Magyarország, 1914. augusztus (21. évfolyam, 185-215. szám)

1914-08-01 / 185. szám

4 MAGYARORSZÁG Budapest, 1914. szombat, augusztus 9. A háborús intézkedések Ferenc Szalvátor kinevezése , császári és apostoli királyi Felsége a következő legfelső kéziratot méltóztatott legke­gyelmesebben kibocsátani: Kedves gróf Tisza! Ferenc Salvator főher­ceg Ur, német az önkéntes egészségápolás fő­felügyelőjévé nevezem ki. Kelt Bad-Ischlben, 1914. év julius 28-án. Ferenc József s. k. Kormánybiztosi kinevezések A m. kir. minisztérium a miniszterta­nács határozata alapján s az 1912: LXIII. t.-c. 4. §-a értelmében Bethlen­ Ödön gróf, Kolozs vármegye és Kolozsvár szabad ki­rályi város főispánját Kolozs vármegye és Kolozsvár szabad királyi város területére terjedő hatáskörrel; Mara László, Hunyad vármegye főis­pánját, Hunyad vármegye területére kiter­jedő hatáskörrel; Bethlen Balázs gróf, Szolnok-Doboka vármegye főispánját Szolnok-Doboka vár­megye területére kiterjedő hatáskörrel; Szász József, Alsó-Fillér és Maros-Torda vármegyék főispánját Alsó-Fehér és Maros- Torda vármegyék területére kiterjedő hatás­körrel ; végül Walbaum Frigyes, Szeben vármegye fő­ispánja, szászispánt Szeben vármegye terü­letére kiterjedő hatáskörrel, kormánybizto­sokká nevezte ki. A vasárnapi munkaszünet felfüggesztése Harkányi János báró kereskedelem­ügyi miniszter, a hadi állapotra való te­kintettel, a törvényes munkaszünetet a f. a­­ugusztus 2-ára és 9-ére eső vasárna­pokra és az ezen vasárnapokat követő hétfői napok reggeli óráira az 1891. évi XIII. t.c. hatálya alá tartozó minden­nemű munkára, üzemre és elárusitásra fölfüggesztette. A munkaszünet felfüggesztése Bécsben Bécs, julius 31. (Saját tudósitónktól.) A Korrespondenz Wilhelm szerint a vasárnapi munkaszünet fel­függesztésére vonatkozó rendelet kiadása kü­szöbön áll. A magyarországi idegen­légió szervezése Megírtuk, hogy C. Townsey-Fu 11­am felhívást intézett a Magyarországon élő an­golokhoz és amerikaiakhoz, amelyben felszó­lítja őket egy idegen légió szervezésére, a­mely a szerb harctéren segítené a magyaro­kat. A felhívásra a tegnapi napon mintegy kétszázan jelentkeztek. Azonban ezeknek nagy­ része magyar volt és pedig nem katonaköte­les. Mindannyian szerettek volna az idegen légióban résztvenni, azonban C. Townley- Fullam kijelentette előttük, hogy neki nem áll jogában magyar katonákat toborozni, ha­nem csakis angolokat és amerikaiakat és ép­pen ezért a legnagyobb sajnálattal kénytelen visszautasítani felajánlott szolgálataikat. C. Townley-Fullam abban az esetben, ha hat­száz lovasított gyalogosa lesz, jelentkezni fog a hadügyminisztériumnál. Azonban ezt a hat­száz katonát csak úgy toborozhatja össze, ha az Ausztria területén lakó angolokat és amerikaiakat is megnyeri. Ezért legközelebb az Ausztriában lakó honfitársaihoz a múlt­korihoz hasonló felhívást fog intézni. A pilisiek ellen r­­ világpolitikai helyzet rendkívül ko­moly. Ma elnapolták az angol alsóházat, ami szintén egyik jele a nagy nemzetközi feszültségnek. A monarchia és Orosz­ország között igen korrekt az érintkezés és Pétervár és Bécs között szakadatlanul folynak a tárgyalások. Az orosz kormány a monarchia ultimátumában különösen az 5. és 6. pontot kifogásolja és azt kívánja, hogy Németország hasson oda, hogy a monarchia bizonyos garanciákat adjon s akkor Oroszország latba fogja vetni te­kintélyét avégből, hogy Szerbia teljesítse a teljesíthetőnek tartott feltételeket. Németországban igen komolynak tart­ják a helyzetet. Tegnap Potsdam­­ban koronatanács volt, amelyen elhatározták, hogy a diplomá­ciai tanácskozások befejezte előtt más fegyverekhez nem nyúlnak. Tegnap éjjel az a hír terjedt el, hogy Berlinben mára egybehívták a német államok szövetségtanácsát, mely csak a legfontosabb alkalmakkor szokott összejönnii. Ezt a hírt azonban eddig még nem erősítették meg. Bizonyos az, hogy Németország döntő elhatározások küszö­bén áll. Grey és Asquith e nyilatkozata Az angol alsóházat elnapolták. London, július 31. Grey államtitkár Bonar Lám kérdésére a következőket válaszolta : — Nagyon keveset mondhatok és saj­nálom, hogy