Magyarország, 1900. május (7. évfolyam, 119-148. szám)

1900-05-01 / 119. szám

, ama darabján, a­melyet nemzetünk balszerencséje nekik juttatott, az ő nem­zetüknek egy-egy kolóniáját teremtik meg, hogy így a magyar nemzet testébe ide­gen testet csempészszenek be, a­mely an­nak egészséges vérkeringését meggátolja, izomfejlődését megakadályozza. Hát még a politikai befolyás! . . . Vájjon hol ál­lana nemzeti függetlenségünk ügye, ha földbirtokunknak, kivált pedig nagybir­tokainknak tisztán nemzeti jellegük volna? Felismertük a bajt, tehát igyekeznünk kell ezt megorvosolni. Hogy itt véde­kezni kell az idegen invázió ellen, az bizonyos. És ilyenkor ne beszéljen senki a birtok szabad forgalmáról, mert semmiféle nemzet a maga létének alapjait száraz elveknek, lélek nélküli doktrináknak fel nem áldozhatja. A fel­adat kettős: meg kell akadályozni, hogy még több földbirtok juthasson idegen ke­zekre és törekedni kell arra, hogy a már idegen kézen lévő birtok hazai tulajdonba jusson. A nemzetalkotó faktorok közül mindegyiknek, kormánynak, törvényhozás­nak, társadalomnak jut itt szerep elég. Az első feladatot, a baj továbbharapózá­­sát meggátolhatja a törvényhozás egyet­len tiltó szava, a­mely kimondja, hogy külföldiek a magyar földet tulajdonul meg nem szerezhetik. És a második feladat ?... Telepítésről, parczellázásról beszéltek ? Ott az idegen kés földje : telepítsetek, par­­czellázzatok rajta! la. SE. Badapest, április 30. A negyedik, ülésszak megnyitása. A képviselőház ma d. e. 10 órakor Peresei Dezső elnöklete alatt ülést tartott, melyben újólag fel­olvasták a negyedik ülésszakot egybehívó ki­rályi kéziratot, és azután az elnök javaslatára elhatározták, hogy az új ülésszakra holnap megválasztják az alelnököket, nyeles jegyzőt, a háznagyot, megalakítják az eddigi rend szerint a bizottságokat, az állandó bizottságokban pedig betöltik az üresedéseket. A Ház legköze­lebbi ülését holnap tartja meg. A főrendiház ma déli fél 12 órakor Vay vagyok — felelt Magda és aztán hallgattak mind aketten. Szalay úgy érezte, hogy megbántotta a leányt és a­nélkül, hogy tudta volna, miért, kimond­hatatlan röstelkedést érzett. Magda pedig e pillanatban komoly, nagy fogadalmat tett: — Nem jövök el többet Bacsóékhoz, soha, soha . . . Hogy mit jelentett neki ez a lemondás, arról e pillanatban még számot sem bírt adni. Csak a szíve sajgott erősen, mintha kegyetlen kéz markolt volna belé. Most zongorája előtt ülve még egyszer ismé­telte fogadalmát. A szemeiben nagy köny­­cseppek égtek el, de azért tovább játszott, mert mint már előbb kijelentettem, a kis Magda nem az ötödik kerületben, hanem a sötét Józsefváros egyik kis udvari szobájában lakott s a szegény embereket a szívfájdalom semmi­képpen sem menti fel a mindennapi, rendes robottól. Magda hősiesen betartotta fogadalmát. Magda sokszor látott pic­iny szárnyas lepkéket a lámpa vakító fénye körül repdesni. S mivel jó­­szivü leány volt, hajszolta, kergette a kis bol­dogtalanokat el-el innen a fényből, a csillo­gásból, mely biztos haláluk. Vissza-vissza a félhomályba, hol eltengődhettek békében, so­káig. De a kis pillék mindig visszajöttek és addig keringtek, repkedtek a vakító láng mel­lett, míg egyszer csak elvakultan, mámorosan, öntudat nélkül hullottak bele a forró lángba. Szalay Sándor egy darabig pontosan meg­jelent a szerdai zsúrokon és kereste Magdát. Vagy talán csak szégyelte magát, mert a mű- Budapest, április 30. A magyar balneológusok ma délelőtt 11 órakor ismét kongresszusra gyűltek össze, hogy a fürdőügyet érintő tudományos kérdéseket tovább vitassák. A mai ülést dr. Tauffer Vilmos elnök nyitotta meg, az elnöki emelvényen dr. Lőio Sámuel titkár és dr. Papp Samu orsz. képviselő, társelnök foglal­tak helyt. Az első felszólaló Palotai Rezső volt, a­ki vonat­kozással Oelhofer Henrik György forrás­ technikus tegnapi előadására, a­melyben a szérumsavval telí­tett ásványvizek korlátozását óhajtotta, teljes szak­ismerettel