Magyarország, 1915. március (22. évfolyam, 61-90. szám)
Budapest, 1915. hétfő, március 1. MAGYARORSZÁG múlt héten is a Garay-piacon a falusi árusok sok kékes tengerilisztet kínáltak eladásra. Mint említettük a tengeriliszt igen érzékeny és már nem egyszer történt meg, hogy a kereskedésben becsomagolt liszt másfél nap alatt átvette a papírzacskó szagát. Ezt egyébként igen jól tudják egész Erdélyországszerte s ott nem is papírban tartják a tengeri lisztet, hanem vászonzacskóban, amelyet száraz és szellős helyen rendszerint szegre akasztva — akár az aszalt gyümölcsöket — tartanak Városokban is megcsinálhatják ezt, úgy hogy ha valaki tengeri lisztért megy, visz magával vászonzacskót, amelybe néhány kiló liszt elfér. Otthon pedig legcélszerűbb a kamarában tartani és nem a konyhában, ahol csaknem mindig párás a levegő és így a liszt gyorsan átnedvesedhetik, aminek a következménye, hogy dohos lesz és ami aztán az ilyen lisztből készül, kenyér vagy puliszka, kesernyés iza lesz. Egyszerre pedig sok lisztet nem tanácsos venni, inkább csak annyit, amennyire akkor szükség van, így a kereskedésben is folyton újabb és újabb őrlésű liszt kerülne forgalomba s el lehetne érni könnyűszerrel, hogy állandóan egy-kéthetes lisztet kapna a közönség. Ha pedig jó tengeriliszt jut a háztartásokba, az abból készült különféle eledelek nemcsak a háború végéig maradnak majd az étrenden szükségszerűségből, hanem azontúl is. A háború kitüntetett hősei A hivatalos lap mai száma folytatólag közli a katonai kitüntetésekét. Ezek szerint akirály megengedte, hogy: lovag Krobatin Sándor hadügyminiszter, táborszernagy, a német császár által adományozott vaskereszt 1. és 2. osztályát. Frank Ottó táborszernagy pedig ugyancsak a német császár által adományozott vörös sasrend 1. osztályát elfogadják és viseljék, továbbá a király az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményteljes magatartásuk elismeréséül. Rónai-Horváth Jenő nyugállományú altábornagynak a hadidiszítményt a Lipót-rend lovagkeresztjéhez; Bugsch Aladár őrnagynak és az ellenség előtt elesett Orbán Pál őrnagynak a hadidiszítményes 6. osztályú vaskoronarendet díjmentesen; Szeleczky Andor főhadbiztosnak a Ferenc József-rend lovagkeresztjét a katonai érdemkereszt szalagján, Dobos Henrik őrnagynak, Böckl József vezérkari testületi századosnak, Nagy Sándor, Endrődy Leó, Barabás Gerő, Verebélyi Marsó Béla századosoknak, Rónai István, a vezérkarhoz beosztott századosnak, Olgyay Károly, Schneider István főhadnagyoknak, Szombathy Pál hadnagynak, Barabás András tartalékos főhadnagynak, Finker Frigyes tartalékos hadnagynak; az ellenség előtt elesett: Ebenspanger Andor századosnak, Hollaki Béla és oroszhegyi Szabó Lajos György főhadnagyoknak, Vas István hadnagynak, gróf Nemes Nándor tartalékos hadnagynak, továbbá Hunyetz Károly csendőr századosnak a diszítményes 3. osztályú katonai érdemkeresztet. Kovács József tartalékos honvéd segédlelkésznek a 2. osztályú érdemkeresztet lelkészek számára a fehér-vörös szalagon adományozta és elrendelte, hogy Zankó Zoltán és Bokor Mihály századosoknak alegfelső dicsérő elismerés újólag, továbbá ugyanezen alkalomból: Farkas Sándor és Gabsovits Kornél századosoknak, Szita Gyula, Boda József, Dömös Gyula, Raglan Vazul, Técsi Géza főhadnagyoknak, Oláh