Magyarország, 1908. július (15. évfolyam, 166-174. szám)
1908-07-11 / 166. szám
i | '■'-á ^ ..................................................................... ■........................................ MAGYARORSZÁ&Budapest, 1908. Szombat, Julius IE szetes folyománya, hogy ha a társadaom vagy államhatalom a legideálisabb és leghumánusabb czéloktól vezetve is oly rendelkezéseknek kíván érvényt szerezni, amelyek egyes körök és osztályok érdekeit bármily kis mérvben is érintik, az érdekeltek vehemensen, minden eszköz igénybevételével megakadályozni törekednek azok létesítését. Így volt ez a végrehajtási novellával is. Furfanggal, erőszakoskodással, hamis érvekkel, alaptalan rabulisztikával harczoltak e javaslat ellen s a nagy közvélemény megtévesztésére mindent elkövettek. És amidőn látták, hogy ezért nem érnek, a terrornak fegyveréhez nyúltak, megijeszteni a hitelezőket, hogy követelésük veszélyeztetve van, s megfélemlíteni az adósokat, hogy tartozásaik egyszerre, halasztás nélkül felmondatnak. És szomorúan konstatálhatjuk, hogy ez eljárás káros következményei mutatkoznak. A rosszhiszemű és uzsorás pénzintézetek és a félrevezetett jóhiszemű hitelezők egy része valóságos hadjáratot akar indítani az adósok ellen. Bár alapos okuk erre nincs, tömegesen követelnek jelzálogos biztosítékokat és mondják fel követeléseiket. Az ily egyénekkel szemben nagy kár volt tanúsítani azt a jóindulatot, amely az átmeneti § ban megnyilvánul s a ■ törvénynek igen gyenge része. Hiba volt engedni az egy évi határidőt, mely alatt lejárt követeléseikre a régi törvény szabályai érvényesek. Hiszen amint látjuk, ezek a lelketlen kufárok a joggal nem élni, csak visszaélni tudnak.... De ha már elfogadta is a törvényhozás ez átmeneti intézkedést, minden faktornak oda kell teljes erővel és eréllyel hatni, hogy e pióczák a szegény emberek utolsó csepp vérét kiszívni képesek ne legyenek. Évtizedek VI. hosszú során át az uzsorások, egyesek és pénzintézetek tömték zsebeiket a kisemberek keserves filléreiből, s most a társadalomnak, a kormánynak, a szolid és becsületes czélokat szolgáló pénzintézeteknek — bizonyára ezek vannak nagy többségben —elháríthatatlan kötelességük, hogy az ily polypok karjaiból a szorongatott adósokat kiszabadítsák. A bíróságoknak is megvan a maguk feladata és hatásköre, amellyel a törvévényes korlátokon belül is hatalmasan képesek megvédeni az üldözötteket. Semmi esetre sem lehet megengedni és tűrni, hogy a törvény áldásait az átmeneti idő alatt feltornyosuló bajok és visszaélések kétségessé tegyék. Budapest, Julius 10. Szatmár- és Szepesvármegye az önálló bank mellett. Szatmár vármegye törvényhatósága ma délelőtt Falussy Árpád főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, melyben egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy feliratot intéz a képviselőházhoz a magyar nemzeti jegybank felállítása tárgyában. Elhatározta továbbá, hogy feliratot intéz a képviselőházhoz a választói reformnak a magyarsága biztosításával leendő létesítése tárgyában. Végül elfogadta a vármegyei fegyvertartási szabályrendeletet, mely szerint vadászfegyver és pisztoly csak hatósági engedéllyel tartható. Már Lőcséről táviratozzák, hogy Szepes vármegye közgyűlése tegnap tárgyalta Bács-Bodrog vármegyének azt az átiratát, mely a törvényhatóságokat az önálló magyar jegybank mellé való csatlakozásra hívja fel. A közgyűlés az átiratot lelkesedéssel vette tudomásul s egyben