Magyarország, 1917. szeptember (24. évfolyam, 218-243. szám)

1917-09-01 / 218. szám

- MAGYARORSZÁG Budapest, 1917. szombat, szeptember II. és mindezek, és a még fölmerülendő többi szükséglet fölött ott áll az a tény, hogy az államhatalom szervezetében minden főbb foglalkozási ágnak meg van a maga nagy szerve, minisztériuma, csak a dolgozó népmilliókat hagyta eddig magukra az állam. A földművelésnek, az iparnak, a kereskedelemnek van minisztériuma, csak az általános népgondozás embere hiányzik az államszervezetből. És ime, amikor a háború ennek a belátására kényszerít s akad kormány, mely a népjóléti minisztérium szervezését elhatározza, akkor útjába áll a népminisztérium kifejlesztésének a népgyűlölő parlamenti többség, mely a „gigantikus államférfiú“,Tisza István vezényszavára százezer koronás alamizsna-budgetre utalja azt a szervet, amelynek a csak vázlatosan jelzett óriás feladatokkal kell megbirkóznia. Esterházy Móric gróf kormánya a négy újj minisztériumot munkaképes szerveknek akarta kiépíteni, de ennek a tervnek szárnyát szegte Tisza István népgyűlölete és a parlamenti többség érzéketlensége, amelyivel az ország vérző sebeit nézi. Ezzel a népgyűlölettel, ezzel az érzéketlenséggel száll most szembe — az ország tapsai és hálás elismerése mellett — Batthyány Tivadar gróf „tárcanélküli“ miniszter, akire a nép jólétének gondozása hárul óriás feladatul. A tegnapi minisztertanácson keresztülvitte azt a felfogását, hogy a Tisza által engedélyezett formában létrejött törvény kereteiben azokat a feladatokat, amelyeknek megoldása a népjó- léti miniszterre vár, komolyan ellátni lehet tétlen s ezért felhatalmazást kért és kapott arra, hogy az állandó népjóléti minisztérium felállításának munkálatait azonnal megindítsa és törvényjavaslatot dolgozzon ki e minisztérium hatásköréről, szervezetéről, ügyköréről és költségvetéséből. Batthyány Tivadar gróf már munkához fogott és mivel ő egész ember, munkája sikerében erősen bizakodunk. Bízunk abban, hogy ő azzá teszi a népjóléti minisztériumot, amivé az ország érdekében lennie kell és el is várjuk tőle meg a kormánytól, hogy lesz bennük annyi erő, amennyi szükséges ahhoz, hogy a népjóléti minisztériumot a parlamenti többség és vezérének népgyűlölete és érzéketlensége dacára egészséges, erőteljes szervezetté kiépítsék. Budapest, augusztus 31. Szervezkedés az adókivetés sérelmei ellen. A Pol. Ilir. jelenti: A főváros V. kerületének túlnyomó részben kereskedő és más szabad kereseti pályán levő polgárai köréből sűrűn hangzanak fel panaszok amiatt, hogy az adókivetési munkálatoknál a benyújtott vallomásokat nem értékelték kellőleg és így sokszor önkényesen magas adókat írtak elő. Az érdekeikben sértett polgárok a kerület legerősebb szervezetét a Lipótvárosi Demokratapárt kört kérték fel intervencióra. A Lipótvárosi Demokrata Párt kör e polgárok által panaszolt sérelmeket legközelebb elnökségi ülésen fogja solni fogja a legkiválóbb adóügyi bevonásával egy adóügyi tanácsadó szervezet felállítását, amely szigorúan törvényes alapon fogja elbírálni minden hozzáforduló ötödik kerületi polgári adóügyét és az adófelszólási bizottságok működésénekmegkezdése alkalmából szakszerű tanácsosa féltutbaigszítéssal fog rendelkezésre állítni. Az adóügyi szakértők működésének megkezdését külön közlemény útján fogja nyilvánosságra hozni a Lipótvárosi Demokratapárt. Politikai hírek Állandó népjóléti minisztérium A függetlenségi és 48-as párt klubhelyiségében tegnap este sokan jártak fenn a párt tagjai közül. Megjelent Batthyány Tivadar gróf népjóléti miniszter is, aki, megkérdeztetvén a népjóléti minisztérium felállításáról, közölte a párt tagjaival, hogy a tárcanélküli miniszteri állások szervezéséről szóló új törvény egyenesen kizárja a népjóléti s közegészségügyi minisztériumnak