Magyarország, 1913. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1913-12-25 / 304. szám

Budapest, 1913. csütörtök, deczemb­­er 25. MAGYARORSZÁG Csepreghy Ferencz szülőházán, a hontmegyei Ipoly­szálkán, (Fő-utcza 60. szám, kereskedés van benne); Ráday Gedeon nógrádludányi szülőházán, amelyet jelenleg P­ejacsevich­ M­i­k­ó Endre gróf lakik. Szomorú sors. tüledezik Révai Miklós lakóháza a toron­­tálmegyei Nagyszentmiklóson (Szegedi­­utcza 180. szám). Lakni sem mernek már benne, üresen áll, emléktábla nem hull el vele. Magtárnak is, aminek használják, rozoga már a művészlelkü műtörténetire s bőkezű meczénás Ipolyi Arnold szülőháza a hontmegyei Ipolykeszi­ben (a Pa­­tak-utszán). Van azonban emléktáblája Ipolyinak a r. kath. templom falán. Az emléktáblát Hont­­megye közönsége készíttette 1883-ban. Arany János nagykőrösi lakóházai közül egy sem ma­radt meg. Arany lakásairól, Arany nagykőrösi tanárságának monográfusa: B­e­n­k­ó Imre főgim­­náziumi tanár, szíveskedett részletesen informálni! Arany Jánosnak három lakása volt Nagykőrö­sön. 1851. novemberében a mai Vörösmarty- és Rácz-utcza sarkára levő házba költözött s ott la­­kott 1852. novemberig, mikor az egyik szoba tető­zetének leszakadása miatt kénytelen volt kiköl­tözni. Ezen a telken új ház épült. B­á r e t­v á s .Gusztáv földbirtokos felajánlotta Aranynak jó­részt üresen álló házát s a költő ideköltözött abba az utczába, melyet később az ő nevéről neveztek ki. Itt három évig lakott Arany. A házat azóta tel­jesen átalakították. 1855. április havában költö­zött Arany János a gimnázium közvetlen szomszéd­ságában lévő tanári lakásba és ott lakott mind­addig, míg 1860. szeptember végén Pestre nem költözött 1861-ben, mikor az iskola épületét meg­­nagyobbították, hozzáfoglalták a tanári lakóház telkiet is s a­­h­ázat lebontották. Helyén a régi gimnázium (ma tani­tóké­pző-intéze­t) nagyterme van. A régi ház helyét a reformá­tus egyház és a város közönsége a tanitóképző-intézet falába elhelyezett­­emléktáblával jelölte meg 1900-ban. Az iskola és a templom között, Arany utolsó nagykőrösi lakása telkén, áll Arany szobra. Csokonai Vitéz Mihály debreczeni szülő-, lakó- és halotti házáról Zol­­­la­i Lajos múzeumőr küldött nagy alapos­sággal megirott ismertetést. Értékes dolgozatát szer szerint közlöm. Csokonai szülőházának alakját nem ismer­jük. E ház, az újabb nyomozások szerint, nem a kismester-utczai (most :Bethlen-utczai) régi leány­iskola helyén állott, hanem a hatvan-utczai 23.­ számú ház telkén, amelyet éppen erre való te­kintetből vásárolt meg a városi múzeum és kul­­turpalota számára 1905-ben Debreczen város kö­zönsége. Azóta ennek a háznak homlokfala hor­dozza a kismester-utczai iskoláról átalkotott sze­rény, vörös miárványtáblát A tábla felirata e­z: E házban született CSOKONAI VITÉZ­ MIHÁLY 1773. nov. 17-dikén. Megjelölte a Csokonai-Kör 1gy 9.L. Sokan emlékeznek még Debreczenben arra a darabos­ utczai nádfedeles, kis házra (képét itt látja az olvasó!), ahová a lángoló szerelmében és életedél­jaiban csalódott poéta bujdosásaiból megtért és ahol szétnyílott előtte az örök titkok kárpitja. «Az utezjára egy ablakkal nyíló szoba volt a költő dolgos kvótája. A kis szobából alacsony ajtó vezetett a nagyobbik szobába; itt az utcza felől jobbra eső szegletben volt azon ágy, melyen Cso­­­konai a napnak fáradalmait ki szokta pihenni. Az egyszerű házikó végénél csinos kertecske dí­szelgett, a­hol gondos kezek ápolták a nyíló virá­gokat s hol a magyar költészet fölkent papja dicséré halhatatlan dalaiban a barátság és sze­relem istenét. A kis kert felső részén, a ház belső szegleténél, állott egy terebélyes bodzafa, ennek lombjai körül a felfutó virágok gyönyörű lugast alkottak. A lugas közepén fenyőfaasztal állott. Ide menekült költőnk nyáron át az égető Csokonai­­Vitéz Mihály lakó-­i és halotti háza, hőség elől s itt teremtette ihletett dalait.» (Cso­­konai-Emlény 1871.) A ház és a kert az 1802-iki nagy tűzvészkor elpusztult, de némely jóakaró urak segítségével hamarosan újra felépült s akkori alakját, kevés változtatással, megőrizte mindaddig, amíg ezelőtt körülbelül 12—15 évvel modern új lakóházat nem emeltek a helyére. A darabos­ utczai házat a költő édes­anyja, Diószegi Sára, özv. Csokonai Józsefné 1788- ban vásárolta, 1810-ben történt halála után uno­kája , Csokonai József (a