elhatározta, hogy hasonló értelemben feliratot intéz a képviselőházhoz. Szterényi államtitkár Kossuthnak Szterényi József kereskedelemügyi államtitkár szombaton, e hó 11-én délután a 2 óra 35 pereskor induló bécsi gyorsvonattal a nyugati pályaudvarról Karlsbadba utazik, hogy Kossuth Ferencz kereskedelmi minisztert, aki néhány nap óta gyengélkedik, felkeresse. Szterényi államtitkár még e hó 12-én, vasárnap éjjel visszautazik Karlsfadból. Az államtitkár egyes fontosabb ügyekről is jelentést tesz a kereskedelmi miniszternek, Aelxrenthal báró találkozása az olasz és orosz külügyminiszterekkel. Illetékes helyről nyert értesülés szerint a következőket jelentik Rómából: Tittoni olasz külügyminisztert Frasso-Denthe herczeg morvaországi birtokaira vadászatra hívta meg. Tittoni elfogadta a meghívást s valószínűleg augusztus második felében a herczeg birtokára utazik. Ekkor egy még később meghatározandó helyen, valószínűleg Alsó-Ausztriában találkozni fog Aehrenthal báróval. Ausztria-Magyarország és Itália egyöntetű megállapodásra jutott a Balkán-kérdésben s elhatározta, hogy egy uton fog haladni. Az angol-orosz reformtervek azonban gyakorlati keresztülvitelükben még több technikai megegyezésre szorulnak s éppen ebből magyarázható meg Aehrenthal bárónak és Zswolsky orosz külügyminiszternek Karlsbadban tervezett találkozása. Ausztria-Magyarország és Itália hasonló aggodalommal nézi a Balkánon történő eseményeket. Bulgária és Szerbia között az utóbbi időben annyira kiélesedtek a viszonyok, hogy a leglelkiismeretesebb gondoskodásra van szükség, nehogy a helyzet még inkább rosszabbodjék. . . i, iI . 11 ’ Mi Szerb' egyházi ügyek'. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint a’ hivatalos lap holnapi száma közli, hogy a király Günther Antal igazságügyminisztert a julius havában összeülő görög-keleti szerb nemzeti egyházi kongresszushoz királyi biztossá nevezte ki. A kongresszus minden valószínűség szerint julius 21-ike körül a metropolitai egyházi tanács által fog összehivatni. 1111 Karlóczáról jelentik, hogy a szerb kolostori nyomdának hosszú idők óta húzódó ügye tegnap elintézést nyert. A nyomdát átadták a kongresszusi választmánynak. Az osztrák helyzet. Bécsi tudósítónk jelenti: A képviselőház mai ülésében a két legutolsó sürgős indítványt, Choh indítványát, a kartelek és Fross 1 indítványát a széndrágaság dolgában tárgyalják. A két indítványt együtt tárgyalják, ami előreláthatólag nagyon kevés időt fog igénybe venni, úgy hogy még ma rátérhetnek a napirendre, melynek első pontja az újonczlétszám emeléséről szóló javaslat tárgyalása lesz. v ! 11 !' ! Igaz magyar ember, jó mulató volt Károlyi György, habár George-nak hivták is czimborái. Szerette a barátságot, a nótát. A csákói hires agarászatokon órákig huzatta Bunkóval: «Végigmentem az ormódi temetőn.» Unokaöccse, Károlyi Sándor gróf is szerette a muzsikát ifjú éveiben. Ha kedve szottyant, éjszakának idején is négy-négy lovat fogatott egy-két szekérbe és Gödöllőre küldött czigányért. Két nap, két éjjel is szólt aztán a nóta a fóthi kastélyban, s fiatal pajtásaival rendre forgatták a csinos parasztlányokat. Lassú János, fóthi bíró felesége lett később egyik nyalka lány, s még az ura is váltig emlegette, hogy az ő feleségével rakta legszívesebben a csárdást Sándor gróf, Károlyi Pista czigányozásairól, a boldogtalan királyaival, meg a mai VII. Edvárd angol királyival, sokat tudnak régebbi pesti krónikák. Ma