tette meg a maga megjegyzéseit a termé­szetes és mesterséges ásványvizekről. Főképp ez utóbbiakat illetőleg kifejtette a természetes szénsav­val telített ásványvizekről, hogy azok méltán helyt foglalnak a természetes ásványvizek sorában is, mint azt a közegészségügyi tanács is megerősítette. Dr. Krausz Arthur bakteriológiai szempontból bí­rálja Delhoffer előadását és vizsgálataival igazolja, hogy bakteriológiai szempontból a szénsavval telített ásványvizek kitűnőnek minősíthető. Dr. Bossányi István kir. tanácsos hozzászólása után még dr. Weisz Ede, pöstvényi fürdőorvos tartott ezután elő­adást az idült csurban szenvedők táplálkozási vi­szonyairól. Nemcsak a fürdésre helyezi a fősúlyt, hanem az életmód szabályozására is. Ezután dr. Kuthy Dezső egyete­m. tanár értekezett a vízkezelés értékéről a tüdővész gyógyításában. Fel­dern ember csodálatosképpen restell, érezni. Egyszerre azonban érezte, hogy nagyobb lett szívében a vágyakozás minden szégyennél, res­­telkedésnél, okosságnál és egy borús, tavaszi napon becsöngetett a józsefvárosi kis lakásba. Magda nyitott neki ajtót, mivel a fehérkötős szobaleányt Fejérék — fájdalom — nélkülöz­ték. Mikor meglátta, nem sikoltott, nem kapott szívéhez, mint a középfajta drámai színművek második felvonásában kedvelt művésznőink szokták. Hanem megállt a küszöbön és úgy né­zett Szalay Sándorra, mint a­ki egy ismeretlen soha nem látott embert bámul. Aztán lassan kint bíborpirosra gyűlt ki az arcza egész a haja­­tövéig, de a kezét még mindig a kilincsen tartotta. Szalay igyekezett nyugodtan, elfogulatlanul mosolyogni, de a leány vérvörös arczával ellen­tétben ő meg sápadt volt, mint a halál. Egyéb­ként a­nélkül, hogy gondolkoztak, vagy öntuda­tosan éreztek volna, mind a ketten tudták, hogy itt van az életnek ama bizonyos nagy pillanata, melyről annyit írtak az írók, annyit daloltak a költők, s ha ez most elröpül, soha­ soha sem látják többé viszont, mert kétszer élvezni ama pillanat gyönyörűségét már nagyon sok volna egy szegény halandó embernek. Végre is Magda eleresztette a kilincset és beléptek a homályos lakásba. Az elegancziát a nagy, idomtalan, bérelt zongora képviselte, me­lyen szerteszétszórva hevertek a kották, az asztalon kártyapapírra gondosan kiterítve a tisz­tított fehér glamé-kertyű. A zeneiskolában kon­­czert lesz ma este és Magda kisasszony ját­szani fog a históriai nevezetességű és kora selyemblúzba. A mama nem volt otthon.­­ Ott álltak egy­mással szemben, a leány nagyon elfogódottan, remegve, a férfi meg kissé kedvetlenül a lep­lezetlen szegénység láttára. Magda fölpillantott, látta a férfi arczán az ideges levertséget. A leg­több férfit a külsőség ejti meg és a külsőség ábrándítja ki. Szalay urat például egész hatá­rozottan az a huszkrajczáros karton, melyből a Magda otthoni ruhája készült. S a leány, a szegény megalázott leány egész világosan olva­sott a férfi arczvonásaiból mindent. — Minek jött ide — kiáltott föl hirtelen durva, kíméletlen hangon. — Nem megmond­tam magának akkor, hogy nincs zsurom és nem kitalálhatta volna magától, hogy nem tar­tozom a maguk társaságához, hogy csak be­tolakodott jövevény vagyok? Nem, magának ide kellett jönni, hogy szemtől-szembe lásson mindent, engem, nyomorúságomat, szegénysé­gemet ... Nem tudom, micsoda élvezete telhe­tik az ilyesmiben, de mindenesetre jó mula­­tást kívánok . .. Tessék helyet foglalni...