Magyarország, 1905. szeptember (12. évfolyam, 214-240. szám)
1905-09-01 / 214. szám
AGYARORSZÁ Előfizetési ára negyedévre 7 korona, egész évre 28 korona. Egyes szám ára helyben 8 fillér, vidéken 10 fillér. Főszerkesztő: Holló Lajos. Szerkesztőség és kiadóhivatal 9 Teréz-körút 19. ss Hirdetésük nonpaxellre számitással díjszabás szerint, '39 BUDAPEST, 1905. SZEPTEMBER 1. PÉNTEK, XII. ÉVFOLYAM 214. SZÁM, A liga. Budapest, augusztus 31. Addig piszkálta p. Kristó(ffy) úr az általános szavazati jogot, míg az hevenygyuladást kapott. Az emberek beszélnek róla, mivelhogy mindenki arról az ujjáról beszél, amelyik fáj. Ennek a hevenygyuladásos kelésnek szeptember 15-ikére jósolt kifakadásáról hallgatok. Hadd foglalkozzanak ezzel a kriminalisták. Még csak azt sem emlegetem, hogy p. Kristó(ffy) úr saját törékeny személyével lesz kénytelen felelősséget vállalni. A heveny-gyuladás egy másik tünetével óhajtok foglalkozni. Ez a tünet nem az utczán jelentkezett, hanem a profán lelkek elől gondosan elzárt szabadkőműves páholyokban. Ezen zárt helyiségekből mint kész liga, pattant ki. A liga elnevezés találó. Van benne valami rejtelmes. A szövetség hidegen hagy. Erről mindenki tudja, hogy semmi egyéb, mint szövetség. Más a liga. Ha halljuk, borsódzik a hátunk. Mintha az összeesküvés szagát éreznék a torfikdalom leheletével. A liga közelebbről meetinget fog tartani. Ez is jó szó. Soirée, matinée, diner, souper. Nagyszerű szavak. Biztosra vehetjük a pörkölt, paprikás, túróscsusza számkivetését. Hát még a meeting! Ha népgyűlést tartana a liga, stilszerűtlen dolgot művelne. De meeting! Ez már döfi. Itt hűsítőket fognak hordozni, sőt a méltóságos demokrata urak között töltött czukerlit is. A honatyákból Vészi József, Dési Géza, Rajk Aladár, Barabás Béla, Vázsonyi Vilmos, Benedek János és Ugrón Gábor vettek részt a liga-alakításban. Egynek kivételével, valamennyi szabadkőműves. Vizsgálva az alapítók névsorát, könnyű rájönni, hogy a liga eszméje páholyokban fogant meg. Ebből látom, hogy a szabadkőművesség politizál is. Sietek megjegyezni, hogy azt nem hibáztatom. Ellenkezőleg: az én idegenkedésemet főleg a politika eltiltása okozta. Nem szeretem az olyan társaságot, ahol hazánk közügyeivel foglalkozni tilos. A nemzetköziséget pedig annál nagyobb veszélynek tekintem, minél kisebb nemzet vagyunk. De ha már politizálnak a páholyok, akkor jó volna megmagyarázni, hogy mindjárt legelső föllépésüknél miért törnek lándzsát éppen az általános titkos választás mellett ? Azért-e, mivel p. Kasió(fty) úr ezt a tűzkévét dobta a közélet szérus kertjébe; vagy azért, mivel a nemzetközi szocziáldemokrata párt ezt a jelszót írta vörös zászlójára? Tisztességes ellenzéki férfiak tisztes neveit is látom a liga felhívása alatt. Távol áll tehát tőlem az a gyanú, hogy a liga megegyezés folytán állott a p. Kristó(ffy) úr szolgálatába. Ezt nem hiszem. Azonban tény, hogy egy czélt szolgál p. Kristó(ffy) úrral. Tehát nem zsoldosa p. Kristó(ffy) urnak, hanem balekja. Hire jár, hogy valaki azt a tanácsot adta az ügyvezetőknek: „A százezerek ellen ki kell játszani a milliókat.“ Beszélik, hogy a miniszteri tanácsban ezen tanács alapján született meg az ált. titk. vál. jog eszméje. Ott van-e az aláírók között ez a valaki ? Ha nincs köztük, akkor tévesen vagyok értesítve. De akár köztük van, akár nincs, tagadhatatlan, hogy a felhívás ugyanazon nyomdában jelent meg, ahol a „Le az álarcczal“ czímű szennyirat. Az is tagadhatatlan, hogy sok százezer példányban jelent meg. Ezenkívül nagymennyiségű falragasz is hirdeti a ligát. Az alakulási költség tehát sok ezer koronára rúg. Kérdem a jóhiszemű aláírókat : hozzájárultak-e ehhez a költséghez ? Ha nem, megfontolták-e, hogy ezt a kiadást esettegi kormány fedezi ? Szabad-e a véletlennek tulajdonítani azt a körülményt, hogy a liga éppen akkor alakul meg, amikor p. Kristó(ffy) úr szintén ligába állott a nemzetközi proletariátussal ? Nem úgy néz-e ki a dolog, mintha egy kézre játszana a két liga? Mintha hallanám a következő választ : „Hát aztán ? Semmi közünk a másik ligához. Jogunkkal élünk, mikor elveinket propagáljuk.