Gyula létszám felett vezetett, a vezérkarhoz beosztott főhadnagynak, Lenek Béla, Feketeházy Gyula, Takács József, Kiss Béla és Honthi Béla főhadnagyoknak, Blazek Tibor hadnagynak, Bacsák György főhadnagynak, dr. Monspart István tartalékos főhadnagynak, Csanak József, dr. Oltay László, gróf Lubienski János tartalékos hadnagyoknak, Donnenberg Károly, dr. Moys István tartalékos hadnagy, gazdászati tiszteknek, dr. Horváth Géza népfelkelő főorvosnak és Fekete Sándor százados gazdászati tisztnek a legfelső dicsérő elismerés tudtul adassék, továbbá dr. lovag Aith Egon tartalékos segédorvosnak a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján; Huber Gottfried ezredesnek, Revisnyei Reviczky László alezredesnek, pahlenburgi Paternos István, Gombos Zoltán és Seinfeld Mór őrnagyoknak ; az ellenség előtt elesett; Csermák Mihály ezredesnek a hadidiszítményes 3. osztályú vaskorona-rendet díjmentesen; dr. Meskó Zoltán ezredorvosnak a Ferenc József-rend lovagkeresztjét a katonai érdemkereszt szalagján; Ugray Sándor őrnagynak, Fischer-Niamessny Gyula, Shelly Walter vezérkari testületbeli századosoknak, Syposs Miklós, Szüts Sándor, Dömötör Béla, Perger László, miskolci Dánffy Alfréd, Mjazovszky Géza, Rab Ákos, Körmendy Géza századosoknak, Sauerwald Vilmos századosnak, nagyselmeri Mérey László, a vezérkarhoz beosztott századosnak, Böhme Ferenc, a vezérkarhoz beosztott főhadnagynak, Varga Géza és Kozma Kálmán főhadnagyoknak, Rajos Dezső, Nagy Barna hadnagyoknak; az ellenség előtt elesett, tomcsányi Tomcsányi Árpád őrnagynak a hadidiszitményes 3.osztályú katonai érdemkeresztet adományozta és elrendelte, hogy ugyanezen alkalomból: Győri Farkas Béla, dr. Tolnay Lajos századosoknak, Iglódy Gyula, Reszler János, Mező András, Szabó József főhadnagolynak, Horváth, ,Miszló, a vezérkarhoz beosztott főhadnagynak,Ssegyari Vilmos, Szentpétcri János hadnagyoknak, Kőrös Gyula, dr. Csura László tartalékos hadnagyoknak, Nagy Béla szolgálaton kivüli viszonybeli hadnagynak, Andrássy Jenő népfelkelő főhadnagynak, dr. Zsakó Andor népfelkelő hadnagynak, ilyefalvai Szász Pál népfelkelő hadnagynak; továbbá az ellenség előtt elesett: Harsányi Miksa tartalékos hadnagynak, valamint Farkas Ferenc százados gazdászati tisztnek és dr. Simkovics György tartalékos segédorvosnak a legfelső dicsérő elismerés tudtul adassék; továbbá Riedl Miklós alezredesnek a hadidiszítményes 3. osztályú vaskorona-rendet díjmentesen; Strelec Gyula alezredesnek, Dingha Sándor és balassagyarmati Baintner Ernő őrnagyoknak, szerdahelyi Kesserü István, Barta Aladár, Sárkány Károly, Czékus Zoltán, ujfalusi Ujfalussy Gábor, Békessy Béla, Hönig Vilmos századosoknak, Bittera Zsigmond századosnak, turchányi Turchányi László főhadnagynak, Lévay Ferenc hadnagynak; az ellenség előtt elesett. Michaelis Flóbert népfelkelő hadnagynak a hadidiszítményes 3. osztályú katonai érdemkeresztet adományozta és elrendelte, hogy ugyanezen alkalomból Diószegi Dezső, Hegedűs Elek, Kovács István századosoknak, Szabó Imre, Brámer Gyula, Váry Sándor, Rozsnyai Kálmán, Szappanos József, Győry Géza, ótordai Székely Ferenc, Walter Ferenc főhadnagyoknak, dr. Fóthi Nándor főhadnagynak, Orlovszky Béla, Tóth Zoltán, Doromby Mihály hadnagyoknak, Melczer László, dr. Koltai Tóth Lóránt, Lenoczky