Magyarország, 1919. október (26. évfolyam, 116-141. szám)
1919-10-03 / 117. szám
maradnak. A demokrata párt a kilépők csatlakozása révén több értékes liberális politikussal fog gazdagodni. A tiszteletdíj a Ludendorff memoárjait írja, Czemin szintén. Napóleon is emlékiratait diktálta Szent Ilona szigetén. A német császár volt főkavártélymestere húszmillió márka tiszteletdíjat kap, a Habsburgok utolsó igazi külügyminiszterét már csak félmillióval honorálja a nagy berlini könyvkiadó. És valami nagy kiadó cég szolgálatában memoárjait írja Musutin báró volt közös külügyminiszteri osztályfőnök is, ez a kiválóan szerencsés fogalmazó, akinek ügyes stílusát jellemzi úgy a Szerbiához intézett duma is, mint az a „Népeimhez című kiáltvány, amelyben az öreg Ferenc József császár kijelentette, hogy ő mindent „meggondolt és megfontolt". Hát alaposan meggondolta, alaposan megfontolta a dolgokat. Erről most vita ne is essék, örülünk neki, hogy az urak így lassankint mégis csak elhelyeződést találnak, ha máshol nem is, de mindenki szabad vadászterületén, az irodalomban és a hírlapirodalomban. Azutánannak is örülünk, hogy egy korszerű demokráciával lépést tartva tiszteletdíjat fogadnak el érdekes írásaikért. (Az Ullstein-céget vallja most urának, ki korábban a Habsburgokat szolgálta.) És végül feneketlenül örvendünk annak, hogy újra olvashatjuk, mennyire ártatlanok az urak mindenben. Ők semmi rosszat nem akartak, háborút legkevésbé, amit pedig cselekedtek, azt ellenállhatatlan kényszer hatása alatt tették. Most védőbeszédet tartanak a történelem ítélőszéke előtt. A történelem ítélőszéke? Ártalmatlan fikció, szelíd öncsalás, konvencionális hazugság, amellyel a szenvedő ember csak önmagát áltatja. Mintha bizony ez a hatóság valaha is valakit csak huszonnégy órai fogságra vagy öt korona pénzbüntetésre ítélt volna. Mintha bizony az igazság és erkölcs szerint változnának ,vagy toroltatnának meg dolgai e világnak, amely egyformán vásár, siralomháza és bolondok tanyája. Előre is örvendünk az érdekes olvasmányoknak, az urak friss írói ihletének — de az ő szerzői dicsőségükön túl is van még valami. Ne felejtsük el: ezek az emberek ma könyvek szerzői, de tegnap szerzői voltak a világháborúnak. Halottak, nyomorékok, tönkrement országok, bolsevizmus, éhínség, drágaság, értéktelen pénz, fölbomlott jogrend, puccs, terror, anyagi és erkölcsi csőd mind valamennyire az ő számláik terhére is írandók. . Czernin gróf félmillió tiszteletdíjat kap háborús merengéseiért, Magyarország honoráriuma volt legalább félmillióalom és a teljes bolsevizmus, az állami összeroppanás és a mostani lehetetlen zűrzavar. Musulin bárónak, a gyakorlott írónak, két fogalmazványa nyomán is annyit vesztettünk, hogy annál többet Mohácsnál sem. Ami pedig Ludendorffot illeti, ez a szerencsétlen ország is be volt sorozva a tábornok úrnak abba a középeurópai hadseregébe, amelyet kegyetlen konoksággal vittek reménytelen küzdelembe az egész világ ellen. Most memoárokat írnak, izgalmas fejezeteket és ravasz körárondatokat. Az ország tiszteletdíja valamivel soványabblett, mint az övék. Nos az igazság ezen a világon, ahol az ember egyetlen vigasza az "■értéktelen kodás?" . MAGYARORSZÁG , Budapest, 1919 péntek, október 3. Mi történik a főiskolákon? Hamarosan megnyílik az egyetem és műegyetem Budapest, október 2. (A Magyarország tudósítójától.) Az egyetemen és műegyetemen már hetekkel ezelőtt kezdődött zavaros állapot átcsapott két új frontra: az állatorvosi főiskolára és a kereskedelmi főiskolára is. Az állatorvosi főiskolában tegnap kellett volna megkezdeni a