Magyarország, 1919. február (26. évfolyam, 28-51. szám)

1919-02-01 / 28. szám

Ifizmu­s diadala leng végig a Téráztatta csata­­tereken. És mikor ma arról kapunk hírt,­ hogy minden vitás területi igény megoldása egyedül a népek szövetségének joga lesz, érezzük, hogy a népek sorsát, ha egyesek szeszélye veszedelembe tudja is sodorni, az igazság nem dönthető meg, annak erejű olyan hatalom, mely a félrevezetetteket is­mét felemeli, emberré teszi. Az igazság ül törvényt Parisban. Az igazság, amelynek útját, ha befolyásolni igyekszik is egyes diadalmámoros osztály, vagy nép, hatalmasabb külön érdekeknél, jogosulatlan vágyaknál. A világbíróság ítél­kezik, mér, összehasonlít, egybevet min­dent, amit a geográfia, nemzetgazdaság, népjog, kultúra századokon át létrehozott és amit olyannak talál, hogy arra egy jövő, békés, boldog Európa felépíthető, azt mind­nyájunk üdvére épségben fogja megtartani, de eltöröl minden helytelenséget, ferdesé­­get, jogtalanságot, ami ezt a célt bármi kis mértékben is, most vagy a jövőben veszé­lyeztethetné, esetleg hátrányosan befolyá­solhatná. Magyarország ügyét nyugodtan visszük e bíróság elé. Ha van a világon ország, mely a népvándorláskor rakta le mai hatá­rait, az Magyarország. Ha van ország, mely­ben hódítással leigázott népek nem laknak, ez is Magyarország. Sőt ha van ország, melybe a békésen bevándorolt különböző népek ezer éven át máig megtarthatták egyéni nyelvüket és kultúrájukat, ez is csak Magyarország. Ilyen ország nem félhet a világ vezető szellemeinek ítéletétől, ilyen ország ügye nem bukhatik el akkor, mikor egy virágos forradalom mindehhez az igazi demokráciát, a legteljesebb jogot és szabad­ságot is meghozta az itt lakó összes népnek ■éveb amelyen a kormány tagjai óvást emel­tek a cseh-szlovák kormánynak az ellen a­­ szándéka ellen, hogy február 2-án ünneplésen­­ bevonulnak Pozsonyba. A kormány tiltakozott­­ az ellen, hogy a csehszlovákok a békekon-­­ ferencia döntése előtt birtokukba vegyék Po­­­­zsonyt. Ezután a minisztertanács a közokta-­­ tásügyi miniszter és az egyetemi tanács között kitört konfliktussal foglalkozott. Egyhangúlag csatlakoztak K­unfi miniszter­­álláspontjához és megállapították, hogy az egyetemi tanács re­­nitenciájával szemben a legerélyesebb intéz­kedések szükségesek. Kunfi miniszter indít­­ványára végül elhatározták, hogy módot ad­nak az egyetemnél a konf­liktus békés ki­egyen­lítésére és e célból ma Károlyi elnök és a mi­niszterelnök kihallgatáson fogadják az egye­temi tanács küldöttségét. Foglalkozott a mi­nisztertanács egy új lakbérrendelet kiadásá­val, azonkívül a leszerelt altisztek memoran­dumával. Az altisztekre nézve azt határozták, hogy az ügyet előbb a s­zakminisztérimnak tárgyalják meg. Éjfél előtt megszakították a minisztertanácsot, utána ad­minisztratív dol­gokkal foglalkoztak. A politika eseményei A birtokreform a minisztertanácsba (A Magyarország tudósítójától.) A legutóbbi minisztertanács felhalmozott teendői nem en­gedtek időt a birtokreform tárgyalására. A teg­napi minisztertanács végre elhatározta, hogy vasárnap délelőtt a birtokreform-tervezet tár­gyalásán minisztertanácsot tart. Búza Barna földmivelésügyi miniszter né­hány módosítást végzett a javaslatra, úgy hogy most már a módosított tervezet kerül a minisz­tertanács elé. A módosítás különösen az ideig­lenes rendezésre vonatkozik s lényege az, hogy ott ahol szükséges és ahol másképp nem remél­hető, hogy a tavaszi munkát elvégezhetik, addig is míg a szabályszerű rendezés megtörténik, a törvény felhatalmazást ad a földmívelésügyi miniszternek és a birtoktanácsnak az ideiglenes rendezésre. Ennek az ideiglenes rendezésnek többféle formáját statuálja a reform. Vagy úgy történik az ideiglenes rendezés, hogy megindít­ják a kisajátítási eljárást és az igénylők birto­kába bocsátja a földet, akik azután vagy közö­sen, vagy felosztva egymás között művelik meg az ingatlant, ■vagy pedig ideiglenesen bérbe ad­ják az igénylőknek a földet részes művelésre, akik szintén­ vagy közösen, vagy egymás közt fel­osztva veszik bérbe vagy művelik meg. A