Magyarország, 1911. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1911-03-30 / 75. szám
Budapest, 1911. csütörtök, márczius 30. X.a.ftzA.9QRSZA,G Az ügyosztály azonban azt hiszi, hogy a legközelebbi két esztendőben legfelebb hatvan milliót használhatnak fel s miután ennek úgy a jövedelmezőségi számítását, mint a kamatterheit kimutatja és megokolja, a tanács elé a következő javaslatot terjeszti: 1. az 1909. évi 1016. kgy. sz. a. kelti határozattal 270 millió koronában megállapított beruházószükséglet második részleteként egy 50 év alatt utólagos félévi annuitásokkal törlesztendő és kamatoztatandó 60.000.000 korona névértékű kölcsön fölvételét méltóztassék elhatározni, illetve erészben a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé előterjesztést tenni; 2. fölterjesztés intéztessék a törvényhatósági bizottság közgyűléséből a pénzügyminiszter úrhoz, hogy a kölcsön kötelezvényeinek és szelvényeinek bélyegilletékére vonatkozó kiszabás és a szelvények után fizetendő tőkekamatadó kivetése és beszedése a törvényhatóságnak a 270 millió koronás kölcsönre vonatkozó intézkedéséig függőben tartassák és hogy a székesfőváros kölcsönkötelezvényeinek pupillaritása tárgyában hozott 1904. évi XXXIV. törvényczikk határozmányai e kölcsön kötelezvényeire is kiterjesztessenek, illetve e kötelezvények gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek elhelyezésére alkalmasoknak nyilváníttassanak; 3. hogy a fölveendő kölcsönből befolyó pénzekből elsősorban az 1910. évi 1993. kgy. és 188.296. belügyminiszteri szám alatt fölvett 40 millió koronás kölcsönből fennálló tartozás azonnal visszafizettessék és az egyelőre eme kölcsönre engedélyezett munkák véglegesen az ezúttal felveendő kölcsön terhére számoltassanak el. A BUR. vasút szerződése. A főváráros és a BUR. vasút között létrejött területhasználati szerződést a kereskedelemügyi miniszter még 1906-ban azzal a megjegyzéssel küldötte vissza a fővárosnak, hogy a mostani viszonyoknak megfelelőképpen dolgozzák át és újból terjesszék fel hozzá jóváhagyás céljából. A miniszternek ez az utasítása hosszabb tárgyalásokat igényelt, amelyek eredményeképpen legczélszerűbbnek mutatkozott az a megoldás, hogy a főváros, Újpest városa, Rákospalota község és Pest vármegye, amelyeknek területén a vasútvonal áthalad, tehát az érdekeltek között közös szerződés jöjjön létre. A szerződés megbeszélése czéljából a tanács azérdekelteket tegnapra tanácskozásra hívta össze. A tanácskozás czélja a szerződés végleges megállapítása lett volna. Közbejött akadályok miatt azonban elmaradt a tanácskozás és annak megtartását április 18-ára halasztották. A kőbányai munkásházak. A kőbányai polgárok küldöttsége Lukács László pénzügyminiszternél járt a kőbányai munkástelep létesítése érdekében. A miniszter kijelentette a küldöttségnek, hogy a törvényhozás csak 12 millió koronát szavazott meg az állami munkásházak kispesti és kőbányai telepének felépítésére, a kivitelnél azonban maga a kispesti telep többet vett igénybe, mint amennyi az egész intézmény létesítésére rendelkezésre állott. Meggondolandónak tartja a kőbányai telep felépítését, mert az egész intézmény teljes kiépítése az e czélra megszavazott összeg négyszeresébe kerülne. Ez volt az oka annak, hogy a képviselőház pénzügyi bizottsága az év elején tartott ülésén a felépítés elodázása mellett nyilatkozott. A küldöttség tagjai rámutattak arra a körülményre, ameliy a psgyi hatolgásu Sóhatálkesdéziffény létesítését kívánja és felhívták a miniszter figyelmét arra, hogy Kőbányának napról-napra fejlődő ipara szükségképpen állítja, előtérbe a munkáslakások kérdését és azok létesítése elöl már kitérni nem lehet, az elodázás pedig súlyosan sújtaná a kerület szegényebb néposztályát. A miniszter ezután megígérte, hogy a kőbányai munkástelep felépítésének kérdésével a közeljövőben foglalkozni fog. Tanítók özvegyeinek és árváinak segítése. A Frey ,József alapítvány segélyosztó bizottsága április