­­ A férfi csak ott állt helyén mozdulatlanul. Mikor idejött, még nem is tudta, hogy volta­képpen mit akar, csak vágyott látni a leányt mindenáron. Most meg azon csodálkozott, hogy miért hallgatott eddig, hiszen oly erős, intenzív érzés kényszeríti a beszédre, hogy elmondjon mindent, mindent most egyszerre . .. Fej­érné egy pillanatig kővé meredten bá­mult a küszöbön. Minden jó lelkiismeretű gon­dos anya méltányolja megdöbbenését, ha el­mondom, hogy a zongora előtt egy idegen urat látott, ki forró, heves mozdulattal szorította ajkához a Magda keskeny, fehér kis kezét. --------------- ■ ,-r MAGYARORSZÁG Budapest, 1900. kedd, május 1 Béla báró elnöklete alatt szintén ülést tartott. Gáli József felolvasta a királyi leiratot az or­szággyűlés új ülésszakának megnyitásáról, melyet a főrendek állva hallgattak végig. A királyi le­irat a levéltárba helyeztetik megőrzés végett. Ezután a jegyzőket és a háznagyot választották meg, melynek eredménye a következő: Meg­választatták jegyzőkké: Degenfeld-Schomburg Imre gróf, Esterházy János gróf, Gáli József, Károlyi Imre gróf, Latinovits János, Nyáry Jenő báró, Rudnyánszky József báró, Széchényi Bertalan gróf, háznagygyá, Szapáry István gróf. Elnök jelenti, hogy a választás tudomására hozatik a képviselőháznak, a miniszterelnöknek és a megválasztottaknak. A mai ülés jegyző­könyvének felolvasása után elnök a legköze­lebbi ülést holnap d. e. 11 órára kitűzte, me­lyen a bizottságok tagjai választatnak meg s az ülést 12 órakor berekesztette. A koronajáradék kibocsátása. Lukács László pénzügyminiszter holnap terjeszti be a képviselő­házban a magyar koronajáradék kibocsátásáról szóló törvényjavaslatot. A balneológiai kongresszus. — Saját tudósítónktól. — sorola a hideg ingerek fontosabb élettani hatásait arra a végeredményre jut, hogy a tüdővész klimato­­higienikus gyógyításában, melyet ma a szanató­riumok felkarolnak a vízkezelésnek jelentékeny értéke van. Ahol és a­míg szanatórium nem áll rendelke­zésre, tapasztalatai alapján kezdődő tüdővészesek bejáró kezelését vízgyógyintézetekben is ajánlatosnak, nyilvánítja. Majd Tauffer elnök jelentette, hogy dr. Kövesi Géza korodai gyakornok előadása, a hazai ásvány­vizek mole­­culáris konczentrácziója is ennek befolyásáról a diuresisre , valamint dr. Áldor Lajos karlsbadi fürdő­orvos bejelentett előadása a gyomor motorikus elég­telenségének balneotherápiájáról — lemarad a napi­rendről. A délelőtti utolsó előadást dr. Rottenbiller Ödön trencsén-tepliczi fürdőorvos tartotta a bőrbetegségek fürdőkezeléséről értekezett. Hangsúlyozza, hogy egyes bőrbetegségeknek még mindig suverén szere a higany, de a higany intenzív, czéltudatos alkalmazása igen megkönnyíthető a kénes- és konyhasó-források ivós és fürdő gyógymódjával kapcsolatban. Felhívja figyelmünket hazánk csodás gazdagságára éppen ilyen forrásvizekben és ezeknek tetemesebb, széle­sebb körben való terjesztését melegen figyelmébe ajánlja orvostársainak. Midőn azután a jódforrások­­ból is értekezik, megemlíti, hogy hazánk gazdag jódtartalmú ilyen vízzel is bír, de ezek egyike­­másika még csak forgalomban sincs, s egész indo­kolatlanul az osztrák halle-i víz uralja a piac­ot. A délután folytatott kongresszusi tárgyalásokat dr. Bókay Árpád egyet, tanár elnöklete alatt tar­tották meg. Dr. Sassy János kir. törvényszéki orvos (Miskolcz) a görvélykóros betegekre előnyös fürdőgyógykezelés­ről szólott behatóan, majd dr. Szentkirályi József csizi fürdőorvos általánosságban tárgyalta a gyer­mekkorban észszerűen alkalmazott fürdő- és hideg­­vízgyógymódokat. Végül Bolemann István kir. taná­csos előadása következett volna a fürdőstatisztikáról Bolemann dr. azonban bejelentette, hogy sem a bel­ügyminisztériumban, sem a statisztikai hivatalban nem bocsátották rendelkezésére az adatokat, s így nincs módjában a magyar fürdők látogatottságáról kimutatást nyújtatni. Miután a statisztikai hivatalban magánembernek az adatokat nem bocsátják rendel­kezésére, kéri az egyesület igazgatóságát, hogy azo­kat hivatalból kérje be. Dr. Bókas Árpád meleg szavakban mondott köszö­netet a kongresszusi tagoknak az érdeklődésért és az ülés az elnök éltetésével véget ért. A záró ülés után megtekintették a kongresszusi tagok a budapesti gyógymechanikai Zander-intézetet, a­hol dr. Reich főorvos tart előadást ily cziment .Tapasztalatok a Zander-intézetben alkalmazásban lévő hőgyógyászati eljárások köréből.­ Mielőtt a kongresszusi tagok búcsút mondanak egymásnak, közös vacsorára gyűlnek össze az István főherczeg szállodában.

Next