Magyarország, 1917. december (24. évfolyam, 296-320. szám)
1917-12-01 / 296. szám
l keznie. És nagy kérdés, sőt nagyon is kétséges, hogy akkor Oroszországot meg lehetne-e tartani azon az úton, amelyen most halad, és egy újabb nagy forradalom nem semmisítené-e meg egycsapásra azokat a nagy eredményeket, amelyeket az orosz demokrácia eddig elért? Kormányainknak, diplomáciánknak tehát, nagyon helyesen, az általános békét kell szem előtt tartania az Oroszországgal való tárgyalások során. Ezt kell tennie anynyival inkább, mivel a mostani orosz kormány is ezen az alapon akarja a tárgyalásokat folytatni. Az orosz kormány valamennyi hadviselő fél népeihez fordul a maga békére való felhívásával, és nekünk mindent el kell követnünk, hogy ennek a felhívásnak a vonzó, meggyőző erejét fokozzuk, erősítsük. De semmivel sem erősíthetjük meg ezt a meggyőző erőt annyira, mint azzal, ha az Oroszországgal való tárgyalás alkalmával megnyugtatjuk a világ népeit aziránt, hogy a központi hatalmak óriási katonai erejétől a jövőben nincs mit tartania. Mert ez a punctum saliens. Itt rejlik a békének a legfőbb akadálya. Az ellenséges hatalmak népei ma azt hiszik, hogy szabadságukért, függetlenségükért, szabad érvényesülhetésükért küzdenek, amelyet a központi hatalmak katonai ereje és szilárd katonai szervezete végveszedelemmel fenyeget. A központi hatalmaknak csak rendes, formális béketárgyalások során nyílnék alkalmuk ezt a balhiedelmet megcáfolni és eloszlatni. Erre most nyílik az első alkalom: most kellbebizonyítani, hogy a központi hatalmak komolyan akarják az annexió és hadikárpótlás nélküli békét, a lefegyverzést, a kötelező döntőbíróságot és azt az új és szilárd nemzetközi jogrendet, amely a háború borzalmainak visszatérése ellen hathatós biztosítékul szolgál, így lehet igen nagyra fokozni azt a szuggesztív hatást, amelyet az orosz kormánynak ez a nagyjelentőségű lépése az ellenséges hatalmak népeire gyakorolni van hivatva. A háború megszüntetésének a legegyszerűbb módja, meggyőzni az ellenséget arról, hogy nincs ok a további háborúskodásra. És ha ez a meggyőződés a küzdő, vérző, szenvedő nép széles rétegeiben gyökeret vert, akkor nincs az az erő vagy ármány, amely a népeket a további harcra, vérzésre, szenvedésre kényszeríthesse. Erre a legfényesebb példát éppen az orosz nép szolgáltatja. Budapest, november 30. A függetlenségi párt győzelme Békés megyében. Békés vármegyében november 24-én voltak az időközi törvényhatósági bizottsági tagválasztások, melyek mindenütt a függetlenségi párt jelöltjeinek győzelmével végződtek s Orosházán nagy lelkesedéssel Mtasovszky Jánost, az országos függetlenségi és 48-as párt kültagját választottál meg. A budai választás. A ,,Pol. Hir.“ jelenti. A Hegedűs János halaival megüresedett I. kerületben december 6-án lesz a választás az egyesült függetlenségi és 48-as párti Szigeti János és a radikális párti Supka Géza között. Úgy a függetlenségi jelöltnek, mint a radikális párt jelöltjének választói napról-napra rendeznek összejöveteleket. Az egyesült függetlenségi és 48-as párt jelöltje, Szigeti János, vasárnap, december 2-án, tartja programmbeszédét a Koronaőr utcai polgári leányiskolában. Ezen a választói gyűlésen számos országgyűlési képviselő is meg fog jelenni. A Vasutas Szövetség elhatározta, hogy Szigeti Jánost teljes erkölcsi erejével győzelemhez segíti. MAGYAB©E,SZÁ3 Budapest, ISII kb1, "hóember I* I lilies Hifin .Vlazsényi Vilmos, a választói jog minisztere, ma Bécsbe utazik, mert holnap délután kihallgatáson kell megjelennie a király előtt A kihallgatás célja az, hogy a miniszter részletesen megismertesse