hó 1-i lejárattal pályázatot hirdet több 400—400 koronás segélydíjra, amelyet székesfővárosi községi elemi iskolai igazgatók, vezető- és osztálytanítók vagyontalan özvegyei és árvái kapnak. A kérvényeket a székesfőváros királyi tanfelügyelőjéhez, Mosdóssy Imre kir. tanácsoshoz kell benyújtani. X Új élelmiszer-piaczak. A Ugymányon és a zuglói lakosságnak régi kívánsága, hogy közelükben nyílt élelmiszerpiaczot létesítsen a főváros, mert nagy nehézségbe ütközik, ha a lakosságnak a messze fekvő piacokról kell magát élelmiszerekkel ellátni. A tanács méltányolta ezt a kérelmet és a közgazdasági bizottság legutóbb tartott ülésén elhatározták, hogy javasolni fogják a közgyűlésnek a Lágymányoson a Fehérváriút és Lenke-út sarkán, a Zuglóban pedig a villamos végállomással szemben levő térségen, az úgynevezett Bosnyák-téren élelmiszerpiacz létesítését. A két élelmiszerpiacz létesítése 25.000 koronába kerül. A Eermina-út vasútja. A Hermina-úton eddig a Közúti Vaspálya Társaságnak csak egy vágánya volt. Minthogy kívánatos, hogy a Herminauti vonalszakaszt a Thököly-úti forgalom részére is megnyissák, a főváros felhívta a Közúti Vaspálya Társaságot, hogy a Hermina úton a második vágányt építse ki. A társaság a felhívásnak megfelelt és a második vágányra vonatkozó terveket bemutatta. A tervek alapján legközelebb megtartják a Hermina-úti második vágány közigazgatási bejárását. Tárgy Népjóléti és kulturális intézményekre Középítésekre Városszabályozásra Kft. laktanyák épít. Közlekedési és köztisztasági beruházásokra Gazdasági beruházás. Közoktatásügyi és egyh. építkezésekre Közgazdasági és közélelmezési intézményekre Közjótékonys. és tűzoltósági intézményekre Közegészségügyi intézményekre Előre nem látottak és kütyüfélékre fölveendő kölcsönből jut: a tanácsi a pénzügyi és javaslat gazd. ügyosztály szerint javaslata szerint 12,500.000 28,690 000 15,000.000 500.000 13,800.000 20,450.000 15,000.000 5,905 000 8,000.000 4,405.000 8,600.000 15,500.000 10,000.000 7,400.000 5,300.000 8,000.000 4,250.000 9,500.000 7,500.000 12,332.777 9 867.222 Mindössze * 125,3*57.777 V?8.672.222 WE8TINCHOUSD " Snícmüfeit-garage és lavtre m&freíg Páva utca 10—12. Telefon 173—41 SZÍNHÁZ, művészet. Mol arczképek a Könyves Kálmánban. Budapest, márczius 29. Benczúrtól Kernstockig meglehetősen nagy az út a portraitfestészet mezején s bizonyosan tanulmánynak is érdekes végignézni egy olyan gyűjteményt, amelyben ennek az útnak az összes állomásaira rátalálunk. A Könyves Kálmán ragymező utczai szalonjában látunk most egy ilyenféle gyűjteményt, amely ha nem is tökéletes, de mégis megérdemli a figyelmet s kétségtelenül igen ügyes ötletnek a megvalósítása. 45 magyar festő- és három szobrászművészünknek öszszesen 91 női portrait ját gyűjtötték egybe erre a kiállításra, amelyen a legkülönbözőbb iskolák legkülönbözőbb felfogással készült festményeit és szobrait láthatjuk. Székely Bertalan klasszikus, de eleven hatású Rache 1-je, Lotz Károly gyönyörű, aetheri finomságú «I l j u s á g»-a, meg dr. Iluszka Jeneméről festett képe, azután Benczúr Gyulának hogy úgy mondjuk, «benczuros» pontossággal, nagy vigyázattal megcsinált festménye, amely gróf Karátsonyi Jenőnek ábrázolja, majd Stetka Gyula két ismert és nagyon Mi portrait-ja, László Fülöp «Radzivill herczegnő»-je és «Tanulmányfej»-e lógnak a a falakon egy csomó avult mesterembermunka és egy csomó üde, erős dolog társaságában. Itt van az első magyar plein air kép, az Újvári Ignácz «Czigánylány»-a, amelyet ebből a szempontból érdemes megemlíteni, azután egy pár szépen kikent, kifent Knopp (köztük az igazán szép Schosbergerné arczképe), négy darab sablonos SMárk Lajos, két-két Baschi Árpád és Gyula. Külldött képeket Karlovszky, a talentumos Jávor Pál, azután Az ajda, Toknay, Tolnay, a kvalitásos Goth Móricz. A modern készültségű Székely Andor két képe közül erősebb, jellemzőbb a Fürediné pprtr.aitja. (Opera.) A «Hegyek alján» és a «Garmen»ben történt