Dezső, Lieb Imre, Szunyogh Gáspár tartalékos hadnagyoknak, Szőllősi György szolgálaton kívüli viszonybeli hadnagynak, Tauslauan Oktávián, dr. Marcellariu György népfelkelő hadnagyoknak, dr. Karcsay Sándor ezredorvosnak a legfelső dicsérő elismerés tudtul adassék; továbbá Mátéffy Viktor tartalékos tábori segédlelkésznek s a 2. osztályú érdemkeresztet lelkészek számára a sörös-fehér szalagon; Fromm Ernő népfelkelő élelmezési tisztnek, valamint dr. Fodor József tartalékos segédorvos-helyettesnek az arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján; fertőszentmiklósi Artner Kálmán alezredesnek a hadidiszitményes 3. osztályú vaskorona-rendet díjmentesen; Löfler Emil alezredesnek, Pőcze Miklós századosnak, Vizy Antal főhadnagynak; a hadidiszitményes 3. osztályú katonai érdemkeresztet adományozta és elrendelte, hogy ugyanezen alkalomból Világh László főhadnagynak, Németh József, dr. Tüske Béla tartalékos hadnagynak, az ellenség előtt elesett, dr. Sándor Károly tartalékos hadnagynak a legfelső dicsérő elismerés tudtul adassék. A balkán hadsereg parancsnoksága Baumgartner Ágostnak, a m. kir. Folyam- és tengerhajózási részvénytársaság főkormányosának, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül az I. osztályú ezüst vitézségi érmet adományozta. Használjunk hadisegély-postabélyeget! Adakozzunk a Vörös Kereszt-Egyletnek ! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! TELEFONSZÁM: Főszerkesztő. . . 23—51 Felelős szerkesztő 94—94 Szerkesztőség • 1 23—51 Interurbán .... . 40 Nyomda (lapzártakor) 80-41 * Kiadóhivatal ... 13-97 NAPIHÍREK. Az Állatkert háborúsásre Csökkent a látogatottság. A bevonutt ánokarc helyettesítése. — Az élelmezés nehézségei. —, A fókák pusztulása. — Érdekes szaporulatok. — Sziam és Baby. — Hófehér bivalyborjú. — Madarak és baromfiak. — A kis törpe csacsi. . . Nagy ragadozók. — Pozitív zárszámadás. (Saját tudósítónktól) A háború hatását bizony nemcsak az emberek érzik meg, hanem az társadalma is, már amennyire az állatvilágban társadalmi életről szó esketik. És ha esketik, legelsősorban is az Állatkert jöhet szóba, mint ahol igazán rendszeres Met jut osztályrészéül atint a lelketlen teremtménynek is. Talán éppen ezért érezte meg az Állatkert már eddig is a háború hatását Már a mozgósítás elrendelésekor is megnyilvánult ez a látogatók hirtelen csökkenésében, amikor az általános bizonytalanság és aggodalom érzése észrevehető nagy arányban tartotta távol a közönséget az Állatkert látogatásától, de a csakhamar érkezett győzelmi hírek örömére mindjárt föllendült a forgalom, fölkarolták az intézményt és sűrűn látogatták is. Különösen érezhető volt azonban a vidéki publikum elmaradása augusztus és szeptember hónapokban, amikor éppenséggel szünetelt a polgári vasút-közlekedés, meg aztán , hiszen majd minden családot személy szerint is közvetlenül érdekel a háború, nem igen volt kedve senkinek szórakozást keresni a fővárosban. Az Állatkert mindamellett minden tekintetben fenntartotta rendes üzemét és ezzel mintegy dokumentálni igyekezett abbeli bizodalmát is, hogy komolyabb veszedelem felől való aggodalomra nincsen ok. Mégis érdekes, hogy milyen feltűnően nagy volt az apadás a látogatók száma tekintetében augusztus hó folyamán. Amíg pL 1913-ban közel 150 ezer látogatója volt