Magyarország, 1916. december (23. évfolyam, 334-363. szám)
1916-12-16 / 349. szám
e rületi Általános Közjótékonysági Egyesület igazgatótanácsa tegnap délután Apponyi Al■ ijertné.elnöklésével el is határozta, hogy ötszáz adag ebédet fog a nép között az egyesület helyiségében (I. Attilakörül 4. sz.) kiosztani. A koronázási szertartás Hivatalosan már közzétették a koronázás programmját, amelyet a következőkben ismertetünk: A koronázást az országgyűlés végzi a nemzet jelenlétében. A háború okozta mai rendkívüli körülmények, valamint a téli időjárás lehetetlenné teszik, hogy a smostarti koronázás az" állampolgároknak olyan tömeges részvételével és jelenlétében..történjék, mint ahogy hagyományos érzésében a nemzet óhajtaná. De ha , a koronázás kisebb keretben és szűk helyen fog is történni, az előkészítő bizottság mégis módot talált arra, hogy a nemzet minden réteget megfelelően képviselvelegyen, így a törvényhatóságok három-három kiküldöttel vesznek részt a koronázáson. Hogy pedig Magyarország lakosságának minden rétegéből mentül többen láthassák a koronázó ünnepséget, az ünnepi menet útvonalán járásonként és rendezett tanácsú városonként két-két városi törvényhatóságonként négy-négy a polgárság és a falusi nép köréből való résztvevő foglalhat helyet. Gondoskodás történik továbbá a különféle társadalmi szervezetek, a munkásság, a tanuló ifjúság megfelelő képviseltetéséről. Természetesen a "harctéren a hazáért és a királyért küzdő hős katonáink képviselői is ott lesznek. " A koronázás napján az országgyűlés mindkét háza együttes koronázó ülést tart. Az ülés reggel 6 órakor az országgyűlés kupolatermében kezdődik, ahonnan az országgyűlés tagjai a koronázás helyéül megállapított budavári koronázó főtemplomba vonulnak. Ugyanott gyülekeznek mindazok, akik részére a templomban helyet tartottak fönn, így különösen a főhercegasszonyok és főhercegek, a palotahölgyek, a pápai nuncius, a diplomáciai testület, a főpapság, a főporlóságok. A király és a királyné reggel háromnegyed kilenc órakor indulnak el kíséretükkel a királyi várpalotából. A király a királyné nyolcfogata díszkocsiban foglalnak helyet, melynek két oldalán gyalog udvari szobák, lóháton pedig magyar testőrök haladnak- A menetben résztvevők szintén mind kocsin mennek A menet a Szent György-téren, a Szent György-utcán, a Dísztéren és a Tárnok utcán halad át és a Szentháromság-térre érve, az ott fölállított honvédszázad tisztelgése közben megáll a templom előtt A királyi párt a templom kapujában a hercegprímással az élén a főpapság fogadja. A hercegprímás átnyújtván a keresztet és a szenteltvizet a király és akirályné kisebb kísérettel a templom jobboldalán levő, úgynevezett Loretto-kápolnába megy ahol a szent korona és a többi koronázási jelvény van, melyet már előző napom december 29-én odatesznek. Amikor a főpapság az oltárhoz ment és a templomban mindenki elfoglalta helyét a király és a királyné díszes menettel a templom középső útján a főoltárhoz vonul és a szentély előtt előkészített trónon kíséretüktől körülvéve. Helyet foglaltak, a trón két oldalán a koronázási jelvényeket vivő országzászlósok és a tizenegy zászlóvivő áll. Ezután a templomi szertartás elkezdődik, amelynek főmomentuma maga a koronázás, amely úgy történik, hogy a tőollár lépcsőjén térdelő király fejére a hercegprímás