Magyarország, 1917. december (24. évfolyam, 296-320. szám)
1917-12-01 / 296. szám
Budapest 1917. szombat, flipcgíber 1AGYAEOESZAD Már ttfifanak a fepierszuiffiíríl Xiilenkt gllaptja a renitens parancsnekeiot Heszeleiemben az Oroszországnak adott kicsinek Krüenko megbízottai a német vonalakban Rotterdam, november Sök Krüenko főparancsnok megbízottai már az 5-ik orosz hadsereg frontjával szem-ben levő német vonalakba érkeztek. Krienko távirati jelentést küldött Pétervárra, amely szerint a német főparancsnok az északi hadsereg parancsnokát jelölte meghatalmazottul és hogy a német válasz hivatalos kormányiratban van megfogalmazva. ^ Lenin államcsőddel fenyegetődzik London, november 3(L (Reuter.) A 43-ik hadtest képviselőivel folytatott beszélgetés alkalmával Lenin nihil a ..Daily Chronicle“ Pétervárról jelenti—ezt mondotta: -Ha a szövetségesek nem veszik figyelembe kívánságainkat, van-e naiv erőteljes eszközeink, hogy engedékenységre szorítsuk őket. Kijelenthetjük ugyanis az á 11a mi csődöt, amely által minden kölcsön- és más pénz-, ügyi kötelezettségünk a szövetségesekkel szemben értéktelenné válk. A népbiztosok tanácsa intézkedéseket tett, hogy a többi országok demokráciáit is felvilágosítsuk, ügynökeink közvetítésével. Jelenleg csak a lehető legnagyobb erélylyel folytathatjuk fáradozásainkat, abban a reményben, hogy sikerre fognak járni, 113 orosz fessitessichal Hivatalosan jelentik: A cs. és Idr. hadseregfőparancsnoksághoz egy részben eltorzított szikratávirat érkezett, amelyet, amennyire lehetséges volt, kiegészítettek és amely így hangzik: A Hadviselő országok népeihez. Carszhoje-Szejo, november, 28. A győzelmes munkás- és parasztforradalom Oroszországban a béke kérdését élére állította. Az ingadozások, a halogatások és a bürokratizmus korszaka befejeződött. Felszólítjuk most az összes hadviselő államok összes kormányait, összes társadalmi osztályait és öszszes pártjait, hogy kategorikusan válaszoljanak arra a kérdésre, vájjon velünk együtt hajlandók-e tárgyalásba bocsátkozni a haladéktalan fegyverszünet és az általános béke érdekében, vagy nem ? E kérdésre adandó választól függ, vájjon elkerüljük-e az új téli hadjáratot, minden rémségével és nyomorával, vagy pedig hogy Európát továbbra is vér fogja-e áztatni. Mi, a népbiztosok tanácsa, ezzel a " kérdéssel fordulunk szövetségeseink: Franciaország, i B«. -i.r.i-_r. ~ «aS5Tiaigag«SB»3 WijiBSa» Nagit-Britannia, Olaszország, az EgijesiU-Államok, Belgium, Szerbia, Románia, Japán és Kína kormányaihoz. Mi saját népeink előtt az egész világ előtt azt kérdezzük tőlük, vájjon készek-e a béketárgyalásokba bocsátkozni. Mi, a népbiztosok tanácsa, a szövetséges népekhez, elsősorban a dolgozó tömegekhez fordulunk azzal a kérdéssel, vájjon hajlandók-e ezt az értelmetlen mészárlást folytatni és vakon előidézni az európai kultúra romlását. Mi azt kívánjuk, hogy a szövetséges országok munkáspártjai haladéktalanul válaszoljanak arra a kérdésre, hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a béketárgyalások megkezdődjenek. Ezt a kérdést mindenek fölé helyezzük. A béke, amelyet javasoltunk, a népek békéje legyen. Ez a béke megegyezésen alapuló tisztességes béke legyen, amely minden népnek biztosítja gazdasági és kulturális fejlődésének szabadságát. A munkás- és parasztforradalom már tudatta békeprogrammját. Közöltük a cárnak és a burzsoáziának a szövetségesekkel kötött titkos szerződéseit és kijelentettük, hogy a szerződések nem kötelezik az orosz népet. Mi az összes népeknek nyilvánosan új szerződés kötését ajánljuk a megegyezés és együttdolgozás alapján. IndikriWSS irányunkra a szövetséges országok uralkodó osztályainak képviselői azzal válaszoltak, hogy megtagadták a népbiztosok kormányának elismerését és azt, hogy velük a béketárgyalásokra vonatkozóan érintkezésbe lépjenek. A győzelmes forradalom kormánya nélkülözi a profeszszionálus diplomácia elismerését. Ám mi azt kérdjük a népektől, vájjon a reakcionárius diplomácia juttatja-e