. Kontur Béla, dr. Laufenauer Károly, Rigó Ferencz, a soproni honvéd főreáliskola, dr. Tóth Imre. Szomorú akkorddal záródik a jelentés. Az elhalt tagtársakról szóló passzus ez: A múlt esztendő 105 tagtárstól fosztotta meg a társaságot, köztük Mihal­­kovics Gézától, dr. Hidegh Kálmántól, dr. Szontagh Miklóstól, Török Józseftől, Lipthay Bélától és Hauer Ferencztől, a híres geológustól. Paszlavszky után Lengyel István irodaigazgató mutatta be pénztárnoki jelentését, mely szerint az alaptőke 273,286 koronát tesz ki, a­melybe bele­számítják Bereczky Máté 12 ezer koronás hagyaté­kát is. A forgótőke 79,952 korona bevétele a 4000 korona alapítvány kivételével fölment a társulat szellemi munkálkodására. Az alaptőke, kutatási se­gélyalap, könyvkiadó vállalat és chemiai alap pénz­tári maradékait egybe véve, a társulat rendelkezése alatt a múlt év végén összesen 295.854 korona volt. A jelentés bőven részletezte a múlt év gazdasági mozgalmait. Ráth Arnold titkári jelentéséből kiemeljük a kö­vetkező adatokat: Az elmúlt év végén 11.040 mun­kával zárták le a leltárt. A könyvtár az utolsó év­ben 458 kötetből álló 420 új művel gyarapodott. A társulat jelenleg 216 nagyobbára külföldi tudományos intézettel és társulattal van csereviszonyban. Új könyvek és folyóiratok beszerzésére a társulat a le­folyt évben 2797 forintot fordított. A tiszti jelentések után a választmány jelentései következtek­. Mindenekelőtt Szily Kálmán harmincz­­éves működése emlékének megörökítése tárgyában tett indítványt. Tavaly volt ugyanis harmincz eszten­deje, hogy Szily Kálmán a Természettudományi Köz­lönyt megindította és mindig egyik legerősebb osz­lopa volt nemcsak a Közlönynek, de a társulat min­den irányú munkásságának. Ennek emlékére húsz­ezer aranykorona összegű emlékjutalomdíjat alapítanak a Szily Kálmán nevére. Az emlék­jutalom költségeit a társulat úgy fedezi, hogy az utolsó húsz év folyamán (az 1878—1898. években) összegyűlt saját tőkésítésének 20.000 ko­ronája kamataiból háromévenkint 2300 aranykoro­nát fordít az emlék­jutalomra, a­melyet a társulat háromévenkint egy-egy (30 darab tízkoronás arany súlyának megfelelő) arany­éremben és vele kétszáz (200) darab tízkoronás aranyban ad ki. A Szily Kálmán-éremmel és emlékjutalmával a társulat oly munkálkodást tüntet ki, a­mely a trien­nium utolsó évének végéig terjedő időszakban a Magyar Birodalomban a természettudományok fej­lesztését és terjesztését magyar nyelven írott tudo­mányos eredeti kutatások maradandó becsű eredmé­nyeivel, a természettudományok körébe tartozó nagy­­fontosságú fölfedezésekkel vagy találmányokkal, vagy önálló, önmagukban is oktató népszerű művekkel a leghathatósabban előmozdította. Miután ezt az indítványt a társulat nagy lelkese­déssel magáévá tette, a pályakérdésekről számolt be a választmány. A Bugáth-díjjal jutalmazott geológiai pályázatra két pályamű érkezett, mind a kettő juta­lomra érdemes. Az első 800 koronát, a második 500 koronát kap. A Margó-féle jutalomdíjat Jablo­­novszky Józsefnek, a kir. rovartani állomás főnöké­nek ítélték oda a Természettudományi Közlöny két utolsó évfolyamában megjelent zoológiai közle­ményeiért. Az 1900. évre a következő pályázathirdetésben állapodtak meg: A növénytan köréből: 1. «Kívántatik hazánk vala­mely vidékén a rovar- és növényvilág azon kölcsö­nösségének tanulmányozása, mely a virágok bepor­zásában nyilvánul.» Jutalma a Bugát-alapból 600 korona. Benyújtásának határideje 1901. évi október hó 31-ike. 2. Készíttessék el valamely Magyarországon elter­jedtebb (phanerogam vagy cryptogam) növénycsalád­nak vagy fajokban gazdagabb