Magyarország, 1919. december (26. évfolyam, 168-192. szám)
1919-12-02 / 168. szám
XI_____ _______________ urca senkit sem emelhet fel a trónra, mert épp oly könnyen le is taszíthatja. A népszavazás csakis afölött dönthet, hogy az államforma királyság vagy köztársaság legyen-e. Amennyiben a nép a királyság melett döntene, a nemzetgyűlés joga és kötelessége lesz annak a meghatározása, hogy ki kerüljön a magyar trónra. A nyugatmagyarországi kérdésről a mininiszterelnök többek között ezeket jelenete ki: — Az osztrákok egy része azt hiszi, hogy a szóban forgó terület egész Bécset élelmezni tudja. Borzasztóan csalódik az, aki ezt hiszi. Az Ausztriának ítélt Nyugaatmagyarország csakis gazdasági veszteséget jelentene Ausztriának. Hiszen Magyarország számára is olyan területet jelent, amelyet másvidékről kell élelmezni. Nyugatn Magyarország elszakításáról beszélni lehetett mindaddig, amíg az idegennyelvű nemzetiségeket, amelyek nem magyar anyanyelvűek, jogaikban és kultúrájukban viszszaszoritották. Kormányom azonban az ország minden nemzetiségének jogait tiszteltetibm fogja tartani. A kommunista vezérek kiadatásánakügyében ezeket mondotta: — Lemani kétségem sínes az iránt, hogyAusztria ebben a kérdésben a törvényesség alapján áll és kizárólag a világfelfogás követelményeitől vezérelteti magát. Teljesen fölöslegesnek tartom, hogy az ellentétek csíráját keressük ebben a kérdésben. Jr földmívelési miniszter a békéről, a kisgazdákról, a középosztályról és a zsidókérdésről Rubinek Gyula fölkmvelésügyi miniszter vasárnap megjelent Kecskeméten és a város első kerületének polgársága előtt elmondotta programbeszédét. A földművelésügyi minisztert Budapestről nagyobb társaság kísérte Kecskemétre, többek között nagyatádi Szabó István, közélelmezési, sokorópátfcai Szabó István kisgazda, Korányi Frigyes pénzügyminiszter, Patacsy Dénes államtitkár és mások. A különvonaton utazó társaságot az útvonal több részén népes küldöttség fogadta és üdvözölte különösen a kisgazda minisztereket. Kecskemétre érve a fogadás után még délelőtt megtartotta Rubinek a programbeszédét, melynek során a többek között a következőket mondotta: — Magyarország sohasem volt olyan szomorú helyzetben, mint mást. Mi igenis ki akarjuk küszöbölni a háborút, de csak a lehetőségek határán belül, vissza akarjuk szorítani a tőke hatalmát, de nem kommunizá lunk. Mi, a tőkét nemzetivé akarjuk tenni és az gyón boldogulását a szövetkezetek keretén belül akarjuk biztosítani. Segíteni akarunk a munkáson, de nem proletárdiktatúrával, hanem becsületes szociális törvényhozással. Mindenkinek a boldogulását akarjuk, kicsinynek és nagynak egyaránt. Igaz, hogy a földmunkás és a nagyipari munkás közt nagy különbség van lélekben és felfogásban. Ezt a foglalkozás hozza magával. Segíteni kell ezen úgy, hogy ezentúl nagyobb mértékben karoljuk föl a kisipart. Az állandó társadalmi és gazdasági küzdelemben egy nagy kiegyenlítő foglalkozás van és ez a kisgazdáké. Ez az az osztály, amely a nemzet gerincét alkotja. Nemcsak azért, mert a figtazásiasabb, hanem azért is, mert az ország egész jövője rája van építve. A mi programmunk elsősorban az, hogy ezt az osztályt anyagilag felvirágoztassuk, gyarapítsuk és szaporítsuk. És mivel a kisgazdaosztály szaporítása sok vidéken másként nem megy, mint csak úgy, ha a kormány a kisajátítás jogával él, a kormány megdönthetetlen progammpontja, hogy a kisajátítás jogát törvénybe iktatja. A magyar középosztály pusztaiéban van. Gondoskodnunk kell arról, hogy az evolúció révén újabb rétegek emelkednek ki a kisgazdaosztály köréből, amelyek el tudják végezni a középosztályt terhelő társadalmi kötelezettségeket. Az a társadalom, amelynek nincsenek vezetői, elveszett. A népnek szüksége van vezetőkre, nekünk a kistartokos osztályból kell pótolnunk . Intelligenciát, kell lehetővé