kifejezésre gondolataikat és törekvéseiket, vájjon a népek megengedik-e a diplomáciának, hogy elejtse a békének azt a nagy lehetőségét, amelyet az orosz forradalom megnyitott. A válasz a kérdésre: . . . (itt a szavak hiányoznak). Le a téli hadjárat- tál! Éljen a béke és a népek testvérisége ! Trockij L., a külügyek népbiztosa. Lenin B. Uljanov, a népbiztosok tanácsainak elnöke, Csernin válasza Az orosz népbiztosok tanácsának a hadseregfőparancsnoksághoz is megérkezett szikratáviratára külügyi kormányunk az orosz kormánynak e hó 29-én a következőket válaszolta: Az orosz köztársaság kormányának. A népbiztosok tanácsának ez évi november 28-áról keltezett körtáviratát, amelyben az orosz kormány késznek nyilatkozik, hogy tárgyalásokat kezd a fegyverszünet és az általános békeszerződés megkötése érdekében, Ausztria-Magyarország külügyi kormánya megkapta. Az orosz kormány által kötött irányvonalak a megkötendő fegyverszünet és békeszerződés tekintetében, amelyekre nézve az orosz köztársaság kormánya ellenjavaslatokat vár, az osztrák-magyar külügyi kormány nézete szerint is megfelelő alapul kínálkoznak a tárgyalások megkezdésére. "Ausztria-Magyarország külügyi kormánya " ennélfogva késznek nyilatkozik megkezdeni az orosz kormány által javasolt tárgyalásokat a haladéktalan fegyverszünet és az általános béke érdekében. Czernin, cs. és kir. , külügyminiszter. A kartselláai nytlatscossto . csüh Quijote Tragikomikus opera három felvonásban, négy képben. Szövegét irta: Ábrányi Emil. szarze kiss ifjabb Ábrányi Emil. — Bemutatják az Operaházban ma este — * Méme de Cervantes Saavedra lorá-ban halt meg. Tudjuk, hogy színesen és élettől duzzadóan megírt prózai munkái közül csak egy világhires műve, a Don Quijote de la Mancha, vagy hogy teljes címén nevezzük meg: El inigenioso hidalgo don Quijote de la Mancha (Az elmés, nemes don Kihote de la Mancha), szerezte meg számára a halhatatlanságot. Spanyol nyelven mostanáig több mintnégyszáz kiadást ért meg a népszerű regény és megjelent az magyar fordításban is, több rövidített átdolgozáson kívül Győry Vilmos remek átültetésében, aki az egész „Don Quijoté“-t négy vaskos kötetben bocsátotta közkézre. Amikor tavaly Cervantes halálának 300-adik évfordulóját ünnepelték, hangos lett a világ nevének az emlegetésétől. A jelentős évforduló aktuálissá avatta a nagy spanyol író nevét, géniuszának hódoltákbe a büszke hidegek országában és divatra kapott újra a „halhatatlan“ munka olvasása. Izgató tartalma nem kerülte el a zeneszerzői figyelmét sem. Utóbbi években két ismert komponista próbálkozott meg a híres-neves „Don Quijote“ megzenésítésével: Massenet, az azóta elhalt francia zeneköltő és Kienzl Vilmos, a „Bibliás ember“ szerzője. A két opera sikere sehogy sem állott arányban azzal a lelkes ambícióval,miigilével a szerzők munkájukhoz fogtak. A külső siker, amivel a léi dahna bemutatójukon dicsekedhetett, sehol sem állandósult őszinte és tartós érdeklődéssé. Hamarosan letűntek a műsorról. Hogy milyen okból . ?. "szövegkönyvek voltak-e fogyatékosak, vagy a muzsikájuk' volt-e érdektelen, erre nézve igazán nem mernék rövidesen véleményt kockáztatni, mert nem ismerem a partitúrákat. Abból a tényből azonban, hogy egyetlen egy hírnevesebb spanyol zeneszerzőnek, többek között se Thomas Bretonnak, se Carlo Gomezinek nem volt meg a vállakozókedve arra, hogy operát gyúrjon Cervantes munkájából, csak azt következtethetem, hogy a regény cselekménygazdagsága, ezer epizódjaival, nem igen bírja el a dalmű keretében való elhelyezkedést. Túlfeszíti azt a keretet, amelyen belül egy operai alkotás cselekménye formailag és időbeli szempontból elfér. Ábrányi Emil, a kiváló magyar poéta, aki az operai szövegköltés terén eddig is nagyon érdemes és értékes munkásságot fejtett ki, bizonyára lemosolyogja aggodalmaimat és sikeresen akarja bizonyítani, hogy Cervantes munkájából igenis lehet dálma-librettót alkotni. Korábbi szövegkönyveivel : Ninon-nal, Paolo és Francescával, Monna