Magyarország, 1917. március (24. évfolyam, 60-87. szám)

1917-03-01 / 60. szám

fi Til 'Vtm SSKéiwE ahhoz a fenséges Mealjához, mely­nek gondolatát nemcsak megpendítette, de am­elyre vonatkozóan már terve is volt. Még dalnak a halom borzalmai még nagy szenvedések és megpróbáltatások vár­nak a háborúból a nemzetekre, még villa­toznak a nagy szenvedélyek s itt-ott m­ég harsog a gyűlölet a lettekből, de azért a nagy és általános remények a béke felé néz­nek és Wilson elnök akkor kötelezné le ma­gának az emberiséget, ha valóra váltaná azt a reményt, amit békés irányú kezdeménye­­zéséhez fűztek a szenvedő milliók. BeHunun-Rimmg Msztt­ ­erimand-Hollweg Beszédének" a leizzatá­sáról (a beszéd elejét előző számunkban közöltük) a következőket jert­ik: Berlin, február 27. A­ kancellár megemlékezik békeajánlatunk visszaut­asításáról, majd a tengeri zárlatról és a semlegesekről beszél. Németország — mondta — a lehetőséghez képest igyekszik enyhíteni a semleges államok zavarain és nyersanyagok­kal tele telhetőleg el fogja látni őket. A ten­geri zárlathoz azonban szilárdan ragaszkodni fog és a kancellár biztos benne, hogy ezért a semlegesek maguk is hálásak lesznek, mert a tengerek szabadsága, melyért Németország harcol, nekik is ,javukra, válik. Bethmarm­­Krollweg ezután áttér a német-amerikai sza­kításra.­­A szakítás módját durvának és a történelemben páratlanul állónak mondja. Tiltakozik Wilson február 3-iki üzenete el­len. Rámutat arra, hogy az elnöknek egész más volt az álláspontja a mexikói harcok idején, amikor a fegyverszállítást eltiltaná, mint most, amikor megengedi, hogy Amerika hadianyaggal lássa el az antantot. Wilson a hajózás kérdésében is más mértékkel mért az antanttal, mint a központi hatalmakkal szem­ben. A kancellár tiltakozik az ellen a vád el­len, hogy Németország 1918 május 1-én tett ígéretének visszavonásával szószegést követett el, vagy a visszavonás módjával megsértette az Egyesült­ Államok méltóságát. Németország — mint ismeretes — cselekvési szabadságá­nak teljes visszanyerését feltételekhez kötötte. Ezek a feltételek régóta meg­vannak, mert Anglia nem szüntette meg Németország blo­kádját, sőt ez év januárjában még újabb blo­­kádnyilatkozatot adott. Amerika nem lépett fel erélyesen a tengerek szabadságának érde­kében és a nemzetközi jogot mindig egyolda­li­éul, csupán Németországgal szemben védel­mezte. Amerikában és az ellenséges országok­ban abban látják a különbséget Anglia és Né­metország tengeri hadviselési módja között, hogy Anglia főleg gazdasági értékeket, Német­ország ellenben­­emberéletet pusztít. Ennek az az oka, hogy­­Amerika és a semleges országok alkalmazkodtak Anglia rendelkezéseihez és így erről a részről nem valt szükség erőszak alkalmazására. A kancellár ezután a buvárh­ajó-siarcról beszél. A buvárhajó-háború csak válasz az angol kiéheztető­ záratra. Anglia ugyanúgy akarja megtörni Németországot, mint a búro­kat. Közli Lloyd George adatait, amelyekből kitűnik, hogy 15—16.000 búr asszony és gyer­mek esett a kiéheztető manőver áldozatául. Anglia most is ezzel a fegyverrel akarja ki­vívni a győzelmet. A brit kormány ígéri, hogy nemsokára úrrá­ lesz a tengeralattjárók ve­szedelmén.. Egyebekben csak annyit közölhet, hogy a buvárhajó-harc­ eddigi eredményei­ nagy mértékben felülmúlják a haditengerészet várakozásait. Végleges számadatokat még nem közölhet, mert a buvárhajók nagy része még nem küldhetett jelentést. Az eddig közzétett számok azt bizonyítják, hogy „az eredmény több, mint kielégítő“. A végső eredményen nem változtat, hogy egyes hajók átsurrannak az elzárt területen. Németország nem jelentett be blokádot, csupán csak tiltott zónát jelölt ki, ahol minden hajó ki van téve az elsülyesz­­tés veszedelmének. A búvárhajó-harc további fejlődését bizalommal várhatjuk be. A kancellár beszéde