tennünk az új középosztály képződését. A belpolitikai kérdésekre áttérve, utalt arra, hogy az antant követelése volt a koncentrációs kormány megalapítása. A zsidókérdésről szólva a miniszter a következőket mondotta: A zsidóság túlhatalma ellen nem jelszavakkal kell küzdenünk, hanem először is intézményekkel, másodszor pedig munkával és szorgalommal, takarékossággal és élelmességgel. Aki becsületes módon dolgozik, azt nem ítéljük el, bármilyen nemzetiségű vagy fajú legyen. De aki uzsoráskodik, aki visszaél mások szorult helyzetével, aki kizsákmányolja a többieket, annak itt nincs helye. A kormány el van határozva a numerus clausus behozatalára. Elsősorban a sajtót kell visszahódítanunk, amely ,lágyrészben volt oka Magyarország pusztulásának. A sajtónak kereszténynek és nemzetinek , kell lenni. Rá kell adnunk magunkat a kereskedelemre is. Magyarország jövőjét a kereskedelem alapítja meg, de nemcsak a kiskereskedelem, hanem a nemzetközi kereskedelem is. Bele kell kapcsolódnunk a vilgforgalomba, amelynek egyik hatalmas tényezője nálunk a Duna. A Duna óriási kereskedelmi jelentőségét belátták már az angolok. Az angol tőke fog a mi hónunk alá nyúlni és az angol tőkével fogjuk ezt az országot felvirágoztatni. A miniszter beszédét a közönség viharos tetszéssel fogadta. Utána sokorópátkai Szabó István szólalt föl, aki hangoztatta, hogy itt az idő helyrehozni azt, amit a liberalizmus lerombolt. Ragyatádi Szabó István közélelmezési miniszter azt a biztos reményét fejezte ki, hogy az egyesült kisgazda- és földmivespárt mint többségi párt fog kikerülni a választásból. A politika tengelye Magyarországon a földkérdés. Magyarország csak úgy tudja rettenetes terheit elbírni, ha itt igazságos földosztás lesz. Nem akarnak ingyen földet, meg fogják fizetni, amit kisajátítanak, de a földre a népnek szüksége van. Oláh Dániel volt miniszter a keresztény nemzeti egyesülés pártjának a képviseleteiben üdvözölte a fölmivelésügyi minisztert. Patacsi Dénes államtitkár a termelő, fogyasztó, értékesítő és hitelszövetkezetek megalapításának a szükségére mutatott rá. Délben a vendégek tiszteletére társasebéd volt, majd délután küldöttségeket fogadtak a miniszterek. Délután a Magyar Nők Szövetsége tartot díszközgyűlést, melyen Schandl Károly fejtette ki a nők gazdasági feladatait. Ezt társas vacsora követte, majd késő est a társaság visszautazott Budapestre. Jelölés a XVI-ik választókerületben A VII. kerület külső része, a XVI. választókerület tegnap délelőtt több mint ezer választó-polgár jelenlétében Róna Sándor indítványára . Márkus Jenő dr., volt fővárosi tanácsnokot a választókerület képviselőjévé jelölte. Márkus a jelölést elfogadta és kijelentette, hogy a keresztény, nemzeti demokrácia politikáját követi. A jelölőértekezleten többen szólaltak föl és biztosították Márkust támogatásukról. . H3SGYAROES3SAG Btt3apest, 1919 kedd. december 2. Budapest, december 1. Ausztriában nem lehet párthadsereg. Bécsből jelentik, hogy az antant jóvátételi bizottságának albizottsága legutóbb az osztrák véderő kiépítésének ügyével foglalkozott. Az antant szigorúan ragaszkodik a saint-germaini szerződés rendelkezéseihez és a rend biztosítására alkalmas és minden pártbefolyástól mentes csapattest felállítását fogja követelni, amely a kormánynak feltétlenül és minden körülmények között rendelkezésére áll. Hir szerint az új véderőjavaslat már nem veszi fel a katonatanácsok rendszerét. Ennek helyére a panaszbizottságok rendszere lép. Természetes, hogy e bizottságoknak csak az lesz a joguk, hogy a panaszokat tudomásul vegyék és illetékes helyen előterjesszék. A bécsi polgárok és iparosok tanácsa tegnap nagygyűlést hívott öszsze, amelyen kijelentette, hogy az új fegyveres erő nem lehet párthadsereg. A gyűlésterem anynyira megtelt hallgatósággal, hogy a rendőrség a később érkezetteket már be sem bocsáttatta. 