Magyarország, 1918. május (25. évfolyam, 103-128. szám)
1918-05-01 / 103. szám
■ Z nyét: 115 : 5. Ez csak a látszat, ez csak a külsőség. A főrendiház tegnapi szavazásának az eredményét helyesen és a valóság szerint így kell jelezni: 115 : 20,000.000. —. Száztizenöt főrend a magyar nép ellen. A főrendiház határozata nem az általános választójog kérdését döntötte el. Ha lesz is döntő hatása, akkor is csak egyet döntött el: a főrendiház sorsát. Vagy még azt se. Mert az régen el van már döntve s régen meg van már pecsételve a jövő nemzeti fejlődés számára. Elismerem a 335 : 20,000.000 arány nem teljesen kimentő. Mert nem csak a két jeles testület: a munkapárt és a főrendiház van ellene a választójognak. Vannak még egyéb területek is Magyarországon, amelyek valószínűleg szintén ellenségei a nép uralmának. Például az urlovasok egylete. Vagy az agarász-egylet. Vagy a falkavadász-társaság. Bizonyára ezek se nagyon rajonganak az egyenlőség eszméiért, mert mi lenne, ha minden ember úrlovas vagy falkavadász lehetne ! Így meglehet, hogy egynéhány ezret, sőt egynéhány tízezret is kitesz azoknak a száma, akik az általános választójogot ellenzik. Egypár tízezren is lehetnek azok, akik a magyar nép húszmilliónyi tömegével szemben állanak. De talán még így se lesz nehéz az illetékes tényezőknek megérteni, hogy melyik oldalon van a többség. Ha a munkapártra és a főrendiházra akart volna hallgatni a király, akkor sohase ígérte volna meg az általános választójogot és sohase nevezte volna ki ennek a keresztülvitelére a kisebbségi kormányt. Most persze a munkapárt Bécsbe küldte a tapsait és a főrendiház Bécshez intézte a szavazatait. Hogy hallja meg és értse meg az, aki tavaly az ő ellenükre nevezett ki kormányt és ígért választójogot a népnek. Csakhogy vigyázzanak. Mert a hang terjedését a természeti törvények szabályozzák, a természeti törvények pedig nem munkapárt és a főrendiház akaratától függenek, mint ahogy attól függenek még ez idő szerint szegény Magyarország törvényei. A természeti törvények szerint a hang minden irányban egyformán terjed. Tehát ami tapsot és szavazatot meghallanak Bécsben, azt épp úgy meghallják mindenfelé a faluk mezőin, a városok műhelyeiben és a harctér lövészárkaiban. Meghallják mindazok, akik dolgoznak, akik szenvednek és véreznek azért, hogy ez az ország szabad, erős és magyar legyen, s akiknek nem akar emberi jogot adni a munkapárt és a főrendiház. Hogy Bécsből milyen válasz fog érkezni, azt még mindig nem tudhatjuk egész bizonyosan. De hogy a mezőkről, a műhelyekből és a lövészárkokból milyen válasz jön majd, afelől már ma is teljes bizonyosságunk lehet. És meglátják: ez a válasz fogja eldönteni a választójog ügyét is, meg a munkapártnak, a főrendiháznak és egész Magyarországnak jövendő sorsát is ! Ez a mi bizodalmunk, megnyugvásunk és erősségünk a párt elnökének: „A nagyszalontai választókerület függetlenségi polgárai mai pártgyülésükből kifolyólag szivük egész melegével üdvözlik méltóságodat, mint a független Magyarország s a népszabadságok törhetetlen bajnokát. A jövő nagy küzdelmeiben erőt és kitartást kívánunk. Balogh Mihály, pártelnök," Budapest, április 30. A debreceni választás. Debrecenből jelentik, hogy a város harmadik kerületében, amely Láng Lajos báró halálával üresedett meg, ma volt a képviselőválasztás. Két jelölt volt: Sebess Dénes igazságügyi államtitkár és Nyíri dr. Minthogy már az első órában nyilvánvaló volt Sebess Dénes nagy többsége, Nyiri dr. visszalépett Az elnök erre Sebess Dénest egyhangúlag megválasztott képviselőnek jelentette ki. Népgyülés a választói jog mellett Nagyszalontán. Nagyszalontáról jelentik: A