a királyt a választójogi reform tér vezette. Mivel nyilvánosságra került VázsonyiVilmosnak az az álláspontja, hogy a képviselőház feloszlatására vonatkozó meghatalmazás nélkül nem hajlandó a javaslatot ebben az országgyűlésben képviselni, a miniszter kihallgatásához sokan messzebbmenő kombinációkat is fűznek. Bizonyosra veszik, hogy Vázsonyi Vilmosnak a képviselőhöz feloszlatására adandó felhatalmazás terüetében is lesznek előterjesztései. * A delegátusok vasárnap délután és hétfőn reggelutaznak Bécsbe és pedig olyan igazolvánnyal, amely mentesíti poggyászaikat a határszéli vizsgálat alól, ami azt jelenti, hogy a magyarok jól megtömött útitáskákkal és tele bizalmatlansággal a császárváros élelmezési viszonyai iránt indulnak el bácsi útjukra. A nép természetesen arra kiváncsi, hogy Bécsben kiürült útitáskáikban) mit hoznak majd magukkal haza — a nemzet szálpjára. Sok reménység nem kíséri őket: a delegációban is Lukács László gárdája van többségben, ezektől pedig semmi jót nem várhatunk. Vázsonyi kihallgatása A király Vázsonyi Vilmos választójogi minisztert holnap, "szombaton délután fél öt órakor különkihallgatáson fogja fogadni. Mint értesülünk, Vázsonyi Vilmos választójogi miniszter ezen az audiencián fogja a királyival a választójogi javaslatot részletesen megismertetni és hozzá a király előzetes hozzájárulását kérni. A munkapárt kudarca Szatmár vármegyében Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága tegnap tartotta őszi közgyűlését, amelynek tárgysorozatán a részleges tisztújítás és a megüresedett közigazgatási bizottsági tagsági helyek betöltése szerepelt. A munkapárt nagy korteskedést folytatott jelöltjei mellett és a munkapárti összes bizottsági tagok felvonultak Csaba Adorján volt főispán és Tisza Lajos gróf vezetése alatt. A közgyűlésen napirend előtt felszólalt Falussi Árpád dr. orsz. képviselő indítványára Jekey Sándor főispánnak nagy lelkesedéssel bizalmat szavaztak Tisza István gróf alaptalan parlamenti támadása miatt. Mátészalkai főszolgabíróul 106 szavazattöbbséggel a függetlenségi párt jelöltjét, Jeszenszky Bélát választották meg a munkapárt jelöltjével,Luby Gézával szemben. Aljegyzőnek Schuszterits Béla dr.-t, szolgabirókul Boer Endrét, Kónis Gábort, Dienes Dezsőt és ifj. Jakó Endrét választották meg. Közigazgatósági bizottsági tagok lettek: Tóth Móric nagybirtokos, Vetták Ede dr. ügyvéd, Jármy Béla dr. képviselő, N. Szabó Antal közjegyző és Luby Béla volt képviselő. A munkapárt jelöltjelöltjei Csaba Adorján volt főispán, Péchy László kamarás, Domahidy Viktor és Szuhalosi Ferenc képviselők 100 szavazattal kisebbségben maradtak. A háború hívei Az angolok Jeruzsálem előtt London, november 28. (Hivatalos jelentés Palesztinából.) Megkésveérkezett.) Államba tábornok jelenti: Előretolt felderítő csapataink, amelyek Jaltától négy mértföldnyire északi irányban átkeltek a Bahranja északi partjára, az ellenségesgyalogság nyomása miatt kénytelenek voltak visszavonulni és most a déli partot tartják és fedezik az átjárókat. Lovascsapataink elfoglalták Hittir, Tatin és Akkarin helységeket 30 mértföldnyire nyugati irányban Jeruzsálemtől. Erős török osztagok a Jeruzsálemtől nyugatra lévő magaslati terepet tartják és fedezik a Jeruzsálemből Szibenbe vagy utat észak felé. A török jelentés (November 29.) Szinai arcvonal: Az ellenség biztosító csapatait Abu Ledsától délre visszaszorítottuk a Fedsa Béni—Tari-el-Tire— Naalin vonaltól. Két ellenséges támadást Turmutten-Nevi-Samurnál lévő állásaink ellen visszautasítottunk. Az angolok szokásukhoz híven itt semm riadtak vissza attól, hogy egy mecsetr®, amely Sámuel