végén meleg elisme­réssel szól a német asszonyok és gyermekek hősiességéről, akik a legnagyobb nélkülözése­ket is türelmesen, bátran viselik el. Említést tesz végül a harctéri helyzetről, mely leg­igen­ változó^ carbf­é­rensi. Hogy a legfőbb h­advezetőség minden eshetőségre felkészült. Németország törhetet­len akarata meg fogja hozni a győzelmet. A kancellár beszédét követő vitában Spahn (centrumpárti) szólal fel először, majd Scheidemann fejti ki a többségi szocialisták álláspontját. Kijelenti, hogy egyetért Tiszával abban, hogy a háború egy pillanatig sem tart­hat tovább, mint amennyi az ország biztosí­tására szükséges. Elmondja, hogy bizonyos körök Németországban valóságos kannibáli örömet ereztek békekísérletünk meghiúsulása fölött. A szónok ezután belpolitikai kérdések­ről beszél és hevesen támadja a porosz föld­­mivelésügyi minisztert, akinek távozását kö­veteli. Bethmann -Hollweg védelmébe vette a megtámadott minisztert. A konzervativok szó­noka, Weslarp gróf következik ezután. Ki­emeli a megfelelő bőséges hadikárpótlás kér­dését, melynek behajtásánál zálog gyanánt lehet felhasználni a megszállott területeket. A német mezőgazdaságnak telepítésre alkal­mas földekre van szüksége, melyeket Kur­­landban és Litvániában lehet megtalálni. Nélkülözhetetlennek véli Briey és Longwy bányavidékeinek, az antuerpeni kikötőnek és a flandrii partnak a megtartását. 1AQZAKOR8ZAG ■I wstm tepQ esti fisé A képviselőház tegnap esti ülésén B­a s­z­­­kid­­Antal és Springer Ferenc mondott alapos bírálalot a kormány működéséről. Beszkid Antal a rekvirálás bajairól beszél. A készleteket Budapesten összeírták és itt ál­lapították meg a vidék szükségletét, amelyet nem ismertek. Kormányzati váltógazdaság kell, e­e ezt tehetetlenné teszi a szűk választó­jogi rendszer. A miniszterelnök nincs annyi bizalommal a katonák iránt, hogy sza­vazati jogot adjon nekik, a haza sorsát azon­ban rájuk bízza. A rossz kormányzati rendszer nagyobb szerencsétlenség, mint a választói jog kiterjesztése. A mai rendszer párti hatalmi szempontból kezel mindent, még az érdemeket is eszerint jutalmazza. (Felkiáltások jobbról: Mint a koalíció! Zichy Aladár gróf: Ez,nem való. Kezes­kedem róla, hogy tisztességtelen­ kitüntetés nem volt! Böszkei Antal a kivételes Hatalmat nem látja jó kezekben, ezért a jelentést onnan veszi tudomásul. Issekutz Győző tagadja, h­ogy a választói jogot gépfegyverek védelme azett hozták a Ház elé. Ez a darabont-korszak alatt volt. Andrássy Gyula gróf: Akkor is! Issekutz Győző fájlalja, hogy a palotaőrsé­­­get felét­eitették, de erre szükség van, hogy a­ nemzeti akarat kifejezésre juthasson. (Zaj és felkiáltások miről: No, ez szép volt!) Csak sajnálni, lehet, hogy egy Andrássy és egy Tisza nem tudnak együtt dolgozni. Az Orosdy­­ü­gyről szólva, sajnálja azt a formát, ahogy Giernoch prímás a kérdésről nyil­atkozott. Orosd­y csak fiatalabb scatholikus ... . (Nagy derültség.) s igy, nem saiábal­ igény­ arra, hogy a kongresszuson mint képviselő meg­jelenhessen. A koncentrációs kabinet lehető­ség­éről, Apponyi­­és Andrássy politikájáról beszél. (Sümegi Vilmos közbeszól.) Állítom, hogy Sümegi urnak politikai pályájából több haszna volt, mint nekem... (Zaj.) Sümegi Vi­lmos : Alávaló rágalom ! (Nagy, zaj.) Az elnök figyelmez­ti Isse­kutzot, hogy ne használjon gyanúsító kifejezéseket. Sümegi Vilmos: Alávaló, piszkos rága­lom! Az elnök kardreutasítja Sümegit. Issekutz Győző: Mérhetetlen nagy kár, hogy az ellenzék világháború közepette­­ily­ éles küzdelmet indított a miniszterelnök ellen. Az összeférhetetlenségi törvényt már keletke­zésekor sem tartották meg s nem lehet köz­érdek, hogy kormány­buktató céllal épp most forszírozzák keresztül e szerencsétlen alkotás a törvény megtartását. A jelentést tudomásul veszi. Sümegi Vilmos személyes kérdésben szólal fel. Issekutz Győző egy politikai természetű közbeszólójára " nagy " haraggal oly választ adott, mely őt mélyen sérti. Felkéri Issekutzot, hogy ha valami " kompromittálót tud róla, hozza nyilvánosságra. Ha ezt nem teszi,­­a rágalmat visszautasítja. Issekutz Győző kijelenti, hogy beszéde nem közbeszólása, ő magát teljesen intaktnak tartja, R .Hatásával Sümegit sem sérthetie, nem is akarta becsületében sé­r­­te­n­i. Sümegi Vilmos a „rágalom“ kifejezést­­visszavonja.