nagyszalontai függetlenségi polgárság vasárnap Balogh Mihály volt országgyűlési képviselő elnöklete alatt népgyülést rendezett az általános választójog érdekében. A népgyülésből a következő üdvözlő táviratot küldték Kákolyi Mihály grófnak:a függelenségi és a hai MAGYARORSZÁG Budapest, 1918. szerda, május 1. A kormányválság (Saját tudósítónktól.) Most már mindenki biztosra veszi, hogy Wekerle kap megbízást az új kormány megalakítására. Szterényi is őt ajánlotta, miután belátta, hogy Wekerlét nem túrhatja ki a helyéből. Az optimisták azonban még meglepetésre is számítanak. Olyanok, akik beavatottaknak szokták magukat mondani, azt állítják, hogy a munkapárttal való megegyezés már megvan. Olyan csekélységeken, amelyek ártanak ugyan a választójogi reformnak, de hasznára vannak Wekerle és Tisza törekvéseinek, ők nem akadnak fönn. Akarják a megegyezést magáért a megegyezésért, a nemzet ítéletének elodázásáért, de nem a választójogért. Ezek a tárgyalások a 48-as alkotmánypártban okozzák a legnagyobb felfordulást. Már nincsenek tisztában egymással az emberek. Egyiknek szent meggyőződése, hogy a párt többsége a megegyezést akarja, a másik esküszik rá, hogy Andrássy és Apponyi hívei vannak többségben. Különösen az okoz nagy fejtörést a pártban, hogy hallomás szerint Wekerle a reakcióval kötött megegyezést nemzetiszinü köntösbe akarja öltöztetni s ez esetben kényes helyzetbe kerülnek azok, akik az eredeti javaslat mellett kitartanak. Hogy ilyesvalami lépes vessző készül az ostoba madárkák számára, az bizonyos. Valami leplet végre is kell keresni annak, aki a százszor kipellengérezett munkapárttal akar a nemzet megmentésének ürügye alatt összeölelkezni. Annyi bizonyos, hogy ez a megegyezés nem lesz alkalmas az ország nyugalmának helyreállítására. A haladás hívei nem tűrhetik, hogy két kormány programmvallásával formába öntött királyi ígéret gyöngébbnek bizonyuljon, mint a törvénytelen eszközökkel, megbélyegzett módon szerzett képviselőházi többség akarata. Ilyen játékot űzni a néppel még békés időkben is veszedelmes volna.A főrendiházban is megszólalt a reakció. Egymásután vonultak föl a főrendek, hogy szégyenbélyeget süssenek a demokrácia homlokára. Ezzel a föllépésükkel azonban a maguk sorsát pecsételték meg. Bebizonyították — fölöslegesen — hogy az országgyűlésnek ebből a határából éles, belélegzésre alkalmas levegő nem áradhat az országra. Maga a határozati javaslat,amelyet" azután elfogadtak, beismeri, hogy a választójogi probléma felszínen tartása a világbéke lehetőségét hátráltatja s íme, mégis a végleges megoldás ellen tiltakoznak. Olyan reformot akarnak, mint Tisza István, amely ki nem elégítheti a nemzetet, mert nem felel meg az ország „áldozatkészségének és szenvedéseinek". Ha pedig a reform ki nem elégít, akkor nem szünteti meg a kedélyek forrongását, nem lesz méltó a külföld szemében a magyar nemzethez, tehát ugyanazt okozza, amitől a múmiák is félnek: hátráltatja a világbéke lehetőségét. És hátráltatja ezt a lehetőségt az olg» otromba kirohanás is, amilyen Károlyi Gyula grófé volt a demokrácia és a béke hívei ellen. i Ilyen hangnemben csak Tisza politikáját lehet szolgálni, amelynek jelszava: jogfosztás és harc a végletekig, de nem lehet szolgálni a nemzeti politikát, melynek alapja a jogtisztelet és a béke. A porosz választójogi reform kérdése nagyon hasonlatos a miénkhez. Ott is az uralkodó kifejezett akarata tette aktuálissá az általános választójogi reformot s ott is a hatalmukra féltékeny junkerek állanak szemben a demokrácia követelményeivel, úgy mint nálunk a ■ Tisza István által vezetett magyar junkerek. Ámde Proszországban mégis a demokrácia