Magyarország, 1918. június (25. évfolyam, 129-150. szám)

1918-06-01 / 129. szám

m arról van szó, h­ogy a rokkantaknak­ ajándé­kot adatnak, hanem arról, hogy törvényes pénzbeli ellátásukért m­egmivelendő földet kapjanak. Földhöz juttatásuk az államnak is javára, hasznára válik, mert ez is egyik módja lesz a töbleiem­elésre irányzott nem­zeti feladat megvalósításának. Az államnak pedig módjában van, hogy a gondolatot valóra váltsa. Magyarországon rengeteg föld áll az állam rendelkezésére. Ezen kívül az állam kibővítheti a kisajátítási jogot, mely az új magyar földbirtokpolitika egyik lényeges pontja kell hogy legyen. Ha már a választójog terén a munkapárti többség antidemokratikus szelleme durva méltatlanságot követ el a háborús érdemek­kel szemben, legyen az állam a rokkantak iránt elismeréssel a róluk való lelkiismeretes anyagi gondoskodás dolgában. Ne következ­zék be az a gondolatnak is rettenetes állapot, hogy a háborúban rokkantakká lett katonák majd a háború után utcasarkokon csonkán, bénán állva, elkeseredéssel nézzék a hadi­milliomosoknak anyagi javakban dúslakodó huzatát. A politikai helyzet (Saját tudósítónktól.) Mivel a király né­hány napi nyári üdülésre Reichenauba uta­zik. Wekerle tegnap jelentést tett neki a fő­hadiszálláson az elintézetlen folyó ügyekről. Híre terjedt, hogy koronatanúja is volt, de ebből csak annyi igaz, hogy fontos belpoliti­kai, külpolitikai és közélelmezési kérdésekben az osztrák­ miniszterekkel és a közös minisz­terekkel együtt tárgyalt Wekerle a király je­lenlétében, amit Wekerle így fejezett ki: . Többen együtt voltunk ő felségénél". A belpolitikai referádában bizonyára ju­tott hely és idő a választójog kérdésének is, hogy Wekerle ez alkalommal is elárulta-e a saját­­javaslatát, azt mindenki döntse el asze­rint, amilyen véleménnyel van a miniszterel­nök felő. A választójogi bizottság különben ma megint hozzálátott a javaslat rendszeres tönk­retételének munkájához Sokat beszéltek tegnap politikai körökben arról, hogy a főrendiház a maga szája ize szerint módosította az adó­javaslatokat s igy a­­képviselőház ezekkel ismételten foglalkozni lesz kénytelen. Jellemző az is, hogy a képvi­­selőház úgy tárgyalta le ezeket az igen fon­tos javaslatokat, hogy még az életbelépés ide­jéről is elfelejtett intézkedni. Apponyi elvonult Eberhardra nyári pihe­nőre, s hír szerint csak nagyritkán látogat fel a fővárosba, bár mindenki azt hiszi, hogy Wekerle a nyári hónapokban is együtt akarja tartani a képviselőházat csupa a taktikából. A választójogi törvényjavaslatot akkor tár­gyalta­m, amikor a képviselők nagy részét ha­lasztást nem tűrő gazdasági munka távoltartja a Ház üléseitől, mindenesetre rá vall a „vá­lasztójogi kormány" volt elnökére. A munkapárti sajtó a Konsten-botrány aktáiból arról értesült, hogy igen mély von­zalommal környezeti helyeken szeretnék, ha Károlyi Mihály grófot le tudnák szorítani a magyar politika porondjáról. Ennek a célnak szolgálatában most napról-napra élesen tá­madják a függetlenségi és 48-as párt elnökét rendszerint egészen hamisan és célzatosan be­állított mesék alapján. Különösen elöljár eb­ben a hajszában a két munkapárti délutáni lap. Ezeket a támadásokat egészen fölösleges visszavetni. Minden újságolvasó tudja, hogy hol készültek azok a rugók, amelyek ezt az offenzívát mozgatják. Jön még idő­, amikor­ ezek a kiabálók majd megint elhallgatnak. Most olyan idő jár, hogy el kell tűrni okve­­tetlenkedésüket. A nyugodt lelkiismeret köny­­nyen tűr. A választójogi bizottság ma 11 szavazattal 10 ellen levetette a nők választójogát. Egy kis meglepetés ez, mert úgy látszott, hogy legalább a négy polgári osztályos nők választójogát el fogják fogadni. Tisza maga is azt jelentette ki, hogy ő nem ellensége a nők korlátolt választójogának, de tetszésére bízza mindenkinek az állásfoglalást. Ebből azt lehetett következtetni, hogy a nők mégis kapnak valami kevés választójogot. De­ úgy látszik, annyira belejöttek más a választójog-falásba, hogy Tisza kijelentése se tudta megállítani az étvágyukat. Felfalták a Károly-keresztes katonák választójogát, a négy elemi osztályos férfiak választójogát, most meg — íme, Tiszával élükön — egyszerre felfalták a nők választójogát is. És ha Tisza később mégis nem inti őket egy