fellépései után tegnap este a «Parasztbecsület) Santuzzáját és a «Bajazzok» Neddáját énekelte Lábia Mária grófnő, Operaházunk vendégművésznője. A berlini Komische Oper ünnepelt stárja már a tavalyi vendégszereplése alkalmával bemutatta nálunk ezt a két szerepet, azzal a különbséggel, hogy amíg tavaly a legmagasabb hangrégiókban is sima egyenletességgel és a tremolázás legkisebb jelensége nélkül csendült meg az ő kitűnően képzett orgánuma, addig tegnap helyenkint nagyon is felötlő kimerültség és ebből származó tremolázás tördelte meg a szenvedélyes olasz melódiák szélesen ivett dallamvonalait. Ettől azonban eltekintve, megkapó realizmussal játszotta meg a megcsalt sziciliai parasztleány szerepét és ezzel mindenesetre jobban megérdemelt sikert vívott ki, mint Neddájával, amelynek alakítása nem nélkülözte ugyan egyes momentumokban és főbb vonásaiban az érdekességet, de általánosságban meg sem fedte a művésznő szereplésével azt a kettős követelményt, amely Nedda tragikomikus szerepéhez fűződik. A közönség persze zajos elismeréssel tüntette ki tegnap is a szép megjelenésű művésznőt. Mind a két dalművet ifj. Ábrányi Emil e fiatalság elragadó hevével dirigálta. A «Bajazzok»-at itt Budapesten először. A két dalmű közé beékelték tegnap Hűvös melodikus tánczkölteményét: «A havasi gyopár»-t, miáltal az előadás jóval túlterjeszkedett a rendes játéktartamon.A közönség azonban szívesen fogadta a ráadástés sokat tapsolt Nirschy Miczinek bravúros tánczáért. Nem hagyhatjuk említetlenül, hogy a balletet is Ábrányi dirigálta «a vista», minden előzetes próba nélkül és a kis ballerinák nagyon meg voltak elégedve a «fiatal karmester» temperamentumos vezetésével. (m. a.) * —(Vízkereszt.) Hetek óta tartó próbák után pénteken, márczius 31-én lesz a reprize a Nemzeti Színházban Shakespeare: «Vízkereszt» czímű vígjátékának, amelyet legutoljára 1902-ben adtak a régi Nemzeti Színházan. Az új rendezés szerint Shakespeare -e bájos vígjátéka három felvonásra van osztva : az első felvonás öt, a második két, a harmadik pedig szintén két képből fog állni. A külön e czélra konstruált díszletek tüneményes gyorsasággal változnak át úgy, hogy kihagyásukra sincs szükség. A díszletek közül különösen szép. .Olivia kertje, Malmas Aiatalma bokraival is a jó idő óta stagnáló Gubacsi Lajos portrait-iban is sejtelmeskedik. Egy kicsit több őszinteséget, kevesebb pózt szeretnénk látni a piktúrájában. Nagyon szép négy arczképet állít ki Ferenczy Károly. Mind a négy, felfogás, technika és szoros értelemben vett modernség dolgában egyaránt becsületére válik az ő nagy művészi kvalitásainak. Ferenczy Valér egy amerikai nőt festett rá meglehetősen sikerülten, Csók Istvánon keresztül, akinek zsenialitását és tudását a csudásan bájos Timo Coquelin, meg egy másik finom, gyönyörűen színezett női képmás dicséri, elérkezünk a modernek modernjéig, Kornstockig. Igazán érdekes az a két kép, mely az ő kézjegyét viseli. Az egyik, a régebbi, amely Kosztolányi Gyulánét ábrázolja, színfoltokban van megfestve, a másik, az újabb, Révai Ödönné világos tónusú portraitje, vonalakban készült. Anélkül, hogy Kernstocknak szélsőségeiben is jeles képességeit érinteni akarnék, konstatáljuk, hogy a két kép közül az előbbi a szebb, a természetesebb, az utóbbinak különösen a szem körüli része hibás, merev. A tárlaton mutatkozik be Somló Lili, akinek női képmása igen figyelemreméltó tehetséget árul el. Egészen modern szemmel lát s technikája is kifogástalan. A jobb modern képekhez tartozik még Bednár János «Szép asszony»-a. Érdekes a Raab Ervin «Arczképtanulmány»-a s meg kell még említenünk Fesztyné Jókai Róza «Sárgaruhás nő»-jét, valamint Vaszary János három képét. A szobrok sorából kimagaslik Kosztolányi Gyuláné felfogásban és kidolgozásban egyaránt eredeti, finom, művészi mellszobra, amely Ligeti Miklóst vallja mesterének. Strobl Zsigától is látunk egy-két csinos dolgot. A kiállítás csütörtökön d. ,5- 5 órakor nyílik meg. (m. e.)