fog győzedelmeskedni a hatalmaskodó junkerség fölött. Mert Poroszországban a kormányzó hatalom szilárdul ragaszkodik is ahhoz az állásponthoz, melyet a császár nevezetes proklamációjában kijelölt volt és a német kancellár nem játszik a szavakkal, amikor most újból kijelentette a munkásszervezetek képviselői előtt, hogy a porosz választójoggal áll, vagy bukik. És komoly elhatározás nála az is, hogy ha a porosz képviselőház nem hajlandó megszavazni az általános, egyenlő választójogra vonatkozó javaslatot, akkor feloszlatják a képviselőházt. Nálunk épp a kormány hagyta cserben a demokráciát, melyre előbb esküdött s nálunk a kompromisszum vizeibe akarják belefojtani a választójogot. A kemény elhatározás és szilárd akarat el is éri a kitűzött célt a német junkerek minden erőlködése ellenére is. A nemzeti szabadelvű párt nagygyűlése tegnap 419 szavazattal 129 ellenében határozati javaslatot fogadott el, mellyel a párt az általános választójog mellett foglal állást a kormány javaslatában foglalt általános jogkiterjesztés mértékéig. Ezt a határozatot tiszteletben fogják tartani a képviselőházban is és így alkalmasint biztosítja a komoly és szilárd elhatározás a demokrácia győzedelmét Poroszországban. Nagyszerű példa, amelyből bízvást tanulhatnának és okulhatnának a magyar politika reakciós emberei. / Xichy Bécsien / Bécs, április 30. / (A Mac0mne ország tudósitójának telefon-* jelentésejjr Budapesti forrás nyomán néhány bécsLmp azt írta, hogy Zichy János gróf ma "nfhallgatásra megy a királyhoz, hogy megismertesse nézeteit a legaktuálisabb politikai kérdésekről. Beavatott helyről úgy értesülök, hogy Zichy János gróf kihallgatása mára nincs tervbe véve. A kereskedelmi miniszter Budapesten Szterényi József kereskedelmi miniszter, akit vasárnap a király hosszabb magánkihallgatáson fogadott, hétfőn délelőtt Bécsben több látogatást tett. Este 9 órakor titkárjai, Vascag Bertalan miniszteri titkár és Vida László roiniszeri számtanácsos kíséretében Bécsből Budapestre visszaérkezett. Ma délelőtt a miniszter újra megjelent hivatalában, Szterényi Wekernénél Szterényi József kereskedelmi miniszter Bécsből való visszaérkezése után a pályaudvarról a miniszterelnökségre hajtatott, ahol Wekerle Sándor miniszterelnökkel hosszabb megbeszélést folytatott. Budapest, április 30. A főrendek elfogadták Mailáth indítványát. A főrendiház tegnapi ülésén, mint már jelentettük, Mailáth József gróf az indemnitás tárgyalása során, indítványt nyújtott be a választójogi megegyezés érdekében. Chorin Ferenc, Apponyi Henrik gróf, Concius Győző, Károlyi Gyula gróf felszólalása és Wekerle Sándor lagymatag nyilatkozata után reakció föléledt lovagjai elfogadták a határozati jaavaslatot 115 szavazattal öt ellenében. Öt gerinces ember akadt a főrendiházban, aki az indítvány ellen szavazott, megérdemlik, hogy megörökítsük nevüket a következőkben: Edelsheim Gyulafi Lipót gróf, Zichy Rafael grófi Kemény Árpád báró, Batthijuffy Lajos gróf és Thorotzkay Miklós gróf. Az indemnitást általánosságban és részleteiben is elfogadták. A porosz választójogi javaslat sorsa. Berlinből távirtozzák: A porosz választójogi javaslat második olvasásánál még nem alakult ki a helyzet, mivel egyik párton sem tudják, hogy a felszólalások befejeződnek-e még ma. A nemzeti szabadelvű párt tegnap ülést tartott, amely azonban még nem hozta meg a helyzet tisztázását. A pártban végrehajtott próbaszavazás eredménye az volt, hogy 37-en szavaztak az egyenlő választójog mellett és 35-en ellene. A szabad konzervatívok 5 szavazatot jelentenek az egyenlő választójog mellett, a harmadik olvasás folyamán azonban 15-re emelkedhetik k