és az országgyűlés által választott nádorhelyettes a szent koronát ráhelyezi A királynénak nem a fejére teszik a szent koronát, hanem azzal a hercegprímás és a nádorhelyettes csupán a királyné vállát érintik. A szertartás fontosabb jeleneteinél a Szentháromság-téren fölállított honvédszázad disztűzet ad, amire a Gellérthegyi ágyuk megszólalnak és a főváros harangjai is megkondulnak. A templomi szertartás alatt Liszt Ferenc koronázó miséjét fogják előadni. A templomi szertartás végén a királyné szőkébb kíséretével és a szolgálattevő palotahölgyekkel és két udvarhölgyével elhagyja a templomot és nyolcfogatú díszkocsin a testőrség és a huszárság kíséretében visszamegy a királyi várpalotába. A királyné távozása után a koronázós főtemplomban az aranysarkantyus vitézek lovaggá ütésének szertartása kezdődik. A szertartás akként folyik le hogy a király, trónján ülve, Szent István kardjával megérinti a kiválasztottaknak jobb vállát, amidőn ők az országbíró helyettese és a király személye körüli miniszter által felőszólítva, egymásután a trón középső lépcsőjére a király elé térdelnek. A lovaggá ütés szertartása után a templomban levők, jelesül a törvényhatósági kiküldöttek- az országgyűlés tagjai, a miniszterek, majd a király a zászlóvivők, az országzászlósok, a nádorhelyettes és a főhercegek, valamint a főpapság kíséretében nemzeti szinű posztóval bevont utón a Szentháromságszobor tövében elkészített díszes e s k fl e in c 1 v 6 n yfcea meg''’ és arra az ország kivont kardját tartó tőlovászmesterhelyettes és az apostoli keresztét vivő püspök majd a hercegpr,nas és a kalocsai érsek, a nádorhelyettes és az országgyűlés, két házának elnökei kíséretében fölmegy A király a keresztet balkezében tartva s jobbkeze három ujját tetemelve, kelet felé fordított" arccal az országgyűlés, a törvényhatóságok és a nép jelenlétében leteszi az esküt Az országgyűlés által megállapított esküszöveget a nádlrhelyettes a helyszínen ’ nyújtja át a hereegprimásnak és „ olvassa” azt föl a királynak. Az eskü végén a nádorhelyettes háromszor kiáltja • Q\eq a knajy.. amit a jelenlevők ismét^&tk Erre *"fetsteasag sajtazoUad és.a Gw^l^kitniik ~H megszólalnak. ! _ Eskütétel után a király lejön az emelvényről, s kíséretével visszamegy a templomba s ezalatt a koronázó darabhoz induló menet kialakul A menetet huszárok nyitják, meg és részt vesznek benne: a törvényhatóságokkiküldöttjei," az országgyűlés tagjai a "két ház elnökének vezetésével, a magyar és a közös miniszterek gyalog, ezután lóháton a magyar királyi hírnök, a tizenegy zászlóvivő,és a magyar királyi főajtónállómester, a koronázó jelvényeket vivő országzászlósok, a nádormélyelles, a főhercegek, a király, kissé elől jobbról e püspök az apostoli kereszttel, balról a magyar királyi főlovászmester helyettese az ország kivont kardjával, mögötte pedig a magyar királyi főudvarmester, a magyar királyi főkamarásmester, a magyar testőrkapitány és a főhadsegéd, kétoldalt ma■i gyár testőrök," majd a magyar testőrség csapata, ezután kocsin a két királyi biztos, ás a trétt koronaőr, a főpapság szintén kocsikon, végüla menetet egy huszárszakasz zárja be. A menet a Tárnok-utcán, a Dísztéren, a Szent György-utcán át a Szent György-térre érvén, ott a tér közepén felállított koronázó domb körül elhelyezkedik, amire a király e dombra