kis mérsékletre, akkor nagy mohóságukban egymásután eleszik a választójogot az egész nemzet elől s a végén Tisza István azon veszi majd észre magát, hogy neki magának sincs már választójoga. Pedig bizony nem igazság, ami a nőkkel történik. Alig van már jóformán komoly or­szág a világon, ahol az intelligens nőknek ne lenne választójoguk. S önmagára vet nagyon rossz fényt az a nemzet, amely a nőinek az értelmiségét és megbízhatóságát annyira le­becsüli, hogy egyetlenegy szót se ad nekik az ország sorsának az intézésébe. Mást érdemeltek a magyar nők, ha nem egyébért, hát azért mindenesetre, amit négy év óta szenvedtek és áldoztak. Mert akármennyit szenvedtek is a férfiak, bizony még mindig több és nagyobb az anyák és a hitvesek szen­vedése. Nagy méltánytalanság a magyar nőkkel szemben, amit a választójogi bizottság, — igaz, csak egy szótöbbséggel — elkövetett. Ki reparálja-e ezt a képviselőhöz? Ahogy a munkapártot ismerjük, kevés remény van rá: a miniszterelnöks Cudapesten Wekerle Sándor miniszterelnök Bécs­ből, ahol tegnap hosszabb kihallgatáson volt a királynál, ma reggel visszaérkezett Buda­pestre. & honvédelmi miniszter Bécsben . Bácsból jelentik: Szurmay Sándor báró honvédelmi miniszter ma reggel Bécsbe érke­zett, ahol a magyar Házban szállt meg. A hon­védelmi miniszter útja tárcája körébe tartozó ügyekkel van kapcsolatban. & szigstíj ©is© St@rübe­l mandátum Szegedről jelentik: a szegedi I. kerü­leti 48-as alkotmánypárt több vezető férfiúnak részvételével tartott megbeszélésen elhatároz­ták, hogy a Rósa Izsó dr. halálával megüre­sedett I. kerületi képviselő-mandátumot első­sorban Kelemen Béla főispánnak fogják­ felajánlani. Ha Kelemen Béla nem vállalná a jelöltséget, ak­kor Payr Vimos honvédelmi államtitkárt kérik fel jelöltnek. *A kereskedők és iparosok körében Popovics Sándor pénz­ügyminiszter jelöltsége is szóba került, értesülé­sükre adták azonban, hogy a pénzügyminiszter ezidőszerint nem óhajt képviselői megbízást vállalni. MAGYARORSZÁG Budapest, 1918. szombat, június 1. igazságügyi miniszter z­ászlósa Egyik mai reggeli lap azt írja, hogy T­ő­r­y Gusztáv igazságügyminiszter lól a kormány bi­zonyos szigorú és kivételes intézkedések foga­natosítását kérte, amikre ő nem hajlandó. A Magyar Tudósító cb­an­ félhivatalos kőnyoma­tos ezt a hírt megcáfolja. egri választás Egerből írják : A harmadik Wekerle-kabinetből Zichy János gróf kultuszminiszter kerül elsőnek vá­lasztási küzdelembe,­­ tudvalevően a kinevezése után nyomban lemondott az egri mandátumról, azonban a képviselőház elnökségétől csak kedden érkezett le a választás elrendelésére vonatkozó ér­tesítés és az ottani központi választmány csak szer­dán dönthetett a választás terminusára vonatkozó­lag. Eszerint a választás június 11-én, kedden lesz­­ Egerben. Nagyon rövid terminus ez egy magyar válasz­tás „előkészítésére", de az egri központi választ­mány éppen azért tűzött fel rövid határidőt a vá­lasztásra,­ hogy a háborús viszonyok között minél kevesebb idejük legyen a pártoknak az előkészüle­tekre. Különben is kialakult már­is teljesen a hely­zet képe Egerben. Az egri munkapárt és a hevenyé­ben összetákolt „48-as alkotmány­párt" tagjai har­colnak a miniszter-jelölt érdekében. Az egri válasz­tóközönség zöme ellenben, mindazok, akik sem az érseki udvarral nincsenek függő viszonyban, sem pedig a munkapárthoz nem tartoznak,­­ tömören és egyöntetűsen Vass János dr. volt főispán zászlaja­­ alá sorakoznak. Tőle sokat várnak még az egriek,­­ ellentétben Zichy Jánossal, áld nyolc évig feléje sem nézett kerületének. Zichy érdekében természetesen megindult a szokásos, hivatalos presszió is. Remenyik István dr. főispán, akinek a fura helyzetét jellemzi, hogy mint­­ az Apponyi-párt exponense, kénytelen a munkapárt­tal kooperálni, turnusokban becitálja a választókat a főispáni hivatalba, hogy a miniszter érdekében „lelkekre beszéljen" s ezek között bizony akárhány felmentett is akad. Ezekről könnyű elképzelni, hogy ajg&ym­­baháteággs SSSgík 3 páni invitálást és „megbeszélést". A megyei tisztvi­selőké viszont köriratban arra szólította fel, h­ogy a kortes-megbeszéléseken ismertessék Zichy János gr. érdemeit. Ugyanez történt a Vass-párti polgármes­terrel Jankovich Dezső kir. tanácsossal is, ak­it szó­belileg utasított, hogy Zichyt érkezésekor hivatalo­­­san fogadja. De minden főispáni, érseki és egyéb terror, megtörik azon, hogy az egriek nem akarják meg­választani Zichy Jánost A Vass-párt lelkesen és rendületlenül bízik a „népfőispán" diadalában és Id is tart mellette. * Zichy János gróf Egeren a megyeház un.