Magyarország, 1916. február (23. évfolyam, 32-59. szám)

1916-02-01 / 32. szám

­­ V A nyugati harctérről A francia szocialisták a hódító politika ellen Bé.11. január 31.: fKiküldött munkatársunktól.) Pierre Stenaudel a L'Humanité-ban kijelenti, hogy a francia szocialisták támogatni fognak min­den olyan törekvést, melynek sikerétől re­mélni lehet, hogy a szövetséges országok együttműködése szorosabbá válik. Előbb azonban tisztába kell jönni azzal, hogy mi az oka az antant-kormányok habozó és kap­­­kodó magatartásának. Jogosultnak látszik az az aggodalom — írja Renaudel —, hogy a szövetségesek ellentétes szándékokat táp­lálnak és eltérő célokat követnek. A kor­mányok kijelentették, hogy az antant orszá­gai a jogért és igazságért folytatják ezt a háborút. Ha már most megváltoztatták ezt a felfogásukat s bizonyos ambíciók eléré­sét tűzték ki céljukul, attól lehet félni, hogy a szövetségesek egysége megbomlik és a fegyvertársak bizalmatlanokká válnak egy­más iránt. A francia szocialisták ellenségei minden annexiónak és felszólítják az antant­­kormányokat, hogy nyilatkozzanak és mondják meg őszintén, hogy nem töreked­nek területhódításra és nem akarják kiter­jeszteni gyarmati birtokaikat sem. Eddig csak a gyarmati háború hozott bizonyos előnyöket a szövetségesek számára, de az elért területnyereség jövendőbeli összeüt­közések csíráit rejti magában és magában a szövetségben is félreértést és bomlást okozhat. A francia szocialisták tehát elvár­ják, hogy a szövetséges kormányok kinyi­latkoztatják, hogy a gyarmatokon sem akar­nak hódítani. Ezenkívül helyes volna, ha el­határoznák, hogy köztük felmerülő esetle­ges vitás kérdéseket döntőbíróság elé ter­jesztik. (B. E.) Paris bombázásának részletei Basel, január 31. (Saját tudósítónktól.) A Paris ellen inté­zett újabb Zeppelin-támadás a város keleti részét érte, amelyet nagyrészben munkások laknak. A lakosság nagy többsége most asz­­szonyból, gyermekből és öreg emberből áll. A városra összesen tizenhárom bomba esett. Az első robbanások idején a boulevardokon nyüzs­­gött a közönség. A bombázás még egyre tar­tott, mikor a színházakból kiözönlött a közön­ség s nem tudott merre menni, mert a városra koromsötétség borult. Nagy volt a zavar és az ijedtség. Paris népe nagyon zúgolódik a város Védelmének elégtelensége miatt. A Reuter-ü­gy­­nökség jelentése szerint 24 férfi és 9 nő halt meg, s legalább 28 férfi, öt nő és 2­ gyermek sebesült meg. Egy ötemeletes ház elpusztult.­­Poincaré elnök kétszer meglátogatta a város­nak azt a részét, ahová a bombák estek. A vasárnapi párisi lapok egyetlen szóval sem említik a Zeppelin-támadást, és a lyoni újsá­goknak is megtiltották, hogy a légi támadásról megemlékezzenek. Poincaré a fronton Paris, január 31. A Journal jelenti, hogy Poincaré, a köz­társaság elnöke éppen akkor tért vissza a front­ról, amikor a németek a Somme-fronton élén­­kebb tevékenységet kezdtek. A németek nem terveznek offenzívát Paris, január 31. A francia katonai tényezők kivétel nélkül azt hiszik, hogy a németek most nem terveznek ellenük általános offenzívát, sőt részleges offen­zívát sem és csupán pillanatnyi sikereket akar­nak elérni. (Pol. Hir.) A francia vezérkar jelentése :Janu­á­r 30. Délután 3 óra. A Som­alétól délre Dompierre előtt a németek tegnap este kétszer megtámadták állásainkat. Az ellen­séges gyalogságot záró tűzünk és puskatüzelé­­sünk­ visszavetette árkaiba. A front többi ré­szén nem volt jelentős esemény. Este 1,1 óra. Artoisban a Neuville-La Folie­uttól délre egy aknát felrobbantottunk, amely az ellenséges aknavájatot szétrombolta.