Vaniával, — amiket szintén Emil fia zenésített meg, — eredményesen megmutatta, hogy teljesen birtokában vannak azok a technikai eszközök és a sok évi rutinban megedzett képességek, amikkel Cervantes művének anyagbőségét sikerrel formálhatja ki operaszöveggé. Nem akarok szembeszállani a kitűnő poéta meggyőződésével, de az bizonyos, hogy „Don Quijote“-ból librettót csinálni, az eszelős fantaszta tragikomikus kalandjainak bőséges regényanyagát akként felhasználni, hogy abból, a színszerűség szempontjából plauzibilis és életrevaló operai cselekménnyt alkosson, nehéz feladatot jelent. És fontos volt ebben a vállalkozásban a technikai lehetőségek mérlegelése is. Három felvonásban, illetőleg négy „tableau“ keretében vonta össze, rímes verssorokban írt szövegét a librettist.., aki persze nem követhette mindenben Cervantes klasszikus írását. Felhasználta ugyan a regény anyagát, de egyúttal figyelemmel is kellett lennie a színpadi követelményekre, így keletkeztek aztán a maga , fantáziájából és elképzeléseiből az eredeti jelenetek, amikkel a mesét egészítette ki. Az első felvonás teljesen Cervantes regénye után készült A hőst a lovagregények olvasása közben mutatja be. Látjuk aztán, hogyan érlelődik meg benne az elhatározás, hogy ő is, — amint azt Szent-György lovag cselekedte, — a gyengék védelmére fog kelni és a hitetlenek ellen harcba szállni. Azzal végződik a kés, hogy csatlóBerlinből jelentik: Hertling gróf birodalmi kancellár a következő jelentést tette a birodalmi gyűlés ülésén: Az orosz kormány tegnap Trockij külügyi népbiztos és Lenin, a népbiztosok tanácsa elnökének aláírásával ellátott szikratáviratot küldött Carszkoje-Szelóból a hadviselő államok kormányainak és népeinek és azt javasolja, hogy rövid időn belül kezdjék meg a tárgyalást a fegyverszünet és az általános béke dolgában. Mával, „Sancho Panzá“-val vitéz kalandokra tadul „Dulcineá“-t, a regény másik híres hősét, nem viszi a szövegíró színpadra, de témája, mint szerelmi motívum, ott él a zenekarban, amikor róla szó van. „Dulcinea“ helyébe egy királyleány kerül, aki inkognitóban ugyanabban a korcsmában száll meg, ahol „Don Quijote“ lakik csatlósával. Itt történik meg a híres kalandja is a szélmalmokkal. A következő felvonásban a király udvarában látjuk a lovagot, a második kép, mint befejező tabló, a lovag megtérését és halálát szemlélteti a nézővel. Látványosságokkal, tréfás epizódokkal tarkítja a szöveghű cselekményét, amelynek keretében ott látjuk a híres „Rozinante“-t és „Sancho Panza“ csacsiját is. Kétségtelen, hogy szép irodalmi munkát végzett Ábrányi, az idősebb, szövegkönyvével, amelynek egyetlen hibája, hogy kissé terjengős. És bőbeszédűségben szenved ennek folytán a tehetséges ifjabb Ábrányi Emil muzsikája is, amelyen a szerző, eredményesen segíthet, ha kék ceruzával a kezében, szigorú revízió alá veszi a vaskos partitúrát. Sokat lehetne ott törölni és rövidíteni, ha munkájának életképességét akarja biztosítani. Ábrányi már bebizonyította a „M on n a Variá“-val és „Paolo és Francescá“-val, hogy az operaírásra való rátermettsége felülemelkedik az átlagos színvonalon. Talentumát, a zeneköltés technikájában való virtuóz készségét mindig szívesen ismertük el. Fejlett színpadi érzékkel dolgozik, színesen instrumentál, a hajigulatfestés feladatában, a karakterek illusztrálásában mindig invenciózus munkát végez és a helyes prozodia szempontjából sohasem érheti gáncs az énekszólamok beállítását. A „Don Quijote“ zenéjében sikerrel értékesíti a modern vívmányokat, anélkül, hogy harmóniai túlzásokba esne. Nagy zenekarral dolgozik és a komikus helyzetfestésnél, sziporkázó, szellemes ítéletek derűje csendül ki erkesztráns elképzeléseiből. Csak egyben nem találjuk a szerzőt teljesen kifogástalannak : a melódiás invencióban. Szép, nemes gondolatok mellett, gyakran csillannak fel muzsikájában trivialitások is. Dallamban és ritmusban egyaránt jelentkeznek könnyebb fajsúlyú gondolatok, amelyek már inkább az »operett"-hez húznak. 3