tör­vénytervezet ilyen módon megadja a lehetőségét annak, hogy a birtoktanács vagy a miniszter már ezen az alapra s főleg a tavaszi munka biztosítása végett hozzáfoghat a birtokreform ideiglenes megvalósításához. Ezenfelül még ki­sebb módosítások is vannak a javaslaton. Erdélyi János román követel megbízólevele Erdélyi János dr- követ egy legutóbb tett hírlapi nyilatkozatában mint Románia követe szerepeltette magát. A minisztertanács foglal­kozott ezzel a nyilatkozattal s miután Erdélyi eddig úgy szerepelt Budapesten, mint a ma­gyarországi román nemzeti tanács követe, el­határozta, hogy tisztázni fogja Erdélyi dr­­budapesti szereplését és felhívja, hogy mutassa be megbízólevelét, mert eddig még nem bizo­nyos az, hogy Erdélyi dr. mint Romániának, vagy mint a román nemzeti tanácsnak követe tartózkodik, működik és nyilatkozik-e Buda­pesten ! A tetsilapS mlwfssztortanács Tagnap délután négy órakor monszter- IWDwr* volt 02sd­aA.ie5­­m*efaeTefc*ik­efaftfd­g­ Sr*?d­eldc:n3furate pártgyülés A szocial detr­okrata párt február 1-ére vasárnap délelőtt 9 órára rendkívüli párt­­gyűlést hív össze. A szervezeti szabályzat ér­telmében ezen a pártgyűlésen minden szerve­zet, amelyben legalább ötven tag pártadót fizet, egy küldöttel, amelyben legalább 300 tag fizet pártadót, két küldöttel, és minden további 500 tag után egy-egy küldöttel képviseltetheti magát Apponyi a kathotiké­ autonómia elnöke A katholikus tanács tegnap Apponyi Albert gróf elnöklésével ülést tartott, amelyen Thury Béla ismertette az autonómia szervezeti sza­bályzatát. Glattfelder Gyula püspök a püspöki kar által kívánt módosításokat ismertette, ame­lyeket elfogadtak. A katholikus autonómia el­nökéül közfelkiáltással, majd titkos szavazás­sal is egyhangúlag Apponyi Albertet választot­ták m­eg. Apponyi megígérte, hogy a legna­gyobb odaadással tölti be lisztét, óhajtaná, hogy a katholikus tanács már most lásson munkához. A kormánynak csak annyi joga van, hogy elbírálja, váljon állami szempontból emelhető-e kifogás a katholikus autonómiai szabályzat ellen. Mihelyt többet akar, már nem beszélhetünk autonómiáról. Zboroy Miklós be­számolt Vass János vallásügyi miniszterrel folytatott tárgyalásairól. Az elnök indítványára elhatározták, hogy a katholikus autonómia megalakulását bejelentik a miniszternek és Majláth püspök internálása ügyében a sérelem orvoslását követelik a kormánytól. Ha ez nem fog sikerülni, küldöttséget menesztenek az an­­tant-hatamokhoz. Végül elhatározta a tanács, hogy a miniszterelnöknél és az illetékes mi­niszternél tiltakozni fog a vallásoktatás kikü­szöbölése és a hívők autonómia szempontjából való összeírásának megakadályozása ellen. Magyarország ügye angol és amerikai államférfiak és írók megalapításának világában Ez a magyar címe Pivány Jenő amerikai magyar publicista s a budapesti „Amerikai Magyar Tanács" főtitkára kisterjedelmű, de igen nyomós tartalmú művének, mely a Ta­nács kiadásában most került ki a sajtó alól s melynek célja az, hogy az angol nyelvű közvé­leményt hazánk ig­az ügye felől felvilágosítsa. A röpirat, budapesti kiadásán kívül, a sem­leges államokban, sőt lehetőm Angliában is meg fog jelenni és azokban az országokban terjesztetni, melyeknek hazánk sorsa intézésé­ben döntő szavuk lesz. A szerző először Ma­gyarország jóhiszeműségét igazolja, melylyel az október 30-iki forradalomkor önként letette a fegyvert, azután a fegyverszünet kötését, melyet Magyarország ma is hűségesen meg­­t­­art, ellenfelei azonban nem respektálnak.­­ Megírta a szerző az 1848-iki eseményeket, a Habsburg-dinasztia hitszegéseit, Angliának és Amerikának a magyar ügy iránt akkor tanú­sított nagy rokonszenvét, az emigráció csaló­dásait, az országnak Európa által magára hagyatottságát , az 1887-es kiegyezést vázolja, mely utóbbit megint a dinasztia* használt fel a nemzet kijátszására és arra, hogy beleerő­­szakolja­ a német világhatalom igájába. Ki­mutatja a „nemzetiségek elnyomásának" ha­zug voltát. A könyv második felét angol és amerikai Cohmonsa3k. 