beiratkozásokat, de mert a hallgatók egy része azt követelte, hogy zsidót ne vegyenek fel és ebből súlyosabb rendzavarások keletkeztek, az állatorvosi főiskola rektora a kultuszminiszter utasítására beszüntette a beiratkozásokat, s azoknak megkezdését bizonytalan időre elhalasztotta. A kereskedelmi főiskolán, amely a keletiakadémia és a felső-kereskedelmi akadémia egyesüléséből származott, ma nyitotta meg a tanévet Suppán Vilmos dr. igazgató. Megnyitó beszédében a következőket mondotta: — Hogy antiszemita hangulat van, azt mint magánember értem. Mint igazgató azonban kénytelen vagyok figyelmezteti a hallgatókat, hogy ha ez a hangulat ide átcsap és rendzavarásokban nyilvánul meg, úgy annak súlyos következményei lehetnek. A zsidóvallásu hallgatóknak azt a tanácsot adhatom, — ismétlem: nem mint igazgató, hanem mint magánember, — hogy a nyugalom helyreállítása céljából egyelőre helyesebb, ha távol maradnak. A megnyitó ünnepély után a hallgatók egy része gyűlést tartott s ezen elhatározta, hogy nem tűr zsidót a főiskola falai között. Ugyanekkor gyűlést tartottak a zsidó hallgatók is, kimondták, h°gy élni kivánnak jogaikkal, s el fognak járni az előadásokra. Érdekes, hogy míg a hallgatók egy része kifogásolta ugyanazt, hogy zsidó társaikkal együtt hallgassa a stúdiumokat, de nem kifogásolta, hogy a főiskola zsidó tanárai, mint például Kunos, Strailsz, Barta és más egyéb jeles professzorok előadásokat tarthassanak. Az antiszemita tüntetések miatt előreláthatólag ezt a főiskolát is be fogják csukni. Az egyetemi és műegyetem tudvalévőért zárva van. Csak a tanárok és tisztviselők juthatnak be az épületekbe, karhatalom őrzi az ajtókat. Mint értesültünk,az egyetem és műegyetem bezáratását a rekorok kérték. Úgy gondolták, hogy gátat lehet vetni a zavargásoknak, ha a hallgatók látják a veszélyt, hogy elzáratnak a tanulástól, vizsgától és doktorrá avatástól. Vagyis ha kiéheztetik őket, mert így mégis csak meggondolják, hogy vájjon érdemes-e haladásukat veszélyeztetni s esetleg egy félév elvesztését megreszkírozni. Minden jel arra is vall, hogy a hallgatók körében már sokkal nyugodtabb a hangulat és így nem lesz akadálya annak, hogy az egyetem és műegyetem hamarosan megnyíljon. A Magyarország munkatársa felkereste Battagi Aladár dr.-t, a tudományos egyetem rektorát, aki a következő felvilágosítást adta: — Az egyetem zárvatartása vagy megnyitása kérdésében még folynak a tárgyalások. Remélem, hogy a vizsgálatok, szigorlatok és avatások minél előbb megtarthatók lesznek. Érdeklődésünkre elmondta a rektor, hogy a proletárdiktatúra alatt kompromittált egyének ellen folyamatban vannak az egyes , fakultásokon elrendelt vizsgálatok. Az orvosi kar körülbelül befejezte már azt a vizsgálatot, amelyet tanárai és tisztviselői ellen indított. A bölcsészeti és jogi kar vizsgálata még folyamatban van, a szolgák és segédszemélyzet ellen pedig a vizsgálatot Szentmiklóssy Márton egyetemi jogtanár folytatja. Elmondta a rektor továbbá azt is, hogy az egyetemet a bolsevizmus alatt súlyos erkölcsi és anyagi károk érték. Elrabolták többek között az egyetemi egyesületek vagyonát, így az Egyetemi Körtől elvittek 5026 korona, a Menza-Akadémiától 54.000 korona, a Kórházegylettől 19.000 korona, az Egyetemi Atlétikai Klubból 04.000 korona, a Joghallga tók Segélyző Egyletétől 12.158 korona, az Orvostanhallgatókétól 2444 korona, a Bölcsészethallgatókétól 1699 korona, az Énekkartól 2743 korona kékpénzt, a többi kisebb egyesülésekkel együtt összesen: 155.266 koronát. A magyarság joga a csehszlovák államban Prága, október 2. A csehszlovák