ezen törvény alapján való létesítését. Éppen ezért Batthyány gróf a minisztertanácstól arra kért és kapott felhatalmazást, hogy az állandó népjóléti minisztérium felállításának szervezeti munkálatait azonnal megindítsa és törvényjavaslatot dolgozzon ki ez új minisztérium hatásköréről, belső szervezetéről, ügyköréről és költségvetéssérül. Batthyány Tivadar gróf haladék nélkül hozzá is fog az előkészítő munkálatokhoz és kidolgozza az új minisztérium nagyszabású egészségügyi és szociális programmját, hogy a kormány alkalmas időben a képviselőház elé terjeszthesse ezt a programmot magában foglaló törvényjavaslatot. Felemlítette a népjóléti miniszter azt is, hogy az előkészítő munkálatokhoz szükséges személyzetet a minisztertanács már rendelkezésére is bocsátotta. A kezelő személyzeten kívül Batthyány miniszter mellé lesz"egyelőre beosztva Papp Dezső dr. miniszteri osztálytanácsos a kereskedelemügyi minisztériumból és Medve Miklós dr. miniszteri titkár a király személye körüli minisztériumból. Magától értetődik, hogy előkészítő munkálatai során Batthyány miniszter meg fogja hallgatni az illetékes szakkörök véleményét és mivel programmjának egyik sarkalatos pontja az ország közegészségügyi intézményeinek ki- fejlesztése, az orvosi szaktekintélyelv kőke- s működésére is igen nagy súlyt helyez. A függetlenségi párt vacsorája A Pol. Hi. jelenti: A függetlenségi és18-as párt tagjai csütörtök este pártvacsorára gyűltek egybe a Hundel-féle vendéglő nyári helyiségében. A vacsorán a pártnak Budapesten" időző képviselő- és kültagjai igen nagy számmal vettek részt és ott volt Battián Vivadar gróf népjóléti miniszter is. /■' 1' f\ csikvársmegyei főispán beiktatása Jelentettük már, hogy Tolnay Lajosd, Csik vármegye uj főispánját folyó hó 27-t is iktatták be hivatalába. Mint nekünk Csildzeredákis írják, a beiktatási ünnepség igen meleg közvetlenséggel folyt le s az uj főispán első szereplésével maga mellé hóditotta az egész vármegyéi. Tolnay Lajos dr. főispán üli-úti este érkezett meg Csíkszeredára. A pályaudvaron nagy küldöttség várta Fejér Sándor alispánnal és Ujfalusi Jenő polgármesterrel. Este ismerkedési összejövetel volt, ami a közvetlen érintkezés révén még csak fokozta a szimpátiát az új főispán iránt. Másnap a vármegyeházán ment végbe a beiktatás ünnepsége. Az alispán megnyitó beszéde után Fodor Béla szólalt föl, mire tizlagil küldöttség ment — Élthes Zsigmond táblabíró vezetésével — a főispánért, akit a bizottsági tagok beléptekor harsány éljennel fogadnak. Elhangzik az es im és az alispán üdvözlete, mire a főispán megs kezdi nagyszabású programabeszédét. Ez a beszéd erős elhatározásokról, szilárd akaraterőről és nemes törekvésekről tanúskodik. Különösen hatásos volt a beszédnek a választójogra vonatkozó része, célja a meggyőzés, megnyugtatás. A beszédnek ez a része így hangzik : Kétségtelennek tartom, hogy az itt most körvonalazott munkaprogramok megvalósításához jelentős, segítséget és támaszt nyerünk azokban, akiket a kormány beterjesztendő választójogi javaslatait álalui élet működésébe való beleszólás jogával fog felruházni, akik tehát ezentúl eme jogosultság alapján lesznek a közélet munkásai, hivatott munkások, akik- nek révén könnyebben fogjuk megismerhetni a nép egyes rétegeinek életszükségleteit, boldogulásának feltételeit, egyszersmind a módozatokat és lehetőségeket, munkásságunk alaposabb, éppen ezért eredményesebb is lesz. És én nem hiszem, hogy a Választói jogosságnak ama kiterjesztése, mely az Eszemázykormány programjának létalapját képezi, bárki által is joggal ellenezhető lenne. Magában véve igazságtalanság az egyforma kötelességekkel való megterhelés dacára a jogokkal való felruházásban különbséget létesíteni. Ennek igazságtalanságát, másfelől a jogegyenlőségnek, a jogszabadságnak szükségességét