'V!L..lAJ A józsefvárosi és 48-as per! SitrvezsS­­ov&sigf A VIII. kerületi józsefvárosi függetlenségi és 48-as párt központi választmánya tegnap este V­i­g­h Viktor dr. elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Nagy György, Dingha Béla, Drozdy Győző, Pataki László, Hartmann Sándor, Darvas Gyula, Kiss Kálmán felszólalása után Kovács Gyula társelnök indítványára egyhangúlag elhatározta, hogy Lövészy Mártont az országos függetlenségi és 48-as párt elnökét srissen üdvözli és a párt közzétett profi­ammját lelkesedéssel magáévá teszi. Egyúttal kimondották, hogy Vig Viktor el­nök vezetése alatt nagy küldöttség fogja ezt jövő szerdán Lovászy tudomására hozni az országos párt helyiségében Kimondt­a a párt­­ot is, hogy az országos pártban beállott szakadást sajnálják és helytelenítik. Asgyfijssülés a p­­ p­árjogokért A Lovászy Márton Ca­nése alatt működő Polgárszövetség végrehajtó bizottsága a Koháry­ utca 4. szám alatt levő helyiségében ülést tartott, amelyen Lovászy Márton bejelentette, hogy a politikai élet ziláltsága sem hátráltathatja a Polgárszövetség produktív működését és a pol­gárságot a mostani elnyomá­ás alól haladéktala­nul fel kell szabadítani. Terror aatt van ma min­den, ami a polgárság jogaira vonatkozik. A nép­­kormány a sajtószabadságra, a gyülekezési jogra hozott ugyan már néptörvényt, de a Polgárszövet­ségre hárul most a kötelesség, hogy a néptörvé­nyeknek igazán érvényt is tudjon szerezni. Kubik Gyula, Hosszú István, Springer Ferenc dr., Vidor Jenő, Emődi Ödön és özvegy Holló Lajosnié fel­szólalásai után a végrehajtó bizottság elhatározta, hogy országos nagygyűlést rendez, amelyen a dolgozó polgári társada­lom jogos érdekeit fogják megvitatni. A bánsági svábok üdvözlik a német autonómiát A magyarországi németek minisztériumához ma a következő távirat érkezett Temesvárról: Német minisztérium Budapest A németek autonómiájáról szóló VI. számú néptörvény ki­hirdetése alkalmából a legszívesebb hazafias üd­vözletét küldi a bánsági sváb nemzeti tanács. Az újpestiek és a Károlyi-párt Az újpesti függetlenségi párt tegnap tartott értekezletén egyhangúlag elhatározta, hogy to­vábbra is a Károlyi-pártban óhajt megmaradni. Ezt az elhatározást a párt na­gyobb küldöttség útján fogja ma este a Károlyi­párt Dorottya­ utca 1. szám alatti klubhelyiségében bejelenteni. MAGYALORSZÁG Budapest, 1919. szombat, február 1. Forster Bovill, C. M. Knatchbull-Hugessen műveiből vett szemelvények töltik meg, ezek­nek az előkelő íróknak bizonyságtételével iga­zolva a magyar faj fölényét a nemzetiségek fö­lött Legérdekesebb része a kis mű­nek az, mely­ben kimutatja, hogy a wilsoni elveket legelőször Kossuth Lajos hangoztatta a maguk teljességé­ben egyik newyorki beszédében, mely bizo­nyára ismeretes volt Wilson előtt, mert alap­elveit teljességgel onnan vette. K­rilfllIfllSill (A Magyarország tudósítójától.) Az egye­tem négy fakultásának dékánjai Moravcsik Ernő dr. rektor vezetése alatt ma délben meg­jelentek Károlyi Mihály köztársasági elnöknél, hogy az egyetem autonómiájának megsérté­sére vonatkozó tiltakozásukat előterjesszék. Moravcsik rektor ismertette az egyetem hatá­rozatát, elmondván, hogy a közoktatásügyi miniszter rendelete az egyetem autonómiájá­nak bizonyos fokú megsértését jelenti. Az egyetem tanárai tanári esküjükben arra is megesküdtek, hogy az egyetem autonómiáját tiszteletben tartják! Felolvassa az eskümintát, majd azzal folytatja, hogy az egyetem autonó­miáját a szokásokon és törvényes intézkedése­ken kívül a „Ratio educationis" is biztosítja, amely megállapítja, hogy az egyetemi tanárok kinevezésénél minő eljárás alkalmaztassák. A jelen esetben meg kell engedni, hogy két je­löltre nézve az előző közoktatásügyi miniszter kikérte a megfelelő fakultás véleményét, csak­hogy­ hétnapos záros határidőt szabott meg. A jogi fakultás el is készítette a felterjesztést, azonban nem volt idő arra, hogy eljuttassa a miniszterhez. A rektor a következő szavakkal vegezte beszédét:­­— Mi nem akarunk­­magunknak különös Malmat biztosítani, sőt egyenesen a békés megegyezést óhajtjuk. Célunk az, hogy ne ke­ressük a­m szétvála­szt, arra törekszünk, h­ogy.

Next