­­Tüzérségünk pusztító tüzelést indított a sallau­­minesi élelmezési központra Lenstől délkeletre. Valamint a németek trónjére és táborára Wymitől északra. A Somme és Oise kö­zött ütegeink ellenséges csapatmozdultot Beauvraignes vidékén és a­ Laucourt- Roye-uton egy gyalogsági oszlopot tűz alá vettek. Az Aisnetől északra Soupir előtt tü­zelésünkkel­­szétromboltunk egy német védmű­­vet, amelynek legénysége megsemmisült. Remistől keletre lövészárok-ágyúink hatásos tüzelést folytattak az ellenséges telepekre. Senn­­heim mellett Elzászban, bombázták az ellenség állásait Altkirchtől északra és Aspah mellett. Belga jelentés: A fronton a nap nyugodtan telt el. MAGYARORSZÁG Lu­dapest, ÍRCK Kenn, ÍSBhár­d. Angol hivatalos jelentés London, január 31. A franciaországi angol főhadiszállás közli: Az elmúlt éjjel jelentékeny tüzérségi tevé­kenység volt Rouxnál. Három őrjáratunk siker­rel dobott bombákat a német lövészárkokra Serre mellett és elűztek egy ellenséges járőrt. Ma az időjárás ködös. Fricourtnál akcióba le­ljett a tüzérség, egyébként semmi jelentős ese­mény. Az indusokat Mezopotámiába viszik Hága, január 31. Az itteni távirati iroda jelenti: A „Daily Mail“ Fooból arról értesül, hogy a Flandriában küzdő indusokat most Mezopotámiába szállít­ják. A Perthire skót ezred, amely ugyancsak oda fog menni, eddig 1500 embert vesztett. A francia igazságszolgáltatás és a háború - Bem, január 31. (Kiküldött munkatársunktól.) A francia bírák feltűnően enyhe ítéleteket hoznak a há­ború kitörése óta. Ha hinni lehet Urbain Go­it­iernek, Franciaország most valóságos paradi­csoma a gonosztevőjének. A Journal neves cikkírója több példával világítja meg azt az érdekes változást, melyet a háború idézett elő a bírák, esküdtek és a közönség felfogásában. A jelszó: megbocsátani, ha lehet, és Gohier rendkívül veszedelmesnek tartja ezt az állapo­tot, mert azt hiszi, hogy az elnézés és bűn­­bocsánat még jobban fel fogja bátorítani a gonosztevőket. A bíróság a múltkor felmentett három valódi apóst, akik nemcsak betörést kö­vettek el, hanem még félholtra is verték áldo­zatukat. Egy hitvesgyilkos helyet kap egy köz­hivatalban, egy csalóbanda jótékonyság cégére alatt százezreket harácsol össze, s ezért 25 frank pénzbírságra és négyhónapi fogházra ítélik őket, de a büntetést felfüggesztik stb. Mindennap lehet hasonló ítéleteket olvasni. Így aztán nem lehet csodálni, hogy Dieudonné, a Bonnot-banda híres tagja, vissza akar jönni Franciaországba. És voltak támogatói is, akik ezt a rablógyilkost a frontra eresztették volna, hogy harcoljon a németek ellen. Ez sok lenne, — írja Gohier gúnyosan, — elég, ha megten­nék hadseregszállítónak, mint Garfuanelt, a nemrég leleplezett banditát. A cenzúra is pár­tolja a bűnösöket. Például kiderül, hogy valaki vagy valakik a háború előtt ötvenöt millióval károsították meg az államot. Egy szót sem szabad írni az esetről. Gohier