éppen itt, ahol a székelység ősi tradíciói még élhet, bővebben fejtegetnem fölösleges. Csak arra kell rámutatnom, hogy a magyar nemzet történetében a legrégibb idők óta mindig a harcok, a hadjáratok szolgáltatták az alkalmat arra, hogy azok, kik kevesebb joggal az igaz, hogy kevesebb kötelességgel is bírtak, vitézségük, bátorságuk, szolgálataik révén megszerezhessék maguknak a több jogot és a mostani választóijogosultságnál bizonyára nagyobb hatalmat jelentő nemesi rend tagjai közé való felvételt. A jogszerzésnek az alapja tehát a harcban való rátermettség volt, miként a mostani jogkiterjesztést is elsősorban a világháború indokolja. Aki a világháborúban becsületesen részt vett és pedig akár a fronton harcolva, akár a front mögött bent az országban, produktív munka elvégzésével, aki ilyképpen hozzájárult a haza megvédéséhez, az bebizonyította alkalmasságát a haza további fnntartásábak munkájához, a nemzet jövendő sorsának intézéséhez is, jogcímet nyert a választói joghoz. Ennek a jogkiterjesztésnek nem állhat útjában az, hogy az ország minden lakosának anyanyelve nem magyar, mert hiszen ennek dacára tagja az egységes politikai magyar nemzetnek , amíg ezt lélekben érzi, s tetteiben Ilti a magyar állam eszméje iránt, joggal megkövetelheti az egyforma elbírálást. Nem lehetünk tehát szűkkeblűek, de legyünk kényesek, legyünk érzékenyek az állam iránti hűság megkövetelésében, erősek és következetesek az ezen hűség ellen vétők megbüntetésében, sújtván őket személyük szabadságának elvételével, vagyonuk és politikai jogaik örök időkre szóló elkobzásával. És mindenekfelett nyissuk ki aszemeinket és lássuk meg, hogy körülöttünk mindenütt belső átalakuláson mennek át a nemzetek, a fejlődés mindenütt a demokratizálódás felé halad, a választói jog reformja után ; ne gondolja senki, hogy Magyarország a kor szellemétől elzárkózhatik, ha tehát kötelességet akarunk teljesíteni, a mozgalom élére kell állnunk, hogy azt helyes irányba terelhessük. A helyzet felismerése : ez jelenleg az intelligencia igazi szerepe, hasonlóan a nemességéhez 69 év előtt, mely önként ruházta át jogait a haza fejlődése érdekében és ezzel biztosította vezető szerepét. A jogi terjesztés belső átalakulást fog létrehozni., Ezt hasznosnak, üdvösnek tartjuk és sokunknak erős a meggyőződésünk, hogy ez a belső átalakulás elő fogja segíteni a béke létrejöttét, ama békéét, mely reméljük ezt — a most még harcban álló nemzetek megegyezését fogja tartalmazni a közös együtt munkálkodásra, a hasonló világháború elkerülésére. Nyugodtbizalommal várjuk az időt, mely ezt meghozza, mert tudjuk, mert érezzük, hogy miként nem voltunk a múltban, úgy nem vagyunk követelők a jelenben sem, midőn a sorstól csupán hazánk sértetlenségének fentartását kérjük. Ezt kérni, ezt követelni, ennek elismerését kikényszeríteni, évezredes jogunk hatalmaz fel. Tehát igazunk van. És ha ellenségeink, dacára ismételten kifejezett békekészségünknek, arra kényszerítenek, hogy tovább harcoljunk, ügyünk igazsága megadja mindnyájunknak az erőt, hogy minden kishitűséget félretéve, elbírjuk a további küzdelmeket és szenvedéseket is. Ezek után pedig elfoglalom Csík vármegye főispáni székét és Isten áldását kérem munkámra ! A főispán beszéde igen mély hatást tett a bizottsági tagokra. A főispán utált Szász Lajos főjegyző, Szabó György főesperes és Gross Tivadar dr. szólaltak föl. Közgyűlés után a törvényhatósági és városi tisztviselők tisztelegtek a főispánnál. Hunyad vármegye nevében Lázár László üdvözölte Tolnay Lajos dr.-t. A papság élén Bálint főesperes jelent meg. A tanítói kart Berze Nagy János dr. tanfelügyelő vezette. A községi jegyzők nevében Árpa Lajos szárhegyi jegyző üdvözölte az új főispánt. A csikmegyei függetlenségi és 48-as párt küldöttségét Vákár P. Arthur dr. vezette.