1 TBBftB Wi IgT | imlLKiLkl BUDAPEST JLEI II B BB w B HL Károly-körut ^ i áruházának ujabb RnnMilál elsőrendü szöbehozatala HligüUgyi vetből készült ___________ gj FÉRFI-ÖLTÖNYÖK! egész nap I M K 139.- X 1208.- X MOS. If^iLKgi | Wlassics Gyula a kommunizmusról A Nemzeti Kaszinó közgyűlései Tudomásul vették Károlyi Mihály kizárását Budapest, december 1. (A Magyarország tudósítójától.) A Nemzeti Kaszinó tegnap délelőtti rendkívüli közgyűlésén az elnöklő Wlassics Gyula báró emelkedett szellemű nagy beszédet mondott, amelyben megemlékezett a kommunizmus rémuralmáról és méltó szavakkal bélyegezte meg azt a „lelkiismeretlen kezet", amely „az ázsiai szocializmus legdurvább faját", a bolsevista proletárdiktatúrát hazánkra zúdította. — Ez év februárjában tartott közgyűlésünkön —■ úgymond — már éles körvonalakban láttuk, hogy az okóberi forradalommal a legjelkiimestetlenebb kezekbe került ezer sebből vérző hazánk sorsának intézése. Szorongatott szívvel, aggódó lélekkel, sőt az elkeseredés fokozódó lelki felindulásával láttuk a lejtőn való szörnyű lecsuszamlást. Láttuk a háborgó örvényt, — de akkor arra mégsem voltunk elkészülve, hogy már csak néhány hét választ el bennünket attól a szörnyű lépéstől, hogy az, aki az októberi forradalom idején a „kedvező békekötés" megszerzésének jegyébentartotta kezében az állam tényleges hatalmát, arra a pokoli tettre is vetemedjék, hogy a hatalmat meglepetésszerűleg önként adja át az ázsiai szocializmus legdurvább fajának, a bolsevista proletárdiktatúrának. Átadja annak a rémuralomnak, mely átgázol minden egyéni és politikai szabadságjogon, mely minden állami összetartó •••Erőt szétrombol, mely megsemmisíti a magántulajdont, mely megmételyezi a családi életet, gúnyt fiz az erkölcsi értékekből, csúf gáncsot vet a legszentebb vallási érzéseknek, a legtiszteletreméltóbbb polgárokat folytonos nap-nap mellett megújuló zaklatásokkal üldözi, sőt néha cinikus kedvtelésből, vagy aljas bőszükül gyilkos haramiákkal életüktől fosztja meg. A terror e szörnyű uralmától nem várhatott kíméletet egyetlen magyar nemzeti idézvényünk sem. Ilyen világnézkttt egyének uralmától várhattunk-e egyebet, mint azt, amit cselekedtek. Egyenes célzatossággal intézték romboló munkájaikat „a legnagyobb magyar" Széchenyi István nevével összeforrott intézmények ellen. A Magvar Tudományos Akadémiát, melynek fő feladata a magyar nemzeti nyelv művelése, félretaszitották! A tartomány csarnokait vörös pribékek tanyájává tették Erkélyei a becsületes polgárokra irányzótt géppuskák állomáshelyei voltak. A testvérembet összekötő Lánchidat, mely márvány tábláján Séchenyi nagy nevét hordozza, a hazájukat hitél szolgált becsületes férfiak vesztőhelyévé tették. A Nemzeti Kaszinó életét a lehető leggyorsabb intézkedéssel fojtották meg és minthogy gúnyt űzve abból a nemes emelkedett gondolatkörből, melylyel Széchenyi István nagy elméje a leghatékonyabb áramfentartó etnikai erőt éppen a vallásos ■érzet ápolásában jelölte meg, a Nemzeti Kaszinó termeit egyenesen arra használták fel, hogy innen zúdítsák a keresztény nemzeti erkölcsi világnézet ellen azt a romboló munkát, melyet ők „vallásfelekezetek felszámolásáénak neveztek el Erre a kihívásra mi csak azzal felelhetünk, hogy még lelkesebben, még odaadóbban ápoljuk azokat a nagy hagyományokat, melyeket Széchenyi elrabolhatlan kincsül hagyott nemzetének. Wlassics Gyula nagy tetszéssel fogadott beszéde után egyhangúlag tudomásul vette a közgyűlés a választmány korábban hozott határozatát, hogy Károlyi Mihályt hazaáruló magatartása miatt a Kaszinóból kirekesztették, valamint ahhoz is hozzájárult, hogy e kirekesztés az összes előkelőbb külföldi klubokkal levél útján közöltessék. I BRILLIÁNSOKAT, gyeret 20.000 K-ig ARANYAT, g£m$t 25-250 koronáig vesz.JADLER S. ékszerész, Király utca 44