fellovagolván. Szent István kardjával a világ négy tája felé négy vágást tesz. Ezután a király lovaskiséretével viszszatér a várpalotába. A koronázás utolsó szertartása a díszebéd. Az országgyűlés tagjai és a templomban is jelenlevő előkelőségek a királyi várpalotának e célra előkészített termében gyülekeznek, ahová a királyi pár is megérkezik szűkebb kíséretükkel és a számukra előkészített emelvényen megtérített asztalhoz ülnek. Az asztalnál a királyon és királynén kívül a hercegprímás, a pápai nuncius, a kalocsai érsek és a nádorhelyettes ül. A királyi párt a főpohárnokmester és a főasztalnokmester vezetésével az országgyűlésnek e célra kiküldött tagjai szolgálják ki. Az ebédszertartás végeztével a királyi pár szűkebb kíséretükkel visszavonul belső termeibe. Az országgyűlés mindkét házának tagjai az együttes ülés folytatására az országháziján összegyűlnek és miután a jegyzőkönyv hitelesítése is megtörtént, a koronázó együttes ülésrerekesztetik és ezzel a koronázás véget ér. Délután a palotahölgyek és az udvarnál már bemutatott és bemutatandó hölgyeknek a királyné előtt való hódoló tisztelgését is tervbe vették. A koronázás szertartása után a koronázás jelvényeit ugyancsak ünnepies menettel ismét átviszik a koronázó főtemplomba és ott közszemlére kiteszik. A közszemlére tetei harmadik napján a szent koronát és a többi jelvényt ismét visszaviszik a várpalotába és őrzésük helyére teszik. A most említett szertartásnál a király részéről két királyi biztos működik közre; kivülök a szertartásoknál részt vesznek a két koronaőr, az országbíró helyettese és az országgyűlés mindkét házának küldöttsége. A Krisztinavárosi Kaszinó Ripka Ferenc dr. elnöklésével tegnap Úriést választmányi ülésen egyhangú határozattal utasította az elnökséget, hogy z I. kerületi polgárságnak a koronázási ünnepélyen való részvétele tárgyában sürgősen tegyen előterjesztést a koronázást rendező bizottságnak. A jelenlegi I. kerület polgársága őseinek mindenkor különleges rész jutott a magyar királyok koronázási ünnepén, ezen a címen legalább annyit kérnek az utódok, hogy az utca gyalogjáróján jusson hely nekik. A kaszinó, mint az I. kerület legnagyobb társasköre, azt kéri a rendezőbizottságtól, hogy hogy az I. kerületi körök és testületek tagjai részére nagyobb számú jegy adassák az utcai gyalogjáróra, hogy a polgárság eme testületek révén legyen a koronázáson megfelelően képviselve. Hányozás joga végső fokon megillet. Az 6 .döntéséig a díjazottak nevét hivatalosan nem hozzák nyilvánosságra, azonban jó forrásból arról értesülünk, hogy a pályabíróság a napig aranyérmesnél való megjutal re adásra a modern magyar festőgárda európai hírű mesterét, a kaposvári Rippl-Rónai Józsefet terjesztette fel ,,Feleségem“ c. klasszikus erejű arcképéért. A bizottságnál: ilyetén döntése a hozzáértői várakozását a legteljesebb mértékben kielégíti. A két kis aranyérem közül az egyiket Edvi-Illés Aladárnak óhajtja kiadatni a zsűri borjút ábrázoló akvarelljéért, a másikat pedig Bruck Miksának szánja „Interview a Jánosfőhercegi Orth-kastélyból“ című képéért. A kultuszminiszter a bizottság előterjesztését információnk szerint a legrövidebb idő alatt jóváhagyja. A néhai Ferenc József király által a társulat félszázéves fennállásánál, jubileuma alkalmából 1911-ben alapított ötezerkoronás király - díjat a zsűri Zala Györgynek ítélte oda egy márványból faragott mesteri női tanulmányfejéért. A kitüntetett művész 1887-ben néhai Eisenhut Ferenc után másodiknak nyerte el az állami művészeti nagy aranyérmet az aradi vértanuszobor „Harckészség“ alakjáért. 