azt kívánja, hogy a gonosztevőkkel kíméletlenül bánjanak el, mert az elnézéssel és szelídséggel még job­ban megrontják a közerkölcsöket. (B. E.) nagy orosz monitorhajó állomásozik, amelyek nehéz ágyukkal vánnak felszerelve és amelyek-* ről azt hiszik, hogy már a legközelebbi órákban elindulnak Renibe. .Vilcovban és Új-Diliáham Odesszából érkezett katonákat hajóztak partra. Tegnap a Patlageanceval szemben lévő katonai telepre utászkatonák érkeztek. Reni és Ismail között az erdőben mintegy 30 méter magas­ságban gátakat építettek, amelyeken vasruda­­kat helyeztek el. Ide ágyukat szerelnek fel. Működésbe hoztak oroszok egy erős motort is, két fényszóró részére, amelyekkel az oroszok éj­szakánk­ént a Dunát és környékét, kémlelik. Bukarest, január 31. (Saját tudósí­tónktól.) Ismailbe tegnap két ezred kozák­ lovasság érkezett az or­szág belsejéből. Úgy ezek, mint az újonco­k és a gimnáziumi növendékek gyakorlatokat vé­geznek. Ismail és Gahul-tó partjának környékén két sor lövészárkot készítettek. Sulinából jelentik a bukaresti lapoknak . A vil­ovi csatornán tegnap megkezdődött az orosz gőzhajók közlekedése. Odesszából számos hajón csapatokat és különféle hadianyagot szállítottak, amelyeket máskor a szulinai csa­tornán továbbítottak. A vilcovi csatorna meg­nyitásával az orosz­­hajók útja tetemesen meg­rövidült. Az orosz vezérkar jelentése Január 29. Az elmúlt nap folyamán csak a Sztripa középső folyása­ mentén Iva­nov tábornok csapatával voltak összeütközé­sek. Itt az ellenség meg akarta közelíteni ár­kainkat, de tüzelésünkkel mindenütt vissza­­vertük. Orosz repülőgépek Románia felett Bukarest, január 31. (Saját tudósítónktól.) Turceából jelentik a bukaresti lapoknak: Tegnap délelőtt egy orosz aeroplán, amely Reni irányából jött, miután a város felett többrendbeli repülést végzett, Is­mail irányában elszállott­. Este 9 órakor újból látható volt az aeroplán, amint fényszóróval kereste a várost. Az orosz harctér Az oroszok csapatmozdulatai a besszarábiai határon Bukarest, január 31. (Saját tudósítónktól.) Bukarestbe érkezett t­u­­­c­s­a­i jelentés szerint Satari Stam­­bulnál, a Ridoyesti-csattorna torkolatánál két Az olasz háború Az olasz király a fronton Zürich, január 3.jé Az olasz király visszatért a frontra s a leg-­­komolyabb helyzetben hagyta Rómában kor­mányát. A Secolo így írja le a királynak a frontra való utazását. A király visszatért a frontra. Nagy egysze­rűséggel hagyta el Rómát, mint egy olyan ka­tona, aki csak ideiglenesen tért haza a szabad­ságáról január 11-én. A király pontban éjfél­kor érkezett a pályaudvarra. Kíséretében vol­tak : Brusati tábornok, Cito di Ficomarino Her­ceg, Torrazze tábornok és más magasrangú tisztek. Egy hosszú különvonat állott a velence —firenzei vonalon. A vonalban igen sok sza­badságolt katona volt, akik e vonattal térnek vissza a frontra. A katonák a királyt meglát­ván, kihajoltak az ablakokon és éljeneztek. Egy tiszt megmondta nekik, hogy a király ve­lük egy vonaton utazik. A boldogságtól ragyo­gott a szemük. A király ezután a katonák közé elegyedett és többet közü­lök megszólított. Majd külön szakaszában elhelyezkedett és a vonat megindult, hogy — mint a Secolo írja — „a királyt elvigye az ellenség elé“. (C. P. dr.)

Next