az Állatkertnek, addig 1914-ben alig 50.000. Tehát a tavalyi harmadrésze. Mindez azonban nem csüggesztette el az XHalkert derék vezetőségét, amely Lendl Adolf dr. igazgatóval az élén minden képzelhetőt és lehetőt elkövetett arra az esetre, hogy az állatállomány, még a hosszasabban tartó háború idején se kijeleljen. És ezt a legpéldásabban is sikerült elérniök. Az első és igen jelentős döccenés az volt, hogy a rendszeresített és képesített negyvennégy ápoló közül mindjárt kezdetben harmincnyolcat vittek el katonának. Ami természetes is, mert hiszen válogatott emberek voltak ezek az ápolók, akikre nemcsak nagy gond és figyelem, hanem szakszerű ismeretek birtoka is hárul az állatok etetése és ápolása körül, mert az állat is válogatós: nem mindenkitől fogadja el az eleséget, meg a cirógatást, így aztán napszámosokat, még nem hadköteles legényeket, asszonyokat, fiukat kellett alkalmazni. Jobbára a hadbavonultak családtagjait. Amiből egy ízben majdnem szerencsétlenség is támadt. Egy ápolócsere alkalmából a bölényudvarra egy új ember hordta az eleséget. Az eleség ugyanaz volt, csak a fölszolgáló pincér volt más. És ezen úgy megbotránkozott a bölénybika, hogy, felöklelte az új ápolót, egy kicsit meg is taposta, de szerencsére még idejében lekergették róla. Ma már semmi baja, bár eleinte vért köpött az ember , utóbb aztán kiderült, hogy hanyatt zökkenve megharapta a nyelvét és az vérzett. A jámborabb erkölcsű állatoknál azonban igen jól vált be az asszonyoknak ápolókként való alkalmazása, így pl. a félelmetes megjelenésű vizilovat, Jónás urat is asszony ápolja ezidőszerint. És semmi kifogássuk egymás ellen. Nagy gondot okozott azonban az élelmezés kérdése — akár az emberi társadalomban — mert az Állatkert lakói nemcsak hogy sokat, hanem sokfélét esznek. Már amelyiknek milyen a gusztusa meg a nevelése. Az eleségnek a beszerzése mégis jobbára sikerült, csupán a tengeri halak hiánya okozott érzékenyebb veszteséget Egynek kivételénél elpusztultak az összes fókák. Nem lehetett kapni a hiányos vasúti közlekedés miatt sem az Adriáról, sem az Északi tengerről halat Tengeri sóba áztatott édesvízi hallal próbálkozott v. Undi I de a fókák sisak összerágták azt, egy kicsit T ....... — LEGUJABB Viviani késhegyig menő háborút hirdet Berlin, február 28. (Saját tudósítónktól.) A Vossische Zeitung jelenti Kopenhágából: A Politikennek írják Londonból, Hogy Viviani az amerikai sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy a német fegyvereket nem kisérte a remélt szerencse. Keresztültörhetetlen blokád zárja el a birodalmukat és Németország pénzügyi csődje tökéletes. Németország békében maradhatott volna, ha akár a július 29-iki londoni tervet, akár a cár közbenjárásával augusztus 1-én tett ajánlatot elfogadta volna. Németország azonban hadat üzent. Ezek után Franciaország politikája immár a könyörtelen háború és ebben a pontban egyetértenek az összes francia pártok. Csak győzedelmes békét fogadunk el, — mondta Viviani. — Franciaország szilárdan áll és a rendkívüli kiadások ellenére is a pénzügyi helyzete rendes. A szövetségesek végig fogják küzdeni a háborút és vissza fogják ismét állítani Belgium függetlenségét és Elzász-Lotharingia francia családjait egyesíteni fogják az anyaországgal. #VWV'V^V"VWWVWVWWVWWWW/WWV^