nem mondhatom azt, hogy a helyzet kevésbé komoly volna, mint tegnap. — A legfontosabb tények meglehetősen változatlanok. Ausztria-Magyarország a há­borút Szerbia ellen megkezdette, Oroszor­szág részleges mozgósítást rendelt el. Ez ed­dig, tudomásunk szerint, nem vezetett meg­felelő lépésekhez más hatalmak részéről. — Mi folytatva igyekszünk szolgálni azt a nagy célt, hogy az európai béke fentartas­­sék. Ebből a célból szoros érintkezést foly­tatunk a többi hatalmakkal. Ebben, öröm­mel állapítom meg, a többi hatalmak nem okoztak nehézségeket, bár a hatalmaknak nem volt lehetséges csatlakozniuk a hétfőn javasolt diplomáciai akcióhoz. Az ülés végén Asquith miniszterelnök javasolta a pótbill második olvasásának el­halasztását és hozzátette : Ma olyan körül­mények között megy végbe gyűlésünk, amely körülmények komoly jellegére vala­mennyiünk tapasztalatában nincsen példa. A háború vagy béke kérdése függőben van. Olyan akcióval állunk szemben, amelynek terjedelmét és hatását lehetetlen megítélni. Ilyen körülmények között vitális jelentőségű az egész világ érdekeire az, hogy Anglia, amelynek saját érdekei nem forognak köz­vetlenül kockán (Helyeslés.), zárt egység­ben mutatkozzon a világ előtt (Helyeslés.) és képes legyen egy önálló nemzet autoritá­sával beszélni és cselekedni. A pótjavaslat­ról való vita ily körülmények közt rontó ha­tással lehetne a nemzetközi helyzetre. Bo­nar Law képviselővel egyetértően tehát ja­vasolom az elnapolást és remélem, hogy va­­­­lamennyi pártnak hazagsága elő fogja segí­teni azt, hogy amennyire Anglia hatalmá­ban van, a baj, mely az egész világot fenye­geti, ha el nem bontható, mégis legalább ha­tárok közé szorítható legyen. Vilmos császár és a cár táviratváltása Berlin, július 3. A félhivatalos Telegraphenbureau meg­erősíti a Magyarországnak azt a hírét, hogy Miklós cár táviratot intézett Vil­mos császárhoz és megjegyzi, hogy ez a távirat és Vilmos császárnak a cárhoz in­tézett távirata keresztezte egymást. Német demarche Orosz­­országnál A konzervatív Deutsche Tages­zeitung állítólag feltétlenül megbízható forrásból közli, hogy Németország lé­pést tett Oroszországnál az orosz mozgósítás miatt és a vá­laszadásra huszonnégy órai ha­táridőt tűzött ki. Tanácskozások Londonban London, július 31.: Grey külügyi államtitkár, aki egész dél­előtt a külügyi hivatalban dolgozott, délben fél egy órakor tanácskozott Asquith miniszter­elnökkel. Új békeközvetítés Berlin, július 31. A hesszeni nagyherceg Oroszországba utazott. Utazásának célja egy külön köz­vetítő akció a cár kívánságára. Az angol sajtó a háború lokalizálásáról , London, július 31. Az itteni sajtó behatóan foglalkozik a háború lokalizálásának kérdésével és kife­jezi azt a véleményét, hogy a helyzet ugyan ma is valamivel komorabb, de nem remény­telen. Luzzatti a békéért Róma, július 31. (Saját tudósítónktól.) Luzzatti volt miniszterelnök, a Corriere della Se­­raban megható felhívást intéz a népekhez, hogy legfőbb javukat, a békét mentsék meg a katasztrófától, amely Európára nézve azt jelentené, hogy közgazdasági tekintetben Észak-Amerikának, néprajzi tekintetben pedig Ázsiának szolgáltatná ki magát. Ez a háború — úgymond — annál bűnösebb, mert Ausztria és Magyarország Szerbiától nem követelt sem­mi olyat, amit ennek a kis államnak szabad volna megtagadni. Az egyik állam rendőrsé­gének közreműködése egy másik államban és egy gonosztevőnek a kinyomozása egy má­sik állam közegei által az európai nemzet­közi jogban el van ismerve. Annál sürgősebb kötelessége Európának, hogy Szerbiát Ausztria és Magyarország követe­léseinek teljesítésére bírja és ezzel a háborúnak elejét vegye. A párisi orosz nagykövet látogatásai Paris, július 31. (Saját tudósítónktól.) Az orosz nagykövet ma délelőtt látogatást telz Viviani miniszer­­elnök és külügyminiszternél. Rothschild lord a helyzetről London, július 31. (Saját tudósítónktól.) Rothschild lord annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy ez idő szerint nagyobb a kilátás arra, hogy a háború lokalizálva marad és hogy ma már a tőzsde is kedvező benyomást tesz.

Next