sajtóiroda közzéteszi annak a szerződésnek a szövegét, amelyet a cseh-szlovák köztársaság kötött az antanttal az osztrák békeszerződés 57. cikkelyének végrehajtásáról. A szerződés szerint: A cseh-szlovák köztársaság kötelezi magát arra, hogy minden lakójának életét és szabadságát feltétlenül és teljesen megvédi. A cseh-szlovák köztársaság ténylegesen és minden további formaság nélkül elismeri és kijelenti cseh állampolgárul mindazokat a német, osztrák és magyar állampolgárokat, akiknek állandó lakóhelye e szerződés életbelépésének napján a cseh-szlovák köztársaság területén, van vagy akiknek ezen a területen van illetőségű helyük. Minden tizennyolc évesnél idősebb személynek joga van hozzá, hogy maga válassza meg állampolgárságát. A nem cseh anyanyelvű cseh-szlovák állampolgároknak módot adnak hozzá, hogy anyanyelvüket a bíróságok előtt szóban és írásban használhassák. A nemzeti, felekezeti vagy nyelvi kisebbséghez tartozó cseh-szlovák állampolgárok jogilag és ténylegesen ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a csehszlovák állam többi polgára. Ami a közoktatást illeti, a cseh-szlovák kormány mindazokban a városokban és járásokban, amelyekben a csehszlovák állampolgárok jelentékeny törekvése nem cseh anyanyelvű, módot ad hozzá, hogy csehszlovák állampolgárok gyermekeit saját anyanyelvükön oktassák. Ez a rendelkezés azonban nem akadályozhatja meg a csehszlovák kormányt abban, hogy a cseh nyelvet kötelező tantárgyul vezesse be. A második fejezeti a Kárpátok déli részén lakó ruthénekre vonatkozik, akik önkormányzati egységet alkotnak a cseh-szlovák állam keretein belül. Ennek az önkormányzati egységnek széleskörű autonómiája lesz, amely azonban teljesen megegyezik a cseh-szlovák állam egységével. A Kárpátok déli részén levő ruthénlakta terület autonóm tartománygyűlést kap, amelynek illetékessége a nyelvi, oktatási és felekezeti ügyekre, valamint a helyi közigazgatásra terjed ki. Ennek a területnek a kormányzóját a cseh-szlovák köztársaság elnöke nevezi ki és a tartománygyűlésnek felelős. A hivatalnokokat a lehetőséghez képest a nép köréből fogják kiválasztani. A csehszlovák köztársaság ezenkívül méltányos képviseletet biztosít ennek a területnek a csehszlovák köztársaság törvényhozó testületében. Minden véleménykülönbség, amely a szakaszokkal kapcsolatos jogi vagy ténybeli kérdések közül a cseh-tót köztársaság és a népszövetség tanácsában szereplő bármelyik hatalom között merülne felnemzetközi jellegű konfliktusnak tekintendő, amely bármely fél kívánságára az állandó nemzetközi törvényszék elé terjesztendő. (M. T. I.) A cseh-szlovák külügyminiszter Magyarországról Benes külügyminiszter a prágai nemzetgyűlés tegnapi ülésén a békekonferencián elért eredményekről számolt be és Magyarországra vonatkozólag a következőket mondotta: — Területünkért kemény harcot kellett vívni. Ami a Tétjeidet illeti, annak országunkhoz való csatolását Károlyinak kormányra lépése után nyomban elértük. Kijelentettük, hogy a Tótföld integráns része köztársaságunknak és a konferencia azonnal el is fogadta ezt az álláspontot. Azt is megkíséreltük, hogy nagyobb mögöttes területet kapjunk Pozsonyinál. Mindent nemkaptunk meg, de az elvet elismerték. A magyarországi rutének ügyét nagyobb vita nélkül a mi kívánságunk szerint intézték el. Magyarországhoz való viszonyról ezeket mondotta: — A magyarok teljesen szomszédaiktól fognak függni. Ha velünk szemben lojálisak tesznek, akkor lzányos mértékben közeledünk is hozzájuk* Be akarjuk bizonyítani a magyaroknak, hogy nem okozunk. &is£t nemzeti létüktől megosztani