Magyarország, 1903. április (10. évfolyam, 78-102. szám)

1903-04-01 / 78. szám

Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy­­ az illető postahivataloknál az előfize­tés megjitása iránt lehetőleg gyor­san szíveskedjenek intézkedni,­­nehogy a lap szétküldése fönnakadást szenvedjen. Az ifjúság. Budapest, márcz. 31. «Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága?» Csakhogy van ám virág. Mezőn termett virág, városban nőtt virág.­­Szép, derült, ragyogó. Kemény derékkal, világos elmével, tiszta szívvel. Gyümölcs lesz ebből, akárki meglássa.­­ Nem fonnyatag gyümölcs, nem is e­ényes héjú, amely belől férges. Hanem hasznos fajta, naptól pirosítva, a széltől megedzve, hazafiságának meleg tűzláng­­jánál pompásan megérve. Ilyen gyümölcs tesz a lelkes ifjúságból. Mondják, nem szavazók a tüntető ifjak. Hiszen még gyermekek. De arra jók Ingy­e, hogy a rendőr kardja rajtuk csor­buljon meg ? Avagy arra is jók, hogy glédába álljanak német kommandóra, osztrák hadseregben ? Holnap megjelennek a Ház sorompói­ánál. Kérni fogják a Házat, hogy védje meg számukra a jövendőt. Legjogosultabb az ők megjelenése. Legtermészetesebb az ők kérése. Mert a sorrendben ők állnak elől. Újoncz, ha kell, belőlük telik ki. Királyt, hazát híven szolgálni, magyar erény. Királynak, hazának érdeke meg­kívánja, hogy katonai szolgálatot is te­gyen a magyar ifjúság. Anyámasszony­legény, aki nem vidáman és nem becs­­vágygyal igyekszik szolgálni katonai téren a királyt és a hazát. Szégyenbélyeg érte azokat, akik ép testtel kibújnak a király és a haza katonai szolgálata alól. Üdv és dicsőség azoknak, kik erős lélekkel tű­rik a fegyelmet és halálmegvetéssel keresik a veszélyt, mikor úgy kivánja a király és a haza érdeke. De a magyar királyt és a magyar hazát osztrák szellemben, német nyelvvel hiven szolgálni nem lehet. A magyar királyság­nak múltja, dicsősége, hagyománya van. Ehhez a dicsőséges múlthoz és ezekhez a nagy hagyományokhoz nem fűződik sem osztrák szellem, sem német nyelv. Várromjaink fölött nem osztrák emléke­ket lebegtet a népszellem. Csatamezőin­­ket nem osztrák vér termékenyítette meg legendákkal. Hőskölteményeink nem né­metül írattak. Árpád ne­m német szóval hódított. Vezéreink nem német komman­dóval verték véresre Közép-Európa népeit. Az Árpádház a várszerkezet hálózatát, az Anjou-ház bandérium-rendszerét nem osztrák szellemben alkotta. Hunyadi János, Hunyadi Mátyás világbirodalom ellen vív­tak győzelmes csatákat osztrák szellem és német szó nélkül. Thököly, Bocskai, Bethlen, Rákóczy, Bercsényi nem osztrák Dienstreglement szerint dolgoztak. Ezek magyar hagyományok, magyar vitézségről, magyar jogérzetről, magyar önfeláldozásról. Kitörülni ezeket az em­lékeket nem lehet. A magyar királyság hatalmát, dicsőségét aki vissza akarja állítani, kezdje a munkát ott, ahol meg­szakadt a történelem fonala. Világese­mények hatása alatt a Habsburgok ha­talma összezsugorodott. Ez a hatalom merőben elsorvad, ha a magyar fajban rejlő katonai erényeket nem gyümöl­­csöztetik. Új életre szólítani pedig ezeket az erényeket csak úgy lehet, ha a magyar katonai becsvágynak tér nyit­­tatik. Zászlónkat, czimerünket, nyelvünket nem hagyjuk! Ez a három fogalom a mi ékességünk, a mi becsületünk, a mi lényegünk. Jobb meghalni, mint cserben hagyni ezeket a történelmi szent­ségeket. Sehonnai nép volnánk, ha inkább óhajtanánk dicstelenül élni, mint önfeláldozással követni a nagy ősök pél­dáját. Azonban önfeláldozást, halált nem kí­ván a helyzet. Parlamenti tusa foly afölött, hogy magyar hadseregre bízzuk-e hazánk sorsát, vagy osztrák szellemű és német nyelvű hadseregre ? Ha azt kí­­vánnók, amit a helyzet parancsol: magyar szolgálati nyelvet, magyar vezénynyelvet és magyar szellemet kívánnánk az összes hadseregben. Mert Magyarország erős az egység által, a múlt emlékei által és fiai­nak katonai becsvágya által. Ellenben Ausztria gyönge a tartományi rendszere miatt, bomladozó volta miatt és az ál­lami tradicziók teljes hiánya miatt. De nem jut eszünkbe ilyent kívánni. Ezúttal beérjük a meglevő törvénynyel. Ausztriának legyen osztrák hadserege (német