1884- ben és 1909-ben is megnyerte a társulati nagy dijat, 1907-ben a Ráth György-díjat s csak legutóbb kapta meg az első dijak egyikét az Erzsébet királyné-szobor pályázatán. A 2000 koronás Rökk-jutalom a pályabíróság ítélkezése értelmében Szlányi Lajosnak, az ismert kiváló tájképfestőnek jutott, nagyszerűen sikerült tátrai képéért -Szlányi előzően már elnyerte az állami aranyérmet, a társulati díjat és az Esterházy-díjat Néhai Ráth György 1200 koronás díja a stáléntumos festőművésznek, Rudnay Gyulának jutott, egy kozákot ábrázoló festményéért Esterházy Miklós Móric gróf 600 koronás akvarell-diját Csánki Dénes kapta meg egy finom vízfestményéért, végül Balmos Izor 500 koronás diját Frank Frigyes, a fiatalabb nemzedék egyik legtehetségesebb pompétistája kapta meg önarcképéért. •MAGYARORSZÁG Buda-rtes£,1916. szorretja^C['^T3!^&r,T^ A tél! tárlsi dijai Kippl-Rónald a nagy aranyéren A Képzőművészeti Társulatnál, a Szépművészeti Múzeumban rendezett téli kiállításán tudvalévően egész sor értékes díj és kitüntetés kerül kiosztásra. Ezek pályabíróságai csütörtökön este tartották meg ítélkező ülésüket a Szépművészeti Auúzeumban. Az ülésen a művésztagok közül Balló Ede, Glatz Oszkár, Haussmannn Alajos, Horvai János, Knopp Imre, Pentelei Molnár János, Nádler Róbert és Róna József, a műértők közül BerzeviczyAlbert, Szmrecsányi Miklós, Zólyomi Wagner Géza és Lukács György vettek részt. Az állami aranyérmek és az elhunyt király jubileumi díjának zsűrijében a kultusz-minisztériumot Majovszky Pál dr. miniszteri tanácsos képviselte. A jegyzőkönyveket Leskó János titkár vezette. Az állami aranyérmek bírák bizottságaegyhangú nztyjújfypcsiáorgyakát- jailletően Ezeket a szabályokaz telmeben teltel , késztették a kultuszminiszterhez, akit az adoWVWiWWWWWWW'W'jVIMVmVll MerrtsMI fozett árdrágítás Akik a saját szalonnájukat és zsírjukat akarták megvenni (Saját tudósítónktól.)' 'A főkapitányságon Dietz dr. fogalmazó egy mulatságos árdrágítási ügyben folytat kihallgatásokat. A napokban megjelent a közélelmezési hivatalnál Ligeti Ignácné ügynöknő s elmondotta, hogy őt egy százalék jutalék méltóti "Boross Jakab Váci út 56. szám alatt vendéglős megbízta, hogy adjon el két vagyon szalonnát, kilonkint 12 koronáért és száznegyven méter mázsa zsírt, kilonkint 11 korona 70 fillérért. A főkapitányságon Grinner Ferenc és Sáska detektívet bízták meg az ügy kinyomozásával és Ligetiné mint vevőket mutatta be a két detektívet Borossnak. — Az áru meg van, — mondotta az alku után Boross, — azonban mindaddig nem mondom meg, hogy hol van, míg a maximális áron felüli differenciát ki nem fizetik. Az összeg, amint kiszámították, száznegyvenezer korona volt. Ennyi pénze természetesen nem volt a detektíveknek Ekkor Ligetiné, aki jól ismeri a gazdag élelemizerkereskedő cégeket elvezette a* Pe res s Mátyás és Társa Kálmán utcai céghez s ott Taubner üzletvezetővel közölte, hogy egy ai drágja is, iMepierc:- chez pár. ói ár*» száznegy-venezer- .korámmá ehia -zukrág,. Taubner belement: a pénz köl'&öuzeááb, azzal a feltétellel azonban, hogy a