«..n­ mondotta el tegnap programmbeszédét, amelyben a kormány kultúpolitikájár­ól is nyilatkozott. Eltö­kélt szándéka, mondotta, hogy az iskolák számát minden rendelkezésére álló eszközzel szaporítja, az egy tanerővel rendelkező iskolákat több tanerővel látja el. Általában emelni akarja az általános kutu­­rális nívót, módot fog nyújtani, hogy mindenki el­végezhesse a hat elemit és így részesévé válhasson azoknak a politikai jogoknak, amelyek az állampol­gárokat a változott helyzetben megilletik. Nagy súlyt helyez a nemzetiségi iskolákra és ha szükséges lesz, nagy számban államosítja azokat. Különös gondot fordít majd a tanfelügyelőségekre, a középiskoláiéra, a leánygimnáziumokra, amelyeket közelebb hoz majd a fiúgimnáziumokhoz. Megemlítette még, hogy szívén viseli a tanárok és tanítók anyagi helyzetét.­­ A programmbeszéd után a miniszter este vissza­utazott Budapestre, Budapest, május 31. Arad megye a központi szeszfőzők ellen és a hadiözvegyekért és árvákért. A vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése el­határozta, hogy feliratot intéz a kormányhoz a központi szeszfőzők létesítésére vonatkozó rendelet hatályon kívül helyezése érdekében. Ugyancsak elhatározta a közgyűlés, hogy a harctéren elesett, vagy eltűnt katonák özvegyei és árváinak nagyobb mérvű támogatását kéri a kormánytól. Kimondotta azonban a közgyű­lés, hogy nem támogatja az Országos Hadi­gondozó Tanács akcióját a háború következ­tében rokkanttá vált katonák, hadiözvegyek és hadiárvák felsegítésére vonatkozólag. A hatá­rozatnak az az indokolása, hogy a törvényha­a­tóságnak nincs pénze. Békeszerződésünk Finnországgal. Az Ausztria-Magyarország és Finnország között május 29-én Bécsben megkötött békeszerződés így szól : Ausz­­tria-Magyarország és Finnország attól a kívánságtól vezéreltet­ve, hogy Finnország önállóságának kinyi­latkoztatása és Ausztria-Magyarország által való el­ismerése után tartós alapon békés és baráti vi­szonyra lépnek, elhatározták hogy békeszerződést kötnek. I. cikkely. Ausztria-Magyarország és Finn­ország kijelentik, hogy köztük nincs hadiállapot és elhatároz­zák, hogy a jövőben békében és barátság­ban élnek egymással. II. cikkely: A diplomáciai és konzuli összeköttetést nyomban a békeszerződés ratifikálása után megkezdik a szerződő felek. A mindkét részről kiküldendő konzulok megerősítése dolgában a szerződő felek külön megállapodást fog­nak kötni. Ill. cikkely. A szerződő felek kölcsönösen lemondanak a hadiköltségek megtérítéséről, vagyis a hadviselésre fordított állami kiadások megtéríté­séről, valamint a hadikárok, vagyis­ amaz anyagi hátrányok megtérítéséről, amelyek őket és hozzá­tartozóikat a haditerületeken katonai intézkedések folytán érték, beleértve az ellenséges országban tett intézkedéseket is. IV. cikkely. A szerződő felek kü­lön szerződésben fogják rendezni gazdasági össze­köttetésüket és ez a szerződés lényeges alkotó része lesz a jelen békeszerződésnek Ugyanez áll a közjogi és magánjogi összeköttetések helyreállítása, a pol­gári károkra, a hadifoglyokra és a pályán internál­tak kicserélése, a kegyelmi rendeletek kibocsátása dolgában is, valamint az ellenség hatalmába jutott kereskedem­ hajókkal és rakományaikkal szemben követendő eljárásra nézve. V. cikkely: Ez a béke­szerződés ratifikáltatni fog. A ratifikáló okiratokat Bécsijén kell kicserélni. A békeszerződés, amennyi­ben más intézkedés nincs benne, a ratifikálással lép életb­e. ^ ›‡|^)‡›||HM||(M­I-Ir­fr_ ...... - | Magyarország. 1918 évi junius hó 1-ével új előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési árak:­­ a magyar Etorona országaiba, Ausztriába és az annektált tartományokba: Junius hónapra S K —• fül. „ t.től szeptemb. 30«Ig 18 „ — » „ „ december 3!»Ig 33 „ — » Egyes szám ára: Budapesten és vidéken 20 fillér Kérjük azokat a *. c. vidéki aléfizülőinket, akiknek előfizetésa május 31*4n lejél hogy a J&p megrendelését minél előbb meg*­újítani sziveskedjenek.

Next