“ Csakhogy új kérdés merül föl. Miért éppen most? Ami p. Kristó(ffy) urnak időszerű, miért időszerű a ligának is ? Lehetetlen elhallgatni azt a tényt, hogy a nemzeti mozgalom évek óta tart. Átjárt minden réteget. A választás ezt a mozgalmat szentesítette. A képviselőház többsége a nemzeti törekvések mellé állott. Nos, nem föltünő-e, hogy ezen régóta tartó küzdelem érdekében — mely idegen befolyástól akarja hazánkat megszabadítani — nem alakítottak az urak ligát? Most azonban ligát alakítanak, de most sem a küzdelem czéljából, hanem a küzdelemtől távol álló czélból. íme, foly a csata. Ellenségünk idekiált: ne minket ostromoljatok, hanem rohanjatok egymás ellen. Megfoghatatlan, hogy a nemzeti küzdelem tisztjei közül néhányan engedelmeskednek az ellenség kiáltásának és ligát alkotnak az ált. titk. vál. jog érdekében. A választási jog kérdésénél bonyolultabb problémát nálunk nem ismerek. Kossuth Lajos sértette a maga dolgát. Be is vette a népet az alkotmány sánczaiba, de sufrage universellest nem csinált. Saját ajkairól hallottam, hogy Erdélyre azért nem terjesztette ki a 48-iki választási törvényt, mert adatai, kivált nemzeti szempontból, hiányoztak. Ő magyar hazafi volt. „Modern jogelvekért nem kockáztathattam az állam magyar jellegét.“ így mondta: Az összehasonlító statisztika pontos mérlege nélkül választási törvényt alkotni dőreség. Szeretném látni a liga adatgyűjteményét. Tudtommal tizennégy vármegyében óriási túlsúlya van a nemzetiségeknek. Körülbelül tízben megfeleződik az arány. Ez a tény kerek számban száz nemzetiségi képviselőt jelent. Akarja-e ezt a liga? Mondják, hogy a függetlenségi párt programmjának sarkalatos részét képezi az ált. titk. vál. jog. Erről én nem tudok. Nem is hiszem el addig, míg meg nem mutatják, hogy mikor, kik, hol vitatták meg ezt a kérdést. A választói jog kiterjesztése igenis föl van véve a párt törekvései közé. Ezt a koalíció is fölvette. Ezt meg is kell alkotni. De korlát nélkül, még a magyar írásolvasás korlátja nélkül is: Isten meg fog menteni az ilyen reformtól. Magyar vagyok és maradok. Hazánkat magyarnak kívánom látni. Hazánk magyar mivoltát semminek föl nem áldozom. A magyar fajnak kell ezen a földön vezetni, kormányozni, törvényt hozni. Inkább szabadok se legyünk, inkább ne is éljünk, ha nem lehetünk magyarok! Bartha Miklós: Lapunk mai száma 24 oldal, a politikai szintérről. Budapest, augusztus 31. Mennyi ármányi Mennyi szédelgés! Összeesküvés a függetlenségi pártban. Ugyan ki eszelte ki ezt a bolondot ? Csak P. Kristóffy fejében teremhet meg az ilyen silány őrültség. Ha sikerült neki a nemzetközi szoczialisták vezetőit beszegődtetnie császári fölkelőknek, miért ne próbálna meg a függetlenségi táborban szervezni lázadást a koalíció ellen ? Mivel szolgálhatná jobban a császári politikát s tehetné tönkre könnyebben a függetlenségi törekvéseket, mint ha belső viszályt szíthatna a legnagyobb ellenzéki pártban s ezzel rákényszeríthetné Kossuth Ferenczet és a nemzeti ellenzéket, hogy a katonai kérdésben tegyék le a fegyvert Fejérváry előtt ? Vagy pedig, ha a becsület és hazafiság kitartásra buzdítaná a bátrabbakat, Kristóffy esze szerint meg kellene bontani veszekedéssel a pártegységet s radikális kilépésekkel kompromittálni a negyvennyolczasokat. Ez lenne a 67-es reakcziónak könnyű diadala. Persze, hogy felsülés lesz ennek a mesterkedésnek a vége. Könnyű most hamis híreket terjeszteni, hogy ennyi meg annyi függetlenségi kész leszerelni, az általános választói jogért a nemzeti követelésekről le-