is él még az a fekete, tüzesszemü asszony, aki akkor járta velük a csárdást és danolta hozzá a duhaj nótát:' i 1 • ! Az én szoknyám rongyos szennyes . Sebaj, csak te rózsám szeress... Elfáradt a Berkes Lajos keze, beragyogott a nap a kaszinó ablaksorán, de nem tudott búcsúzni a mulatozástól, a szép asszonytól VII. Edvárd, aki olyan kedves, vidám királyfi volt, s olyan komoly, bölcs, szeretett királya lett Nagy-Britanniának. Az ötvenes években nagyon divatozott Széchenyi-promenád. Hire-pora sincs már. Talán néhány szál fa maradt meg belőle, a mai Continental tájékán. Patikárus Ferkó muzsikált ott délutánonként, s odagyülekezett a szoczietás. Ferkó tudta minden urnak a nótáját. Ha meglátta az elegáns, daliás herczeget, azonnal ráhúzta: «Kidőlt a fa mandulástól». .. Sokat húsolt emellett a nóta mellett Odescalchi Gyula. A világszép Degenfeld Anna körül taposta a földet, az öreg, nyakas kálvinista Degenfeld Imre gróf meg sehogysem akarta a leányát katholikus embernek adni. Patikárus általában mindenkinek tudta a nótáját. Ahol csak meglátta például Ráday Pált, rögtön megrendült a halálosan szomorú melódia: . . 1 1 1 ! 1 Mikor nekem muzsikálnak, Fáj a szivem fenékig. Gödöllői szolgabiró korában megtudta ezt valahogy Erzsébet királyné is, aki olyan elragadóan kedves, figyelmes, szeretetreméltó volt mindig a magyarok iránt, s egy intim ebéd után — a régi gödöllői szép világban, csak ráhúzza ám a czigány a Pál gróf nótáját. Rádayt könyekig megindította a királyasszony figyelme, aki mosolyogva mondta: — No, ugye, hogy az első magyar embernél is ösmerik a szolgabiró ur nótáját. Czélzás volt ez a gróf egy régebbi toastjára. Hová lettek a gödöllői, fényes, ragyogó napok — hová az a magyar udvar? Nem volt czigánya Magyarországnak, aki annak idején ne tudta volna a Podmaniczky Frigyes nótáját. Húzták, amerre csak feltűnt a fiatal Joáró czifra szűre, árvalányhajas kalapja: «Édesanyám adj inget rám»... Ezt húzták neki akkor is, amikor 49-ben elvitték turvézernek és a gavallér ur glacékettyűben kente a tengelyt. Tisza Kálmánnak, az egykor annyira népszerű, majd annyit gáncsolt államférfinak, aki azonban igazi magyar maradt haláláig, szintén megvolt a nótája:. i Vékony deszka kerítés — Jaj de karcsú teremtés Nótával kedveskedtek szép asszonyoknak,leányoknak a magyar urak. Néhány évtized előtt egy magyar főrangú hölgy évekig lakott idegenben. Haza írott leveleiben emlegette, mennyire hiányzik neki a magyar szó, a magyar dal. Meghallotta ezt egy gavallér ur.: Nosza vonatra pakolta az aszódi Berkest és meg sem állt, mig oda nem értek a kék vizű tó partjára, havas hegyek lábához. Mikor aztán éjszaka borult a világra, s csak a csillagok rezgő fénye csillant meg a vizen, egyszerre csak megszólalt a villa ablaka alatt a régi nóta. Az, amelyik a zsupfedeles falu kastélyáról, a régi otthonról mesélt: «Mi füstölög ott a sikon távolban»... Czigány mellett utón, fürdőn udvarol a magyar ember, — mondotta Szentgyörgyi Horváth József zalai nemes ur, s ki ne tudná nálunk, otthon, hogy Sághy Tóni, Párádon, három-négyszer egymásután adott Nachtmusikot Gorove Stanczinak. Voltak olyan mulató kompániák, akik kocsira pakolóztak, s végig dáridózták az országot. Gömöri, bácskai mulatókról talán most is szól még a krónika a maguk szűkebb hazájában, Baján, Zomborban talán járja még a trojanicza, és beválik a hajdani duhaj nóta: Tizenhárom éjjel meg egy nap — Ki nem mulathattam magamat...