színész Csokonai József és Tabajdi Lidia fia) javára elárverezték. A debre­­czeniek kegyelete 1860-ban kis márványtáblával je­lölte meg a házat. Felirata ez: —• Csokonai Vitéz Mihály lak- és halálozási helye. A Csokonai udvaron álló új h­ázban van most a Debreczeni Nagy Újság szerkesztősége. A magyar reformáczió egyik legnagyobb apos­tola, a zsoltárfordító Szenczi Molnár Albert a pozsonymegyei Szen­cz községben született. De a hagyomány is megfeledkezett már arról, hol állott a szülőháza. A község, első­ jegyzője már évtizedek óta hasztalan kutat a hely megállapítása után. A hagyomány szerint csak annyi bizonyos, hogy Szencz a templomdomb alatt kezdett épülni, ez a házsor a község legrégibb része és ezen a soron épült házak valamelyikében született a magyar re­formáczió eme nagy fárfia. Ez a valószínűség ve­zette a község érdemes első jegyzőjét, hogy ezt az utczát Szenczi Molnár Albert-utczának neveztesse el És itt ez az egyetlen emlékeztető Szenczi Mol­nárra. . . Sajnálattal nélkülözzük a közvetlen­­adatokat ’ kérdő napjaink késedelmes visszaküldése miatt, a többi közt főleg M­i­k­e­s Kelemen, Kemény Zsigmond báró, Kisfaludy Károly, Madáchi Imre, Reviczky Gyula, Garai János, Virág Benedek, Sárosi Gyula, Pázmány Péter és Szigligeti Ede szülőházaiból. * Tudtunkkal emléktábla jelöli meg Budapesten C­z­u­c­z­o­r Gergely lakóházát, S­za­l­a­y László szülőházát, Virág Benedek lakóházát, Semmel­­reisz szülőházát és Kisfaludy Károly s Vö­rösmarty Mihály halotti házát. Ez utóbbi épület a Váczi­ utcza 19. számú háza. Az emlék­tábla rajta így ezel: Itt hunyt el 1830 r.ov. 21 a mester Csepreghy Ferencz szülőháza. ______________________ KISFALUDY KÁROLY,­ 1855. nov. 10. pedig a mesternél is nagyobb tanítvány VÖRÖSMARTY MIHÁLY. Hálás kegyelettel állította a Kisfaludy-Társaság .Vörösmarty születése napjának százados fordulóján. Jeltelen a tragikus végű Teleki László gróf halotti háza. Végül, mivel a nemzet házainak legtöbbje írók a Költők nevéről híres, szerettünk volna felelni arra is, hogy Hol termett a legtöbb magyar író? Ezt azonban tán még a szomorúan nélkülö­zött Szinyey bácsi se tudta volna megmondani. Ép­­nagynevű­ költőnk, írónk s tudósunk neve szere­pe, nem teljes kis statisztikánk azonban, amely­ben 137 nagynevű (esetleg csak a maga idejében pel, azt mutatja, hogy a Duna két partján, elsősor­ban a Dunántúl termett a legtöbb magyar ízó. Vármegyénként nézve a dolgot, Nógrád és Zala vezet ebben a tekintetben. Nógrád adta Balassa Bálintot, Kármán Józsefet, Madáchot, Ráday Ge­deont, Petényit, Rimáit, Lisanyayt, Bérczi Károlyt, Abonyi Lajost s Mikszáthot, Zala pedig Zrínyit, Kisfaludy Sándort, Deák Ferenczert, Fej­ér Györ­gyöt, Bacsányit, Pápai Sámuelt, Virág Benedeket, Császár Ferenczet. Koraez párbaj. Irta: Benjamin Ferencz. I. Erzsiké — a vén erdélyi Ercsi híre gyöngye — Hangja madár csicsergése az erdei csöndben... Bokrétát köt két virágból: Szegfűből és rózsaszálból. A bokréta mind a kettő hajladozó, gyönge. Az egyiket Gábor kapja, büszke nemes férfi, Ki a lelke mély szerelmét már régóta érzi. A másikat Péter bírja... (Vérző sebnek balzsamikja!) Éles karddal kitüntette dicső Bezerédi. Szemük lángja összecsattan. Tekintetüik villám.­ Nagy haragjuk fergetegljét nem látja a kislány. (Gábor szőke, Péter barna...) Mind akettő kész a harczra. Egyik sem volt soha gyáva, kicsiny lelkű, hitvány.­Szembeszállnak erdő szélén, sárguló avarban. De hirtelen fölneszelnek. A táborban baj van. Hosszan, búgva, harczra híva. Szívhez szóló, hűvös, tiszta. Messze síró riadóval hangzás kürtszó harsan. «Győztes, aki több labanczo­t küld a másvilágra!» Helyeslőleg bólint Péter a Gábor szavára. Felviharzik csatakedvük. Harczba törnek ketten együtt. Fölcsap egészen az égig a kegyetlen lárma. Egyik is vág, mint a villám hullámzó vetésbe. A másiknak már kibugygyan, p­atakzik a vére. Egymást védve, támogatva... Zord halálnak szörnyű napja! Zivatarként törnek százszor kemény ellenségre. Ezer labancz piros vére bősz erejük ára. Örök álmot alusznak már az uj éjszakára. Egy árgyunak viharától Hullott porba Péter s Gábor... Győzedelmet irt a kurucz lengő zászlajára. II.­­ Erzsike — a vén erdélyi Ercsi báró gyöngye — Hangja madár csicsergése az erdei csöndbe’... Koszorút köt két virágból: Szegfűből és rózsaszálból. A koszorú mind akettő hajladozó,­ gyönge. 47

Next