nyelvvel, vagy szláv nyelvvel, vagy német és szláv nyelvvel a nyelv­vidékek szerint), Magyarországnak legyen magyar hadserege. A kettő képezi a kö­zös hadsereget, melynek az osztrák is kiegészítő része, a magyar is kiegé­szítő része. A taktikai egység megma­rad az által, hogy az egységes vezér­letet, vezényletet (ami nem vezényszót, hanem kivezénylést jelent) és belszerve-­ zetet az uralkodó intézi. Így kívánja a dualizmus, így parancsolja a törvény. Tehát azt parancsolja, hogy osztrák had­sereg is legyen, magyar hadsereg is le­gyen, amiként van osztrák állam és ma­gyar állam egy uralkodó alatt. Elnézés és visszaélés folytán az osztrák hadsereget kidomborították, a magyar hadsereget eltüntették. De a közjog nem ismer elévülést. A törvény él és a nem­zet jogi öntudata fölébredt. Hétszáznál több kérvény fekszik a Ház asztalán. A vidéki küldöttségek egymást érik. A vér­rel áztatott rög megmozdult. Az ország szive, virága, reménye, az ifjúság is meg­mozdult. Láttátok ezt az ifjúságot, amint végig­hullámzott szombaton a főváros széles útjain ? Láttátok őt, amint véres fővel is tovább dalolta a hazafiság énekét? Lát­tátok öt gyászlobogókkal a Ház előtt né­mán hallgatva, sötéten, elszántan ? Holnap megint látni fogjátok őt a Ház sorom­póinál. Tudjátok, mi ez? Ez az előretolt jö­vendő. Nem egyéb ez, mint a betolako­dott osztrák szellem kiszorítása a magyar hadseregből. Azt jelenti ez, hogy ez a korszak, melynek politikai és nemzeti hatalmat ez az ifjúság fog adni, boldo­gabb lesz a mi korunknál, mert nem lesz megalázva osztrák hatalmi tényezők által. Ez a jobb kor nincsen messze. A vezető körök engedni fognak, mert be­látják, hogy a magyar hadsereg győzhe­tetlen erőforrása úgy a trónnak, mint az országnak.­­ Bartha Miklós: Lapunk mai száma 22 oldal. ■■I­ ­ BUDAPEST, 1903. ÁPRILIS 1. í . . .........­ . SZERDA X. ÉVFOLYAM 78. SZÁM. gr-----------------------------------------------------------------------------------­Előfizetési ár: negyedévre 7 korona, egész évre 28 korona. Egyes szám ára helyben 8 fillér, vidéken 10 fillér. Főszerkesztő Holló Lajos, Hirdetések nonpareil­e számítással díjszabás szerint ! Szerkesztőség és kiadóhivatal , Teréz­ körút 19. szám Budapest, márczius 31. A képviselőház holnap, szerdán délelőtt 10 órakor ülést tart, amelyen folytatják az újonczlétszám megállapításáról szóló törvény­­javaslat tárgyalását. A javaslat ellen Hilbert Károly, Fulnorcy Mór, Gaal Sándor, Bartha Miklós, Nessi Pál, Jankovich Béla, Molnár Ákos és Zboray Miklós vannak szólásra fel­iratkozva. Monstre küldöttségek a fővárosban. Holnap Kaposvárról érkezik egy 300 tagú kül­döttség délelőtt 8 órakor a Keleti pályaudvaron, hogy a katonai javaslatok elleni tiltakozó fel­iratukat átnyújtsák a képviselőhöz elnökének. Csütörtökön pedig Halasról jön szintén egy 300 tagú küldöttség, hogy átnyújtsa a vasárnapi népgyűlés kérvényét. Mindkét küldöttséget az ifjúság és a polgárság fogadja a pályaudvaron, a­honnan zászlók alatt, zeneszó mellett vonul­nak a képviselőház elé. Püspöki tanácskozás. Vaszary Kolos bíboros herczegprímás a kath­otikus püspöki kar tagjait ma délelőttre tanácskozásra hívta egybe budavári palotájába. A püspöki kar tagjai már jóval tiz óra előtt gyűl­tek egybe a palotába, hol őket dr. Kohl Medárd püspök fogadta. Pontban tiz órakor lépett a terembe Vaszary Kolos bíboros herczegprimás, kit a püspöki kar tagjai mély hódolattal üdvözöltek. A herczeg­primás üdvözölte az egyháznagyokat s rövid ima után megnyitotta az értekezletet. A jegyzői tisztségre Várossy Gyula székesfehérvári püspököt kérte fel. A püspöki kar tagjai közül jelen voltak : Csuszka György kalocsai érsek, Bubics Zsigmond kassai pöspök, Meszlényi Gyula szatmári püspök, Szrecsányi Pál szepesi püspök, Majláth Gusztáv gróf erdélyi püspök, Hettyey Sámuel pécsi püspök, Széchényi Miklós gróf győri püspök, István Vilmos dr. szombathelyi püspök, Várossy Gyula dr. székes­­fehér­vári püspök, Laurán Ágost nagyváradi püspök­helyettes, Mihályi Viktor balázsfalvi g. k. érsek, Vályi János eperjesi g. k. püspök, Radu Demeter dr. lugosi g. k. püspök. A többi egyházfejedelem

Next