génusznak mai szin­vonalon álló monográfiája. Jutalma a Bugát-alapból 600 korona. Benyújtásának határideje 1900. október hó 31-ike. II. Margó Tivadar jubiláris alapítványa. Margó Tivadar néhai egyetemi tanár a Társulat félszázados jubileuma és az ő tagságának ötvenéves fordulója alkalmából tett 2000 koronás alapítványának két évi kamata (200 kor.) olyan önálló kutatáson alapuló állattani dolgozat külön jutalmazására fordittatik, mely a lefolyt két év alatt (1900—1901) a Társulat folyóirataiban megjelenő hasonló munkáik között a legjobbnak bizonyul. III. Schhilberszky Károly milleniumi jutalomdija. Schilberszky Károly tanár, alapító levélben arra kö­telezte magát, hogy évenkint januárius 1-én 5 darab 10 koronás aranyat fog beszolgáltatni a Társulat pénztárába, hogy három évenkint (1899—1901) a Társulat folyóirataiban megjelenő, viszonylagosan legjobb növénytani, esetleg állattani tárgyú közle­mény szerzője «millenniumi jutalomdíj» néven 150 korona jutalomban részesíttessék. Végül bejelentették a múlt évben választott tago­kat, bizottságot küldtek ki az ez évi számadások megvizsgálására és az elnök a késő esti órákban bezárta a közgyűlést »MAGYARORSZ­ÁG " Budapest, 1900. csütörtök, január 25. üvegek elefántot, tánczosnőt ábrázolnak, a konyakos üvegek czimlapján pedig «Janovitz J.» felirat olvas­ható. A rendőrség a betörők kézrekerítésére megtette az intézkedéseket. FARSANG: A medikus-bál fényes sikerrel zajlott le tegnap a Royal-szálló dísztermében, mely szűknek bizonyult a nagy és előkelő vendégsereg befogadására. Külö­nösen tetszett az uj csárdás, melyet nem Erkel Jenő, mint tegnapi számunkban tévesen írtuk, hanem Erkel Lajos, a medikusok háznagya, Erkel Ferencz unokaöcscse szerzett. A bál anyagilag is fényesen sikerült. Az Athaenaeum-dalegylet 1900. évi február hó 17-én (szombaton) az Iparosok köre összes helyisé­geiben, Kerepesi-ut 30. sz. alatt (Szeczessziós-ház) hangversenynyel egybekötött tánczestélyt rendez. Az énekkarokat Göndöcs István egyleti karnagy vezényli. A zenét a cs. és kir. 32-ik gyalogezred zenekara szolgáltatja. Kezdete este fél kilencz órakor. A mű­sor a belépésnél fog szétosztatni. Belépő­jegyek: személy­jegy 2 korona, család­jegy (1 úr és 2 hölgy) 3 korona. Jegyek előre is válthatók Wórner Ignácz pénztárosnál (Athenaeum), Álarczos bál Fiuméban. A fiumei első nagy álarc­osbál, a Cavalchina grande vasárnap éjjel zaj­lott le a városi színház falai között. A Gorsot már kora este óriási közönség lepte el, mely közt si­­kongva, dalolva és kötekedve tolakodtak a tarka­ruhás dominók és harlequinek. Idegen embernek ritka érdekes képet nyújtott ez az utczai sokadalom, vidám zajával és változatos színeivel. Tíz óra felé megkezdődött az álarczosok özönlése a színházba és csakhamar megtelt a színház minden zuga. A tánczot a nagy tolongás daczára fáradhatatlanul jár­tak a vidám párok. Egyebek közt körmagyart is lejtettek, még­pedig olyan magyaros tűzzel, mintha nem is olaszok jártak volna, fijfél után az előkelőbb közönség ellepte a közeli vendéglőket és kávéháza­­kat, többnyire dominós hölgyekkel s bőven gyöngyö­zött még hajnal felé is a poharakban az esti spu­­manti. Carnevál herczeg megelégedetten tekinthet le Fiuméra. Mátészalka és vidéke ifjúsága február 3-án Mátészalkán a Hungária-szálloda termeiben zártkörű Karton-\­k\\, rendez, dr. Fárnek László, kir. közjegyző elnöklete és dr. Vida József és Szalkay Zoltán társ­­elnökségei mellett. A Békéscsabai Vivók­ Köre február hó 3-án zártkörű tánczvigalmat rendez. A tiszta jövedelem a Rudolf-gimnázium tápintézete javára fog fordíttatni.

Next