gróféta sírja fölött épült, pusztító tüzérségi tüzelést bocsássanak. A mecset elpusztult. A déli szárnyon nyugalom. Ellenséges repülők bombákat vetettek Gallipoli városára. Két gyermek és egy asszony megsebesült. A többi arcvonalról nem jelentenek különösebb eseményt. Anglia hadicélja Landsdowne lord békülékeny cikke Hága, november 6. (Saját tudósítónktól.) Lansbowne lord, aki az angol kormányban tárcanélküli miniszter, a Daily telegraph, vezető helyén fontos nyilatkozatot ad közre, amelyben amellett érvel, hogy a szövetségesek Paksban ne csak az egyöntetű stratégiáról, hanem az egységes hadiacélokról is tanácskozzanak. Ami a szövetségeseknek területi igényeit illeti, azok némelyike elérhetetlenné vált, némely területi aspirációjuk pedig összprogrammjukban ezentúl kevésbé fontos helyre kerül, mint eddig. Viszont Belgium feltételeinek sorában az első helyet foglalja el. Ha sor kerül Délkelet-Európa térképének revíziójára, akkor követelhetjük majd, hogy a döntés elhalasztassék és a kérdés előbb szövetségeseikkel való szabad véleménycsere útján nyerjen tisztázást. Nagy fontosságot tulajdonítunk e kérdésnek, mert ha bár nem is veszítjük el a háborút, ennek megrosszabbítása mégis csak a kultúrvilág romlását és a szenvedések végtelen szaporodását jelenti, amelyek máris eléggé sanyargatják az emberiséget. Hová lesz a béke áldásának értéke, ha a népek annyira kimerülnek, hogy alig lesznek képesek kinyújtani kezüket a béke megragadására? Véleményem szerint a békét amély gyorsan csak lehet, meg kell kötni, hogy elkerüljük az általános világkatasztrófát, mert az összes hadviselői országok népei belátják, hogy a háború máris nagyon hosszúra nyúlt. A német békepárt előreláthatólag igen nagy bátorítást fog meríteni abból, ha tudtára adjuk, hogy: 1. nem törekszünk Németországnak, mint nagyhatalomnak megemmisítésé; é; 2. nem akarunk a német népre rákénykényszeríteni oly kormányformát, aminőt ő, maga se akar; 3. nem kívánjuk, hogy Németország a nagy kereskedő népek sorában elveszítse a maga helyét; 4. a háború után hajlandók leszünk más nagyhatalmakkal együtt" vizsgálat tárgyává tenni azokat a nemzetközi kérdéseket, amelyeknek egy része régi időkből származik s amelyek a tengerek szabadságának ügyével állanak összefüggésben; végül: 5. hajlandók vagyunk oly nemzetközi egyezményt kötni, mely elvek értelmében a nemzetközi problémák békés uton lesznek megoldhatók. Az északi államok konferenciája Krisztiánia, november 30. Az északi kormányok konferenciája csütörtök délután 3 órakor kezdődött. A konferenciát Hakon király beszéddel nyitotta meg, mire Gusztáv király a saját és a dán király nevében beszélt. A királyok később elhagyták a konferenciát. A tárgyalások este 7 óráig tartottak. Kopenhága, november 30. Krisztiániából jelentik. Gusztáv Adolf király után Hakon király mondott felköszöntőt Keresztély királyra, akinek jelenlétét annak bizonyítékául veszik, hogy Dánia hajlandó a skandináv államok közös munkájában résztvenni. Valamennyi norvég ember nevében köszönöm Önnek — mondta a király —, hogy a dán nép hajlandó nélkülözéseket eltűrni, csak azért, hogy a többi skandináv országonsegíthessen. Remélem azonban, hogy egyikünknek sem kell a lobbiért komoly nélkülözést szenvednie. Ha azonban ez mégis bekövetkeznék, kölcsönösen fogjuk egymást segíteni. — Kerresztály dán király megköszönte a felköszöntőt és azt a szíves fogadtatást, amelyben I Krisztiánia közönsége részesítette. — Hakon király szavait drága emlékként fogjuk őrizni, mivel valamennyien szolidárisak vagyunk és meg akarjuk teremteni a skandináv népek ■ együttműködés*» — a ••• •• •• ^