* • Springer Ferenc: A kivételes törvények óriási hatalmat adnak a kormány kezébe. Minél nagyobb a jogkör, annál elítélt kidőbb a kormány működése, 113. nem jól hasz­nált­a­ fel hatalmát. Az elmúlt három esztendő alatt a kormány csak tehetetlen­ségének, kapkodásának ad­t­a szo­morú bizonyságát. A párt érdekeit leg­­­alább is egyenrangúnak tekinti az­ állam ér­­etekéivel. A cenzúrát a vele szembenállók rovására használja ki­ A rend­eletek­­ tömegé­ből­ hiányzik a kellő­ szakértelem, a szükség­let kielégítésére való őszinte törekvés. A ter­més elosztásában tel­jésen tájékozatlan ■’v­olt a kormány. A múlt évi termés zár alá vételekor nem intézkedett a tekintetben, hogy a gaz­dasági szükségletek címén visszatartott ‘ter­més milyen célokra 'használható fel. A ki­egészítő rendeletek teljesen, ötletszerűek vol­tak. A rekvirálási rendelet első formájában csak két hétig élt;­­tizennégy­ nap múlva hom­lokegyenest ellenkező intézkedések történtek, ilyen fontos kérdésben is csak kapkodást látunk. Ellenségeink a fősúlyt a­­ gazdaság" báréra, a kiéheztetésre fektettek, mégis a kor­mány tétlen maradt, készletekről nem gon­doskodott, sőt a háború alatt vonta meg az élelmiszerek szállítási kedvezményét és így m­a­ga is b­e­t­lli.­ár­d­r­á­g­­­ló­na­k. A Köz­­élelmezési Hivatal, úgy, ahogy megszervezték, torzintézmény, amely csak nagyon alá­­tétedett dolgokban jár el önállóan. Németor­­szágban ezt az intézményt a maga tökéletes­ségében valósí­tották meg és a hivatalt közvete­lenül a törvényhozás alá rendelték. Az élő­­­sertés maximálását két évig nem csinálták meg és amikor végre kiadták ezt a rendele­tet, nem volt köszönet benne. Bírálja azt az álláspontot amelyet a kormány a háború ki­­törése óta a házbirtok terén, elfoglalt. Köve­teli, hogy mindenkinek egyforma mértékkel mérjenek. A jelentést nem fogadja el. A napirend megállapítása u­tán az ülés kilenc órakor véget ért. Budapest, február 28. A függetlenségi és 48-as párt értekezlete. A­ függetlenségi és 46-as párt március 1-én, csütörtökön este, megtartja pártvacsoráját a Csalányi-féle vendéglőben és vacsora utáni értekezletet tart, amelyen Károlyi Mihály gróf elnököl. Az Országos Közélelmezési Tansics. Az Országos Közélelmezési Tanács gazdasági bizottsága március 3-án délelőtt 11 óraikor Wekerle Sándor elnöklésével ülést tart, a­melynek tárgya az aratás el­ők­észí­tése,­ közéleten­e­zé­si vonatkozásban esz az új termés felhasználásának módja. Ugyancsak 3-án délután 6 óraikor tart ülést a jogi és rendészeti bizottság K­h­u e­n-H­é­dervár­y Károly gróf elnöklé­­­sével. Az ülés tárgya a központok ellen­őrzésének jogi szabályozása. Már­cius elsején az ipar­ügyi bizottság ülésez Beöthy László elnökl­ésével. Bunde napirendjén a kereskedelemben meghonosodott visszaélések megszüntetése, illetve megelőzés­e, különösen pedig a lánckeres­kedelem (Kettenhandel) szerepel. Teleszky ideiglenes kereskedelmi miniszter, A hivatalos lap mai száma két királyi kézira­tot közöl, amelyek szerint a király Harká­nyi János bárónak «megrongált egészségi­ ál­lapotának helyreállítása céljából» szabad­ságot engedélyez és a kereskedelemügyi mi­nisztérium ügyeinek ideiglenes vezetésé­vel T­e­m­esz­k­y János pénzügyminisztert bízza meg-Uj képvis­elő- A verbot kerületben ma Csillaghy György nyug. főispánt munka­párti programmal képviselővé választották.

Next